A futurizmus olyan nemzetközi művészeti és irodalmi irányzat volt, amely Olaszországban a múlt század első évtizedének végén jelent meg.199 De a futurista mozgalom nem maradt meg a művészet és az irodalom szűkösnek
198 Olaszország háborúba lépésének történeti előzményeiről hosszan írtam Olaszország politikatörténete 1861-2011 (Szeged, 2012. Belvedere Meridionale) című könyvemben.
199 A futurizmusról lásd: A futurizmus, (szerk.: Szabó György), Budapest, 1967. Gondolat Kiadó. Lásd még: Mario Verdone: Il futurismo, Róma, 1994. Tascabili Economici Newton.
141
ítélt határain belül, hanem éreztette hatását politikai-ideológiai téren is, amellyel jelentős hatást volt képes gyakorolni az emberek mindennapi életé-re és gondolkodására valamint magára az olasz politikai életéleté-re.200
A futurizmust, mint művészeti irányzatot az új technikai eszközök tudatos használata, az új művészi poétika és a múlt agresszív megtagadása, a jelen agresszív dicsőítése jellemzi. Ennek megfelelően az első Futurista kiáltvány (1909) legfontosabb elméleti alapjai a tudományos-technikai ha-ladás perspektíváinak magasztalása, az új érték: a sebesség, a jövő felé való rohanás és a korlátoktól, a maradiságtól való megszabadulás kívánalma voltak. A Kiáltvány állást foglalt az interventizmus, a háborúba lépés, a nacionalizmus elfogadása, mint abszolút értékek mellett, miközben célul tűzte ki az új embertípus létrehozását. A futurizmus legfőbb orgánuma a Lacerba nevű folyóirat volt, amelyet az író és filozófus Giovanni Papini és a toszkán író és festőművész Ardengo Soffici alapítottak.201
A futurizmus egyik legfőbb célkitűzése tehát a társadalom gyökeres átalakítására irányult. Ez világosan tükröződik a Filippo Tommaso Marinetti által a párizsi Le Figaro napilap hasábjain közzétett, Fondation et Manifeste du Futurisme címet viselő kiáltványban. Mi is olvasható ebben, amely az egész európai kultúrára nagy hatást gyakorolt? „l. A veszély szere-tetét, az erőre és merészségre való törekvést akarjuk megénekelni. 2. A bátorság, a vakmerőség, a lázadás lesznek költészetünk lényeges elemei. 3.
Az irodalom mindmáig a megfontolt mozdulatlanságot, a révületet és az álmot magasztalta. Mi a kihívó mozgást, a lázas álmatlanságot, a futólépést, a halálugrást, a pofont és az ökölcsapást magasztaljuk. 4. Megállapítjuk, hogy a világ nagyszerűsége új szépséggel gazdagodott: a sebesség szépsé-gével… 7. Nincs más szépség csak a küzdelemben...”. Az erő és a kényszer alkalmazásának elméleti igényén túl Marinetti és elvbarátai közvetlenül és nyíltan a háború mellett foglaltak állást. „9. A háborút akarjuk dicsőíteni – a világ egyetlen megtisztítóját – , a militarizmust, a patriotizmust, a felszaba-dultak destruktív magatartását, azokat a szép elveket, melyekért meghal az ember, és a nő megvetését”. Ez a romboló szándékuk a társadalom más szféráira is kiterjed. „10. Le akarjuk rombolni a múzeumokat, a
200 Egy nemrég megjelent kötetben több tanulmány foglalkozik a háborús készülődésről. Lásd: Az olasz futurizmus és az európai modernség, (szerk.:
Dávid Kinga és Madarász Klára), Szeged, 2012. Szegedi Tudományegye-tem Olasz Nyelvi és Irodalmi tanszék kiadása.
201 Papiniról lásd tanulmányomat: Pareto irracionalizmusától Papini miszti-kus pragmatizmusáig, Világosság, 1992. 3. sz. 237-240. old.
142
kat, az akadémiák minden fajtáját és harcolni akarunk az erkölcsösködés, a nőmozgalom és minden megalkudó vagy hasznos hitványság ellen.”202
Marinetti első kiáltványát 1910-ben egy másik követett, a Pittori Futuristi. Manifesto tecnico, amelyet „Olaszország fiatal művészeihez”
címeztek és az akkori legnevesebb olasz futurista művészek: Umberto Boccioni, Carlo Carrà, Giacomo Balla, Gino Severini és Luigi Russolo írtak alá.203 Ebben ezt fogalmazzák meg: „1. Lerombolni a múlt vallását, a régi-ség rögeszméjét, a szörszálhasogatást és az akadémikus formalizmust. 2.
