A határtérség és a határon átnyúló kapcsolatok megjelenése a tervezési dokumentumokbanmegjelenése a tervezési dokumentumokban

A magyar-ukrán és a magyar-román határ menti térség problémáinak és lehetséges jövőbeli fejlődési irányainak felvázolásához az államközi megállapodások, az or­

szágos és a határt érintő NUTS 2 régiók programozási, tervi előzményei mellett támpontot adnak a határrégiókra vonatkozó közös fejlesztési dokumentumok („A magyar-ukrán határtérség közös fejlesztési koncepciója”, a „Magyar-román határ menti térség fejlesztési koncepciója és programja”). Ezek mellett rendelkezésre áll­

nak a vizsgált területet érintő eurorégiók tervdokumentumai („A Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség stratégiai fejlesztési programja”, „A Duna- Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés stratégiai terve”, illetve a megyei szintű Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió és a magyar illetve román határ menti telepü­

lések szövetségét tömörítő kistérségi szintű Bihar-Bihor, valamint az Interregio vonatkozó fejlesztési dokumentumai) is.

A rendszerváltást követően realatíve hosszú idő telt el a Magyar-Román Alapszer­

ződés megkötéséig (1997), ami elsősorban a romániai magyar kisebbség speciális helyzetével magyarázható. Az alapszerződés kormányközi szakbizottságokat állított fel (kisebbségi kérdések, gazdasági együttműködés, önkormányzatok együttműködése, környezetvédelem), amelyek kidolgozzák a két ország „közös ügyeit” érintő együtt­

működéseket és felülvizsgálják az azok kibontakozását akadályozó tényezőket, segítve ezzel a határon átnyúló együttműködések alakulását a helyi szinten is. Magyarország és Ukrajna között már 1991-ben megszületett a „Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között” c. szerződés, ami rögzítette a határ menti együttműködések feltételeinek elősegítését az állam és az egyén szintjén egyaránt. A szerződés által életre hívott szakmai bizottságok közül több mindmáig folytatja tevékenységét.

Az alapszerződésen kívül számos szakmaterületekre vonatkozó kétoldalú meg­

állapodás is érvényben van, az állami szintű kapcsolatok terén a vízügyi és környe­

zetvédelmi együttműködésnek van a legnagyobb jelentősége magyar-román és magyar-ukrán viszonylatban egyaránt. Erre hívták fel a figyelmet a mindhárom országot érintő Tisza vízrendszerén a közelmúltban jelentkező hatalmas áradások, illetve tömeges halpusztulással járó cianid-szennyeződések.

Magyarország és keleti szomszédai viszonyában az utóbbi időszakban a legna­

gyobb figyelmet a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. tör­

vény (közismert nevén a Státusztörvény), illetve a hozzá kapcsolódó ún. „Magyar- Román Egyetértési Nyilatkozat” vonta magára. A határon túli magyarok számára spe­

ciális kedvezményeket (egészségügyi, utazási, munkavállalási stb.) biztosító törvény

végrehajtását illetően a sorozatos egyeztetések ellenére a mai napig nem született vég­

leges megállapodás.

Magyarországon a területfejlesztés céljait hosszú távon az Országos Területfejlesz­

tési Koncepció határozza meg, amelyben a határ menti fekvés szerepe elsősorban a keleti országrész kiteijedt és összefüggő, alacsony versenyképességű térségeinek tár­

gyalásánál kerül megemlítésre befolyásoló tényezőként. Pozitívumként említi ugyan­

akkor a dokumentum, hogy az elszórtan elhelyezkedő jó környezeti állapotú térségek jelentős része a határtérségben található. A dokumentum a határon átnyúló együttmű­

ködések egyik sarokpontjaként kezeli a vízügy és környezetvédelem területét, a Tisza vízgyűjtő területén bekövetkezett ipari szennyeződések, csak a szomszédokkal közösen megoldható problémaként jelentkeznek Magyarország, mint alvízi ország számára. A határ menti térségeket érintő Phare CBC programok által támogatott helyi kezdemé­

nyezések pozitív hatása kiemelésre került, azonban azt is megemlítik a szövegben, hogy ezek ellenére a keleti országrész felzárkózása továbbra sem indult meg. Az együttműködéseket befolyásoló tényezőként ír a koncepció a szomszédos országok EU-s csatlakozásának időpontjáról és a magyar kisebbség nagyarányú jelenlétéről a Kárpát-medencében - a közös kultúrát és nyelvet az együttműködések egyik katalizá­

torának tekinti.

