Az egészségügyi ellátásokra vonatkozó speciális szabályok 71

Az alkalmazandó szabály megállapítása attól függ, hogy az illető uniós polgárnak hol található a lakóhelye illetve a munkahelye. Némileg egyszerűsítve, a következő esetek lehetségesek:

◼ Nem dolgozik: általában a lakóhelye szerinti ország jogszabályai vonatkoznak rá

◼ Egy országban dolgozik és él: munkavégzés helye szerinti ország jogszabályai vonatkoznak rá és aszerint vehet igénybe ellátást

◼ Egy országban dolgozik, egy másikban él: természetbeni egészségügyi ellátásra a lakóhelye szerinti országban jogosult (függetlenül attól, hol van biztosítva), pénzbeli egészségügyi ellátást viszont attól az országtól kap, ahol biztosított (függetlenül attól, hogy hol él)

◼ Kiküldött munkavállalóként dolgozik (legfeljebb 24 hónap): származási országában marad biztosított, és annak szabályai vonatkoznak rá

◼ Nem csak egy országban dolgozik: többféle eset lehetséges; a döntő az, hogy a tevékenysége jelentős részét hol végzi.

Más országban igénybe vett egészségügyi ellátás lehetséges esetei:

◼ Elköltözés más országba (de a munkahelye továbbra is a régiben van): be kell jelentkezni az új lakóhely egészségügyi ellátórendszerébe (de az ellátás költségeit a járulékfizetés helye szerinti biztosító téríti meg)

◼ Ideiglenes tartózkodás (pl. nyaralás) másik tagállamban: Európai Egészségbiztosítási Kártya – csak a váratlan, „orvosilag szükségessé váló” kezelésekre jogosít. (Mivel egyéb esetek is előfordulhatnak, célszerű utasbiztosítást is kötni.)

◼ Tervezett gyógykezelés céljából való elutazás: a gyógykezelés költségeinek térítését az egészségbiztosítók általában előzetes engedélyhez kötik, és csak akkor térítik meg a költségeket, ha az igénybevevő saját országában is támogatott a kérdéses kezelés. A gyógykezelés lehet a) tervezett kórházi kezelés, vagy b) tervezett kórházon kívüli kezelés. A költségeket az igénybevétel helye szerinti szabályok alapján állapítják meg, a térítés mértékét pedig az igénybevevő számára kedvezőbb szabály alapján kell megállapítani.

Ö SSZEFOGLALÁS

Az Európai Unióban a szubszidiaritás elvének, a sokféleség tiszteletben tartásának és a szociális védelem és gazdasági versenyképesség egyensúlyára törekvésnek köszönhetően nincs egységes közösségi szociálpolitika, hanem a szociális védelem különféle területein meglévő különböző szintű törekvések összességét hívjuk az EU „szociális dimenziójának”.

Ennek egyik területe a szociális jogok közösségi védelme, melyeket az Európai Szociális Karta

71 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról.

https://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32004R0883&rid=1

3.3. A szociális biztonsági rendszerek koordinációja; együttműködés a nyugdíjrendszer és az egészségügyi ellátás területén | 47

és a 2009-től hatályos, az elsődleges uniós jog részét képező Alapjogi Charta határoz meg.

Magában foglalja egyes hátrányos helyzetű csoportok tagjainak, a munkavállalói jogoknak a védelmét, valamint a szociális védelemhez és szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogokat.

Annak ellenére, hogy a jóléti államnak számos változata jött létre Európában, megfigyelhetőek egyrészt bizonyos rezsimtípusok, melyek hasonló modell szerint működnek, másrészt bizonyos olyan hasonlóságok, melyek általánosságban az európai jóléti államokra jellemzőek, és egy úgynevezett „európai szociális modellt” alkotnak. A legismertebb tipológia Esping-Andersen nevéhez fűződik, aki a nyugat-európai jóléti államokat három típusba sorolta (angolszász/liberális, kontinentális/korporatív, skandináv/szociáldemokrata modell). A kevert jegyeket mutató kelet-közép-európai országok, így Magyarország is, a hagyományos modellekbe nem vagy nehezen sorolhatóak be.

Végül áttekintettük, hogy mi indokolja a szociális biztonsági rendszerek koordinációját, és az milyen főbb szabályok mentén történik az Európai Unióban. Felsoroltuk a szociális biztonsági koordináció tárgyi, személyi hatályát és alapelveit: az egyetlen alkalmazandó jog elvét, az egyenlő bánásmód ill. diszkriminációmentesség elvét, az időszakok összesítésének valamint az ellátások exportálhatóságának elvét. Röviden áttekintettük, a nyugdíjak és az egészségügyi ellátások tekintetében milyen szabályok vonatkoznak különféle olyan helyzetekre, amikor egy munkavállaló az Unió területén belüli szabad mozgás jogával él.

E LLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Milyen rendelkezésekkel segíti az Európai Unió a szociális jogok védelmét?

2. Soroljon fel néhány példát szociális jogokra!

3. Mi az oka, hogy az EU-nak nincs egységes szociálpolitikája?

4. Mit jelent az európai szociális modell, és milyen jellemzői lehetnek?

5. Mit jelent a „nyitott koordináció módszere”? Milyen előnyei és hátrányai lehetnek?

6. Melyik uniós jogszabály határozza meg a szociális biztonsági rendszerek koordinációjának szabályait?

7. Mik a szociális biztonsági rendszerek koordinációjának alapelvei?

8. Milyen főbb szabályok vonatkoznak a más uniós tagállamban igénybe vett egészségügyi ellátásokra?

I RODALOMJEGYZÉK

1999. évi C. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetéséről.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900100.tv (letöltve 2018.09.11.)

Az EU jelmondata. https://europa.eu/european-union/about-eu/symbols/motto_hu (letöltve 2018.09.11.)

Ember Alex (2011): Erősödő szociális védelem az Európai Unióban: a 883/2004/EK rendelet.

Acta Universitatis Szegediensis: Forum Acta Juridica et Politica I. évf. 2. sz. (61–82.)

Gyulavári Tamás – Kardos Gábor (1999): Szociális jogok az Európai Unióban. Az Európai Bíróság esetjoga. AduPrint, Budapest.

Gyulavári Tamás – Krémer Balázs (2004): Európai Szociális Modell? Útközben a jogharmonizációtól a jóléti politikák konvergenciája felé. Esély 2004/3. (3–25.)

Jakab Nóra (2007): Az Európai Unió szociálpolitikájának alapjai az elsődleges és másodlagos jogforrásokban, avagy az Európai Unió szociálpolitikájának a fejlődése. Sectio Juridica et Politica, XXVI/1., Miskolc. (337–354.)

Juhász Gábor (2012a): Az Európai Unió intézményrendszere és döntéshozatali mechanizmusa.

In Sziklai István (szerk.): Az Európai Unió szociális politikái. (8–26.) ELTE TáTK, Budapest.

Juhász Gábor (2012b): Szociális jogok az EU Alapjogi Kartájában. In Sziklai István (szerk.): Az Európai Unió szociális politikái. (47–56.) ELTE TáTK, Budapest.

Marshall, Thomas H. [1965]: Az állampolgáriság fejlődése a 19. század végéig. In A szerző – Lévai Katalin (szerk. 1990): A jóléti állam. T-Twins, Budapest.

Marzocchi, Ottavio (2018): Az Alapjogi Charta. Ismertetők az Európai Unióról, Európai Parlament. http://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/146/az-alapjogi-charta (letöltve 2018.09.11.)

4.1. Demográfiai helyzetkép | 49