Fazék (XV. típus)

Borsod megye késő rézkori leletanyagában a leggyakrabban előforduló edénytípus a fazék (20-22.

ábra). A lelettel rendelkező lelőhelyek több, mint felén (55 lelőhely) megtalálható valamelyik változata. Összesen 2597 töredék, ép vagy kiegészített edény sorolható ide. Négy fő csoportja van (XV/1-4), melyekhez néhány ritkább változat is kapcsolódik (XV/5-7). A csoportokon belül igen sok változat különíthető el a díszítés vagy a fülkiképzés alapján.

XV/1

Enyhén kihajló peremű, S-profilú, csonkakúpos alsó részű, általában profilált aljú edényforma (20-21.

ábra). A felület színe igen változatos: szürke, fekete, sárga, sárgásbarna, világosbarna, barna, narancssárga, stb. A felületkezelés tekintetében a töredékek többsége sima, azaz nincs felületkezelés.

Ritkábban, de így is viszonylag nagy számban fordul elő a felület simítása és fényezése. A fazekakat döntő többségükben homokkal és kerámiazúzalékkal soványított agyagból készítették. Peremátmérő:

9-23 cm; magasság: 10-25 cm; falvastagság: 0,4-1,5 cm; fenékátmérő: 6,5-13 cm; a fülek szélessége:

2-8 cm.

42 lelőhelyről 1725 db került elő.

XV/1a

A legtöbb töredék a díszítetlen változatba tartozik (1255 db). Csupán egy olyan példányt találunk, melyet ki lehetett egészíteni (Mezőkeresztes, Csincsetanya-homokbánya) (42. tábla/5).

XV/1b

Díszítetlen füles fazék. A fülek többnyire rövid szalagfülek, melyek az edény peremén vagy a vállon helyezkednek el. Előfordulnak még perem fölé húzott szalagfülek, felső részükön tagolt fülek és egy esetben alagútfül is (pl. 109. tábla/4).

XV/1c

Fazekak tagolt peremmel. A peremen lehet ujjbenyomkodás, apró, kerek benyomkodás, ferde vagy függőleges bevagdalás (49. tábla/1; 79. tábla/5).

68 XV/1d

Fazekak a perem alatt bemélyített díszítéssel. Ez a díszítés igen változatos. Előfordul a pontsor, az ujjbenyomkodás, a háromszög, ill. négyszög alakú benyomkodás, valamint különböző bekarcolások, bevagdalások. Néha ezt a díszítést a perem tagolása egészíti ki. Változatossága ellenére viszonylag ritka forma (12 lelőhelyről 38 db ismert) (17. tábla/5; 18. tábla/1; 21. tábla/4; 71. tábla/4; 87. tábla/5).

XV/1e

S-profilú fazék a vállon pontsorral vagy ujjbenyomkodásokkal díszítve (79. tábla/2).

XV/1f

Fazekak a perem alatt kettős vagy hármas pontsorral. A benyomkodások lehetnek kör, háromszög vagy négyzet alakúak. Néhány esetben ujj- és körömbenyomkodás is előfordul (20. tábla/2; 48.

tábla/1; 79. tábla/1; 115. tábla/5).

Ez a díszítésmód elsősorban a Baden-kultúra korai időszakára (Boleráz) jellemző.

XV/1g

Bütyökkel díszített fazekak. A bütykök elhelyezkedése formája és száma változó. A leggyakoribb a kerek vagy ovális bütyök a perem alatt. Ritkább a kettős vagy hármas bütyök, ill. a perem alatt körbefutó bütyöksor. Ritkán ezeket a díszítéseket a perem tagolása egészíti ki (30. tábla/8; 33. tábla/3;

43. tábla/7; 44. tábla/5; 48. tábla/6; 49. tábla/2; 77. tábla/9; 79. tábla/3; 104. tábla/8).

