Ofen a m 4/4. XXII.
Über unseren Briefen waltet ein böses Geschik, mein lezter ist ihnen spát zugekommen, und den ihren erhielt ich auch erst nach einigen Verzug. Indess habén sie ihren Prozess gewonnen und somit hat die Beplik, derén Bruchstück sie mir mitgetheilt, ausser dem Verdienst einer schönen latinitát noch das grössere einer j u r i -disehen Wirkung gehabt. Ich w ü n s c h e ihnen von Herzen Glük dazu.
W a s Sie mir über ihre Versöhnung mit Kisfa ludi schreiben, freut mich. W e r d e n Sie m i r es aber vergeben, wenn ich Sie bitté mit ihren sonstigen Gegnern keine Versöhnungsversuche vor zu nehmen, einmal könten leicht Dinge hiebei vorfallen, die Ihnen, mein ver-ehrter Freund, w e h ' tháten, und ich w ü n s c h t e ihr Lében so unge-trübt als möglich, dann a b e r seh' ich nicht ein, w a r u m dis [!] alles geschehen soll. W e n n schon der Mensch glüklich zu preisen, der einige wenige verlassliche F r e u n d e záhlt, wie wollen Sie, die allé zu Freunden habén, die ungrisch s c h r e i b e n ? Sie überragen die andern zu sehr an Geist, und Geistesbildung, und an jener Poesie des Ge-müts, durch welche Sie für uns wenige unwiederstehlich sind, als dass ihre Vereinigung mit jenen andern von Dauer sein könte.
Freuen Sie sich, dass jene andern ebenfals an der Förderung der heimisehen Literatur arbeiten, und lassen Sie's dabei bewenden.
Einen Brief der gelehrten Gráfin Bzevuszka und einen Ham-m e r s lege ich ihnen bei für ihre SaHam-mlung. W a s Sie ausserdeHam-m hier finden sind Gedichte von m i r .1 Ich übertrage jezt meine Gedichte ins Ungrische, die Übersezung der hier angeschlossnen ist mir aber unmöglich. Ich sündige auf ihre Güte indem ich Sie bitté, sich dessen an zu n e h m e n . Doch bitt' ich Sie, w e n n es ihnen möglich, sich dieser Arbeit zu unterziehen, die Form zu veriindern, wie es ihnen gefallig, oder die Sprache es e r h e i s c h t ; 2tens die Silben nicht zu messen sondern blos zu zahlen wie Kiss und Simfi. Mein Grund ist dieser : Meine Gedichte deutsch und ungrisch werden in einen Kreis gelesen wTerden, der der ungrischen Sprache nicht so machtig ist wie der deutschen. Bei der geringsten Unversütndlichkeit, oder
1 A mellékletek hiányzanak.
5*
»
68 4071. Gr. Ráday Pál. 1822.
Gewalt, die der Sprache angethan wird, werden meine Leser und Leserinnen, die deutsche Sprache erheben, die unsre niederdrüken, daher auch alle a n d e r n Gedichte von mir blos gezáhlt worden, und so wáre auch die Tondifferenz zwischen diesen und jenen zu gross.
Die Stanzen über Ungerns W a p e n [!], die Sie zu lobén so gütig sind, gefallen mir nicht, sind auch nicht mein W e r k sondern Sze
meres. Sie sind sehr gezwungen. Ich h a b e sie anders übertragen, blos gezaldt, meine Arbeit ist viel verstándlicher. W e n n ich sie zur Hand hatte, w ü r d e ich sie ihnen zusenden.
Übermorgen reise ich nach Wien. Meine W o h n u n g daselbst ist Freyung Eszterházisches Haus Nro 238. im kleinen Hof im ersten Stok. Adressieren Sie ihre Briefe gefálligst dahin.
Ihr F r e u n d Mailáth.
[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 29. sz.]
4 0 7 1 .
Gr. Ráday Pál — Kazinczynak.
Tisztelt Kedves B a r á t o m !
Érzem tökélletesen, érzem Veled, azt a' kedves Képzelődést, mellyet az a' kis jó Tót Városka, mind kettőnkbe még most is tud gerjeszteni. Te, Kedves Barátom, tsak másfél Esztendőt töltődtél benne, de n é k e m szinte tizenhat Esztendők, m i n t annyi holnapok, teltek el gyönyörűségbe. Itt kezdettem é l n i : m e r t alig hagytam el az Oskolákat, azonnal Eperjesre küldettem ; itt é r t e m el az emberi k o r t : itt tölték el az első házaságom szerentsés Esztendei, a' leg jobb.
