A határtérség, mint a mindennapi élet színtere

Természetesen a határ menti térségnek is megvannak a maga előnyei és hátrányai, amelyek a határvonal egyik, illetve másik oldalán élők számára mások és mások lehet­

nek, és időben is változhatnak. A határ ukrán oldalán élők számára sokáig például egy­

értelműen hátrányt jelentett a határ menti élettér, hiszen ez a térség alkotta az egykori Szovjetunió legnyugatibb peremét, bizonyos időszakban még saját településük elha­

gyására, illetve megközelítésére is engedélyre, igazolásra volt szükség. A határok nyi­

tottabbá válásával, a megélhetési feltételek romlása következtében a határ közeli fekvés előnnyé változott, a létfenntartási gondokkal küzdő emberek számára Magyarország közelsége a megélhetést jelenti. De míg az ukrán oldalon jelenleg előnyös ez a helyzet, a magyar oldalon ugyanabban az időpontban a határmentiséget több ok miatt is (megnövekedett a forgalom, a vásározók száma, rossz a megközelíthetőség, nem ér­

keznek megfelelő számban tőkeerős befektetők stb.) hátrányként értékelik.

18. ábra

A határ menti fekvés előnyei a magyar-román határtérség kutatásba bevont településein, 2002

(The benefits of bordér situation in the settlements along the Hungarian-Romanian bordér involved in the survey, 2002)

Forrás: Kérdőíves felmérés, 2002. MTA RKK Debreceni Osztály.

A határ menti fekvés előnyei magyar-román határmentén nagyon hasonlóak.

Mindkét oldalon a legmagasabb azoknak a válaszadóknak az aránya, akik semmi­

lyen előnyét sem érzékelik ennek a helyzetnek (a magyar oldalon 16,5%-al maga­

sabb ez az érték). Az előnyök megítélésében a határ két oldalán élők között azon­

ban különbségek is vannak. Amíg a magyar oldalon a válaszadók a jobb megélhe­

tést (elsősorban a romániai alacsonyabb üzemanyagárak miatt), addig a romániaiak a szomszédos országgal (magyar nemzetiségűeknél az anyaországgal) való könnyebb kapcsolattartást említették gyakrabban, emellett jelentős még mindkét oldalon a bevásárlást említők aránya is. Érdekes, hogy a túloldali munkavállalás lehetőségét a magyar oldalon értékelték nagyobb arányban előnyként (18. ábra).

A magyar-ukrán határtérség magyar oldalán is a határmentét, mint életteret semmilyen előnnyel sem azonosító válaszok aránya a legmagasabb (62%), jóval elmarad mögötte a rokon, illetve barátok ismerősök látogatásának (12,5%) és a tu­

rizmus lehetőségének (6,2%) felsorolása, valamint a kedvező kapcsolattartás (3,8%), illetve a jobb megélhetés (3,3%) említése. A kárpátaljai településeken vi­

szont, a Magyarországgal (legtöbb esetben mint anyaországgal) való könnyebb kapcsolattartást jelölték meg a legtöbben, csak utána következett a határ menti fek­

véssel semmilyen előnyt nem társítok aránya. Az ukrán oldalon a harmadik kategó­

ria (jobb megélhetés) említése volt a magyar oldali válaszoknál jóval magasabb, 25%-ot meghaladó arányban (19. ábra).

A határ menti fekvés hátrányairól a román-magyar határmentén különbözőek a vélemények. A magyar oldalon a válaszok csaknem kétharmada sorolható a „nincs hátrány” kategóriába, addig a román oldali településeken ez az arány 73,5%. A ma­

gyarországi településeken emellett a hátrányos fekvés és elmaradottság, valamint a bűnözés emelkedése kapta a legtöbb említést, a romániai településeken ezzel szemben a nagyobb forgalmat, illetve a határvonal meglétét és a nehéz átkelést (Székelyhíd esetében az átkelő hiányát) említették meg a leggyakrabban (20. ábra).

A magyar-ukrán határmentén a két oldalon adott válaszok között igen jelentős elté­

rések figyelhetők meg. Kárpátalján, ahol a határ menti településeken a rossz gazdasági helyzet miatt az emberek rákényszerülnek a magyarországi megélhetési kereskede­

lemre, a válaszok több mint háromnegyede szerint semmilyen hátrányt nem jelent a határ menti fekvés, ezzel szemben a magyar oldalon csak a válaszok 12,5%-a tartozik ebbe a kategóriába. A hátrányok közül Kárpátalján a legtöbben a nagy forgalmat és az ebből adódó környezeti terhelést említették (az összes válasz 13,6%-a). A magyaror­

szági településeken a nagy forgalom (az összes válasz 38,9%-a) mellett az Ukrajna felől érkező menekültáradat (26,0%), illetve a külföldi bevásárlók által indukált magas árak (19,4%) kategóriákba tartozó fogalmakat említették legtöbben (21. ábra).