A perem alatt bütyökkel díszített fazekak többek között a következő lelőhelyekről ismertek:

Palotabozsok (BANNER 1956, Taf. CIX/16; Taf. CX/7), Káposztásmegyer (ENDRŐDI 1988, 58.

tábla/3), Budakalász (BONDÁR-RACZKY 2009, Pl. LXXX/189.2; Pl. CXVII/306.1) XV/1h

S-profilú fazekak a perem alatt benyomkodásokkal (vagy bevagdalásokkal) és bütykökkel (négyszögletes, ovális, kettős vagy hármas) díszítve (79. tábla/6).

A korai időszakra (Boleráz) jellemző díszítéskombináció.

XV/1i

Egyedi díszítésű fazék. A perem alatt körbefutó bütyöksorhoz ferde vonalakkal kitöltött háromszögek csatlakoznak. Egy példány került elő Ózd-Kőaljatetőről (59. tábla/1).

XV/1j

S-profilú fazekak plasztikus bordadísszel. A bordák lehetnek simák, bevagdaltak vagy benyomkodásokkal tagoltak. Lehet kettős vagy hármas borda is. Általában a perem alatt, ritkábban az edény vállán találhatók (71. tábla/8; 74. tábla/9; 77. tábla/6; 82. tábla/1).

A perem alatt körbefutó, ujjbenyomkodásokkal tagolt bordával díszített fazekak analógiái:

Alsónémedi (BANNER 1956, Taf. XLIV/7, 9), Üllő (BANNER 1956, Taf. XXXIII/26-27, 35-37, 45, 47, 51), Csepel-BUCEM (ENDRŐDI 1988, 93. tábla/2), Budakalász (BONDÁR-RACZKY 2009, Pl.

XXXVII/80.8; Pl. CLXVII/6), Nitriansky Hrádok-Vysoký breh (NĚMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1964,

69 Tab. I/10; Tab. II/18; Tab. III/3, 5-6, 18; Tab. IV/6-7, 14; Tab. XVI/8; Tab. V/13-14; Tab. VI/3-4, 15;

stb.).

A perem alatt kettős bordával díszített fazekak párhuzamai: Celldömölk-Sághegy (BANNER 1956, Taf. III/8), Dombóvár (BANNER 1956, Taf. XIX/27), stb.

A perem alatt bevagdalt bordával díszített fazék ismert pl. Budakalászról (BONDÁR-RACZKY 2009, Pl. CVII/265.2-3).

XV/1k

Bordával díszített fazekak a perem alatt bütyökkel. A Baden-kultúra korai időszakára jellemző.

XV/1l

Fazék ujjbenyomkodásokkal tagolt bordával és bekarcolt függőleges, ill. ferde vonalakkal. Három lelőhelyről ismert (Ózd-Kőaljatető, Felsővadász-Várdomb, Tiszaladány-Nagyhomokos) (pl. 58.

tábla/4; 64. tábla/14).

XV/1m

S-profilú fazék a peremen benyomkodásokkal tagolt bordával, alatta négyszögletes benyomkodásokból álló, kettős sormintával. Tiszalúc-Sarkadról került elő egy ilyen töredék.

XV/1n

S-profilú fazekak különböző bekarcolt díszítéssel. Előfordulnak függőleges és ferde, ill. cikk-cakk vonalba rendezett vonalkötegek, ferde vonalakkal kitöltött háromszögek és sávok, valamint ún.

fenyőágminták (83. tábla/9).

XV/1o

Fazekak vízszintes és függőleges pontsorok kombinációjával díszítve (52. tábla/2; 76. tábla/13). Egy esetben a perem alatt körbefutó pontsor alatt cikk-cakk vonalba rendezett pontsor található (az edény pereme tagolt, belső oldalán pontsor helyezkedik el) (Tiszaladány-Nagyhomokos) (105. tábla/7).