('s t a l á m n e m hízelkedem, h a azt m o n d o m , igen szép) áldott Felesé
gem mellett. Ifjúság, gond nélkül való élet, szerentsés vígságra haj
landó természetem, a: Sárosiak barátságos és szíves indulatyok, P a r a d i t s o m m á tették a: kis Tót Várost. Voltairrel, és Véled ő utánna, azonban még most sem vagyok a ' Szív dolgába egészlen egy érte
lembe, 's a' Magyar példabeszéd szerént, meg-vallom vétkemet, hogy a' mellyem még most is kívánja a' jót, ha egyébaránt a' test (fáj
dalom !) erőtlen is. — Mondj m i n d e n jót a' Sárosiaknak ; bizony mindég háládatosan emlékezünk mi mind ketten az ő Szívességekre ; sem idő, sem távol létei, n e m törlik azt ki elméinkből.
4071. Április 8kán 1822.
E s m é r e m eleven Képzelődésedet ; tudom magamról, midőn most 6. Esztendeje Eperjesen és Bártfán voltam, melly elevenen érzettem ifjúságom boldogan el-töltt idejét; majd minden ház, Szeglet, kapu, ablak, annyi meg annyi szerentsés órákra emlékeztettek ; ifjodni á l m o d t a m m a g a m a t , de jaj, tsak álom volt. — írod, hogy Szerentse jó reménységü gyermekek' atyának l e n n i ; úgy van, Kedves Barátom. Áldom a' Mindenhatót, mind mint Férj, mind m i n t Atya ; bő mértékbe áldott meg engem is az Űr !, de éppen az, hogy ezeket az, hogy e z e k e t1 az áldott jó t e r e m t é s e k e t olly nagyon szeretem, éppen az, hogy tsak bennek élek, teszi a' minden nap közelgető elválást tőlök, és ebbe a' romlott Világba való hagyásokat, keservessé.
— Hid-el, Kedves Barátom, hogy a' jó Ágnesemet most jobban sze
retem, (nem mondom, hogy szerelmes vagyok; m e r t m á r a n n a k hegedűlt Sz. Dávid) mint ez előtt 29. Esztendővel, midőn el-vettem ; de meg is érdemli. — Nina Leányom szerentsés ; ő általa egy igen igen szeretetre méltó Vőre t e t t e m szert. — Ninám egészlen Anya, és házi Asszony (Haus-Mutter und Frau). Meg vagyok arról is győ
ződve, hogy a' P r o t e s t a n t i s m u s ellen sem vétettem, sőt annyiba használtam, hogy egy bigott ház-nép, mint a' Nádasdyék (nem értem a' Vömet köztök) hajlandóbb l e t t ; m e r t ditsekedve-mondom, az öreg Gróf N i n á m a t leg jobban szereti a' menyei között. — Ersi Leányomnak igen sok szép tulajdonságai v a n n a k ; és hogy ez a' ter
mészet ajándéka nála, onnat ki-tetszik, m e r t az Anyán kívül, se Gouvernantja, se valami m á s híres nevelője n e m volt, kivévén, a' ki olvasni, írni, és t a l á m a' kis K á t é r a tanította. Magyarul, Németül, Frantziáúl egy formán beszél, és jól í r ; a' Fortepianon e r ő s ; szépen rajzol. László 18. és Gedeon 16. esztendős Fiaim, 1824-be végzik-el az Oskolájukat. Latzi igen magos, szép ifjú ; Nagy atyához, az én el-felejthetetlen Ipámhoz, h a s o n l í t ; egy kevéssé flegmatieus, gondolkozó, de n e m komor, sőt inkább víg ; jó gondolatjai v a n n a k gyakran, a' mellyek egész társaságot meg-nevettetnek. Gida fris, eleven eszű, és jóllehet Latzi szebb külsőképpen, de ez, fürgessége által, kedvesebb lesz a' Szép Nemnél-is. Szép Atyok, a' Nagy Atyám Lelke láttzatik, a' Szép t u d o m á n y o k r a nézve, Er'sire és Gidára, örökségül szállottnak lenni. Gidának nagy kedve van a' Poesisre.
Nem azért, m i n t h a meg érdemelné, h a n e m meg lévén erántunk, 's hozzánk-tartozóink eránt való szíves Barátságodról győződve, küldöm
1 Az eredetiben is kétszer fordul elő e három szó.
70 4072. Igaz Sámuel. XXII.
itt egynehány Verseit,1 mellyet Er'si Nényének neve napjára a j á n l o t t ;
— a' két utolsó Sonnet, vagy Zengzet, későbbi munkája.
