Az EU-csatlakozás kérdései a keleti határok mentén élő lakosság szemévelszemével

A Magyarország keleti határai mentén élők határon átnyúló kapcsolatait és hétköznapjait minden bizonnyal egyaránt jelentősen befolyásolta hazánk és a szomszédos országok EU-csatlakozása. A két szomszédos keleti állam EU-s felkészültsége igen különböző, míg Románia már társult tag s bekerülésre esélyes lehet a bővítés második körében, ad­

dig Ukrajnának a közeljövőben esélye sincs a csatlakozásra. Ebből következően az ma­

gyar-ukrán határszakasz vélhetően hosszú távra az Unió külső, szigorú schengeni nor­

mák szerint őrzött határává vált.

Mindenképp érdekes megvizsgálni, hogy a román, illetve ukrán határszakasz mentén élők hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez, milyen elvárásaik vannak a

bővítés első körében bekerülő Magyarország EU-csatlakozásával kapcsolatban. A magyar-román határszakasz magyar oldalán élők közül legtöbben a jobb életkö­

rülményeket, több munkalehetőséget és magasabb béreket (46,4%) remélnek az EU-tól. Emellett jelentős még a gazdaság általános fejlődését és a mezőgazdasági támogatásokat elvárók aránya (egyformán 9,5%), kevesebb volt viszont az elvárás­

sal nem rendelkezők (7,1%), valamint a könnyebb határátkelést (6,7%) és a gazda­

sági kapcsolatok fejlődését számításba vevők (3,1%) aránya.

24. ábra

A szomszédos országok kapcsolatainak jellegzetességei, az említések gyakorisága alapján, 2001-2002

(Characteristics of connections between the neighbouring countries, based on frequency of mentioning, 2001-2002)

Forrás: Kérdőíves felmérés, 2001-2002. MTA RKK Debreceni Osztály.

A román oldalon legmagasabb (36,7%) a magyar csatlakozással szemben elvá­

rásokat nem támasztok, közel azonos viszont a határon túli magyarok csatlakozás utáni intenzívebb segítését (14,1%) és a gazdasági kapcsolatok fejlődését (13,8%)

remélők aránya, a válaszadóknak pedig egyötöde számít jobb életfeltételek megte- remtődésére és munkalehetőségek bővülésére.

A magyar és a román oldalon is voltak Magyarország EU-csatlakozása esetén negatív következményekre számító válaszadók (4,5%, illetve 6,8%). A romániai részről elsősorban a vízumkényszer bevezetésétől, míg magyar oldalon a legtöbben a mezőgazdaság „tönkretételétől” és az árak emelkedésétől tartanak.

Az ukrán-magyar határtérség magyar oldalán is a több munkahely létesítése, jobb életkörülmények kategóriába tartozó válaszok aránya a legmagasabb (68,6%), emellett többen a tisztább környezet létrejöttének feltételét (9,2%), az Ukrajna fe­

lőli menekültáradat csökkenését (8,4%) és a gazdaság fejlődését, a térség felzárkó­

zását (5,1%) várják Magyarország csatlakozásától. Az elvárásokat meg nem jelölők aránya csupán négy százalék, de a könnyebb határátkelést (3,8%) és a gazdasági­

kereskedelmi kapcsolatok élénkülését (0,9%) még kevesebben remélik.

Az ukrán oldalon a romániai válaszadókhoz hasonlóan a legtöbb esetben (44,8%) nincs különösebb elvárás, viszont emellett a legtöbb megkérdezett (28%) azt reméli, hogy a schengeni normák ellenére mégsem vezetik be a vízumkény­

szert. Mivel a mintában szereplő ukrajnai települések zömmel magyar nemzetisé­

gűek, nem meglepő, hogy a válaszadók 13,5%-a a határon túli magyarok hatható­

sabb segítését várja. Ebben az esetben is alacsony viszont a gazdasági kapcsolatok élénkülését megjelölők aránya (5,2%).

A vizsgált határ menti térség egyes szakaszain tehát különböznek az elvárások az Európai Uniós belépéssel kapcsolatban, Magyarország csatlakozásával azonban a többség minden oldalon egyetért. A román határszakasz mindkét oldalán 80%

fölött van a csatlakozást pártolók aránya, s az egyes települések között sincsenek jelentős eltérések. Érdekes viszont, hogy a romániai településeken nagyobb a tá­

mogatottság, mint a magyar oldalon. Az ukrán-magyar határtérség ukrán oldalán viszont jóval kevesebb a helyeslők és magasabb a bizonytalanok aránya, hiszen itt a Magyarország EU-s belépésével egyetértő választ az összes válaszadóknak nem egészen fele adott csupán (25. ábra). Az ukrán határszakaszon a határ sokak szá­

mára egyben megélhetési forrás is, érthető tehát, hogy az emberek tartanak a szi­

gorú EU-s beléptetési rendszer (főleg vízumkényszer) bevezetésétől.

