II. MAGYAR-ROMÁN ÉS MAGYAR-UKRÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKHATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK
3. Határmentiség és határon átnyúló kapcsolatok a lakosság szemszögébőlszemszögéből
3.1. A határ mentén élők benyomásai a határról és a szomszédos országrólországról
Az árnyaltabb kép elérése érdekében a szomszédos országhoz kapcsolódó asszociációkat nyitott kérdéssel vizsgáltuk, ahol a válaszadóknak három olyan fogalmat kellett felsorol
niuk, amely a szomszédos országról először eszükbejut. A kategóriák utólagos kialakítá
sakor természetesen törekedtünk a kapott válaszok összehasonlíthatóságára, azonban ezzel együtt vannak csak az adott országra speciálisan jellemző kategóriák is.
A magyar-román határmentén a román válaszadók közül a legtöbben Magyar- országot a látnivalókkal, táji ismertetőjegyekkel, illetve konkrét helyekkel (szép tá
jak, konkrét településnevek, Balaton stb.) valamint a gazdagság és jólét fogalmak
kal társították, a válaszoknak több mint 37%-a sorolható ebbe a két kategóriába (16. táblázat).
A Romániára vonatkozó képzettársítások között a táj, vidék, látnivalók, konkrét he
lyek kategóriába tartozó válaszok hangzottak el leggyakrabban, de alig maradnak csu
pán el a szegénység, lepusztultság, elmaradottság kategóriába sorolhatók. Az első két csoportba tartozó válaszok aránya a Magyarországra vonatkozó asszociációkhoz ha
sonló, 36,3%. Szembetűnő, de nem meglepő, hogy a román oldalon mint gazdag helyre, jóléti államra gondolnak Magyarországra, addig a Romániára vonatkozó asszo
ciációk esetében ez a kategória az ellenkezőjére cserélődik fel, a magyarországi válasz
adók tudatában a szegénység és elmaradottság jelenik meg (17. táblázat).
Mindkét oldalon fontos helyet foglal el az asszociációk között a mentalitás és kultúra fogalomkörébe csoportosítható válaszok aránya, amelyek a kiértékelés so
rán két részre bontva szerepelnek (pozitív, illetve negatív). A képzettársítások alapján Magyarországra, az itt élő emberekre vonatkozó attitűdök pozitívnak
ítél-1 A magyar-román határmente magyar és román oldalán egyaránt 600-600 kérdőív felvételére került sor. A magyar oldalon Ártánd 50, Biharkeresztes, Elek, Kiszombor és Vállaj 100-100, Létavértes pedig 150 mintával szerepelt a felmérésben. A román oldalon Bors és Székelyhíd (Sácueni) 150- 150, Csanálos (Grániceri), Nagycsanád (Cenad) és Ottlaka (Urziceni) településeken pedig 100-100 kérdőív készült.
2 A magyar-ukrán határszakasz magyar oldalán 509 kérdőív készült (Barabás 109, Kispalád 100, Tiszabecs 100 és Záhony 200), az ukrajnai településeken pedig 566 db. (Csap 192, Mezőkaszony 104, Nagypalád 100, Tiszaújlak 170).
hetők, hiszen arányuk bár nem túl magas (6,6%), de így is csaknem négyszeresen haladja meg a negatív válaszokét. A Romániára vonatkozó asszociációk a válaszok alapján viszont egyértelműen negatívak, hiszen a negatív mentalitás és kultúra ka
tegória 9,7%-os aránnyal a harmadik helyen áll a képzettársítások sorában, több mint kétszeresen felülmúlva a pozitív megítélést.
16. táblázat
Magyarországra vonatkozó asszociációk a romániai megkérdezettek körében, 2002 (Associations ofideas in Románia related to Hungary, 2002)
Kategóriák Összesen Gyakoriság az egyes településeken (%)
(%) Bor§
(Bors)
Urziceni Cenad Grániceri Sácueni (Csanálos) (Nagycsanád) (Ottlaka) (Székelyhíd) Tájkép, látnivalók,
jellegze-18,8 3,7 21,5 19,9 15,0 25,1
tességek, konkrét helyek
Jólét, boldogulás 18,7 18,0 9,7 22,0 32,4 16,0
Szülőföld, magyar identitás,
anyanyelv 11,3 22,9 17,2 3,7 0,4 11,5
Személyes kapcsolatok 8,8 12,2 6,7 14,5 4,5 8,0
Pozitív mentalitás, kultúra 6,6 6,5 2,7 7,1 17,0 3,5
Konfrét dolgok, személyek 6,5 2,5 13,8 3,3 1,2 8,7
Határ, határforgalom 5,5 2,9 4,7 8,7 10,1 3,3
Történelem 5,1 1,2 10,1 1,2 1,6 8,2
Negatív mentalitás, kultúra 1,7 1,6 0,0 0,8 4,0 2,3
Megélhetés 1,6 0,4 2,4 2,1 0,4 2,4
Európa, Nyugat 1,1 2,0 0,7 1,7 1,2 1,6
Más 6,1 8,6 6,1 9,1 6,6 2,1
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Forrás: Kérdőíves felmérés, 2002. MTA RKK Debreceni Osztály.