Kívánságod szerént, a' S. P a t a k i Húsvéti Legátustól küldöm Szép Munkád' mássát; hogy n e m az eredeti írásodat küldöm, oka az, hogy attól meg válni, s e m m i t ö r t é n h e t ő esetbe se akarnék ; ott van m á r az, Kedves Barátom, a' hol a' Maradékim idővel is öröm
mel fogják látni, hogy a' m i Kazintzink, Eleik' és Atyok' jó akaró barátja v o l t ; ha azonban tzélod és ígéreted szerént, le-küldended Pünkösdre, bővítve Munkátskádat, fel fogom ezzel tserólni. Meg
engedj, hogy minden precautióval bánok ; n e m örömest fosztom gyermekeimet, meg-betsűlhetetlen Barátságod nyilván-való zálogától.
Váy [!] Jósefbe, és Berzevitzybe, két derék embert vesztett a' P r o t e s t á n s Vallás ; de meg-vallom, ha m á r meg kellett nékiek halni, jobb lett volna mind a' kettőnek, két, h á r o m Esztendővel h a m a r é b b meg-halni. Az első, sem az Uzsoráskodása, sem az utolsó Debreczenyiek ellen való agyarkodása, és szinte a' Vallást veszede
lembe hozó indúlatoskodása által, 50. esztendei é r d e m é t n e m hozta volna homályba. Berzevitzy pedig az Union való igyekezete, és a térítésre összeállott »Frauen Verein« Projectuma által, nem tette volna m a g á t nevetségessé. — Nyugodjanak békességgel. — Ide rekesztek még, Fő-Tisztelendő Báthori Püspök által készített Predi-katiót,8 mellyben meg-mutatja, hogy az Unió lehetetlen.
Légy el-hitetve, hogy sok tisztelő Barátaid köztt senki se tisztel, szeret, betsül inkább, mint
Pesten Április 8kán 1822. hív Barátod R á d a y Pál mpr.
[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 29. sz.]
4072.
Igaz Sámuel — Kazinczynak.
Bécs, Apr. 9d. XXII.
Szívemből örvendek az Eperjesi Tábla igazságos ítéletén, 's részt vesznek ez örömben minden Tisztelőid itten. Adja az Igazság Istene, hogy a' F ő b b Törvényszéken így mehessen keresztül az ügy.
Ügy osztán teljes leszen örömünk.
' Nincsenek a levél mellett.
2 Nincs meg.
4073. Igaz Sámuel. 1822. 71 Szívesen köszönöm a' Dévai Várat, 's h a Tőled n y e r h e t n é m rövid leírását, igen szeretném. Ezt óhajtanék Világos Várról is, mellynek szép rajzolatját bírom.
Valóban illő leszen a' Zemplényi Vitézek Emlékéről szóllani.
Röviden és fontosán.
Az Erdélyi Levelek' megjelenését nyughatatlanul várom.
Festetics iránt Prof. Rumyt fogom megkérni. Szécsényit 1824-re Tőled v á r o m .
Régi gondolatom a' Habsburgi Ház' Genealógiája, 's annál kedvesebb tanácsod. így m á r el n e m állok tőle. Közleni fogom dol
gozásomat.
Tenger a' bajom. Egész Újságot magam í r o m ezentúl.
Klauzál Gr. Károlyi Titoknokjává leve 3 0 0 a r a n y esztendei fizetéssel.
Esperes 'Somboritól Erdélyből szép darabot k a p t a m A' n e m h e r v a d ó s z é p s é g czímje alatt prózában.
Prof. Kézy verseit is k ö s z ö n ö m ; közlöm a' jövő Kurírban.
S z é p e k ; de sok szebbeket irt m á r ő.
[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 28. sz.]
4 0 7 3 .
Igaz Sámuel — Kazinczynak.
Apr. 12d. XXII.
L. Bay György Úrnak Nov. 12d. 1821b. írt Levelét, 3 d a r a b szép verseivel együtt m a vala szerencsém venni postán. 1. B a r á tomhoz. J á n o s napra. Ez úgy gondolom Lónyay J á n o s n e k e m is igen kedves B a r á t o m h o z v a n írva. Igen szép, fel veszem. — 2.
A' Küszködő — németből. Szép, de alig h a felveszem, m e r t fordí
tás, 's majd n e m t u d o m osztán mivel menteni m a g a m a t azok előtt, kik sok silány fordításokkal ostromolnak. 3 . Az epedő Anacreon. •—
Kedves kis d a r a b 's megérdemli a' felvevést.
Gróf Dessewffyt meghívom a' napokba a' Zsebkönyvbe való dolgozásra. Bár csak szerencsés lennék.
[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 28. sz.]
72 4074. Kis János. 1822.
4074.