k ö n y v t á r a
s Z E G E D
M . '
TUDOMÁNYEGYETEM
K Ö N Y V T Á R A
S Z E Q E D
T,
27910
W
F I G Y E L M E Z T E T É S .
Amennyiben a cselekmény súlyosabb büí rendelkezés alá nem esik, kihágást követ e1 egy hónapig terjedhető elzárással büntete.
aki közgyűjteményben őrzött kéziratotrkönyv'L vagy m á s t á r g y a t eltulajdonítás szándéka nél , kül, de a kikölcsönzés tekintetében meghatáro- zott szabályok megszegésével elvisz vagy a sza- bályszerűen kikölcsönzött kéziratot, könyvet vagy más tárgyat a kikölcsönzésre megszabott határidő letelte után felhívás ellenére sem szól- a l t a t j a vissza. (1929:XI. t.-c. 4fi.
E T " T i ? ¥ • X T 4
JL . J t i J j U ' J S u ¿ aI G E N R I T K A
m a g y a r
K I S * A S : Z S 2 0 N Y '
• V I L Á G O S - V Á R A T T ,
ÁRPÁD ÉS Z O L T Á N
fEJEDELMINK' IDEÁRBtlS' I R 1 A ,
D U G O N I C S A N D R Á S » Kegyes O s k o l a . b é l i Szerzetes P a p ; a' Józan , 's-egy-
fzer-'s-mind a' Terméfzeti Tudományoknak Okta- t ó j a ; a' Peíti Tanulmányoknak Királyi Minden- ségében a' T u dákofságnak Királyi Tanittója ; a' Tanúlttaknak e g y g y i k Tagja ; a' Jeles Tewnéízeti
Karnak Orebbike/
| E L S Ő K Ö N Y V . . A* S Z E R E N C S É S D O L G O K .
r
POSOXíBAN es'KASSAÜ> m
F Í Í S K Ú T I L A n d e R E R M I H Á L Y '
jkíiltségével és betűivel.
» 1 7 8 8.
ím* e' Leányzó mint fódozé magát Tifztes ruhával. Nem fitogatta azt,
A ' - m i t gonofz ízemmel vadáfznak Sok piperés cfemegés legények.
A z kikre nézve, búra erefzkedik A ' ízüz Szemérem. Bánatos homlokán
Hervadnak a' lankadtt világok, É s ízomorú telelésre dőlnek.
R Á J N I S .
2 7 9 1 0
U O ^ J S T T J L I U !
JLJZ
Könyvemet Magyarul írtaméért ezzél csupánn a Magyar Szíveket legeltetni akartam.Nem-is hangzott vólna idegen Nyelvben olly édes- deden, és olly hathatósan
ETELKA,
egy igett ritka Magyar Kis-afzfzony*Ki-hoztam e Szüzet a' Feledékenségnek Tartó*
mánnyából, a1 régi Setétségbol: bogy a moflani Vi*
l«g láfa; cfudállya; kövefe. Ennek Szereteti . tifzteféges: ugyan-azért állhatatos, kellemetes 9 es
dicsőséges. Szíve, a Késértetek között, nagy • is ,
er°*'is, gyozo-is. A Fefzedelmckben, Szerencsét- lenségekben Bátor ; árnyékától nem fél; magát eU nem-hadgya. Ezen Magyar Szűznek ékes példáin Örvendeni fognak ama fzép Fiatal - pirost orcZájo' kon vifelo Drága Kis - ajzfzonyaink j fzégyenleni
A 2 H i á k
fogjak magokat, el-is-bv.hatnak előtte ama Sáppad tt Nyoflénnyeink.
Le-Írtam Régi MA G "VARAINKNAK Fit ez- ségeket; Bátorságokat; Nagy Lelkeket. Eld-adttam Fejedelmeinknek Szer - tartáfaikat; Népeikhez Sze- reteteket ; Ellenségeik ellen Hadi - mefterségeket.
, Mind • ezeket nem tájamból fzoptam; hanem ama Nap-keleti Béles Csáfzárnak LEÓNAK íráfiból vettem. Ez jól ifinérte az akkori Magyarokat.
