141
1 (Dickens, Hugó, Dosztojewszky művei, Millet, Basztien-Lepage, Jules Breton és mások festményei); másrészt vannak ma művészek, a kik lehető legáltalánosabb, legegyelemesebb érzelmeket kísértenek.meg kifejezni.
Ezeknek a művészeknek a száma még igen korlátolt, de úgy látszik, hasznos voltukra már kezdenek figyelni az emb uek. Hozzá kell tennem, hogy azüutóbbi időkben egyre szaporodtak a kísérletek a népies művészeti vállalatokkal, könyvek kiadásával, színházakkal, múze-umokkal, stb. Mindez még igen messze van attól, a minek lenni kellene, de már észre lehet venni az irányt, melyet a művészet követni, fog hogy igaziútjára vissza-térjen.
Korunk vallásos öntudata már észrevehetően meg-tisztult; és ezentúl elegendő volna, ha az emberek a
szépség hamis elméletét, mely a művészet egyetlen -czéijáni a szépséget vallja, elvetnék, hogy e vallásos
öntudat szabadon vehesse kezébe a művészet kalauzo-lását.
És azou a napon, melyen a vallásos öntudat, mely az emberek életét már öntudatlanul kezdi irá-nyozni, azon a napon, midőn az emberek egész öntu-datosan fogjrk felismerni, látni fogják hogy a magasabb és az alacsonyabb osztályok művészete közti különbség ön-éként eltűnt. Akkor csak egy közös, a testvéries, egyetemes H művészet fog létezni. És azon a napon, melyen a mű-, vészét egyetemessé válikmű-, mert megszűnik az lennimű-, a
mi az utóbbi időben volt, az emberek elaljasodásának
; és elfajulásának eszköze, az lesz, ami kezdetben volt í és a minek mindig lennie kellene: az emberiség
töké-letesedésének egyik eszköze, mely a világon elő fogja
; segíteni a szeretet, egyesülés és boldogság megvaló-: sulását
X V I I I . FEJEZET.
I
fMtíijen legyen a jövő művészete.A jövő művészetéről örömest beszélnek úgy, hogy e szavak alatt valami új, különösen megfinomult és társadalmunk magasabb osztályainak mai művészetéből fejlődő művészetet értenek, A jövő ily művészete azon-ban soha sem fog megszületni és nem születhetik meg.
Magasabb osztályaink művészele immár zsákutczába jutott. Azon az uton, a melynek nekiindult, lehetetlen tovább haladnia. Ez a művészet áltól a naptól fogva, melyen a valódi művészet főalapjától elszakadt, attól a naptól fogva, melyen megszűnt a vallásos öntudatból menteni az ihletet, a különösből egyre elfajultabbá fejlődött, most pedig semmivé zsugorodott össze. Ezért a jövő művészete, a valódi, mely csakugyan meg fog születni, nem a mai művészet folytatása lesz, hanem egészen más elvekből fog folyni, melyeknek semmi kö-zük sincs azokhoz, melyekből magasabb osztályaink művészete ma táplálkozik.
A jövő művészetének, melynek az a rendeltetése, hogy az emberek közt elterjedjen, többé nem az lesz a czélja, hogy csak néhány ga>d>g embertől megért-hető é l e l m e k e t fejezzen k i ; czélja az lesz, hogy a jövő nemzedékek legmagasabb vallásos öntudatát fejezze ki. A jövőbon művészetnek csak azt fogják tekinteni, a mi oly érzelmeket fog kifejezni, melyek az embereket a testvéries egyesülésre ösztökélik, vagy oly, elég egyetemes érzelmet, melyeket valamennyi ember érezhet.
E/yedül ezt a művészetet fogják a többitől megkülön-böztetni, elfogadni, támogatni, terjeszteni. És minden más művészetet, melyet csak néhány ember élvezhet, jelentéktelennek tekinteni és mellőzni fognak. És a mű-vészetet nem csupán a gazdag emberek kis osztálya fogja méltányolni, mint m a , hanoin minden ember.
