Árpád-I. KÖNYVE. IIÁrpád-I. SZAKASZSZA. 155
Árpádnak több Szolgái k ö z ö t t , egy ollyas találkozott: ki eme' fzót: B A L L A G O K , íel-vett régi fzokásából, fzinte mindétig a' fzájában for-gatta. Ugyan-azért: közönségeden nem máfnak, hanem B A L L A G I N A K neveztetett az akkor-be-li Magyaroktól. E z akkor a' Fejedelem' eleibe kerülvén, Urain ( ú g y mond), ha parancfolod, bé-ballagok; de ki-is-ballagok ám ama' fzép fe-hér Hattyúval.üreg volt a' L e g é n y , és immár igen erőt-len. Ezeken felől ollyan-is: kiben meg-akarta mutatni a' Halál: h o g y , ha valakinek el-vefzté-sére okot nem találhat-is a' tettben; külső al-kalmatottágokra édeígetve cfalogattya az ember-fiát: hogy éppen el-vefzefzfze. Mert: eme' íze-gény Szolga bé-ballagott ugyan a' vízbe; de fo-ha többé ki-nem:ballagott. El-nyelte a' T ó , és magába vefztette az ifzap.
Igen fajnállotta ezen h í v , és régi Szolgáját
a hál'-adó Fejedelem; de femmi - féle - képpen nem fegíthette. Magával hozta-ki tömött Scitiá-ból. Egygyütt öregedttenek - öfzve tágas Ma-gyar-orfzágban.
, kit az egéfz útban fem a' nagy fo-lyoknak domborodott árjai; fem a' sós tengerek-t e n e kf e l"k é n r Z e n t t e t e t e t t eL n e m n y e l h e t
-> azt 'a' Zegedi Tónak lapos vizei kön.
ei-emifzthették. Cfak igaz a z , a'-mit régen era-legettenek a' Sciták: h o g y , a ' - k i egyízer íze'
L 4
ren-ii«> ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
rencsétlen; a z , az egyenefen-is- el-törheti a' lá-bát. És: a'-kit egyfzer űzőben véfzen a' kár;
a z ha magát Süveges Mefterségre adná; e' vi-lágra talán fejetlen jönnének az emberek.
Mind-az'-által: eme' Magyar Szolgának ne-vét el - nem - nyelhette még - is azon torkos Tónák telhetetlen ifzapja, melly Öfzve • fonnya-dott teíltét el-temethette. Fen-forog még moít-is örökös n e v e , ha nem máfutt-moít-is, leg-alább a' i Zegedi Lakofoknál: k i k , e' mái napiglan, azon
T ó t B A L L A G D T Ó N A K nevezik.
/* Ezek után : nagy kedve telhetett
Árpád-! Fejedelemnek a' Haláfeatban-is. A ' Maros-tŐben, éppen kellő közepére a', fzőke Tífzának, az Ö-reg Hallókat teríttette Zaláníi. Cfúdálatos nagy ízámmal vóltanak ezen időkben ar fok-féle Ha-lak. A ' pettyegetett hegyes orrú S Ö R E G E K ; A ' nagy ízájú hal-héjjatlan H A R C S Á K ; A ' pi-ros Sziroimyájú kövér P O N T Y O K ; A ' fel-álltt orrú izáikátlan K E C S E G É K fel-és-alá.úfzkáltanak a zavaros vizekben. Úntig elég D É V É R , SÜL-L Ő , B Ú C Z Ó , M Á R N A , C S U K A , M E N Y - H A SÜL-L , S Ü G É R , C Z O M P Ó , K Á R Á S Z , T O K , V I Z A , C Z 1 G A N Y H A L . Szám nélkül a' G Á R D A k e -f z e g e k ; A ' K E R E K - ke-fzegek ; A ' J Á S Z - ke.
z e g e k ; A ' T A M Á S kefzegek ; A ' V E R E S -S Z Á R N Y Ü-kefzegek.
Maga a' Fejedelem-is el-álmélkodott, midőn a' T a n y á n , Egy-húzomra, többet kerítettenek-ki
két-I. KÖNYVE. IIkét-I. SZAKASZSZA. 155
kct-fzáznál az Öreg Halakból. A z Aprólákot pedig (mivel hafznát nem látták) k i - s e - f z á k o l . ták. Egyfzeriben két H A L A T - i s fogtanak ( 3 2 ) . Ezeknek temérdeke el-báinította azokat, a'-kik mind-ekkoráig illyetén cfudákat nem láthattanak.Húfz egéí'z arafztnyi vólt egygyikéiiek h o l z f z a , a' másikának tizen-nyolcz. v
De még a' H A L Á S Z A T N A K külömb-féle ne-mében-is igen nagy kedve telhetett a' fel-épűléshez közelgető Fejedelemnek. A ' Tifza' közepében ( a ' m i n t ezelőttis mondám) az ÖREG H Á L -L Ó K A T fzemlélgette. -Látta a' P I R I T T Y E K E T ama' régi Porgánnál. A ' hátas Porondok mellett a' K E C Z É K E T nézte. Itt a' GYÉR-hállókat, ott a' T E S Z I - V E S Z I K E T ügyelte. FŐ-képpen ama' KERÍTÖ-hállónak nagyságát (mellyel a' meg-á-radott Tifzának fzélefségét el-foglalák) leg-inkább cfudállotta. Az-után: nem cíak a' M A T Y , és S Z I L L - É r n é l ; hanem a' többi EREKNÉL-is, és mefzíze-ki-terjedett T Ó N Y Á K N Á L igen víg üze-mekkel nézte a' nappali M É T E K E T ; az éjtfza-kai M A R Á Z S Á K A T ; és (midőn a' Ilal i v i k ) a' S Z I G O N Y O K A T . Nagy kedve telhetett aina' V E I S Z S Z E L meg-cfaltt; a' T A P O G A T Ó V A L
L 5
reá( 3 0 ) A ' Szegedi Haláfzok a* V I Z Á T , és T O -K O T nem máinak, hanem cfak H A L N A -K nevezik.