Élt-is Segítségekkel a" Bolgárok ellen. Ha Ma- gyar lett vólna; jobban a Magyarokat meg-nem•
dicsérhette vólna. Köfzönnyük-meg jó Szívét, fzor- galmatofságát. Csáfzár vólt; pedig Kerfztény, és a-mint íráfiból ki-tettfzik, TJlen • fél'o, és Bölcs, Bizonyojfan nem hazudhatott.
Eto-hoztam Magyarainknak akkori Hadaikat;
Orfzágunkban le-telepedéfeket; Jrpád -fejedelemnek Condofságát; az Orfzág Réfzeinek mind fel-ofz- tását, mind- el - ajándékozását; és más ebez tarto- zandó történeteket. Ezeket fe gondoltam - ki ma- gam; hanem BÉLA-királyunknak Nevetlen író-de- ákjából kölcfönöztem; melly Könyvnél nincs se ré- gibb , fe hitelre méltóbb Orfzágunkban.
\ • m
így tehát: egy Csáfzár, és egy író-decik gyúj- iotta-meg előttem a mécset, melly fzinte el-aludtt Orfzágunhban, ha SCIIIVAND TNER, és KOL- LÁR fel-nem- élefztették volna. £' két Tudós em- iereknek Hamvok-is áldáfra , és emlékezetre méltók a hát-adó Magyaroknál.
Á tóbbi Jegyzeteket hol emennek, hol aman- nak Írásából fzedegettem, és kölcsönöztem. De mind-cgygyiknck nevét-is fel-tettem. Néha magam*
véleménnyeit- is oda helyheztettem. Meréfz ugyan nééellyekben ; de vakmerő fe - hol fe voltam.
Á-mi Magyarságomat illeti: azon váltam:
hogy tifztán, és igazán írjak. Áj magyar Köz- mondáfokat, Példa-befzédeket néhol tömöttebben - is bele - kerítettem: hogy Nyelvünknek ezen gyöngyei a Tengerbe ne vefzfzcnek Szél • vizeinkben.
Á-:ni pedig Szivemet illeti, talpig ki-tettfzhe- tem iráfombál. Eleve azt mondhatom : igaz Ma- gyar vagyok , és Hazámat fzer• f ölött fzeretem.
Hogy benne fzúlettem, foha ftm fzégyenlem. Ad- na az Ifién, hogy o fe fzégyenlené neveltetéfemeU
Ollyan vagyok, ki Édes Hazámnak boldogulásán Örvendeni-, fanyargatásától félni; vefzedelmén irtóz*
A 3 ni
ni tudnék. Öllyan vagyok, ki édes Hazámnak fen - tartására, ba tebtttségemben lenne, Tefíeflol
Lelkejlol iparkodnék.
Illyetén gondolatokkal váltam BUDA mellett a' NTULAK' SZIGETÉBEN, midőn itten Ré- gi Királlyaink' mulatságos Épületeiknek fzomorú Dülled ékjein állván, fzemem előtt forogtanak a Danának ellen-portyán öfzve-omlott A TTL A' Vá- rának firalmas Töredékjei. Olly vélekedésben-is va- Ipk: mintha egy gyík Kü-darab a májikra, a* ci- z;» által, nézegetvén, wew külömben vígafztalfiák egy-mást: mint a' Rómaiaktól Szám - ki - vettetett Nagy MÁRIUST vígafztalbatták amaz öfzve-om- lott híres KARTJGÓNAK Romladékjai, mellyek- nek ellenekbe fzegény gunybóját belybeztette ama*
N4GT LÉLEK- írám 1 7 8 M * Efztendoben.
E L S ö
V / T e g - erősítette már akkor Á r p á d , a' Magya-
* rok' Fejedelme, dicső Orfzágunkban hatal- m á t , midőn a' m e g - h ó d o l t t Tartományoknak réfzeit vitéz Katonái k ö z ö t t fel - ofztotta. Ö- maga Budát ( Atilának híres - nevezetes v á r á t ) L a k - helyéül válafztván , U N D -vezérjét Und vá-
ron hagyta az Oroízok ellen. tfUBAW™**
A 4
I. Árpádnak Erkölcfe.
II. Árpádnál az Ebéd.
I I I . Zaldnfi Etelkával.
I V . Ünnep-hirdetés.
V . Etelka' Gyötrelme.