Viszonylag nagy jelentősége van mindkét oldalon a személyes kapcsolatoknak (barátok, ismerősök, rokoni szálak), de jelen van az emberek tudatában a közös történelmi múlt emléke is. Ez utóbbi fontosságára, valamint a jelentős számú ro
mániai magyarságra utal, hogy a Magyarországhoz fűződő képzettársítások között a harmadik helyen szerepel a haza, magyarság, anyanyelv kategória. De a magyar oldalon sem feledkeztek el teljesen a romániai magyarságról, hiszen a szomszédos
országra vonatkozó fogalomtársítások 4,8%-a rájuk vonatkozik. Emellett mindkét oldalon nagyjából azonos arányban voltak olyan válaszadók is, akik semmilyen fogalmat nem tudtak a szomszédos országhoz társítani.
17. táblázat
Romániára vonatkozó asszociációk a magyarországi megkérdezettek körében, 2002 (Associations ofideas in Hungary related to Románia, 2002)
Kategóriák Összesen Megoszlás az egyes településeken (%)
Tájkép, látnivalók, jelleg- 19,6 13,0 20,9 20,4 14,3 26,3 14,70 zetességek, konkrét
helyek
Szegénység, elmaradottság 16,7 9,1 13,0 22,0 17,9 16,3 17,5
Negatív mentalitás, kultúra 9,7 10,4 10,2 9,1 13,3 8,7 7,3
Szomszédok, szomszédos 9,2 7,8 10,2 7,5 10,2 9,0 10,2
ország
Történelem 6,4 2,6 3,9 4,8 6,1 7,0 11,3
Személyes kapcsolatok 6,1 10,4 4,5 3,2 4,6 5,0 12,4
Megélhetés (üzemanyag) 5,5 6,5 8,5 8,6 7,6 2,7 1,1
Magyar identitás, magyarok 4,8 6,5 3,9 3,8 6,1 4,0 6,2
élnek ott
Pozitív mentalitás, kultúra 4,4 5,2 2,8 1,6 5,1 5,0 6,8
Határ, határforgalom 3,9 10,4 2,8 3,8 1,5 4,0 4,5
Nincs asszociáció (!) 3,5 7,8 2,8 3,8 3,6 3,3 2,3
Konkrét dolgok, személyek 3,0 0,0 4,5 3,2 4,1 3,3 1,1
Bevásárlás, szabadidős 1,4 2,6 2,3 2,2 1,0 0,3 1,1
tevékenységek
Emigráció 1,3 2,6 1,1 0,5 1,5 2,0 0,0
Más 4,5 5,1 8,6 5,5 3,1 3,1 3,5
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Forrás: Kérdőíves felmérés, 2002. MTA RKK Debreceni Osztály.
A magyar-ukrán határszakasz településein végzett felmérés adatai alapján a la
kosság szomszédos országra vonatkozó képzettársításai eltérnek a magyar-román határmentén tapasztaltaktól. Az Ukrajnára vonatkozó asszociációk tükrözik az or
szág nehéz gazdasági helyzetét, a magyar-ukrán határszakaszra jellemző általános tendenciákat (megélhetési kereskedelem, menekültek), illetve a történelmi múltat.
A legtöbb válaszadó a jellegzetes táji ismertetőjegyeket (hegyek, Tisza stb.) és konkrét területeket helyezte az első helyre. Ezen belül mindenekelőtt az egykori
magyar városok nevét (Ungvár, Munkács, Beregszász) említették legtöbbször, de a magyar válaszadók 9,1%-a számára az ukrajnai asszociáció Kárpátalját is jelenti, amely külön kategóriát alkot (18. táblázat).
