Az együttműködés korlátái

A határon átnyúló kapcsolatokat leginkább akadályozó tényezők között Magyaror­

szágon előkelő helyen szerepelnek az intézményrendszerben megfigyelhető eltéré­

sek. A magyar válaszadók elsősorban a román partnerekhez képest rugalmasabbnak tartják a magyar intézményeket, a másik oldalon előfordul, hogy mire a szükséges összes engedélyt összegyűjtik a különböző szintű hatóságoktól, addig a pályázat határideje már lejár. Az is előfordul a határ túloldalán, hogy a hatóságok egysze­

rűen nem adnak engedélyt egy-egy projekt elindítására, ez Magyarországon nem fordul elő.

A román önkormányzatiság sajátos voltának is fontos szerepet tulajdonítottak a magyarországi válaszadók a kapcsolatok lassú fejlődésében. Valójában ezt, és nem a nyilvánvaló szegénységet tekintik elsődleges oknak, ez a megállapítás többször is visszatért az interjúkban. A probléma lényege, hogy Romániában az önkormány­

zatok igen szűk mozgástérrel rendelkeznek, minden fontos kérdésben kormányzati szinten döntenek. Ez viszont a határ menti együttműködés szempontjából feltétle­

nül hátrányos. Ha léteznek is ilyen kezdeményezések, azoknak nincs esélyük több­

nyire arra sem, hogy eljussanak a magyar félhez, a politika és közigazgatás felsőbb szintjei ezt rendre megakadályozzák. A Bihar-Bihor Eurorégió alapító okiratának

aláírása jól példázza a viszonyokat. Az aláírást a határ román oldalán lévő települé­

sek vezetői akadályozták sokáig, de ebben az esetben nem is ez az igazán fontos.

Sokkal inkább az, hogy mikor Biharkeresztes segítséget kért a magyar kormánytól a folyamat meggyorsítására, az nem az érintett román önkormányzatokhoz fordult, hanem a román kormányhoz. A bukaresti politikusokon keresztül sikerült elérni, hogy ez a teljes mértékben helyi ügy végre elintéződjön.

Az együttműködési készséget a magyar interjúalanyok a kárpátaljai partnerek esetében sem találták minden esetben megfelelően erősnek, az ukrán oldalon is komoly akadályt jelent a közigazgatási rendszer, illetve a mentalitás. Sokat segí­

tene az együttműködésben a magyarországi partnerek szerint, ha Romániában és Ukrajnában is kialakítanák a kistérségek rendszerét, valamint létrehoznák a fej­

lesztési ügynökségeket, mivel sok esetben nincs, aki kezdeményezze a projekteket.

Ez alapvetően meghatározza a közös projektek indításának lehetőségét, a megkér­

dezettek szerint, ha nincs alulról jövő kezdeményezés, nehéz projekteket indítani.

Ezen kívül az ukrán határon a határátkelés infrastrukturális lehetőségei nincsenek biztosítva, a több órás várakozást a vállalkozások nem bírják el. A kishatárforga- lom megszüntetése az Uniós szabályok átvételének eredménye, ami az itt élők számára sok helyen megnehezítette a túloldallal való kapcsolattartást. De számos más, apróságnak tűnő intézkedés akadályozza a válaszadók szerint a kapcsolatok elmélyítését. (A magyar kormány például az EU csatlakozással egy időben meg­

szüntette a lehetőséget, hogy a vállalkozók és határtérségben fontos pozíciót be­

töltők, többek között a polgármesterek vagy a tudománnyal foglalkozók is, sorban állás nélkül kelhessenek át a határon. Arra hivatkozva szüntették meg ezt a gya­

korlatot, hogy az korrupcióra adna alkalmat. Ehhez képest most gyakorlatilag min­

denkinek kenőpénzt kell fizetnie a határ mindkét oldalán a határőröknek).

Az együttműködést akadályozó tényezők között előkelő helyen szerepelt a ha­

tárrégió sajátos társadalmi, gazdasági helyzete, illetve a problémák enyhítését szol­

gáló kormányzati intézkedések hiánya. Az interjúalanyok véleménye szerint a ma­

gyar kormányzat nem fordítanak elég figyelmet a keleti országrész problémáira, s az itt élők mostohagyermeknek érzik magukat ma is. A magyar válaszadók gyakran panaszkodtak továbbá a nem eléggé átgondolt, és a másik oldallal nem kellőképpen össszehangolt fejlesztési elképzelésekre. Példaként elhangzott, hogy a magyar-uk­

rán határ mindkét oldalán elkészült egy-egy hatalmas kamion-terminál, amelyek létrehozását a kormány ösztönözte, ma viszont senki nem használja őket, mert a magyar vámhivatal döntése nyomán a kamionoknak továbbra is a határon kell sor­

ban állniuk.