E L S Ő R E S I
Á R P Á D N A K E R K Ö L C S E . V I . Etelkának Álma.
V I I . Az Áldozat' Eleje.
V I I I . Maga az Áldozat.
I X . Az Áldozat' Vege»
.'* 38 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
védelmezőére bízta Nyitra'-várát a' Morvák el- len. FI o D Ö T a' Vérteíi-erdókhez helyheztette a' Németek ellen. Ü S Z U B Ú N A K , ama' tréfás Vezérnek adtta Vefzprémet a' Kareutánok ellen.
K U N D O T Tételre tette a' Bolgárok ellen. A z - után T I T H U T U M N A K , ama' ritka Magyar em- bernek gond-vifelésére bízta Erdélyt a z Oláhok ellen. Végtére T Ó S Ó - vezérjét Zattmár tájjékára rendelte a' Paczinakok ellen.
Nem cfak a ' V e z é r e k e t f z é l l y e f z t e t t e - e n i l y okoffan a z Orfzágbau, hanem a' Hadnagyok ko- ziil-is némellveket. Z A B O L C S N A K , Előd' fia- nak adtta Zabolcíot. B O R S R A bízta Borsódot.
Ő S É T a' Sajó-vize mellé tette. A ' Mátra mel- lé E D E T , és E D U M E T rendelte. C S Ö R S Z Ö T , Kund' fiát, eleinte Efztergam, és Komárom kö- zött hagyta. Budától, a' Duna' menttében, ama' Száz-halomig K A D I K Á T helyheztette. A ' Du- n a , és Dráva között E Ö D Ö T tette Baranya felé.
V E L E K F . T Zarándra; E T É T , Und' fiát, Cíbn- grádra parancfolta ( i ) ,
A z
( i ) M a g y a r - o r f z á g b a n egynehány Vár-megyé- inknek elejeket Á r p á d ' ideire vihettyiik. Mert a' V e z é r e k n e k , és a ' Hadnagyoknak azon említett el-ren- deUsekből ( mellyet írva hagyott Bela - királyunknak
$ró - deákja ) ki - vehetryük N Y I T R A -vár megyét H u - báról. BORSÓD, • vármegyét Borsról. ZABOLCS-Wr-
megyét
I. KÖNYVE.' I. SZAKASZSZA. 2
3 A z O r f z á g n a k minden r é f z e i i l l y o k o f f a n el- l é v é n o f z t o g a t v a , k i k i n a g y c f e n d e f s é g b e n é l t e v i l á g á t , a z o n J ó f z á g á b a n u r a l k o d v á n , m e l l y e t n a g y v é r e j t é k k e l , és i z z a f z t ó fáradsággal (a' F e - j e d e l e m n e k v e l e - f z i i l e t e t t a d a k o z ó k e z e i t ő l ) ha- talma alá keríthetett. M e g - f z ű n t e u e k egy-dara- b i g a' h á b o r ú k . M e g - r e t t e n t e n e k a' kÖrúl-belŐl l é v ő e l l e n s é g e k . A ' M a g y a r V i t é z s é g n e k híre f z e r t e - f z é l l y e l el-terjedett.D e a z O r f z á g r é f z e i n e k e l - o í z t á s á b a n k ü l ö - n ö s hajlandósággal v i f e k e t e t t Á r p á d H u b a - n e v ü V e z é r j é h e z . M e r t ; k i n e k G o n d - v i f e l é s é r e b í z t a
A 5 e n n e k -
megyét Zabolcsról. C S O N G R Á D - vdr - megyét EtérŐl.
Emlékezik azon író KOMAROM-vdr-»negyerSl-is, mi- dőn azt mondgya : hogy azon Földet , holott Vág-vi- ze a' Dunába fzakad, Ketelnek ajándékozta Á r p á d . Ketelnek fia lévén T u l m a , ottan egy Várat épített'»
mellyet K O M Á R O M N A K nevezett. Z O L N A , és BARS-Wr-megye'biefe neveket-is ki-lehet hozni Zovolou , és Borfsed-Zovoloit nevekből. A ' többi V á r - megyékről femmif fe fzóll azon leg - régibb magyar író. Á r p á d rendelte-é-el a' többit-is, avagy a' következendő Feje- delmek, nincs idom a* keresésre. Elég a z : hogy mind a' Vezéreknek, mind az Hadnagyoknak illyetén el-ofz, tásokból, a* Vár-megyéknek el-rendelésekból elegendő, képpen ki-tettfzik mind Árpádnak, mind következendő Fejedelminknek nagy Lelkek, nagy efzefségek. A ' fzük«
ség
uS y hozván magával, Vár megyéinknek régi Szer, tartásaikat meg-változtatta másadik J Ó Z S E F Csáfcífc *
»785 - dik EfztendŐben. .