Elérendő célként szerepel, hogy hatékony és eredményes együttműködés keretében több szinten és intenzíven kapcsolódó integrált határ menti térségek jöjjenek létre, ami által a határ túloldalán fekvő régiók fejlődése nagyban hozzájárul Magyarország határ menti térségeinek felzárkózásához is. A határ menti együttműködés alapvető célja in­

tegrált határ menti térségek létrejötte, aminek elérésben szerepet kap: összehangolt tu­

risztikai termékrendszer kialakítása; határon átnyúló természet- és környezetvédelmi rendszerek kiépítése; határon átnyúló vonzáskörzeti kapcsolatok újjáélesztése/kialakí- tása; speciális kereskedelmi előnyök hasznosítása; az átmenő határforgalommal kap­

csolatos logisztikai szolgáltatások kiépítése; közös befektetés ösztönzés, gazdaságfej­

lesztés; közös területi tervezés, közös regionális programok; Tapasztalatok átadása és a közös programozásban érintett országokkal közös intézményi struktúra továbbfejlesz­

tése; az elérhetőség határon átnyúló fő- és mellékúthálózat-fejlesztéssel, illetve tömeg- közlekedés kialakításával, új határátkelőhelyek létesítésével.

A 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan elkészült Magyar Nemzeti Fej­

lesztési Tervben az ország keleti határ menti térségei, mint perifériaterületek jelen­

nek meg, amelyek felzárkóztatásában jelentős szerepe lehet az ország Európai Uniós taggá válásának, a gazdasági kapcsolatok élénkülésével. A dokumentum hangsúlyozza a nagyobb vasúti határátkelőhelyek fontos logisztikai szerepét és je ­ lentős jövőbeni fejlesztéseket vetít előre.

Magyarországhoz hasonlóan a romániai területfejlesztési dokumentumok is az Eu­

rópai Unió tervezési ütemezéséhez illeszkedően és az EU tartalmi elvárásainak megfe­

lelően kerültek kialakításra. A 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan elkészült Román Nemzeti Fejlesztési Tervben nem kap igazán jelentős szerepet a határ és a

hatá-ron átnyúló együttműködések kérdésköre. Elsősorban mint a régiók fejlettségi szintjét befolyásoló tényezővel foglalkozik a dokumentum a határ menti elhelyezkedés hatá­

saival. A Magyarországgal határos nyugati régiókban ennek nincsenek olyan mérték­

ben negatív hatásai, mint a határ keleti oldalán található periférikus térségekben. Le­

hetőségként írnak a határt átszelő közlekedési folyosók fejlesztésével a gazdasági kap­

csolatok élénküléséről. A 2002-2005 közötti periódusra elkészült nemzeti fejlesztési terv ezzel szemben még sokkal részletesebben foglalkozott a határon átnyúló együtt­

működésekkel, a fejlesztési régiók egyik legfontosabb feladataként jelölte meg azt, különös tekintettel a gazdasági együttműködésekre. A dokumentum egy külön fejezet­

ben tárgyalja a PHARE program katalizáló hatását a kapcsolatok elmélyülésében, il­

letve az uniós gyakorlat fokozatos átvételét.