És a jövőben a művészek nem kizárólag a nemzet valamely kis osztálvából fognak kikerülni, niint m a ;
mindenki bármelyik osztályból való lesz, a ki a művészi alkotáshoz ságot tesz. Akkor mindenkiből lehet
való tehetségéről művész.
legyen, művész®
bizott-g először , 1 mert a művészettől nem fogják megkövetelni a bonyo-lult és mesterkélt tehnikát, melynek elsajátítása rengeteg i időt vesz igénybe, hanem csupán világosságot, egysze-rűséget és józanságot fognak kívánni tőle; szóval, oly dolgokat, melyek nem gépies előkészület, hanem az ízlés nevelése révén sajátíthatók el. Másodszor, minden-kiből válhatik művész,inert szakiskoláink helyett, melyekbe-csak igen kevesen juthatnak be, az elemi iskoláfol kezdve mindenki tanulhatja a zenét és rajzot és elemeit J úgy hogy mindenki, aki valamely művészethez hajlamot fog érezni, művelheti és segitségével kifejezheti egyéni érzelmeit.
Azt fogják ellenvetni, hogy ha a külön művészeti iskolákat bezárják, a művészet tehnikája hanyatlani fog. Ez bizonyos, ha tehnika néven azokat a hiábavaló fogásokat értjük, melyeket ma jelölnek e névvel ; de, ha a tehnika alatt csupán a világosságot, egyszerűséget és józanságot értjük, ez a teknika nem csak nem fog szenvedni, a mint ezt minden népies művészet bizonyítja,!
hanem még magasabb tökéletességre fog emelkedni, j Mert akkor mindazok a művésztehetségek, melyek a mai napig a nép körében rejtőztek, részt vehetnek a • művészetben és a tökéletesség mintaképeit nyújthatják, -melyek koruk és a jövő művészei számára a tehnika , legjobb iskolái lesznek. Sőt ma sem az iskolában tanul ; a valódi művész, hanem az életben, a nagyok példáját tanulmányozva^ akkor azonban, midőn a művészettel az egész nép legtehetségesebb emberei fograk foglal-kozni, a tanulmányozandó minták száma nagyobb lesz, és ezekhez a mintákhoz jobban hozzá lehet majd férni; ! és a szakoktatás hiányát százszorosan fogja pótolni a valódi művész számára az a helyes fogalom, melyet a művészet czeljáról és módszeréről fog magának alkotni.
Ez lesz a jövő és a mai művészet közt az egyik meg néz bút dés<
és ] miu sági
?mh ségé
¡utal
3SZ3
>it-ör,
;eg aly
az
•n-be<
tol
?it, iot éni eti ani aló de, p t bg ja, ni.
: a a ák, ka LUL ját tel al-sz,
)í;
a a ni.
yik
141 különbség. A másik az lesz, hogy a jövő művészetével
|| nem szakművészek fognak foglalkozni, a kiket művésze-1 tűkért fizetnek és a kik csak ezzel foglalkoznak. A jövő B művészetével mindenki fog foglalkozni, a ki vágyat
| érez magában erre, és csak akkor fog vele foglalkozni, B ha a vágyat érezni fogja.
Társadalmunkban örömest hiszik el, hogy a mű-I vész annál jobban és annál sikeresebben fog dol-gozni, mentől jobban van biztosítva az ányagi helyzete Ez a nézet, ha szükség voln a rá, csak még jobban bizonyítaná, hogy az, a mit ma művészetnek tartanak, csupán utánzat. Tényleg igaz, hogy a czipő- és kenyér-készitésnél a munkamegosztás nagy előnyökkel jár. A varga vagy a pék, a ki nem kénytelen maga főzni magának ebédet, sem fát vágni, ennek következtében f több czipőt varrhat, vagy több kenyeret süthet. De a
művészet nem mesterség, hanem a művész érzett ér-zelmének közlése más emberekkel. És ez az érzelem az emberben csak akkor születhetik meg, ha egészen természetesen és valóban úgy él, mint az emberek. Úgy hogy, ha a művészt minden anyagi szükségletének kielégítéséről biztosítják, ezzel müalkotó képességének ártanak, mert azzal, hogy a művészt a természet ellen a maga és mások életének fentartásáért folytatott, minden emberrel közös küzdelem feltételeitől felszaba-dítják, megfosztják az alkalomtól és lehetőségtől, hogy BZ emberek legfontosabb és legtermészetesebb érzelmeit megismerje. Valamely művész teremtő képességére nézve nincs eívetendobb helyzet, mint a zavarhatahan niztosság és fényűzés, melyet ma a művészet jó műkő
"lése feltételének vélnek.