Nem jellemző, de néhány esetben a megkérdezettek szerint még ma is léteznek félelmek a határ túloldalán, elsősorban Romániában azzal kapcsolatban, hogy Ma­

gyarország szeretné visszaszerezni az egykor Magyarországhoz tartozó, ma a hatá­

ron túl fekvő területeket, ami bizalmatlanságot szül, ezzel akadályozva a határon átnyúló együttműködést.

Romániában a korábban említett számos probléma közül a válaszadók ismét kiemelték bürokráciát és a túlzott centralizmust, ami sok esetben nehezítette már meg közös projektek indítását. A közigazgatás gépezete minden érintett szerint nagyon lassan reagál, és gyakran szaktudását tekintve sem áll a helyzet magasla­

tán. A közigazgatás helyzetét nem könnyíti meg az sem, hogy a romániai jogsza­

bályok sem kedveznek a határon átnyúló együttműködéseknek. A szabályozás több ponton is eltér az Európai Unióban megszokottól, és komoly változtatásokra szorul, amire a csatlakozás időpontjának közeledtével egyre nagyobb az esély. A korábbi válaszokhoz hasonlóan sokan említették itt is a román közigazgatás cent­

ralizáltságát, azzal a kiegészítéssel, hogy az Uniós csatlakozás talán ebben a te­

kintetben is hoz változást.

A közigazgatási rendszer hiányosságain túl az együttműködésben részt vevők említették a román politikában tapasztalható visszásságokat. A romániai politiku­

sok mentalitása sokak szerint nem alkalmas arra, hogy hatékonyan együtt tudjanak működni határon túliakkal európai projektekben. De hiányzik a jól átgondolt, hosszú távú stratégia is, ami bármilyen együttműködési megállapodásnak az alapját képezhetné a gazdaságfejlesztésben vagy az infrastrukturális beruházások területén.

Ezzel kapcsolatban több válaszadó megfogalmazta a szakmai szervezetek felelősé­

gét is, amelyek mind a mai napig nem tudták átvenni az Unióban szokásos mun­

kamódszereket, lassan és nem elég hatékonyan dolgoznak, így nem segítik kellő­

képpen a kapcsolatok kiépítését.

Ukrajnában a határon átnyúló kapcsolatok legfontosabb akadályozó tényezői közül első helyen a határátkelés nehézségeit emelték ki. Értve ezalatt a határátke­

lők szűk áteresztőképességét, a vízumkényszert az EU és Magyarország irányába, a vámrendszert, illetve nem utolsó sorban a határátkelőkön jellemző siralmas mun­

kamorált. A másik fontos együttműködéseket akadályozó tényezőként jelent meg a válaszokban a mindent átitató korrupció. Probléma továbbá a nem hatékony és túl­

bürokratizált ukrán gazdaságirányítási rendszer (adórendszer, banki szolgáltatá­

sok, jogszabályok, egyéb tőkeáramlást gátló fiskális eszközök), bár lassú változás ezen a téren már elindult. A területfejlesztést érintő akadályozó tényező, hogy Uk­

rajna közigazgatása lassú és bürokratikus, nem EU-konform,

A fentiek tükrében nem meglepő, hogy a válaszadók egybehangzó véleménye szerint a gazdasági kapcsolatok a vizsgált térségben nem tekinthetők kielégítőnek és soha nem is lehetnek azok, ezen a területen mindig lesz mit fejleszteni. Még mindig gondot jelent a határ elválasztó szerepe, a túlzott bürokrácia, továbbá a kor­

rupció és a központi támogatás hiánya. A politikai döntéseknek meg kellett volna nyitnia az utat a gazdaság előtt, nem a gazdaságnak kellett volna úttörő szerepet játszani. Jelenleg még átalakulási folyamat zajlik, ennek ellenére a magyar befek­

tetők a román és az ukrán oldalon is szép eredményeket értek el gazdasági erejük­

höz képest. Kevés az igazán nagy volumenű beruházást. Tehát a gazdasági

kap-csőlátókban még rengeteg tartalék van, csak nagyon kis mértékben vannak kihasz­

nálva a kínálkozó lehetőségek.