.'* 38 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
ennek-elotte Nyitra-várát a' Föl-földön; B A H O S nevezetű Hegynek örökös U r á v á - i s tette az A1 - földön.
Nem könnyen találkozott egy V i t é z , ki a' Fejedelemnek ajándékjával így meg - elégedhetett vólna. M e f z f z e el-terjedett megye ezen Tarto- mánynak. Valamit a' Hegyen álló ember fzem- re v e h e t e t t , azon Kereknek fél - köre vetette határját a' termékeny, és gyönyörködttető fzép Örökségnek.
Árpádnak ezen különös fzeretete, és ada- kozósága igen fel lobbantotta a' tüzet a' többi Vitézeknek meg - illetődött fzíveikben. N a g y ropogáffal égett az irigység. És raennél-inkább fojtogatták a' lángoló gerjedelmeket; annál - in- kább nagyobb, 's meg-meg nagyobb lobogáfokra eredttenek a' forró indulatok.
H o g y pedig a z A1 • rendű emberek azt ne gondolhafsák, h o g y e' hírtelen, és fzer • felett v a l ó érzékenségek minden ok nélkül fzármazta- nak légyen: Árpádnak Erkölcséről azt hányták- vetették a' F ő b b e k : h o g y Ö , e' Bahos - hegyi
Tartománynak ajándékjával, nem Huba-vezérnek v i t é z téteménnyeire; hanem önnön-maga' heves indulatainak meg-elégítésére czéllozott. Tudni- illik: Huba' Leányát ( kinek Szépsége igen fen- forgott akkoriban a' Magyaroknál ) illetlenül fizeretné. V e l e gyakorta időt vefztegetne. És í g y ,
el-luMván
a z Orfzág' Kormányozásában,I. KÖNYVE.' I. SZAKASZSZA. 23
mást tenne , fera-mint kellene. Következendő-képpen azon említett Tartomány nem annyira Huba' Vitézségének bére , mint a' Leány' ékeö ségének Mátka - tállya lenne.
De nem - is ok nélkül láttfzattanak a' Ma- gyarok az illyetcn zúgolódáfokra fakadni. Mert elsőben Árpád nem csak Baxáttyának tartotta Huba-vezért; hanem, mind titkos gondolatainak vele közlésével, mind nyilván-való rendeléíéinek reá-bízttával fzinte egy karba ültette magával.
Az-után-. e z z e l meg-nem-eiégedvén Á r p á d , midőn ama' Huba - vezér Bahos - hegyének felső lapját kő-fallal körül - kerítené: h o g y a z ellenség- nek kirohanó hirtelenségét ama' várnak erofsé- gével raeg-hátrálhatná; Árpád, az el-kéfzültt vá- rat (ÖrokÖffen el-temetvén hajdani B A H O S ne- v é t ) , a z egéfz Orfzégban V I L Á G O S N A K nevez- tette: tudniillik: Huba'Leányának nevére kerefz- telvén, kit V I L Á G O S N A K hívtauak.
De még itt se állapodott - meg Árpád' ada- kozóságának ár-vize. azon Fejedelmi Sátorát, mellyet tulajdon költségével azon említett Vilá- golj hegynek allyára építtetett, Hubának ajándé.
k o z t a , ízerelmes fzavaival azt emlegetvén:
h° g y magának nagyobb gyönyörűségére v á l n a ,
h a otet eme' fzép Világofi Kis - a f zrz o n y , nem mint a' Sátoruak U r á t , a z Ofztályokba'; hanem mint vendég Szeretőjét fzívének Kincs-tartójába fogadná.