Ilyen fazekak a Baden-kultúra késői időszakában fordulnak elő. Párhuzamaik az alábbi lelőhelyeken találhatók meg: Hódmezővásárhely-Bodzáspart (BANNER 1956, Taf. LI/5; Taf. LIV/3), Szentes-Nagyhegy (BANNER 1956, Taf. LVIII/3), Csepel-Vízművek (ENDRŐDI 1988, 100. tábla/2)

XV/1p

S-profilú fazekak pontsorral és bekarcolt vonalakkal díszítve (17. tábla/4; 32. tábla/8; 44. tábla/7; 71.

tábla/10; 73. tábla/11; 83. tábla/8; 87. tábla/4; 106. tábla/8). A díszítésmód itt is változatos.

Előfordulnak a pontsorok között elhelyezkedő ferde vonalak, fenyőágminták és hálóminták. Emellett néhány darabon ferde vonalakkal vagy hálómintával kitöltött sávok is megfigyelhetők. Az egyik példányon két pontsor között bekarcolt ferde vonalkötegek találhatók, melyek az edény testén háromszor ismétlődnek. Ehhez hasonló díszítés megtalálható többek között Pécs-Vasas késő badeni leletei között (BONDÁR 1982, Taf. 1/1; Taf. 4/8).

70 XV/1q

S-profilú fazekak tagolt füllel. Díszítésük pontsorok és ferde sávok (ferde vonalakkal vagy hálómintával kitöltve) kombinációjából, ill. pontsorral keretezett hálómintából áll. Három lelőhelyről kerültek elő ilyen fazekak: Mezőkeresztes, Csincsetanya-homokbánya (42. tábla/4), Tiszaladány-Nagyhomokos, (104. tábla/5; 108. tábla/1), Viss (BANNER 1956, 108; Abb. 27).⁵

XV/1r

S-profilú, füles fazék a peremen tagolt bordával. Tiszakeszi-Tiszapart lelőhelyről ismert két példánya (99. tábla/3, 5). A késő rézkor korai időszakára keltezhető forma.

Megtalálható többek között Nitriansky Hrádok-Vysoký breh (NĚMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1964, Tab. II/10; Tab. VII/16; Tab. IX/20; Tab. XIV/15; Tab. XVI/8; Tab. XVII/16) lelőhelyen.

XV/1s

S-profilú fazék a peremen füllel. Díszítése pontsorokból és bekarcolt hálómintából áll. Egy példánya ismert, melyet töredékek alapján lehet rekonstruálni (Mezőkövesd-Nagy-Fertő) (GYÖRGY 2008, 14.

tábla/3; 15. tábla/1). Az ilyen típusú fazekak az idősebb klasszikus Baden fázisban (Baden III) lépnek fel, eleinte szalagfüllel, később ansa lunatával (ENDRŐDI 1997, 130; 4. kép: M5 típus). Hasonló edények kerültek elő Budapest-Andor utca (ENDRŐDI 1997, 9. kép/16; 11. kép/5-6; 15. kép/5; 29.

kép/14), Békásmegyer-BUVÁTI üdülő (ENDRŐDI 2002, 29. kép/3), Červený Hrádok (NĚMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1974, Abb. 33: 9-10; Abb. 34: 13; Abb. 35: 6, 15), Üllő (BANNER 1956, Taf. XXXIV/34), Budapest-Békési-telep (BANNER 1956, Taf. XLII/11), Káposztásmegyer-Farkaserdő (ENDRŐDI 1988, 62. tábla/1; 66. tábla/7-8; 67. tábla/10) lelőhelyekről.

XV/1t

Bekarcolt vonalakkal, ferde ujjbesimításokkal és kannelúra-szerű mintákkal díszített fazekak.

XV/2

Bekarcolt hálómintával díszített fazekak (21. ábra). Az egyik leggyakoribb edénytípus a Borsod megyei késő rézkori anyagban. Összesen 623 db sorolható ide 34 lelőhelyről (29. ábra). Jellemzőjük az S-profilú, enyhén kihajló peremű, ívelt nyakú forma és az egymást keresztező vonalakból álló ún.

hálóminta. Felületük fekete, szürke, barna, sárgásbarna vagy vörösesbarna, többnyire sima vagy enyhén fényezett. A hálómintás fazekak nagy részét homokkal és kerámiazúzalékkal soványított agyagból készítették. Peremátmérő: 12-38 cm; magasság: 15,5-26,5 cm; falvastagság: 0,4-1,7 cm;

fenékátmérő: 8-13 cm.