A határszakasz ukrán, illetve román oldalán élő lakosságát arról is megkérdeztük, hogy befolyásolja-e az ö személyes életkörülményeiket Magyarország EU-csatlako­

zása. A kérdésre a romániai válaszadók 36,2%-a, az ukrajnai megkérdezetteknek pedig 28,4%-a válaszolt igennel. A kedvező hatások közül román részről elsősorban jobb életkörülményeket (27,4%), a munkavállalás lehetőségét (12,8%), illetve vala­

milyen határon túli magyarsághoz kötődő kedvezményt (10,7%) említették, 33,8%

volt viszont azoknak az aránya, akik nem tudták megmondani milyen pozitív hatásai lesznek a szomszédos ország csatlakozásának. Ukrán oldalon ezzel ellentétben a ha­

zánk EU-tagságát befolyásoló tényezőként megjelölők háromnegyede nem tudott

konkrét pozitív hatást megjelölni, 7,8% a határon túli magyarok jelentősebb segítését (pl. ingyenes orvosi ellátás), 5,4% pedig jobb munkavállalási lehetőséget remél.

A negatív hatások esetében megfordul a helyzet, ugyanis míg román oldalon konkrét kedvezőtlen következményt a válaszadók 69,3%-a nem tudott megjelölni, addig ez az arány ukrán oldalon csak 30,1 % volt. Ukrán részről és a romániai tele­

püléseken egyaránt a vízumkényszert és a szigorúbb határátlépési feltételek beve­

zetésétől tartanak leginkább (52,8%, illetve 17,1%), jóval kevesebben sorolták fel a hátrányos befolyásoló tényezők között a munkavállalási feltételek romlását (Kár­

pátalján 10,2%, a romániai településeken 2,6%). Elmondható tehát, hogy a román oldalon inkább pozitív, a kárpátaljai határ menti településeken pedig elsősorban negatív életkörülményeket befolyásoló tényezőként gondolnak Magyarország Európai Uniós csatlakozására.

25. ábra

A vizsgálati terület lakosságának véleménye Magyarország európai uniós csatlakozásáról, 2001-2002

(The opinions oflocal inhabitants about Hungary’s accession to the European Union in the surveyed area, 2001-2002)

Forrás: Kérdőíves felmérés, 2001-2002. MTA RKK Debreceni Osztály.

A vizsgált határtérség magyarországi megkérdezetteinek arra kérdésre kellett válaszolniuk, hogy befolyásolja-e személyes életkörülményeiket a kelet-európai országok esetleges Európai Uniós tagsága. Románia és Ukrajna nagyon eltérő EU- s felkészültségéből, illetve a csatlakozási folyamat előrehaladottságának igen kü­

lönböző szintjéből adódik, hogy a kérdésre a román határmente magyar oldali vá­

laszadóinak 52,1%-a, az Ukrajnával szomszédos településeken viszont csak

20,2%-a vál20,2%-aszolt igennel. A pozitív tényezők közül 20,2%-az Ukr20,2%-ajnáv20,2%-al szomszédos területeken a munkalehetőségek bővülését (46,6%), illetve a jobb megélhetést és magasabb bé­

reket (42,7%) említették leggyakrabban, emellett még a könnyebb határátkelést (3,4%) és a tisztább környezet kialakulásának feltételét (2,8%) érdemes kiemelni.

A Romániával szomszédos települések lakossága is a magasabb jövedelmi viszo­

nyokat és az életszínvonal emelkedését (56,3%), valamint a bővülő munkalehető­

ségeket (19,9%) tartja a kelet-európai országok EU-integrációjának legfontosabb hasznos hozadékaként, amely mellett a könnyített határátlépést (6,7%) és a térség gazdasági fellendülését (8,7%) kell még megemlíteni.

A várható negatívumok az ukrán határ szomszédságában élők szerint elsősorban a vendégmunkások és idegenek magas száma (31,7%), a fogyasztói árak emelke­

dése (40%), valamint az esetleges - konkurencia miatti - kedvezőtlen gazdasági, mezőgazdasági tendenciák (24,4%) lehetnek. A Romániával szomszédos határtér településein szintén az esetleg romló gazdasági, mezőgazdasági tendenciáktól (30,5%), az árak emelkedésétől (20,0%), valamint a határátkelés szigorodásától (17,9%) tartanak legtöbben, a válaszadók 8,4%-a pedig úgy véli, hogy ezáltal a magyarországi permterületeknek kevesebb támogatás jut.