18. táblázat
Ukrajnára vonatkozó asszociációk a magyarországi megkérdezettek körében, 2002 (Associations ofideas in Hungary related to Ukraine, 2002)
Kategóriák Összesen Megoszlás az egyes településeken (%)
(%) Barabás Kispalád Tiszabecs Záhony Tájkép, látnivalók, jellegzetességek, 16,9 15,3 20,1 22,0 13,7 konkrét helyek
Negatív mentalitás, kultúra 16,1 15,0 16,7 9,0 20,0
Menekültek 14,1 18,6 18,1 15,3 9,0
Szegénység, elmaradottság 12,8 17,4 10,7 10,0 12,7
Kárpátalja 9,1 10,1 9,0 7,7 9,2
Határ, határforgalom 7,9 8,3 10,4 15,7 2,8
Katonai hatalom, hadsereg 7,7 0,3 2,0 4,7 16,0
Megélhetés (üzemanyag) 3,3 7,6 2,3 3,3 1,5
Történelem (Szovjetunió) 1,4 3,1 0,7 2,0 0,5
Személyes kapcsolatok 1,0 0,9 0,3 1,7 1,0
Magyar identitás, magyarok élnek
ott 0,9 0,3 0,3 0,7 1,5
Más 8,8 3,1 9,4 7,9 12,1
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Forrás: Kérdőíves felmérés, 2002. MTA RKK Debreceni Osztály
Második helyen a negatív mentalitás és kultúra áll, amelyet az oroszokkal és az ukránokkal általában társítanak, de amelyhez minden bizonnyal hozzájárul az uk
rán állampolgárok határátkelőkön tapasztalt viselkedése (nem állnak sorba, tola
kodnak, szemetelnek) is. Az utóbbi években felerősödött az Ukrajna felől érkező menekültáradat. A szinte kizárólag Ázsiából (pl. Afganisztán, Kína) útrakelő me
nekültek hivatalos papírok nélkül, embercsempészek segítségével próbálnak be
jutni Magyarország területére. Ezt a folyamatot a határszélen élők nap mint nap érzékelik, nem meglepő tehát, hogy Ukrajnát a menekültekkel társítják.
A nehéz gazdasági helyzet következménye, hogy sokan mint elszegényedett elma
radott helyre gondolnak Ukrajnára. Emellett a szocializmus évtizedei is élénken élnek még az emberek emlékezetében, legalábbis erre utalnak a katonai erőre (esetenként atomfegyverre), illetve az egykori Szovjetunióra utaló fogalomtársítások. Meglepő viszont, hogy a határon túli magyarsággal csak kevesen hozzák összefüggésbe Ukraj
nát. Ez valószínűleg abból adódik, hogy az ukrajnai magyarság gyakorlatilag Kárpát
alján él, s Magyarországon is többnyire kárpátaljai magyarokként említik őket.
A Magyarországra vonatkozó ukrajnai asszociációk is eltérnek a román határmen
tén kapott képtől. A rossz gazdasági helyzet (elmaradt bérek, magas munkanélküliség) miatt a legtöbb kárpátaljai válaszadónak Magyarország a táji jellegzetességek észlelése mellett elsősorban a határ menti kereskedelem és a munkavállalás révén a megélhetést jelenti. Mindezek ismeretében az sem meghökkentő, hogy hazánkat a gazdagsággal és jóléttel azonosítják. A mintában szereplő kárpátaljai településeken igen jelentős a ma
gyar nemzetiségű lakosság aránya (Mezőkaszony és Nagypalád gyakorlatilag teljes egészében magyarok által lakott), sokan tekintik tehát Magyarországot hazájuknak, anyanemzetüknek (79. táblázat).
19. táblázat
Magyarországra vonatkozó asszociációk az ukrajnai megkérdezettek körében, 2002 (Associations ofideas in Ukraine related to Hungary, 2002)
Kategóriák Összesen Megoszlás az egyes településeken (%)
(%) Chop
zetességek, konkrét helyek 15,3 23,6 12,0 10,7 5,8
Megélhetés
Negatív mentalitás, kultúra 5,6 6,6 3,0 7,6 4,9
Konkrét dolgok, személyek 5,6 1,3 3,4 5,4 12,1
Munkalehetőség, foglalkoztatás 5,2 3,0 7,8 9,9 4,9
Pozitív mentalitás, kultúra 4,7 2,4 7,8 5,4 4,9
Határ, határforgalom 4,2 4,5 3,4 - 6,3
Történelem 3,0 1,7 1,1 0,5 6,6
Nincs asszociáció (!) 2,5 3,6 0,4 1,8 3,3
Más 10,8 8,8 10,7 16,1 9,3
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Forrás: Kérdőíves felmérés, 2002. MTA RKK Debreceni Osztály
A romániai településektől eltérően itt a Magyarországra vonatkozó pozitív és nega
tív mentalitás közel azonos súllyal szerepel, a történelmi asszociációk aránya viszont jóval alacsonyabb. A magyar oldalra vásárlási, valamint pihenési célpontként gondolok aránya viszont magasabb a kárpátaljai településeken mint a román oldalon, nem jelen
tős viszont azoknak a száma, akik semmilyen fogalmat sem tudtak hazánkhoz társítani.