XV/2a

Bekarcolt hálómintával díszített fazekak egyéb díszítés nélkül (pl. 3. tábla/4; 33. tábla/2; 78. tábla/10;

98. tábla/9; 103. tábla/6, 9; 105. tábla/2; 111. tábla/4). Ez a változat a leggyakoribb (30 lelőhelyről 518 db).

5 Az edényt Banner János Ajak lelőhellyel közölte, de a lelet feltehetően megegyezik a Nyíregyházi Jósa András Múzeumban található, Vissről származó fazékkal (Ltsz.: 57.140.1).

71 XV/2b

Bekarcolt hálómintával díszített fazekak a peremen benyomkodásokkal vagy bevagdalásokkal. Az alaptípus gyakoriságához képest elhanyagolható számban fordul elő ez a díszítésmód (4 lelőhelyről 6 töredék ismert).

XV/2c

Bekarcolt hálómintával díszített fazekak a perem alatt körbefutó pontsorral (99. tábla/6). Szintén ritka változat (csak négy lelőhelyen fordul elő).

XV/2d

Bekarcolt hálómintával díszített fazék a perem alatt bütyökkel, kettős vagy hármas bütyökkel, ill.

bütyöksorral (4. tábla/3; 30. tábla/7; 31. tábla/4; 45. tábla/2, 4; 46. tábla/7; 47. tábla/3; 72. tábla/8; 78.

tábla/9; 83. tábla/1; 84. tábla/2, 5; 86. tábla/1; 98. tábla/12; 103. tábla/1; 109. tábla/9; 115. tábla/11). A hálómintás fazekak viszonylag gyakori változata. Borsod megyében 21 lelőhelyen fordul elő. Két kiegészített példánya ismert: Csincse (13. tábla/6, Mezőcsát-Hörcsögös (25. tábla/8).

Ez a fazékforma Nĕmejcová-Pavúková tipológiája szerint a Baden IIb fázisban tűnik fel (NĚMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1981, Obr. 4/P2, P3). Párhuzamait megtaláljuk többek között Červený Hrádok PAVÚKOVÁ 1974, Abb. 20/13; Abb. 22/9), Bešeňov (NĚMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1974, Abb. 65/18, 20), Aparhant (BONDÁR 2000, 2. kép/6), Szikra (BANNER 1956, Taf. XXVIII/12), és Hódmezővásárhely-Bodzáspart (BANNER 1956, Taf. LIII/6; Taf. LIV/1, 13)⁶ lelőhelyeken.

XV/2e

Az előző változat perem alatt körbefutó pontsorral kiegészített formája. Tiszakeszi-Tiszapart III.

lelőhelyről került elő két példánya (99. tábla/8; 100. tábla/2).

XV/2f

Bekarcolt hálómintával díszített fazék a peremen bevagdalásokkal tagolt bordával. Ritka forma, csak Tiszaladány-Nagyhomokosról ismert.

XV/2g

Fazék két pontsor között bekarcolt hálómintával. Egy töredéke ismert Hejőbábáról.

XV/3

Az S-profilú fazekak bekarcolt halszálkamintával díszített formája (22. ábra). A hálómintás változatnál ritkább. Tíz lelőhelyről 178 db ismert (29. ábra). Csak töredékes formában fordul elő, kiegészíthető példánya nincs. Ezekre a fazekakra jellemző a sárga, sárgásbarna, szürke, világosszürke, ritkán fekete szín. Szinte mindegyik töredék sima felületű, nincs nyoma a felületkezelésnek. Többnyire homokkal és kerámiazúzalékkal soványított agyagból készültek. Peremátmérő: 17-37 cm; falvastagság: 0,4-1,4 cm; fenékátmérő: 7-11 cm.