Ezek közül meg érezvén valamellyiket, magok közötc így fzólianak : vigyázzunk ! H A L van a' Hallóban,
ii«> ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
reá-Pzedett; a' M A S Z L A G G A L ineg-tántorított;
a' M É T E L L Y E L meg - vefztegetett néma halak-ban. Ki-vákt nagy Örömével nézegette azon H O R G Á S Z Ó Suhanczárokat • a PÍCZÉZÖ Nya-lánkokat; a' P E N D E L E Z Ö Fitty-firittyeket; az-után a' R Á C S Á Z Ó F i c z k ó k a t ; "és a' V A R S Á Z Ó Suttyókat.
Ezekben, és több e'-féle inúlatságokban olly nagy kedve tele Árpádnak, hogy ezeknél na-gyobbakról tellyes élete' napjaiban nem-is álmod-hatott vólpa. Midőn az-után egéfzsége viizPza*
állíttatott volna; meg - látogatta eme' híres Ze-ged-várofsának gyönyörűen el-terjedett SÍK ME-Z E I T . Kővér-göröntyös, és igen termékeny-feke-te S Z Á N T Ó F Ö L D G Y E I T . Nádas, és Fűzes E R D E I T . Kct derék F O L Y Ó V I Z E I T . Emitt Madár áfzó, amott Székes, avagy Ingoványos T A V A I T . Ide Kafzálló, amoda Zfombékos, a'-vagy Ifzapos R É T T Y E I T . Cforva, aa'-vagy Sí-vány H O M O K J A I T . Meg-fzállott T E L E K E I T . N y á j , avagy Barom J Á R Á S A I T . Végtére: Bá-rány- pirosítós, avagy Sárga-gyopáros P U S Z T Á I T .
Látta a' Nyaka-törődött kövér G Ó B Ö L Y T . A ' vegyesűltt Szilaj G U L Y Á T . A ' Szelíd, és T ö g y e s C S O R D Á T . Á N y a r g a l v a - j á d z ó , és még-is fzapora M É N E S T , azoknak GÖBÖLYÖSS E I V E L ; G U L Y Á GÖBÖLYÖSS GÖBÖLYÖSS A I V A L ; C GÖBÖLYÖSS O R D Á GÖBÖLYÖSS GÖBÖLYÖSS Á -I V A L ; C S -I K Ó S S A -I V A L egygyütt. Meg-fzem-léke a' Juhok' T A N Y Á J Á T . A z Emék'
KON-
DA-I. KÖNYVE. IIDA-I. SZAKASZSZA. 155
D Á J Á T . A ' K A N O K ' Nyáiját. A ' Malaczpk' CSÜRIÍÉ J É T , emezeknek J Ü H Á S Z S Z A I V A L ; K O N D Á S Z S Z A I V A L ; C S Ü R H É S Z S Z E I V E L ; és más Szorgalmatos P Á S Z T O R - E M B E R E I V E L ; B U J T Á R J A I V A L ; B E T Y Á R J A I V A L egygyütt.Úgyannyira megistettfzett Árpádnak Z e -ged-vároffa: hogy már akkor el-intézte magában fel - magasztaltatását, és különös kegyelmeinek reá árafztását. Hogy pedig ezen ki-váltt jó a-karattyátiak elejét mindgyárt akkor éfzre-vehet-nék a' Zegedi L a k o f o k , óket (mivel nagy réfze Bolgárokból állott) tüílént akkor maga' érdemes
B O L G Á R J A I N A K n e v e z t e ; és a' Magyarokkal e g y Törvény alá fogta ( 3 3 ) .
E' Zegedi Polgárjaitól el-búcsúzván Árpád, egyeneffen a' Z E E R I Pufztára iparkodott ( 3 4 ) .
Meg-( 3 1 ) Hát ha ofztin eme' történetből fzármazott ama' P O L G Á R név ? Ezen fzó nem máit téfzen ; ha-nem Vároü Jusba bé - tétetett Személyt. Kik ama' Német f z ó b ó l : 93ui'<jct Polgárt akarnak ki-faragni „• ók láfsák. D e í g y bizonnyára a' Csere Bogárból-is Seregélt favaghatfz: mert valamint ama' két elóbbeni ízavakban
meg-vannak ezen R , és G b c t ő k ; úgy meg-vamiak »' következendő kettokben-is.