.'* 38 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
Szégyenlették Venushoz hajlott lágy Feje- delmeknek meg • üfzogöltt erkölcsét a' Marffal tárfulkodó kemény Magyarok. Inkább-is fzeret- ték volna, ha(átn-úgy-is Ö z v e g y lévén a' Feje- delem ) ama' S z ü z e t Hites-társúl el-venné, sem- mint vele ( a' magyar fzokáíhak rettentő példá- jával ) illy nyalánk módon túrfalkodna. — Tar- tottanak attól-is: ne-talán-tán a' k o r u l - l é v ő , és még egéfelen meg-nem hódoltt Ellenségek, meg- orrolván a' fzereleminei tellyes indulatokat, fel.- emellyék a' pad alá nyomott fejeket; bátrabban ugaffanak a' Magyarokra; és hamar fel-is-fallyák a' meg-afzfzonyofodott puha ízi veket.
E' következendő fzerencsétlenségnek ifzo- liyú gondolatai l e g - inkább gyötörhették fzívét Zoltán-herczegnek, Árpád' egygyetlen - e g y élő Fiának. Ezen ( i d e i r e n é z v e ) fiatal; de ( m e g - értt efze v é g e t t ) igen okos Herczeg el-nem-állott fzorgalmatos iparkodáíitól, h o g y édes Attyát azon ineg-kedveltt Tartománynak botránkoztató lakásától el-idegenítheffe, és vagy Csepelre hoz- z a Buda mellé, v a g y Atila' várába, Buda' vá- rofsába édefgeffe.
Ugyan-azért:. Követeket küldött utánna, a z t izenvén néki: h o g y Budán fzorgos dolgok várják jelen-létét. Ki-akarnának ütni az új El- lenségek. Nem lennének békével a' r é g i e k - i s . Zvatoplugnak egyik fia, Zventibald, nagy fzor-
ga-
I. KÖNYVE.' I. SZAKASZSZA. 23
galommal ufzítaná a' M A R H Á K A T ( 2 ) . Ama' Lajos Gyerinek-is a' N E M I C Z E K E T ( 3 ) . Jönne vifzfza Budára, és iünét a z Orfzág' Kormánnyá- h o z nyúlna.
D e
( 2 ) A ' moflani Morvákat Marháknak hívták a' Magyarok. Elsőben azért: mert hadi záfzlójokon va- lami Marha-czímert láttanak. A z után azért : mert az Ellenségre ütvén amazok, ezen fzóval éltenek : Mrha Mrha, nem külömben, mint a' mollani Horvátok ez- zel : Udri.udri; a' Magyarok ezzel : Rajta-rajta. SŐtt S T O C K azt állittya : hogy e' Német fzó-is : « O f c r , azért fzáradott Morva - uraimékra, mert ezen fzó : 3)iál)v, moll-is Kancza-marhát téfzen. I n n é t - i s fzár- mazhatott a' SD?al)rí)of, melly annyit t é f z e n , m i n t : Marha-udvar. D O B N E R . E z e n Marba f z ó t addig- addig változtatták a' Magyarok , még Morha után, a' Morvát »is ki nem-faragták. A ' régi írók közönségeffen Marabatiüfenűfe nevezik.
( 3 ) L A J O S - király uralkodott ezen időkben Német-orfzágban. A ' Németeket eleinte N e m i e k n e k nevezték a' G ö r ö g í r ó k . Moft - is é g y neveztetnek a*
Tótoktól. D e előbb csak azokat hív.ák Nemiteknek, kik Baváriában lakianak. C O l . S T A N T . Vorpbyrogen.
E z e n neveket tapafztallyuk e z - u t á n - i s R O M A N U S , és N I C E P H O R U S Csáfzárok alatt. Z O N A R A S . A N N A Comnena. G L Y C A S . Moítanában Németeknek , mondgyuk nem csak azon említett Tartománynak La--
kólfait; hanem egélz Germdnidt, avagy Germaniczidt t
avagy Alemanniát. S R I T T E B , in Nemiciw.
.'* 38 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
De Árpád, a' következendő Háborúknak súllyát éppen netn érezvén, azt izené vifzfza : h o g y addig Világéiról el-nem-inehetne, még itt e g y újjonnan építtetett Háznak fel - ízentelését el-nem-végezné. E' pedig nem fokára meg-len- ne. Az-után vifzfza-menendene Budára.
M Á S A D I K R É S Z .
Á R P Á D N Á L A Z E B É D .