6 Ezeket a leleteket Bondár Mária a Cotofeni-kultúrával hozta kapcsolatba (Bondár 1984, 81).

72 XV/3a

S-profilú fazekak bekarcolt halszálkamintával egyéb díszítés nélkül. Tíz lelőhelyen találunk ilyen töredékeket (151 db) (pl. 79. tábla/7; 115. tábla/8-9).

XV/3b

Bekarcolt halszálkamintával díszített fazekak a perem alatt pontsorral, ujjbenyomkodásokkal, négyszögletes vagy háromszög alakú benyomkodásokkal, ill. függőleges vagy ferde bevagdalásokkal.

Nem túl gyakori változat (négy lelőhelyen fordul elő) (21. tábla/4; 49. tábla/3; 66. tábla/8; 114.

tábla/13).

XV/3c

Bekarcolt halszálkamintával díszített fazék a perem alatt kettős és hármas pontsorral. Csupán Tiszalúc-Sarkadról és a Kőlyuk-barlangból ismertek töredékei (21. tábla/2).

XV/3d

S-profilú fazekak bekarcolt halszálkamintával és a perem alatt bütyökkel díszítve. Elég ritka változat (csak Bodrogkeresztúrról és Tiszalúc-Sarkadról ismert).

XV/3e

Bekarcolt halszálkamintával díszített fazék a perem alatt bütyökkel és pontsorral. Muhi-Kocsmadomb és Tiszalúc-Sarkad leletei között találjuk meg ezt a változatot (49. tábla/5; 113. tábla/11).

XV/3f

Bekarcolt halszálkamintával díszített fazék a peremen körbefutó, tagolt bordával vagy kettős bordával.

Tiszalúc-Sarkad és Tiszavalk-Kenderföldek anyagában fordul elő (115. tábla/7).

XV/4

S-profilú fazék seprűzött felülettel (22. ábra). Az előző formákhoz képest kisebb számban és kisebb területen fordul elő. Összesen 65 töredék és egy kiegészített edény tartozik ide. Az Ózd környéki lelőhelyeken található meg (Ózd-Kőaljatető, Ózd-Stadion, Ózd-strand utca) (29. ábra). Nemcsak díszítésük (seprűzés), hanem formájuk is eltér a korábban bemutatott fazéktípusoktól. Ahogy a kiegészített példányon is látható ezeknek a fazekaknak keskenyebb, felső részen kiszélesedő, tölcséres alakja van. Fület csak egy példányon találunk (Ózd-Kőaljatető). Felületük többnyire vörösesbarna, narancssárga, sárgásbarna vagy világosbarna, sima. Elsősorban homokkal és kerámiazúzalékkal soványított agyagból készültek. Peremátmérő: 19-36 cm; magasság: 23-38 cm; falvastagság: 0,5-1,2 cm; fenékátmérő: 8-16 cm; a fül szélessége: 2,2 cm.

XV/4a

Seprűzött felületű fazekak egyéb díszítés nélkül (77. tábla/4). Ózd környékéről ismert (Ózd-Kőaljatető, Ózd-Strand utca).

XV/4b

Seprűzött felületű fazekak a peremen ujjbenyomkodásokkal, függőleges vagy ferde bevagdalásokkal tagolt bordákkal (58. tábla/2, 8; 67. tábla/2; 68. tábla/6; 72. tábla/7; 73. tábla/13; 74. tábla/7-8; 75.

73 tábla). Az egyik példányon a borda alatt hármas bütyök is található (63. tábla/11). Az előzőhöz hasonlóan ez a változat is az Ózd környéki lelőhelyeken fordul elő.

XV/4c

Seprűzött felületű fazekak a perem alatt benyomkodásokkal tagolva (77. tábla/2-3).

