A felsorolt témák iránti közérdeklôdés relatív mértékét legalább három módon fel lehet becsülni. Kiindulópont lehet az adott évben egy témában írott cikkek legmagasabb százalékos aránya. A másik lehetôség az éves arányok összege, mint az átlagos fontosság mérôszáma. A harmadik azon évek százalékos arányainak átlaga, amelyekben a téma szerepelt a „legfontosabb témák” kö-zött, ezzel durván megbecsülhetjük az átlagos intenzitást.
Mivel semmilyen kritérium nincs arra nézve, hogy a három módszer közül melyiket kell választani egy téma „fontosságának” kifejezésére, a három eredmény átlaga szerint rangsoroltuk ôket. Ezt a rangsort mutatja az 1. táb-lázat, a közlések számával és a Gallup-felmérések alapján megállapított sor-renddel együtt. A két rangsor összehasonlítása alapján a hírközlés és a köz-vélemény szoros kapcsolatban áll egymással.
A 2. táblázat a nyolc legfontosabbnak tartott témában íródott cikkek éven-kénti legmagasabb százalékos arányát mutatja be 1964 és 1970 között, a Gallup Intézet „Mi az Amerikát érintô legfontosabb probléma?” kérdésére adott válaszok alapján. Ez a táblázat azért 1964-gyel kezdôdik, mert a faji kapcso-latokat leszámítva a Gallup adatai csak ettôl az évtôl állnak rendelkezésre.
A vietnami háború, a faji kapcsolatok és az infláció minden évben szere-peltek a „legfontosabb problémák” között, a többi téma azonban nem.
264 MÁSODIK FEJEZETMÉDIA ÉS TÁRSADALOM– IRÁNYZATOK A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ HATÁSAIRÓL
Téma Cikkek
Vietnami háború 861 1 1
Faji kapcsolatok (és zavargások)
687 2 2
Egyetemi rendbontások 267 3 4
Infláció 234 4 5
Televízió és tömegmédia1 218 5 12
Bnözés 203 6 3
Drogok 173 7 9
Környezetvédelem és -szennyezés 109 8 6
Dohányzás5 99 9 12
Szegénység 74 10 7
Szex (erkölcsi hanyatlás) 62 11 8
Ni egyenjogúság5 47 12 12
Tudomány és társadalom5 37 13 12
Népesség5 36 14 12
5Ezek a témák egyszer sem szerepeltek „legfontosabb probléma”-ként a Gallup felmérésé-ben, ezért egyformán utolsó helyre kerültek.
1. táblázat Az országos hírmagazinok cikkei különbözô témákról az 1960-as években, és a témák rangsora az „Amerikát érintô legfontosabb probléma” kérdésre adott válaszok alapján
Ha kontingencia-táblázatot készítünk a 2. táblázat adatairól, amelynek egyik változója az, hogy meghaladja-e egy adott témában a cikkek száma a becsült középértéket, 25-öt, a másik pedig, hogy az adott évben szerepelt-e a téma a „legfontosabb problémák” között, arra az eredményre jutunk, hogy a hírközlés és a közvélemény szorosan összefüggenek egymással. A táblázat chi-négyzete 24,1, egytizedes hibahatárral, pértéke pedig 0,001-nél kevesebb, feltételezve, hogy a tömegtájékoztatás mértéke egy adott témában szorosan összefügg azzal, hogy felmerült-e a téma mint legfontosabb probléma a Gallup felmérésében. A kivételek közül négy könnyen megmagyarázható: az infláció (amire három kivétel is visszavezethetô) elég nagy probléma volt, és elég jól
AHATVANAS ÉVEK SAJTÓTÉMÁI. AKÖZVÉLEMÉNY DINAMIKÁJÁNAK KUTATÁSA 265
Év Téma Cikkek Legnagyobb
arány (%) Téma Cikkek Legnagyobb arány (%)
1964 Vietnami háború 49 50 Infláció 12 8
1965 160 37 11 6
1966 208 56 44 16
1967 160 40 12 8
1968 123 52 25 10
1969 99 40 69 9
1970 44 27 31 10
1964 Faji kapcsolatok 43 60 Bnözés 18 0
1965 és zavargások 64 52 35 5
1966 73 25 21 0
1967 92 30 25 2
1968 75 25 35 29
1969 86 15 25 18
1970 29 13 22 8
1964 Egyetemi 7 0 Drogok 1 0
1965 rendbontások 22 0 10 0
1966 7 0 24 0
1967 17 0 30 0
1968 46 0 18 0
1969 109 5 36 0
1970 52 27 35 3
1964 Környezetszennyezés, 1 0 Szegénység 11 0
1965 környezetvédelem 11 0 4 4
1966 12 0 3 0
1967 14 0 7 0
1968 3 0 36 4
1969 15 0 6 0
1970 41 6 4 3
2. táblázat A három vizsgált magazinban megjelent cikkek száma, és a megkérdezettek közül az adott témát „fontos problémaként” értékelôk legmagasabb aránya témánként és évenként 1964-tôl 1970-ig
tükrözték a láthatóan növekvô árak ahhoz, hogy a médiától függetlenül is nagyobb figyelmet kapjon. A negyedik kivételre az a magyarázat, hogy a drogokkal kapcsolatos elsô csúcsérték akkor jelenik meg, amikor a psziche-delikus és hippimozgalom a virágkorát élte, és addig a kábítószer nem jelent-kezett súlyos problémaként.