19. ábra

A határ menti fekvés előnyei a magyar-ukrán határtérség kutatásba bevont településein, 2001-2002

(The benefits of bordér situation in the settlements along the Hungarian-Ukrainian bordér involved in the survey, 2001-2002)

Forrás: Kérdőíves felmérés, 2001-2002. MTA RKK Debreceni Osztály.

Az elzártság, a bűnözés növekedése, a menekültek magas száma, a kevés mun­

kalehetőség és a más problémák miatt jogos a kérdés, hogy a határ mentén élők el- költöznének-e jelenlegi lakóhelyükről? A román-magyar határtérségben összességé­

ben a két oldalon megegyezik azoknak az aránya (32-32%), akik ha megtehetnék másik lakóhelyet választanának maguknak, a települések között ebben a tekintetben azonban számottevő különbségek vannak. Míg a romániai Székelyhíd válaszadóinak több mint fele elköltözne, addig Borson ez az arány a alig haladja meg a 13%-ot.

Magyar oldalon a biharkeresztesiek mennének el leginkább (49%), a kiszombori megkérdezettek viszont negyede sem választana új lakóhelyet magának.

20. ábra

A határ menti fekvés hátrányai a magyar-román határtérség vizsgálat alá vont településein, 2002

(The disadvantages of bordér situation in the surveyed settlements in the Hungarian-Romanian bordér region, 2002)

Forrás: Kérdőíves felmérés, 2002. MTA RKK Debreceni Osztály.

21. ábra

A határ menti fekvés hátrányai a magyar-ukrán határtérség vizsgálat alá vont településein, 2001-2002

(The disadvantages of bordér situation in the surveyed settlements in the Hungarian-Ukrainian bordér region, 2001-2002)

Forrás: Kérdőíves felmérés 2001-2002. MTA RKK Debreceni Osztály.

Az ukrán-magyar határmentén a magyar oldalon a válaszadók 41,9%-a választana új lakóhelyet, az ukrajnai települések pedig 35,7%-a. A magyar oldal magasabb aránya nem meglepő, hiszen a válaszadók kétharmada szerint ott semmilyen előnye nincs a határ menti fekvésnek. A települések között is vannak különbségek, magyar részről Záhonyban, Kárpátaljáról pedig Mezőkaszonyban haladja meg az 50%-ot az elköltözni vágyók aránya (67%, illetve 51,9%). A román és az ukrán határ mentén is Magyaror­

szág a legnépszerűbb a kiszemelt potenciális új lakóhelyek között, még a romániai és ukrajnai településeken is. Romániai célpont kizárólag csak román oldalon fordult elő, hasonlóan az ukrajnai célpontot is csak Kárpátalján említettek. Ottlaka kivételével mindegyik településen megemlítették Budapestet is, mint olyan várost, ahol szívesen letelepednének az elköltözni vágyók.

22. ábra

Potenciális új lakóhelyek megoszlása magyar-román határ mentén élő lakosság körében, 2002

(The distribution of pótential new habitations oflocal people along the Hungarian-Romanian bordér, 2002)

Forrás: Kérdőíves felmérés, 2002. MTA RKK Debreceni Osztály.

A román-magyar határ mente román oldalán jóval magasabb a nyugat-európai or­

szágok és az Egyesült Államok, mint megjelölt potenciális új lakóhelyek, illetve a bár­

hová szívesen elköltözők aránya (22. ábra). A mintában szereplő települések közül Biharkeresztes volt az egyetlen, ahol a válaszadók nem jelölték meg e két helyszínt.

Román oldalon magasabb az egyéb kategória aránya is, amely az összes többi országot tartalmazza (bár a mintában szereplő válaszadók csak valamely szomszédos országot, illetve néhány esetben Kanadát jelölték meg). A magyar-ukrán határtérségben is

Ma-gyarország és Budapest a leggyakrabban említett potenciális új élőhelyként megjelölt helyszín, sőt a magyar oldalon a válaszadók külföldi országot meg sem jelöltek, a ma­

gyar főváros részaránya (52,8%) meghaladta az összes többi települését és térségét is (23. ábra).

23. ábra

Potenciális új lakóhelyek megoszlása a magyar-ukrán határ mentén élő lakosság körében, 2001-2002

(The distribution of potential new habitations oflocal people along the Hungarian-Ukrainian bordér, 2001-2002)

Forrás: Kérdőíves felmérés, 2001-2002. MTA RKK Debreceni Osztály.

Ez a helyzet Magyarország EU-csatlakozásával várhatóan megváltozik, ugyanis a szabadabb migráció lehetősége előreláthatólag ebből a térségből is több embert csalogat majd az Európai Unió más országaiba. Az EU új tagországaiban, illetve az unió külső határai mentén várható migrációs tendenciák vizsgálata - akár bizton­

ságpolitikai, vagy bűnözésföldrajzi szempontból is - a közeljövőben kiemelkedően fontos kutatási téma lehet.

3.3. A határ mentén élő lakosság szomszédos országba irányuló