A seprűzött felületű fazekak magyarországi párhuzamai: Piliny (BANNER 1956, Taf. XXVII/36, 51-52), Salgótarján-Pécskő (KOREK 1968, Taf. III/20, 25; Taf. VIII/10-11; Taf. IX/12, stb.). A Szepesség késő badeni lelőhelyein gyakori forma. Pl. Spišský hrad (GIERTLOVÁ 2002, Tab. 1; 3/6, 8; 5/1, 3, 8-9; stb.), Smižany (SOJÁK 2001, Obr. 9/10). Emellett más szlovákiai lelőhelyekről is ismert. Pl. Bešeňova (STRUHÁR 2002, Tab. IV/5, 7; Tab. V/3, 6), Stránska (Oldalfala-Mogyorós) (B.

KOVÁCS 1986, XV. tábla/9; XVI. Tábla/7), Gemer (Sajógömör) (B. KOVÁCS 1986, XXVIII.

Tábla/6a-b), Hodejov (Várgede-Várhegy) (B. KOVÁCS 1986, XXXI. Tábla/6; XXXII. Tábla/6-7;

stb.). A kis-lengyelországi Baden anyagban iselőfordul. Pl. Nowa Huta-Zeslawice (GODŁOWSKA 1968, Tabl. I/11). Megtalálható a Bošáca csoport lelőhelyein is: Podolie (TOČIK 1970, Tab.

LXXXII/9), Bánov (PAVELČÍK 1981, Taf. I/3; Taf. II/3).

XV/5

Kihajló peremű, ívelt nyakú, öblös testű, lapos aljú, aszimmetrikus formájú fazék oldalán egy rövid szalagfüllel (22. ábra). A Borsod megyei anyagból három díszítetlen példánya ismert: Mezőcsát-Hörcsögös (24. tábla/8), Viss-Szőlőhomok (116. tábla/1, 7). Felületük sima, vörösesbarna vagy sárgásbarna színű. Homokkal és kerámiazúzalékkal soványított agyagból készültek. Peremátmérő:

12,6-22 cm; magasság: 17,6-30 cm; falvastagság: 0,8-1 cm; fenékátmérő: 8-17,6; a fülek szélessége:

3-4 cm.

Hasonló fazékformát találunk a budakalászi temető 366. sírjában (BONDÁR-RACZKY 2009, Pl.

CXLIV/366.8).

XV/6

Magas, tölcséres nyakú, S profilú edény (22. ábra). A peremet bevagdalások tagolják. Az edény vállán pontsor fut körbe, alatta bekarcolt hálóminta helyezkedik el. Az edény pereméből egy középen függőleges bordával tagolt, széles szalagfül indul. A fül felső részénél a perem kissé felemelkedik.

Egy ilyen edény ismert Mezőcsát-Hörcsögösről (29. tábla/6). A lelet helyzete bizonytalan, ugyanis sem a HOM leltárkönyvében, sem Kalicz Nándor publikációjában (KALICZ 1999) nem szerepel, de a HOM raktárában a Mezőcsát-Hörcsögösről származó leletek között – 7. sír – felirattal található.

A forma pontos párhuzama nem ismert. Egy hasonló, de kisebb méretű és keskenyebb edény került elő Budapest, Andor utca-Tress gyár lelőhelyről (ENDRŐDI 1997, 6. kép/6; ENDRŐDI 2004, 63).

Endrődi Anna ezt az edényt a korsók közé sorolja (D6 típus – ENDRŐDI 1997, 4. kép) és megállapítja, hogy a Baden-kultúra postbolerázi időszakára datálható (ENDRŐDI 1997, 129). Ez a forma a budakalászi temetőben is megjelenik. Bondár Mária az egyfülű fazekak (one-handled pot) közé sorolja (BONDÁR 2009, 281-282).

XV/7

Enyhén tölcséres nyakú fazék a perem alatt bütyöksorral és ferde bordadísszel, amely egy függőlegesen átfúrt, kis méretű bütyökben végződik. A plasztikus díszek mellett bekarcolt vonalak is találhatók rajta (2. tábla/8).

74

Ebből a típusból csak egy töredék került elő (Bodrogkeresztúr). A kísérő leletek alapján a Boleráz időszakba sorolható, bár pontos párhuzama nem ismert.

In document DOKTORI DISSZERTÁCIÓ (Pldal 67-74)