Ukrajnában több fejlesztési dokumentum is foglalkozik a határtérségekkel, a hatá­

ron átnyúló együttműködésekkel. A területfejlesztés irányelveit alapvetően meghatá­

rozó törvény az Állami regionális politika koncepciója, ami megfogalmazza a regio­

nális szereplők feladatait és a legfontosabb fejlesztési irányokat, s részét képezik a helyi és regionális szintű fejlesztést célzó intézményi és gyakorlati eszközök is. Az Állami regionális gazdaságpolitika koncepciójáról szóló törvény már meghatározza a határrégió fogalmát, és kimondja azok támogatásának fontosságát. A Szovjetunió utódállamai közül 1994-ben Ukrajna írt alá először Partnerségi és együttműködési egyezményt, aminek ratifikációját követően Leonid Kucsma elnök rendeletben sza­

bályozta az ország EU-integrációjának stratégiáját, ami feltételezte az ukrán régiók kapcsolatának kialakítását tagországok és jövőbeli tagjelölt országok régióival. Az ukrán állami regionális politika szerves részét alkotja az „Ukrajna 2010” szociális­

gazdasági fejlesztési stratégia, ami egy adminisztratív reformot vetít előre, a kapcso­

latok irányának meghatározásakor prioritásként szerepel a dokumentumban az ország nyugati határa mentén kialakított gazdasági övezetek fejlesztése. Az Ukrajnában 2004 végén bekövetkezett „narancsos forradalom” után jelentős változások válhatok Ukrajna regionális politikájában, sokkal fontosabbá váltak az európai kapcsolatok és a nyugati szomszédok, ami a határtérségek szerepének fontosabbá válását és a hatá­

ron átnyúló kapcsolatok erősödését vetíti előre.

Magyarországon jelenleg zajlik a 2007-2013 közötti tervezési periódusra vonat­

kozó fejlesztési dokumentumok elkészítése. Az Észak-alföldi régióban a határ menti elhelyezkedésre és a határt átszelő közlekedési folyosókra építve a logisztikai szol­

gáltatások fejlesztése stratégiai célként szerepel a kedvező adottságokkal bíró ún.

kapuvárosokban. A dokumentum szerint a 2007-től induló fejlesztési időszakban a határon átnyúló gazdasági együttműködések fokozottabb figyelemre számíthatnak (az EU politikáját is követve), főként a határ menti periférikus térségek ahol jelenleg nem eléggé kihasználtak ezek a lehetőségek. Ebben a vállalkozási övezetek meghatá­

rozó szerepet játszhatnak. A koncepció készítői a román és ukrán határ mentén elhe­

lyezkedő hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását csak „Trianon örökségének”

felszámolásával tekintették megvalósíthatónak.

A Dél-alföldi régió határ menti szakaszán kisebb megszakításokkal tovább foly­

tatódik a fent említett „külső perifériaként” kezelhető hátrányos helyzetben lévő tér­

ség, amelyre a régió területfejlesztési dokumentumai szintén nagy figyelmet fordíta­

nak. A Dél-alföldi régió fejlesztési dokumentumai nagyobb terjedelemben és részle­

tességgel foglalkoznak az országhatárhoz kapcsolódó kérdéskörökkel, külön ele­

mezve az egyes területi szintek lehetőségeit (megye, kistérség, település) is. Problé­

maként jelenik meg az együttműködések feltételeinek bizonytalan volta és az együttműködések komoly korlátái (infrastrukturális összeköttetések elégtelensége, az információhiány és sok esetben a bizalmatlanság). A régió stratégiai fejlesztési célja, hogy „a térség Európa egyik dinamikus nyitott és átjárható határrégiójává váljon”

kapuként szolgálva Dél-kelet Európa irányában. Ezért nagy hangsúlyt helyeznek a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztésére, aminek térbeli kereteit a DKMT Eurorégió jelöli ki. A vízgazdálkodás problémáinak orvoslása akárcsak az országos fejlesztési dokumentumok esetében, szintén fokozott hangsúllyal szerepel.