A jövő művésze úgy fog élni, mint a többi ember,
es kenyerét valami mesterséggel fogja megkeresni. És, fmután ily módon meg fog ismerkedni az élet komoly-ságával, oda fog törekedni, hogy a lehető legtöbb j emberrel közölje a természettől nyert magasabb íehet ' igének gyümölcseit. Ez a közlés lesz öröme és
Malma.
10
Mindaddig, mig a kufárokat nem űzik ki e tem-plomból, a művészet temploma nem lesz templom. A jövő művészetének első gondja azonban az lesz, hogy
kiűzze őket.
Végre a jövő művészetének tartalma, a hogyan én kép: elem, minden ízében el fog ütni a maiétól.
Nem a kizárólagos érzelmek, nagyravágyás, pesszimiz-mus, undor és érzékiség, hanem azoknak az érzelmek-nek kifejezéséből fog állni, melyeket az az ember érez, a ki úgy él, mint a többi ember, és melyek korunk vallásos öntudatán alapszanak és kivétel nélkül minden embertől megközelíthetők.
Hát ez bizony igen sovány tartalcm! — fogják mondani. Ugyan micsoda új dolgokat lehet még kife-jezni a keresztény érzelmok köréből a felebaráti sze-retetet illetőleg? És van-e közepesebb és egyhangúbb valami az oly érzelmeknél, melyekhez mindenki hozzá-férhet ?
Már pedig nem kevésbbé bizonyos, hogy az egye-düli új érzelmek, melyek ma érezhetők, a vallásos, keresztény és mindenkitől hozzáférhető érzelmek. A korunk vallásos öntudatából folyó érzelmek védtelenül újak és változatosak; de ezek az érzelmek nem csirpán abból állnak, mint olykor gondolják, hogy Krieztust az Evangélium különböző epizódjaiban ábrázolják, vagy hogy új alakban ismétlik az egyesülés, testvériség, egyenlőség és szeretet kereszténység igazságait. A ke-resztény érzelmek végtelenül újak és változatosak, mert mihelyt az ember keresztény szempontokból nézi a dolgokat, a legrégibb, a legközönségesebb tárgyak,
melyeket a legkopottabbaknak tartanak a legújabb, legváratlanabb és legpatetikusabb érzelmeket keltik föl benne.
Vájjon mi lehet régibb, mint a férj és feleség, a gyermekek és szülők, egyik nemzet fiainak a másikhoz való viszonyánál? Már pedig elegendő, ha valaki e viszonyokai keresztény szempontból nézi, hogy tüstént
Í47 H végtelen változatos, új, mély, patetikus érzelmek
kelet-i kezzenek benne.
Az igazság az, hogy a jövő művészetének tartalma f egyáltalán nem lesz szűk, hanem ellenkezőleg tágkörü, midőn e művészetnek a czélja a legéletbevágóbb, vala-mennyi közt a legáltalánosabb, a legegyszerűbb és leg-egyetemesebb érzelmek közlése lesz. Mai művészetünk-ben a művészet révén való kifejezésre csupán bizonyos I kivételes hel zetű emberek sajátos érzelmeit tartják
méltóknak, és ezt is úgy értik, -hogy nagyon finoman, a legtöbb embertől megközelíthetetlenül fejezze ki. És méltatlannak tartják, hogy a művészetnek a népies és gyermeki művészet végtelen birodalmából, a közmon-dások dalok, játékok- utánzásokból, stb. nyújtsanak anyagot. De a jövő művésze meglógja érteni, hogy valamely mese, dal megteremtése, hogy az embert meg-hassa, valamely bohózat, hogy mulattassa, valamely
1 kép megfestése, hogy ezer meg ezer gyermeknek és felnőttnek . szerezzen mulatságot, hogy mindez sokkal termékenyebb és fontosabb, mint egy regény, szimfónia í vagy festmény megalkotása, mely egy ideig
szőrakoz-Í
tatni fog néhány gazdag embert, aztán pedig feledésbe fog merülni. Már pedig az egyszerű érzelmek e művésze-J tének birodalma, melybe mindenki bejuthat, végtelen| és úgyszólván soha senki se n nyúlt még hozzá.