Az eddigi adatok alapján szoros kapcsolatot tételezhetünk fel egy adott téma iránti médiaérdeklôdés és aközött, hogy „fontos problémának” értékelték-e a megkérdezettek a témát. De mielôtt megpróbálnánk összefüggést találni a hírközlés és a közvélemény, valamint a tényszerû események között, két dolgot tisztáznunk kell a „közvéleménnyel” kapcsolatban. Elôször is, amikor például a 2. táblázatban azt látjuk, hogy a drogok témakörében 1970-ben a „legma-gasabb arány” 3% volt, ez azt jelenti, hogy a megkérdezettek 3%-a nyilatko-zott úgy, hogy ez iránt érdeklôdik a legjobban. Elvileg nagyon könnyen lehetséges, hogy egy ilyen csekély kisebbséget valami más befolyásolt, és nem a témában közölt cikkek mennyisége. Ugyanakkor úgy látszik, az ada-tok közti összefüggések elég következetesek ahhoz, hogy kizárhassuk az ilyen alternatív magyarázatokat…
Ha megnézzük a médiaérdeklôdés változásait a 2. táblázatban, láthatjuk, hogy azok nem feleltethetôk meg egy az egyben az események valós alaku-lásának. A vietnami háborúról, az egyetemi rendbontásokról és a zavargá-sokról szóló cikkek száma6 egy-két évvel azelôtt érte el a csúcspontját, hogy maguk a folyamatok kiteljesedtek volna. A médiának a drogokkal kapcso-latos érdeklôdése követte a drogfogyasztás mértékének növekedését, kivéve az 1967-es évet, valamint az 1966-os csúcspontot leszámítva, mindhárom vizsgált magazin inflációról szóló cikkeinek száma nagyjából pontosan követte a helyzet alakulását. A faji kapcsolatok, a bûnözés, a szegénység és a környezetszen-nyezés médiabeli szerepének alakulása azonban semmilyen összefüggésben nincs a témákkal kapcsolatban mutatott érdeklôdéssel, ahogyan a „legfontosabb problémaként” nem szereplô témáké – a dohányzásé, a tudományé, a népes-ségé, a tömegmédiáé és a nôi egyenjogúságé – sincs. Az ezen témákban meg-jelent cikkek száma olyan években éri el a csúcspontját, amelyekben az érdek-lôdés nem különbözött más évek adataitól, ezenkívül számos esetben a média érdeklôdése nôtt akkor, amikor a megkérdezetteké csökkent, és fordítva…
Következtetések
Ez a tanulmány két összefüggést vizsgált: a tömegtájékoztatás kapcsolatát egyrészt a közvéleménnyel, másrészt pedig a tényekkel. Bár az anyag igen nagy, a módszert még nem próbálták ki, és a változókat is lazán határoztuk meg, meggyôzô következtetésekre jutottunk az elsô összefüggést illetôen, és a másodikkal kapcsolatban is mindenesetre felvetettünk néhány kérdést.
266 MÁSODIK FEJEZETMÉDIA ÉS TÁRSADALOM– IRÁNYZATOK A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ HATÁSAIRÓL
6A zavargások témája a 2. táblázatban a faji kapcsolatokkal együtt szerepel. A csak a zavar-gásokra vonatkozó cikkek száma 1964 és 1970 között sorrendben 6, 6, 17, 41, 36, 15 és 3.