( 34 ) E z e n Z E E R I p u f z t í t , moflanában kö-zönségeflen Pufzt* Szernek nevezzük. Három
mértf ő i d
-ii«> ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
Meg-akarta még egyfzer élttében látni azon ör-vendetes Térséget, mellyben, a' Magyarokkal
öfzve-földnyire , és még egy darabnyira efik Szeged-várofsá-t ó l , nem mefzfze a' Tifza' parSzeged-várofsá-tyáSzeged-várofsá-től. Ezen PuizSzeged-várofsá-táSzeged-várofsá-t, mellyben Árpád alatta' Magyarok öfzve-gyíiltenek, és új Törvényeket fzabtanak; azért nevezek Z E E R N E K ( a v a g y , a' moftani íráfnak módgya fzerént, közönsé-geflebben: S Z E R N E K ) , mert az új S Z E R - tartáíok' ki-hírleléfek eme' Pufztán történt. Mert.- ezen említett S Z E R I Gyűlés előtt, közel tíz efztendokig ; cfak öt Törvényekkel éltenek Magyar Eleink , tudni-illik:
I - f z e r : Hogy Mindnyájan Almofiiak, és Véréből fzdrmazott Fejedelmeknek Tejlejiől - Lelkejlől igazán
enge-delmeskedgyenek mindétig.
I I - í z o r : Hogy, ha ki mit, fegyver által , a' meg-vertt Ellenségtől nyerne; azt magának, es Utóinak örökös-ien meg - is - tartaná. .
I I I - f z o r : Hogy az orfzdgló Fejedelemnek rendes Tanácsosából foha az érdemes Vezérek akár mi fzín alatt ki-ne - r ekefzte (fenek.
I V - í'zer: Hogy ti Fejedelemnek méltóságos Személlyé ellett fel - zendülő Lázak , irgalom nélkül, minden pere-fütty ojf ól el - vefzfzenek,
V - f z e r : Hogy , ba a' fzabott Törvényeket a' Feje-delem nyakajfun meg - nem - tartaná ; azt FejeFeje-delemnek ti Magyar°k se tartanák.
M Á T Y Á S Király' idejében , ezen Z E E R I Jófzágot P Ó S E nevó Uraság bírta, és P Ó S E de Z E E R
nevez-¿ettenek. P Ó S E IJhdny ( bele kerekedvén Hunyadi Láfzlónak, Mátyás-király' Teít-vérének el-veízté*.ébe)
mind
I. K Ö N Y V E . III. S Z A K A S Z S Z A . 155 öfzve-gyűlven (Zalánnak meg-hódoláfa u t á n ) új
f u r v c n y e k e t fzabott a z Orfzág' igazgatására.
Morgco-mind Zilágyi Mihálytól ( Mátyás - király' Annyának Telt-vérétol ) , mind magától Mátyás - királytól igen gyűlöltetett. Ugyan-csak ezen okból (a'-mint vélem) el-akarák tolle csípni ezen J ó l z á g á t ; és, más Jólzá-gokkal egygyütt, ORSZÁG-Mihálynak, ( a k k o r i Nán-dor-ispánynak ) , 's-annak fiának Láizlónak, az - után : más Sebejiyén és Lirintz O R S Z Á G O K N A K adni. D e Z E E R I Anna ( N e m e s , és ugyan-azért nagy bátorsá-gos fzivíi Magyar A f z l z o n y ) igazságtalanságnak lenni vélvén ezen Jófzágból magának-is ki-fíttyentését; mi-nek-iitánna a' Királynak fzándékát meg-orrolta; ó-ma-ga ( a' Férj-fiaknak el-ijedttekben ) 1473-dik- efztendo-ben a' Cfanádi Káptalanhoz ment. Itten Királyt a' törvénytelen oda- adáltól; O R S Z Á G - f a m í l i á t pedig a*
törvénytelenebb el-vev'éftŐl fzerencséűen el-is-tiltotta.
Valaha P U S Z T A - S Z E R E N Apát-úrság vólt e' neve-zet alatt: A B B A T I A de Z E E R - M O N O S T R A . A ' roppantt Templomnak firalmas díilledékjeit, és mellet-te a' nagy Monajkriomwk talpát még moft-is láthatni.
Minő S Z E R Z E T helyheztette pedig magát eme' Tér-ségre; B E N E D I K T l N U S O K - e ? C I S T E R C I T Á K - e ? ( mert e' két S Z E R Z E T N E K fzokott Apát-ura lenni ) mind-eddig ki-nem-tudódhatott. E z e n népes A p á t • úr-ágnak cfak pufzta jelét Kerefztyén hordozgattya moít K E N D E . Lájzló Ú r , N a g y Váradi Kanonok; Ma-gyar Úri Emberséges E m b e r ; és nékem, midou N a g y Szombatban lakám, Jó-akaróin. Ha igazat mpnd ama"
híres P Á Z M Á N Y Péter ; ezen Apát-úrság 1315-dikhen kezdett virágzani, A N O N . Belae R ,N o t , K A P R I N A l »
ii«> ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
Morgolódttanak ugyan a' Magyarok, midőn előbbeni öt Torvcunyeikuek meg-máiblúsa' hírét leg-is-leg-elsőben hallották. Mondották-is alat-tomban: hogy majd í g y , majd amúgy állanának ellene. De Árpád ( h o g y maga' Birodalmát meg-erosíttfe; az - után: az Orfzágnak meg-változott környűl-álláfai iniátt bé-csúízott zenebonákat
kur-tább úton el-végezhei'fe) ezen új Törvényeknek ki-hírlelését fzükségefneic lenni állította.