Ü l - i s j ö v e valóban azon idő , inellyet Árpád azon Épületnek fel-fzentelésére rendeltetett*
Világos - várnak éppen a' kellő közepére építte- tett a' Fejedelem' költségével. Leg-első*is vólt Orfzágunkban, inellyet a' M a g y a r o k , más Ör- fzágoknak dicső példáikat követvén, egy-valami Iftennek különös tifzteletére emeltenek.
E z e n Ünnepnek meg-ülésére, fokán Öfzve- gyültenek Világofra, nem csak a' Magyarok, ha- nem a* P A N N O N O K - í s , a' BOLGÁROK-is. A ' Magyarok ugyán azért: hogy eme' fel-Czentelés- liek alkabnatofságával örökös hálákat adnának Ifteneiknek, kik Őket (annyi villongáfok, annyi csaták k ö z ö t t ) Magyar-orföágnak termékeny tar"
tománnyaira, mint régi édes A n y a - f ö l d g y ö k r e , vifizfza térítették. A ' Pannonok p e d i g , és a' Bolgárok azért : h o g y itt egy csomóban láthat-
nák azon Vitézeket: kiknek híreket, és neveket
I. KÖNYVE.' I. SZAKASZSZA. 23 nem egyébb foglalhatta - bé immár; hanem azon határok, mellyékkel a z Iften fzéles e' világot
körül - kerítette.
M e g - j e l e n t Z v a t o p l u g n a k ( a ' Dunán túl lé- v ő Pannonok' V e z é r j e k n e k ) e g y g y i k fia Mojmír.
Itt vala Zalánnak ( a' Duna, és T i f z a k ö z ö t t uralkodó Bolgárok' Vezérjeknek ) ékes termetű Magzattya Zaláufi. Mind-a'-ketten nagy n\éréfz- s é g ü ; de igen tifztefséges Ifiak; é s , minek-utánna egéfzlen meg-hódoltanak, a' Magyarokhoz hívek.
V á r t á b a ' Tifzán túl lévő Orofzságnak V e - zérjét-is Marótot. D e ezen nagy lelkű Ifiat hír- telen betegsége el- nyomta, és mind édes Attyának Merótnak , mind Árpád' Házának nagy fzomo- rúságával el-is-temette. Ezért V e z é r T e f t - vére Volt Hanzárnak, Zoltán' Hitefsének. Vóltanak- is felőlle olly reménséggel a' M a g y a r o k , h o g y E z , Árpádnak Udvarával meg - s ó g o r o f o d v á n , Jég-efsÖ módra rontaná a' Magyarok' ellenségét.
D e ezen akkori reményünket, még zfengéjében, meg-fójtotta az irigykedő halál.
Ezeken fölött: el-érkeztenek hufz on - négy g y ö n y ö r ű termetű, és már meg-értt K i s -afizfzo- \ n y o k - i s , kiket Árpád a z Orfzágnak minden ré- fzeiről ( n a g y o n gyönyörkedvén a' fzép teremt- ményekben) ide hívattatott; 's-leg-fzebb rózsái-
l s vóltanak a z akkoriban virágzó magyar k e r t - nek. Mert ama' régi időkben, nem olly feÜ|«tn vóltanak Orízágunkban a' tiCzta S z ü z e k
.'* 38 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
v a g y egynek fel-találáfa végett-is az Egek' Éle- inelsének t i z e n - k é t Jeleire kellett vólna fzorúl- nunk.
E z e n Vendégeivel le-úle Árpád tágas Sáto- rában. Nagy vígafságok k ö z ö t t töltötték ideje- ket a z ebédlő Ifiak. M a g a - i s Á r p á d , mintha példát akarna adni a' többieknek, hírtelen fel- kapta borral tele kupáját, és, mmdnyájoknak le- cfendes'űlttekben, így köfzönte-el: E b , a'-ki nem Barát.—Köz Békefség k ö z t ü n k ; rettentő félelem I a' Magyarok' ellenségén. — T e nagy Iften, adgy B o r t ; B ú z á t ; G y ü m ö l c s ö t . — A d g y KaláfzCzal j ó Szalmát.—Adgy S z é n á t , - é s A b r a k o t . — A d d : h o g y a' - mit más vetett, és aratott; Mí takarí- t f u k - b e . E z t fzóllván, m e g - i t t a e g y húzómra hójagos Kupáját.