Ily módon a jövő művészete a miénknél nem , szegényebb, hanem végtelenül gazdagabb lesz. És a
jövő művészetének alakja sem hitványabb, hanem hason-lithatlanul különb lesz, még pedig nem a túlfinom és mesterkélt, hanem a rövid, egyszerű, világos és min-den tiacTnnfaian túlterheléstől ment tehnika
szempont-^umgasz nyilvános előadását a tejút csillagainak szín-képelemzéséről meghallgattam, azt kérdeztem tőle, nem volna e hajlandó nekünk pusztán a föld mozgásároi
•tartani előadást, minthogy a hallgatók közt bizonyosan hogy egy napon, miután egy kiváló
sokan vannak, a kik nem tudják egész biztosan, hogy mi okozza a nappalt és éjjelt, nyarat, és telet. A csil-lagász mosolyogva ezt felelte: „Igen, ez szép, de nagyon is nehéz tárgy volna. Nekem végtelenül köny-nyebb a tejút színképelemzéséről beszélnem."
így vagyunk a művészettel is. Kleopaíra korából vett tárgyról kö'teményt iini, lefesteni Róma felgyúj-tását Nérótól, Brahms és Strauss Richárd modorában szimfóniát, vagy Wagner modorában operái szerezni végtelenül könnyebb, mint egy egyszerű történetet minden rendkívüli nélkül és mégis ugy beszélni el, hogy az elbeszélő érzelmét közölje, vagy ironnal képet rajzolni, mely a nézőt meghassa vagy földerítse, vagy valamely dallam négy ülemét kiséret nélkül úgy meg-írni, hogy a lélek bizonyos állapotát fejezze ki.
— Mai czivilizácziónkkal azonban lehetetlen vissza-térnünk a kezdet eges alakokhoz! — fogják erre a művészek mondani. Ma lehetetlen oly történeteket Ír-nunk, a minő József vagy az Odüsszeia-é vagy oly zenét szerezni, a minő a népdaloké!
Ez korunk művészeitől valóban nem telik ki; de nem igy a jövő művészétől, a kinek a feje nem fog zúgni a tehrűkai foimuláktól és a ki nem lévén többé
«mesterségből művész, alkotásáért pénzt nem kap, ha-Inemcsak akkor fog valami művet alkotni, ha ellenáll-I hatatlan belső szükség ösztönzi.
A különbség tehát mind alak-, rrind tartalomra tökéletes lesz a jövő művészete és a közt, a mit ma művészetnek tartunk. A jövő művészetének tartalmát az embere1' egyesítését előmozdító vagy őket valóban egyesítő érzelmek fogják tenni; e művészet alakja olyan lesz, hogy minden ember hozzátérhet. Következőképen a tökéletesség eszménye a jövőben nem az érzelmek különösségének, hanem általánosságuknak a foka lesz.
A művész nem arra íog törekedni, a mire ma, hogy homályos, bonyolult és dagályos, hanem hogy rövid, világos és egyszerű legyen. És majd, ha csak a
művé-149 szet ily jelle mű lesz, nem fog pusztán a tétlenek osz-tályának szórakoztatására és mulattatására szolgálni, mint ma, hanem végre valódi hivatásának megvalósítá-sához fog megint látni, vagyis: az ész köréből vallásos fogalmat fog az érzelem világába átvinni és ily módon az embereket a boldogság, az élet és a felé az egye-sülés és tökéletesség felé fogja kalauzolni, melyet val-lásos öntudatuk ajánl nekik.
s é r . / ^ s u $ r J
J J * . A 7 9 *
f
OÁ c Q f
gv
' ri
f l j 7 '
m
i ? = fi
f i ü
M