De egyfzer-is-mind nehéz dolognak látván a' meg-máfoláíl: hogy a z Al-rendűeket hamarébb meg-nyerheffe; a' dolgot a' Fő embereknek ma-gához való édesgetésével kezdette. A z Orfzág-nak termékenyebb Földgyeit ( 3 5 ) közöttük fel-ofztotta. A z elÖ-meiiendőket újra-ki-gotidoltt Tifztségekbe helyheztette. Magát a' ki-kapható Elevenek előtt félelmefsé tette. A ' Katonaságot Orfzág lzerént el-hintegetvén, a' fel-zendűlésnek
ki-( 3 5 ) A ' régi Magyar íróink a' F Ö L D nevet í g y írták : F E Ö D Ú A v a g y igy-is F E W D . Hát ! ha ezen F E W D fzóból eredett ofztán a' F E W D U M , avagy-is F E U D U M n é v , a mint egy Franczia író - is vélekedik V E11 ezzel a' magyar Törvényt éppen nem akarom pengetni; se elsó Magyar Fejedelmeinknek ada-kozóságjokat - e ? a v a g y , a' régi esküvés fzerént. kö-telei'ségjeket vagy fefzegetni, vagy pediglen állítani.
D I Z Z L O N A R I O Universale delle A r t i e detle Sci-enze di E F R A I M O C H A M B E R S della Societa Reale In V E N E Z I A .
I. KÖNYVE. III. SZAKASZSZA. 155
lobbanható tüzét , még fzikrájában, el-nyomta.Egy fzóval: meíterséges, és régtói fogva ki-doi-gozott Fortéllyaival úgy el - kéfzítette előre a' Népet: h o g y , az uj Törvénynek ki -hírleléfe'
n a p j a e l - j ő v é n , mind - egygyike cfak a' vállát
vonyogatná; a' rendeléí'ek ellen pedig állani nem merne. Ezen új T ö r v é n y e k ' j ó , vagy roíz vólttának próba-köve nem egyébb lehetett, a' következendő boldog időknél.
Itt hagyván a' Szeri - pufztát; Cfongrádra iparkodott a' Fejedelem. Ezen tartományt már ennek-elotte Und' fiának ajándékozta, kit Été-nek hivtanak. Ki - is, hogy a' Tifzán túl - lévő Ellenségnek gyakor k i - ü t é f e ellen ezen örökjét meg-tarthatná , a' körűi -belől -lévő Orofzokat dologra hajtotta , és velek a' várat fel-építtette;
mellynek a' Tifza (mint egy Ölébe foglalván) za-varos vizeivel fekete falait mofogattya vala (36).
Midőn
( 36 ) Ezen Puniai fzó : G Á D I R ; annyit téfzen mint: bé-kerített, és meg-erősített hely. E z t a' Tó-«
t o k , és Oroi'zok G R A Ü N A K mondgyák. A ' Magya-rok V A R N A K . Ugyan-azért: az Orofzoknál vagyon C Z A R l - G R A D , Csájzár-vár ; N O V I - G R A D , U j . vdr; B E L - G R A D , Fehér-vdr. — A ' Pomeránufok G A R D N A K nevezik. Ugj'an azért az ő Vároflaiknak neveik ezek: B E L - G A K D , Feber-vdr; S T R A - G A R D Vég-vár. — A ' Lengyelek G R O D N A K hívják. Ü g y .
mint;
I
i6g ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
M i d ő n C f o n g r á d r ó l Buda felé meg-indúlt a' F e j e d e l e m , e g y h o m o k o s t é r s é g e n k i - f z á i l o t t k o c í i j á b ó l ; és i d e - t o v a sétálgatott. El - nem-h a g y t a n y o m á t E t e l k á n a k kis k u t y á j a T E L E K ; m e l l y , m é g V i l á g o l o n , ú g y n e k i f z o k o t Á r p á d n a k : h o g y t ő l l e lémmiféleképpen e l n e i n v á -lafzthatnák. N e m g o n d o l t le A f z f z o n y á v a l , fe más v a l a k i v e l . S ő t t : m o r g o t t Etelkára • i s , ha
a ?
mint: N O V O - G R O D , Új-vdr; G R O D E K , Kis-vár.
A ' Mufzkák G O R O D N A K mondgyák. U g y - m i n t : W A Z I L O - G O R O D , Bazilius var. — A* Cfehek , ét Morvák H R A D N A K nevezik. Ú g y m i n t : V I S S E -H R A D ; V E L L E - -H R A D . — Ezen G R A D fzó-nak külömb-féle ejtéséből ki tettfzhetik: minő Nemzet-tek építették Magar-orfzágunkban ezen nevŐ Várakat : V I S S E - H R A D ; N O V I - G R A D , avagy N Ó G R Á D ; Serviában B E L G R Á D ; E s (mellyrol itten l e g f ő képpen fzóllani akarunk ) C S O N G R Á D . Ezen V á -rat B E L A Királyunknak nevetlen író deákja így ne-vezi : S ü R U N G R Á D . Ebből j ö t t : S U R N I G R A D ; C S U R N I G R A D ; C S E R N I G R A D ; C S O R N I G R A D és végtére C S O N G R Á D ; avagy ( a ' - m i n t a' moftani Magyarok kirzönségeflen vevezik ) C S O N G O R Á D . E z e n O r o f z , avagy T ó t fzó annyit téfzen M a g y a r ó l , mint: Fekete Vár. Moftanában: alig találhatni valami jelét ezen híres Várnak. A ' Tifza' vize addig nyalo-gotta fekete falait; még, KoiÖs* vizével egygyet-ért-vén , egéfzlen meg - emífztette. A N O N Y M U S Belae Regis Nótárius. D A L I Í A M . K A T O N A .