Mélyen megvetni az utánzás minden formáját. 3. Magasztalni minden ere-deti formát, akkor is, ha vakmerő, akkor is, ha igen vad…”. „Minden mozog (Tutto si muove), minden száguld, minden sebesen forog.204 Az 1912-es Manifesto tecnico della letteratura futurista szerint: „Futurista költők! Meg-tanítottam nektek, hogy gyűlöljétek a könyvtárakat és a múzeumokat azért, hogy felkészítselek Benneteket az értelmiség gyűlöletére, miközben feltá-masztom Bennetek az isteni intuíciót, amely a latin faj jellegzetes adomá-nya”. Itt már (bár még kezdetleges formában) a nacionalizmus és a faji kérdés is (igaz, ez csak majd a II. világháború alatt válik az olasz politika hivatalos részévé). Nem véletlen, hogy Marinetti később fasiszta lesz és kapcsolódik a Repubblica di Salò-hoz.205 Politikai kiáltványuk, amit Marinetti fogalmazott meg, még inkább egyértelműen fogalmaz: „Mi futu-risták, akik a Köszvényesek és Hülyék füttyei között évek óta dicsőítjük az erőszak és veszély szeretetét, a patriotizmust és a háborút, a világ egyetlen megtisztítóját, Itália e végre valóban nagy futurista órájában boldogok va-gyunk, miközben a békeszeretők piszkos fajzata, nevetséges hágai palotája mély termeibe visszaűzve végre haldoklik.”206
202 Lásd: A futurizmus, id. kiad. 132-134. old.
203 A Manifesto részleteiről lásd Szabó Tibor: Elementi di storia della cultura italiana, Szeged, 2001. JGYF kiadó.
204 Kétségkívül, a futurizmus efféle technikájában szerepet játszhatott Henri Bergson filozófiája is, amely szerint az emberi tudat nem örök adottság, hanem érzetek szakadatlan áramlása („flux continue qui s’écoule dans une durée”). Henri Bergson: L’évolution créatrice, Paris, Les Presses
Universitaires de France 1959. (a könyv először 1907-ben jelent meg). Lásd még: L’actualité d’Henri Bergson, Paris, 2012. Archive Karéline.
205 Marinetti 1931-ben járt Magyarországon is. Előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Lásd: Dobó Gábor: „A közönség nevet, az elnök komor arccal néz maga elé…F.T. Marinetti előadása a Magyar Tudomá-nyos Akadémián, Helikon, 2010. 3. 438-443. old.
206 Lásd: A futurizmus, id. kiad. 151. old.
143
Feltehetjük most a kérdést: a futurizmus miért éppen Olaszországban jött létre? Az olasz futurizmus a háborút megelőző általános nemzetközi klíma okozója, vagy csak a háborúért lelkesedő általános légkör következ-ménye? Azt mondhatjuk, hogy a futurizmus bizonyos mértékig hozzájárult az olasz nép szellemi-ideológiai átalakulásához, akik viszonylagos nyuga-lomban éltek a századelőn a Giolitti-korszakban, igaz, hogy közben még számos látens probléma nem került elő. Az Osztrák-Magyar Monarchia ellenes háború akkor vált elkerülhetetlenné, amikor felszínre kerültek bizo-nyos olasz területi követelések. Evidens volt ekkor, hogy a futuristák támo-gatni fogják azokat az (illúzión alapuló) elképzeléseket, hogy Olaszország szerezzen meg területeket és változtassa meg határait. Ez a nacionalizmus nem volt teljesen újszerű. Ami a nacionalizmus és a futurizmus összekap-csolódását illeti, Alberto Asor Rosa megállapítja, hogy már korábban, pél-dául Corradininél 1903-ba is felmerült a hazáért való módfeletti lelkesedés gondolata, vagy a sebesség imádata, ami oly kedves lesz a futuristák számá-ra.207 A korszak legjelentősebb gondolkodói, filozófusok, politikusok is reflektáltak, saját álláspontjuk szerint pro vagy contra a futurista mozgalom elképzeléseire.