A Romániában kialakított fejlesztési régiók közül kettő határos Magyarországgal, a Nord-Vest és a Vest régió. Mindkét régió aktuális (a 2004-2006 közötti programo­

zási periódusra vonatkozó) fejlesztési dokumentumaiban fontos szempontként szere­

pel a határ menti térségek és a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése. A tervezési dokumentumok alapján mindkét régió kapuszerepet vállal fel, ami nem meglepő, hiszen ez a két régió rendelkezik európai uniós határszakasszal, ugyanakkor fontos­

nak tartják a Szerbia és Ukrajna irányában is fejleszteni az együttműködéseket. Azt azonban egyértelműen megfogalmazzák, hogy Magyarország uniós tagsága az együttműködések számának növekedését vonzza maga után. A román oldali vizsgá­

latok megállapították a határon átívelő gazdasági és kulturális kapcsolatok szerepé­

nek és pozitív hatásának jelentős növekedését a határrégiók fejődésében.

A legnagyobb volumenű (jelenleg már folyó és a jövőben tervezett) fejleszté­

seknek a határon átnyúló közlekedési hálózat beruházásai, mivel ma nem megfe­

lelő a határt átszelő közlekedési folyosók kapacitása, illetve határ két oldalán fekvő meghatározó városközpontok összeköttetése. Az elmúlt években bekövetkezett fo­

lyószennyezések kapcsán fokozottan merül fel a környezeti balesetek határon át­

nyúló hatásainak csökkentése, különösen a fémkohászat, petrolkémia esetében, illetve csatornázottság szintjének emelése. A fejlesztési dokumentumok megemlí­

tik, hogy több városnak erős, tradicionális határon átívelő kapcsolatai vannak, amelyek újjáélesztése nagyobb eséllyel történhet meg, s komoly lehetőségeket tar­

togat a jövő együttműködéseinek kibontakozására. Fontos lehetőségként említi a dokumentum a tagmegyék aktív részvételét az euroregionális szervezetek munká­

jában. A romániai Vest régióban a DKMT Eurorégió gazdasági hatásainak erősödését várják, s nagy terjedelemben foglalkoznak a Phare CBC programok révén megnyíló fejlesztési lehetőségekkel.

Ukrajnában a megyéknek (NUTS 3) megfelelő közigazgatási egységek rendel­

keznek fejlesztési elképzelésekkel, koncepciókkal. A Magyarországgal közvetlenül

határos Kárpátalja társadalmi-gazdasági fejlesztési programja 2001-ben készült el

„Kárpátalja - 2004. Belépés a XXI. századba” címmel. A fejlesztési prioritások ki­

lenc nagyobb fejezetbe csoportosulnak, amelyek közül a határon átnyúló kapcsolatok alakulását elsősorban a Külgazdasági Kapcsolatok, és a Kárpátaljai Különleges Gaz­

dasági Övezet fejlesztése befolyásolja. A külgazdasági kapcsolatok fejlesztése a ha­

tárátkelőhelyek megközelítését szolgáló közlekedési és a vám infrastruktúra korsze­

rűsítésére és a gazdasági kapcsolatok volumenének növekedésére koncentrál, aktív részvétellel az Interregio euroregionális szerveződésben. A Kárpátaljai Különleges Gazdasági Övezet pontszerűen helyezkedik a határtérség logisztikai csomópontjaiban kedvező lehetőségeket kínálva a külföldi befektetők számára. A gazdasági övezet megalakulása óta számos gyümölcsöző együttműködési megállapodást kötöttek határ túloldalán fekvő Záhony és Térsége Vállalkozási Övezettel.