I. KÖNYVE. III. SZAKASZSZA. 155
a1 Fejedelemhez közelített. Ezen Ebnek fzo-katlan hívséget tapafztalván Árpád; el-kérte E-telkától, és, ezen úttyában, mindenütt magával hordozta.Ezen kis1 T E L E K , Árpádnak sétálgatása' alkalmatofságával, neki-efvén egy Homok-domb-nak; annak ízélyel-kaparásában olly fáradhatatlív nól d-'lgozott: hogy se Árpádnak fzóllítáíaival, se a' Katonáknak o d a - j ö t t ö k k e l femmit fe gon-dolván ; félig bele-bújna a' sükeretlen homokba, és végtére ott rágódna valaminn.
A ' Homok alatt el-rejtetett kincset lappau-gani vélvén a' Katonák; minek-utánna ama' ku-tyának kaparását egy ideig fzemlélték, és már-is végét alig várhatták ; íme ! a' Homok'' köze-pén egy Ládikára talált. Ennek egygyik olda-lát ki - mutatván a' Kutya , mint - ha eleget tett vólna kötelefségének: abban-hagyta a ' H o m o k o t , és meg-nyúgodott.
El-hűlt a' Fejedelem, midőn Embereitől ki-vontt Ládikát meg-fzemlélgette, és egyfzer-is-mind meg-is-ifmérte. Nem egyébb v ó l t ; hanem éppen az : mellyet, a' többi kíncfek k ö z ö t t , a' K I Ó V I A K N A K meg-hódoláfok után, ajándékban nyert azon tartománynak V e z é r j é t o l , és tüftént Hitefsének ajándékozta: Undvámak meg-vétele, és Laborczának fel-akafztatáfa előtt.
Clüdálközott Árpád; hogy-hogy jöhetett e' helyekre azon Ládika. Gondolkodott - is
magá-ul
nyos-ii«> ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
nyoffan: mit jelenthetne e' véletlen meg-találáfa.
D e , midőn a' Ládikát meg-nyitották; és benne e g y kis Gyermeknek tetemeit, és porait látták:
már a k k o r , mit fzóllyanak'? nii íiralmas törté-netekről vélekedgyenek ? éppen nem tudhatták.
Meg-hólt immár ekkor a' Fejedelemné, ki-től e' nagy Titoknak meg - magyarázását reméll-Jiette Árpád. Meg - sem - is - álmodhatta pedig $
h o g y erről valamit tudgyon Etelkának Dajkája.
Tudott pedig Soknál-is többet. Mert: a' Feje-delemnével egygyiitt, Ő-maga zárta-bele azon fzerencsétlen kisded Magzatot: kinek akkori ha-lála olly bóldoggá tette Etelkát: h o g y , ha a z akkor úgy nem történt vólna; ezek mindnyájan (noha valóságoffan, Itten előtt, ártatlanok lenné-n e k ) a' fzorlenné-nyii bocstelelenné-nségtől ílenné-nég se melenné-ne- mene-kedhettek-vólna-meg.
Meg-foghatatianok a' Világi dolgoknak for*
gáfai. í m e ! Etelkának Ebe akadhatott azon cfudálatos réz Ládikára, mellyben ugyan azon Etelkának (az'-nap' fzületett ártatlan csöcsömős-nek) minden Szerencséjét l e - z á r t á k a' fzorgal-matos Undváriak.
Árpád, kezéhe2 vévén eme' Ládikát, vele e g y g y ü t t , fzapora hajtáffal Budára érkezett. A ' Ládikát kincses Tár-házába tétette, és fzorgal-matoffan várta ezen ei-titkoltt történetnek v a g y fzerencsés, vagy fzerencsétlen végét. D e ezen dolog' ki-nyíltta Zoltánnak idejére tartatott.
Mind-J. KÖNYVE. Hl. SZAKASZSZA. 171
Mind-az'-által az előbbeni Magyar Világ fzá*mot tartván a' következendö're ; hogy ezen ne-vezetes történet feledékensegbe ne juffon: an-nak hírét (a' Helységeknek meg - inaradttokkal) uú-veiüuk-is elég gondoffau köziették ( 3 7 ) .
M Á S A D I K . R E S 2 .
E T E L K A , É S V I L Á G O S .
,auua, .»«k történtenek addig-is Wilágoíbiu Etelének foglalatoí'ságai fzűnetlen abban vólta-nak: hogy Vitézi kütelefségének, tehetsége fze-rént, meg-felelheffen.' Az-után: ha dolgaitól u-refséget kaphatott; Etelkának örvendeztető tár-aságában gyönyörködgyön. És valóban: a ' - m i n Katona - vért illeti; kevés idő alatt, annyira mehetett a' gyakorláíbkban, h o g y ( G y u l á n a k
(37) Mert azon P u f z t á t , mellyen Etelkának T E L E K nevezetű kis kutyája futkofott , fzűnetlen KIS - T E L E K N E K hivták az utóbbi Magyarok - is.
