Szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal és azok
8. GYERMEK- ÉS CSALÁDVÉDELEM
8.1. G YERMEK - ÉS CSALÁDVÉDELEM JOGI HÁTTERE
8.1.7. A gyermekvédelem rendszere
A hazai gyermek-és ifjúságvédelem rendszere az 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény által deklarált módon épül fel.
◼ Célja, hogy „megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.”101
A Gyvt. tehát kimondja, hogy a gyermekvédelem rendszere állami és önkormányzati feladat.
A gyermekek védelmének rendszerének a pénzbeli és természetbeni ellátások, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások,
99 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 5. §
100 WHO nyomán idézi dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Módszertani füzet A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek szerepe és felelőssége a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzésére és kezelésére ESZCSM Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály, Budapest, 2004. 7.p.
1011997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1 §
a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések jogi kereti között működik.
Pénzbeli és természetbeni ellátások
a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a gyermekétkeztetés,
c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás,
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:
a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása, d) Biztos Kezdet Gyerekház.
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások:
a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás,
c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.
A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:
a) a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása, b) a védelembe vétel,
c) a családbafogadás,
d) az ideiglenes hatályú elhelyezés, e) a nevelésbe vétel,
f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése, i) a megelőző pártfogás elrendelése.
A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódik a gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer A jelzőrendszer működésének alapvető célja a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a problémák időben történő észlelése, ezek enyhítése és megoldása. Az észlelő-és jelzőrendszer működtetése a gyermekjóléti szolgálat feladata. A jelzőrendszer tagjai kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén, továbbá hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb más veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén (Gyvt. 17§
(b)).
A jelzőrendszer tagjai a Gyvt. 17§ (1) szerint:
8.1. Gyermek- és családvédelem jogi háttere | 105
◼ az egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos),
◼ a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,
◼ a köznevelési intézmények,
◼ a rendőrség, az ügyészség,
◼ a bíróság,
◼ a pártfogó felügyelői szolgálat,
◼ az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek
◼ , a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
◼ az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,
◼ a munkaügyi hatóság,
◼ a javítóintézet,
◼ a gyermekjogi képviselő, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,
◼ az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv.
A család-és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő-és jelzőrendszer folyamatairól szóló protokoll tartalmazza a probléma észlelésétől kezdve a cselekvések folyamatát, valamint az egyes folyamatelemek tartalmát.
Cselekvések folyamata:
◼ "probléma észlelését követően a szakember feltárja annak körülményeit, hátterét
◼ azonosítja a problémát, megvizsgálja, hogy fennáll-e krízishelyzet, vagy veszélyeztető tényező gyanúja,
◼ a probléma azonosítását követően cselekvései fókuszában az észlelt krízishelyzet, az egyént, családot veszélyeztető tényezők állnak,
◼ felkészül a problémamegoldásra az egyéni, tapasztalatok, ismeretek bevonásával,
◼ a rendelkezésre álló szakmai eszközöket számba veszi, amelyek adekvát választ nyújthatnak az észlelt probléma megoldására
◼ beavatkozás biztosítása, amely során a szakember saját szakmai kompetenciáit, szakmájának eszköztárát felhasználva reagál a problémára, megvizsgálva azt, hogy minden eszközzel képes-e eredményt elérni annak megoldásában
◼ szükség esetén feltérképezi a családi kapcsolatrendszert, egyéb az egyén, család kapcsolatrendszerében fellelhető segítő erőforrásokat".102
Elsődleges cél, a probléma kezelésének megkezdése a lehető legrövidebb időn belül.
Amennyiben az észlelő szakmai kompetenciái nem elégségesek az észlelt probléma kezeléséhez, haladéktalanul köteles jelezni ezt az illetékes szakemberek és intézmények felé.
102 PROTOKOLL A család-és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő-és jelzőrendszer folyamatairól
2. kiadás Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2007. augusztus
http://szocialisportal.hu/documents/10181/120436/PROTOKOLL_a_CSGYejo_altal_mukodtetett_eszlelo_es _jelzorendszer_foly.pdf/e5025796-73d1-6a6a-883e-6a5534b25dcb letöltés: 2018. november 4.
8.2. C SALÁD ÉS GYERMEKVÉDELEM 8.2.1. Család fogalma
A család fogalmának meghatározása egy olyan komplex kategória, amely több tudományterület vizsgálatának is a tárgyát képezi. Definiálja a családszociológia, a jog, a pszichológia, a szociálpolitika, a néprajz stb. összegezve a fogalomban mindazokat a lényegi vonásokat, amelyekre figyelmet kíván fordítani. A definíciók tartalmára hatást gyakorol az uralkodó értékrend, a társadalmi környezet, a kultúra, valamint a megközelítést alkalmazó terület saját hatóköre.
A család óvása, védelme a hazai jogalkotásban deklarált, ezért a család, mint értéket képviselő és közvetítő közösség a gyermek-és családvédelem egyik központi fogalma.
A szakirodalmak és tudományterületek a család különböző szempontokat figyelembe vevő meghatározásai ismertek, így például az alábbiak:
◼ "A család a szülők, gyermekeik és legközelebbi hozzátartozóik közössége, a társadalom és az Egyház alapsejtje."103 Szereteten és szolidaritáson, bizalmon alapuló lelki közösség, ahol a családtagok egymás számára jelen vannak és segítik a családtagok alkotó lendületét (Teleki, 2001. in: Horváth-Szabó, 2001.).
◼ "A pszichológia a családot folyamatos változásban lévő pszichoszociális rendszerként definiálja; e szemlélet alapján a családtagok nem csak egymás mellett élnek, hanem szorosan kapcsolódnak egymáshoz, szeretetkapcsolatban, egymásra figyelve alkotnak egységet."104
◼ „Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köti össze.” 105
"A családot más csoportoktól az különbözteti meg, hogy különnemű személyekből áll, akik különböző (legalább két) generációhoz tartoznak. A család reprodukálja önmagát; vagyis nem új tagok fölvétele révén egészül ki, hanem „önerőből”."106
◼ A Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban KSH) megfogalmazásában „családot alkotnak az egy lakásban együtt élő házastársak, élettársak nőtlen, hajadon gyermekkel vagy anélkül, továbbá – jellemzően a kapcsolatok felbomlását követően – a nőtlen, hajadon gyermeküket egyedül nevelő szülők.”107
103 Magyar Katolikus Lexikon : http://lexikon.katolikus.hu/C/Csal%C3%A1d.html, letöltés: 2018. november 4.
104Bognárné Kocsis Judit: A családi nevelés és a szülői hivatás sajátosságai, feladatai Collegium Doctorum 2016/2.
348.p. http://dc.reformatus.hu/data/2018/10/05/CD_2016_2_beliv.pdf , letöltés: 2018. november 4.
105 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest 2003. 353.p.
106 Hegedűs Judit (szerk.): Család, gyermek, társadalom. Bölcsész Konzorcium, Budapest, 2006. 14.p
107 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mikrocenzus2016/mikrocenzus_2016_6.pdf letöltés: 2018.
november 4.
8.2. Család és gyermekvédelem | 107