A magyar-román és a magyar-ukrán határtérségre egyaránt készültek a határ két oldalán élő szakértők együttműködésével fejlesztési koncepciók az elképzelések egyeztetése és a források jobb kihasználása érdekében. A Magyar-román határ menti térség fejlesztési koncepciója és programja 2000-ben készült el Phare támoga­

tással. A fejlesztési dokumentum feltárta a határ menti térség gazdasági-társadalmi viszonyait, a határ két oldalán elhelyezkedő térségek közös jellemzőit (ami alapot nyújthat a kialakuló együttműködések számára), a határon átnyúló kapcsolatok ala­

kulását (különös tekintettel a gazdasági kapcsolatokra), s az azt befolyásoló tényező­

ket és a határon átnyúló együttműködésben leginkább aktív intézmények szerepét. A koncepció az európai gyakorlat alapján meghatározta az együttműködés alapelveit, a térséget érintő területi egységek fejlesztési prioritásaira építve pedig a határtérség fejlesztési céljait és stratégiáját. A fejlesztési program az együttműködési területek öt fő irányát jelölte ki: a határ átjárhatósága és megközelíthetősége; környezet- és ter­

mészetvédelem, vízgazdálkodás; humán erőforrások; gazdasági kapcsolatok erősí­

tése; az együttműködések intézményesítése.

Szabolcs-Szatmár-Bereg és Kárpátalja megyék összefogásának eredményeként 2003-ban készült el A magyar-ukrán határtérség közös fejlesztési koncepciója, amelynek célja az ukrán-magyar határ menti térség felzárkózásának, az ott élő lakos­

ság életminőségének javítása a határ menti együttműködésben meglévő lehetőségek maximális kihasználásával. Az öt stratégiai cél között az első helyen a versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása áll, mivel a térség gazdasági mutatói minden szem­

pontból kedvezőtlen viszonyokat tükröznek, aminek oka a gazdasági szerkezet vi­

szonylagos homogenitása és rugalmatlansága. A humán erőforrások fejlesztése a ha­

tárrégió gazdaságának katalizátora lehet, ma még azonban elsősorban a képzett réte­

gek elvándorlási folyamata figyelhető meg. A beruházások növekedésének másik alapvető feltétele határ menti térség elérhetőségének javítása. A környezet- és termé­

szetvédelmi együttműködéseket alapvetően meghatározza a Tisza, mint határfolyó szerepe, ami közös értékként jelentősen a témában való együttműködést. Szektor­

semleges fejlesztési területként fogható fel a Magyarország EU-tagságból adódó

lehetőségek maximális kihasználása, ami nagyon fontos tapasztalatok átadásával járhat együtt, segítve Ukrajna intergrációs törekvéseit.

A vizsgált határtérségeket érintő eurorégiók mindegyike meghatározta stratégiai fejlesztési elképzeléseit, amelyek a határon átnyúló kapcsolatok érdekei fokozott figyelembe vétele mellett tesznek kísérletet az egyes tagrégiók fejlesztési doku­

mentumai építve megtalálni az együttműködés leginkább hatékony területeit. A Kárpátok Eurorégió Regionális Fejlesztési Munkabizottsága 2004-ben készítette az eurorégió Stratégiai fejlesztési programját. A helyzetfeltárás megállapította, hogy az 1993-ban megalakult szervezet a nyugat-európai példák másolásával nem tudott igazán sikeres lenni a térségben a fogadó feltételek kialakulatlansága, illetve a tag­

régiók jelentős fejlettségbeli különbségei miatt. Ezért a stratégia több javaslatot is tesz az eurorégió szervezeti és működési megújulására is. A területfejlesztési stra­

tégiai program feldolgozta a tervelőzményeket és elemezte a korábbi projektek si­

kerességét, amelyek alapján a következő fő fejlesztési területeket határozta meg:

közlekedési kapcsolatok; versenyképes gazdaság kialakítása; humán erőforrások összehangolt fejlesztése; a humán szolgáltatások színvonalának emelése; az ide­

genforgalom komplex megközelítése; természet- és környezetvédelem; az eurorégió külső kapcsolatainak erősítése.