Sött ?az - után - i s , midőn 177 5-dik efztendobeh, azon pufztára Zeged - várofsáhak egy Falúja építtetett, azoü régi nevét pieg-tartotta. E g y órányi járásra vagyon tőlle azon híres csárda , mellyre a* K U T Y A » K A P A -R Á S N A K neve l'záradott.
ezen említett helyeken útazott,"
M 2 nagy
ii«> ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
nagy örömére; Etelkának nagyobb vígafztalására) ő lenne leg-föbb dífzíze a'Magyar Seregnek; és ki-valtt eruí'sSge a' Nemes Bajnokoknak. E g y se találkozott (lovagló Személlyét látó Magyarok k ö z í i l , ' ki őtet alkalmatofnak nem ítélte vólna:
nem cfak e' moltani Tifztségének el - vifelésére ; hanem az egéfz Seregnek vezérlésére-is.
Szerették a' Katonák Etelét. Édesdeden bánt az alatta; efzeilen a' fölöttevalókkal. A -mazokat mint - egy fogadott Fiainak; emezeket pedig mind-annyi édes Attyainak lenni gondolta.
Úgy tudta magát Századgyában lévő mind-egy-gyikéhez alkalmaztatni: hogy a' tunyábbakat gyors példa-adálfai inkább ; mint erős fenyítékkel: a' gyorffakat pedig méltó dicséreteivel még gyors*
sabbakká tenné.
Midőn a' Vitézeknek renddekben, lovaikon ü l v é n , 'Gyulának igazgatása alatt űzettetett a' Katona-gyakorlás; Öfigve-csodűltenek nem cfak a' Wilágofiak; hanem a' k o r u l - b e l ő l - l é v ő helysé-gek-is. Abban-hagyván a' többit, cfak éppen E-telére néztek mindnyájan. Annak ékefségét, ka-tona-termetét, és mindenben gyönyörű maga-vi-felését elegendő-képpen nem cfudálhatták.
D e még Etelkának fe lehetett ám nagyobb gyönyörűsége; mint ezen ékes Lovagláfnak fzin-te minden-napi fzemlélésében. Ennek-előtfzin-te: fem-mi kedve nem telhetett a' Gyakorláfok' ügyelé-sében. Mái moft: egy alkalmatofságot
el-nem-
mii-I. KÖNYVE. IImii-I. SZAKASZSZA. 155
múlafzihatott, hogy jelen ne lenne. Noha gya-korta meg - efett: h o g y , vagy a' harmat - efsős idő nyírkos hidegével; vagy az el-tűrhetetlen verő-fény sütő melegével alkalmatlankodott.De még a' reggeli álom fein eshetett olly jó íz'űen; mint Etelének reggeli fzemlélése.
Ö-Ugyan: mennél többfzör látta a' Nyargaláfokat, annál inkább meg-fzerette a' Katona-életet. Saj-nállotta-is igazán: hogy a' Terméfzettől Férj-fi-únak nem rendeltetett. Etelének Századgyában nem cfak úgy, mint Tizedes; hanem» mint K ö z -legény-is, édes-orömeft katonáskodott vólna.
E' vólt ám azon Fájdalom, azon kegyetlen Szív-fzorongatás, inelly Világod (Huba-vezér-nek leányát) ki-mondhatatlan-képpen gyotrotte.
írígylette Etelkának azon Szerencséjét, hogy ö Etelét, cfak nem minden nap', bízváfb fzemlél-hetné ; maga p e d i g , nem találhatna minden nap'
olly fzínt, mellyel Szíve' iiidúlattyát el-titkol-ú hatná; még-is, mindeu meg-fzóllás nélkül, óhaj-tóit látására minden nap' ki-mehetne.
A z irigység mellett, a' Félfz-is háborgatta Világoft. Attól tartott f ő - k é p p e n : ne-talán-tán Etele (ama' Gyulai Kis-afzfzonynak minden-napi látásával, és fzűntelen vele-tárfalkodásáváO ú g y . annyira meg-gyozettetne: hogy maga annak em-lékezetéből éppenséggel ki - tőrultetne. M e r t : noha ugyan, midőn egy • nehánfzor fzóba kere-kedett, annak hajlandóságáról magának hízelkediíb ^
M 3 (mert
ii«> ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
(mert Etele mind-egygyik S z ű z z e l olly okoffan bánt: hogy magát inind- egygyikkel meg-ízeret-tette); nem gondolhatta még-is azon képzelte Szeretetét állhatatofnak lenni, ha vele a' S z ö -vetségnek dolgát el-nem-kezdené; és eleve az el - oízolhatatlan Barátságra reá nem esklidttetné.
Hogv-hogy vehetné pedig erre az el - csábúlnl kezdő Ifiat ? hírteleniben ki • nem - gondolhatta.
Szégyenlené pedig: ha valamit el-kezdene , és el-nem-végezhetne.
Végtére: nagy fzorgalommal, és nagyobb FŐ-toréffel olly egy módra akadott, mellyel nem csak meg-zavarhatta Etelkát; hanem fzlnte két-ségbe-is ejtette. Mert: jól ki-főzvén a' dolgot, e l - m e n t alattomban G y u l á h o z , Etelkának attyá-h o z ; és tőlle írásban B I Z O N S Á G O T kért: Etelé-nek maga-vifeléséről, mind a' Katonai Gyakor-láfnak hozzá-foghatóságában, mind egyébb er-kölcfeinek ki-nyilatkoztatásában.
Világofnak ezen Kérését, mire c z é l l o z z o n , által-nem-láthatta Gyula. A ' F e g y v e r , és véres Cfaták között el - töltvén tellyes élete' napjait;
foha netn volt ideje a z afzfzonyi fortélyoknak I ki-tanúlására. Sőtt: ha Világos' kévánságának
engedelmeskedne; el - hitette magával ó hogy az-s a l ugyan (midőn a' Hadnagy jó vélekedéaz-sben vagyon Századofsáról) Etelének hafználhatna-is.
Ugyan-azért: minden meg-fontolás, minden ta-jjáps nélkül, nagy'-haroarjában, m e g - í r t a a'
Bí-
zón-I. KÖNYVE. IIzón-I. SZAKASZSZA. 155
z o n s á g o t , melly nem egyébből állott; hanem E -tele' gyönyörű erkölcfeinek, és alkalmatofságai-nak egéfzlen az Égig fel-emelttéből.Minek - utánn ezen meg-írtt Bizonságot ke-zeihez vette V i l á g o s ; és egy-máftöl nagy öröm mel, és hal'*adattal el-váltanak: Gyula íziben-édes Leányához fzaladott. É s , azt gondolván*
hogy ezzel az illyekre ügyelő Etelkájának ked-vét találhatná: el - berzéllette előtte, pedig elég hangoffan : mit cfelekedett Etelével; mit kévána V i l á g o s ; mi móddal, mi fzíve' örömével fzol-gála Századofsának. Végtére : mi nagyra mehet-ne ama' Jövevény Világos Kis - afzfzonynak fo-ganatos eíedezéfei által
Ezekre Etelka ( az egekre vetvén f z e m e i t ) nem fzóllott ugyan femmit; de meg - változott fzínének halavánságából ki-tettfzett az el-ijedés ; a' borzadozás ; a' Szív-fzorongatás ; és több e'-féle keferves indulatok. Cfak alig - is várhatta ; h o g y , Attyától el-válván, a' kertbe ki-mennyen ;
é s , eme* magánofságbau, a z Egek felé erefzfze sűrű panafzfzait. Midőn virágjai között sétál-g a t o t t , ezeket mondotta fzomorúan:
Oh ! elhagyattatott, és minden g y ö n y ö -rűségeidtől egéfzfzen meg-forztatott árva Etelka!
El-kezdette immár fzokott játékjait az állhatatlan Szerencse. M e g - f e m - i s - á l l addig: még
kereké-ben fel-'és-alá forgatott fzeméllyemet horgas kö-réhői egyenes érdeklpre, valamint a' .farát,
hú-M 4
7.0-ii«> ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
zomoffan ki-üti, és az utálatos Lucs-pocsba te-meti. Arra fziilettettem: h o g y , e g y - k é t örven-detes óráim után, ezer fzomorúkat éllyek. Ta-lán ugyan gyönyörködnek keferíiségeimben a' Meny-beliek. T í ! magos Egek! T í ! .ragyogó Fények ! Könyörűllyetek igaz fzívemen ! Ne-is engedgyétek : hogy rajtam diadalmat vegye-nek a' cfalfa gondolatok. El-ne-vigye fzárazon gonofz fortéllyait Világos. Ments-meg , Uram ! horgas körmei k ö z ü l ; mert igen-is látom i vé-res folyadékokat.
Midőn Hlyekkel, és több effélékkel jajgatott;
midőn a' következendő boldogtalan időkről így gondolkodott: íme Etele a' Kert-ajtót meg-nyitá;
é s , küfzöbében meg-állván, ide-tova forgó fze-mekkel a' Kis - afzfzonyt vadáfzá. Hamarébb látta-meg Ötet Etelka. De foha meg-látta illy nehezére nem efett. Nem hihetett háborúinak:
h o g y vele cfendeffen befzélheffen. Ugyan-azért;
h o g y meg-ne - láttfzattaffon, virágjai k ö z é
le-gu-* n y o r o d o t t . Cfak moíl uem akart fzeme' eleibe kerülni.
D e , midőn Etele a' Kis - afzízonynak le-gu-nyorodását meg-fzemlélte; azon gondolattal lévén:
h o g y Etelka Bújkálófdit jádzhatna; 's-azért-is rejtené-el magát: h o g y véletlen fel-találáfa annál nagyobb örömére válhatna; nem akarta meg-fzegni teméntelen j ó kedvét; hanem, a' virágok k ö z ö t t ide-tova billegvén,, ezeket mondotta:
O h !