A másik, a magyar-román határtérséget magában foglaló nagy kiterjedésű euroregionális szervezet a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió számára 2000-ben készült el az első, majd 2005-ben a megújított stratégiai fejlesztési terv. A helyzet- feltárásban gyengeségként került leírásra, hogy kevés esetben fordul elő a határ két oldalán levő célok összehangolása, közös programok, projektek megvalósítása. A stratégia célkitűzései közé a közigazgatás harmonizációja, a fizikai infrastruktúra javítása, a gazdaság diverzifikációja és a forrásszerző képességek erősítése kerültek be. Kiemelt program készült a korábbiakban kevésbé ismert határrégió kommuni­

kációs és PR tevékenységének fejlesztésére, hogy minél többen megismerkedjenek a régió munkájával, elfogadottá váljon a széles közvélemény számára, s a pályázati forrásokért nagyobb sikerrel indulhasson.

Az operatívabb együttműködés kialakításának érdekében a Kárpátok Euro- régión belüli programrégióként a szorosabb kapcsolatban álló magyar Szabolcs- Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár (Satu Maré) és Kárpátalja (Transcarpathia) megyék 2000. október 6-án hívták életre az Interregio-t, amelynek 2003-ban fej­

lesztési koncepciója készült (magyar kezdeményezésre és aktív részvétellel), amelynek alapot nyújtott az ukrán-magyar határ menti térség fejlesztési koncepci­

ója. A közös lehetőségekre épülő fejlesztési prioritások köre gyakorlatilag megfelel a Kárpátok Eurorégió céljaival, még inkább hangsúlyozva a gazdasági kapcsolatok erősítését a konkrét projektek szintjén.

A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió szintén a Kárpátok Eurorégió területén belül ala­

kult meg 2002. október 11 -én (azóta e két tagmegye kilépett a fent említett együttmű­

ködésből) egy szorosabb, projektekre alapozó, operatív együttműködés létrehozása

érdekében. Az eurorégió alapvető célja, hogy hozzájáruljon a jószomszédi kapcsolatok kialakulásához, közös programokkal és fejlesztési források megszerzésével elősegítse Románia határ menti térségének EU-s integrációját. Az alapító dokumentum nyolc fő fejlesztési irányt határozott meg, amelyek közül a gazdasági kapcsolatok erősítése, a határ átjárhatóságának javítása, a gyakran közös kulturális hagyományok ápolása mel­

lett a két megye különböző szakmai szervezetei (pl. környezetvédelem, oktatás, egész­

ségügy) intézményesült kapcsolatainak megteremtése volt a célja (elsősorban a romá­

niai közigazgatás kevésbé előrehaladott decentralizációs folyamatai miatt). Az első eredmények a turizmus területén jelentkeznek, ami közös rendezvények szervezésével és marketingprogram kialakításával valósult meg.

Önálló fejlesztési dokumentumként a magyar-ukrán és a magyar-román határ­

térség egyetlen kistérségi szintű euroregionális szervezete, a magyar oldalon 19 települést, a román pedig 17 önkormányzatot (40 települést) magában foglaló 2002.

április 12-én Biharkeresztes és Bors központtal létrejött kistérségi szintű Bihar- Bihor Eurorégió. Az együttműködés célként fogalmazta meg a társadalmi, gazda­

sági, környezeti és kulturális szempontból egyaránt összehangolt, fenntartható fej­

lődés megvalósítását, valamint az európai integrációs folyamatokra való felkészí­

tést és az azokban való részvételt.

A határtérséget érintő, különböző szintű tervezési dokumentumokat vizsgálva megállapítható, hogy összességében jól tükrözik a határok mentén jellemző prob­

lémákat és a legfontosabb dilemmákra koncentrálva alkották meg a kitörés lehető­

ségeit. Fontos előrelépés, hogy a határ két oldala között legalább a tervezési doku­

mentumok szintjén megpróbálják összehangolni a stratégiákat, ha ez a gyakorlati megoldások terén még nem mindig sikerül.

In document Az Európai Unió külső határán: Együttműködések Magyarország keleti államhatárai mentén (Pldal 149-155)