I. KÖNYVE. III. SZ \KASZSZA. 203
O h ; be fzerencsétlen v a g y o k , ki egyfzc-rihen nem láthatom a' Virágok' Szépét*! Ila tű lettél volna; eddig fel • találhattalak volna. D e , ha Nap-eftig keresjek-is - - K U K - - Á M - R Á D édes Etelkám! - - I T T V A G Y ?Ezekre fel-emelte ugyan magát Etelka; de könyvel-láb-állott fzemeit Etelére v e t v é n , feur mit se fzóllhatott. Újra ki - gördűltenek Öreg Csopjei. Fefzegették mellyct a' k i - t ö r o gyöt-relmek. Nagy erőfzakkal oftromlották oldal-fa-lait az el-nyelegetett Jajok. Ezeknél nagyobb háborúkat mind-eddig nem. érezhetett.
E z t Etele Gondnak; nem Játéknak lenni ál-lítván : midőn fzemeit a' mellyen f ü g g ő Ereklyé-re vetette; fzinte gyermekes vígafságra fordúlt,
ezeket mondván:
Oh ! pityeregnél még egy k e v e f e t , édes Etel-kám! Ma látlak leg-is-leg-elsőben valami gyöt-relemmel vefződni. De tapafztalom benne olly ritka örömemet, hogy fzóval ki-nem mondhatom.
Cfak igaz a z , a'-mit a' Magyarok tartanak, h o g y : a'-ki f z é p , azt a' sírás meg-nem - rútíthattya; ha-nem ékeffebbnek rajzollya. A ' rútat periig még ocfmányabbnak mutattya. O h ! pityeregnél még e g y kevefet!
Ezen fzavakra nagyon meg - keferedett Etel-ka. Nagyobb sűrűséggel húllottanak tömöttebb könyvei. Midőn keserves zokogáfai meg-állót*
tanak, így ízóllott kpíervében;
M 5 Iftenem!
ii«> ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
ífieuem ! még a z - i s ellenem támad, kitől egé.'z orvofcágom' várhattam! H o g y lehettfz, kérlek, illy kegyetlen h o z z á m ? Szánd - meg inkább, eddig ugyan a' T i é d e t ; de ezen t ú l ; jiem a' T e ' Etelkádat, Voltam, a-mi vőltain:
de nehezen lehetek, a'-mi lehettem. A ' Napot nem kplttiir, hanem efttin dicsérik* A h ! Etele ! a z el-válás - » - !
Meg-hökkent eme' bús fzavakra a' gyanako-dó Etele. Nagyobbnak tapafztalta e' dolgot, fern-mint eleve el-gondolhatta. Alig-is várhatta:
hogy háborúinak okát meg-tudgya. Közelebb menvén h o z z á j a ; így fzóllott:
Követlek édes Etelkám, ha eló'bbeni tréfám-mal meg-bántottalak. Leg-alább ( katona ember-ségemre mondom, mellynél nagyobb esküvéft fo-ha nem találfo-hattanak a' Magyar V i t é z e k ) meg-bántani nem akartalak. Nem más okból bántam
olly nyájaffan veled; hanem: hogy így-is meg-mutathattam igaz hajlandóságomat. A z t gondo-lám : h o g y , eme' jó kedvemmel, hamar el ofzlat-hatom kedvetlenségedet. Ugyan el-titkolhatnád-e el-titkolhatnád-előttel-titkolhatnád-em fzoraorúságodnak okát ? Mond - ki bátran a' valót. E l - i s - h i d d i h o g y van annyi e r ő m , annyi tehetségem: h o g y fzerit találhattam hírtelen Betegségednek.
E z e k után: meg-jelentette Etelka Világos-nak cfelekedetét. Tudni-illik: miként zsarolta-ki Gyulától a' bizonságot; minő hírtelen reá-állott
Gyula
I. KÖNYVE. III. SZxlKASZSZA. 179
G y u l a ; maga miként félne a' következendoktol.Mind ezeket jól ineg-értvén Etele; nagy haho-tával el-kaczagta magát. Ennek nem mindgyártl meg-fzűntte után így fzóllott:
E z tehát azon gyötrelem, azon irtóztat.S gondolat, mellytől ügy-annyira meg - ijedhettél:
h o g y törött lévben fel-lehetne-adui kis Szíved' ? Nincs jó dolgod, édes Etelkám. A ' Szúnyogot-is Tevének látod. Én-előttem a' H e g y - i s Mák-ízemuyinek tettfzik. N o cfak tovább,édes Etel-kám. Süsd-ki, ha mit ki-süthettfz!
Erre Etelka : Cfudállom ( ú g y mond) édes Etelém: hogy azon efzeddel, mellyel az Iften kiilönöffen.meg-áldott, vagy átal-nem-látod; vagy ha látod-is, meg-vallani nem akarod a' rettentő folyadékokat. Nem t u d f z , látom, gyanakodni:
mert nem tudfz igazán-is fzeretni. Erős a' fzí-ved, és Katonás. Meg-nem-ijedfz a' Jégrefsőtői.
Én annak cfak Szelétől -is irtózom, Ki-sütőin, a'-mit ebből ki-süthetek. A ' lefz belőlle: hogy Téged' Árpád nagyobbra vifzen mindétig. E z t én kévánom-is; sőtt: ha m e g - e f i k , fzeretni-is fogom. De egyfzer-'s-mind attól-is tartok, ked-ves Etelém: n e - h o g y T e , egyfzer Vezérségre lépvén; E t e l k á t , egy Hadnagynak leányát, ül-v e - h a g y g y a d , meg-ül-veífed. Oh Ételei hamis apró lélek fekfzik némelly fzerető ifiaknak;
feívekben!
Érre