Sorra Mojmír a' többivel. Vígan mindnyá- jan ; d e , Árpád' jelen-létte miatt, mértékleteffen.
Végtére Zalánfi a' Magyaroknak örökös Birodal- mat ; a' meg-hódoltt Nemzeteknek, i g a z , hív , és állhatatos engedelmefséget kévánt. Meg-itta
<5-is tajtékzó Kupáját. Utánna a' többi.
Ki-tettfeett a' Vendégek k ö z ö t t Zalánfi.
Reá - fordúltanak a' magyar Kis - aízízonyoknak éles fzemeik. Befzédes v ó l t ; de Okos. EfzeV híre nélkül nem pörgött a' nyelve. Nagy mél*
tóságot, de nagyobb kegyefséget mutattanak a'j S z ü z e k é t lopogató feemei. Ezeknek ékeíségeketj
oldalaslag
meg-pillantván, igen örvendett:azon?\ h° g y ;
t
I. KÖNYVE.' I. SZAKASZSZA. 23
hogy a' magyar Nemzetben olly kellemetes orűczákra találhatott, mellyek meg• vidíthatnák még a' Bú'-gondnak Orízágában neveltt Alamufztá- kat-is. Belső gondolatainak titkait e l - s e - f o d u z - hette f o k á i g , e' fzavakkal élvén:
Most örvendek valóságoffau: hogy , Atyám- nak meg-hódoláfa után, illy Nemes , és Szabad Nemzetre feállott Birodalmunk ; meliynek erköl- cseit ha magam nem tapafztaltam vólna ; h o g y olly fzép, ojly tifztefscges légyen, magammal el- se-hiteEhettem vóina* Sokkai más hírét hallot- tuk ennek-előtte a' Magyaroknak. De most ta- pafztalom elsőben •; lehetetlennek lenni; h o g y illy gyönyörű tettekben ,mellyekkel a' magyar Kis*
afzfzonyok fel * vannak ékesítve, k e g y e t l e n , és ember-gyülolŐ Lelkek lakhaffanak. Ki-vallom a2 igazat: nincs a' magyar Vitézeknek nagyobb erejek az Orfzágok' el - foglalására; mint e' ma- gyar Vitéznőknek ( 4 ) a fzívek' várainak meg-
B 2 ve- ( * ) E z e n . m a g y a r fzó : N ut annyit tett magyar Eleinknél, mint Afzfzonyi-dllat , avagy Feleség. Innett ftármazik a' Nőtelen, az-az : Afzfzonytalan, Felesigtelem Innett a' NŐJ'zés, az-az : Hdzasúlds , Feleség-vévés. In- nett az Ag-nő, az-az : Vén-ofzJ'zony. Innett a' Nytjfény.
Az-után : Vezér-nő, Fejedelem-nŐ, annyit tett a* R é - gieknél, mint Vezérnek Afzfzonya , Fejedelemnek Felesé- 1 Se' Moft immár 0 - beto helyett é - betot tefzünk , és
lS y mondgyuk.' Vezérné, Fejedelemné. Sőtt t valamint ' e2en fzébdl ; VŐ, Vejet formáltanak a' M a g y a r o k ,
eme' fzóból-is; Nő, Nejtt a' Régitk* E r igf
£
.'* 38 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
v e v é s c r e . T e p e n i g , D r á g a - l á t o s E T E L K Á M ' . ( a' v ó l t n e v e e g y e l l c m b e n ü l ő k e l l e m e t e s S z ű z n e k , k i n e k f z e r e l m é b e , c s a k e z e n e g y lá- t á s á v a l , b e l e - k ö t e l ő d z ö t t Z a l á n f i ; 's - m é l t ó n a k - is lenni állította a r r a , h o g y v e l e a n n a k - i d e j é b e n f z ü v e t s é g e t k ö f s ö n ) , T e , m o n d á i n , é d e s E t e l -
k á m ! a' K i r á l y n é t , Király' Nejének mondották ; a' V e z é r n é t V e z é r ' Nejének; az-az : Király', vagy V e z é r ' Feleségé- nek, Afzfzonydnak. Sokáig fel-is-tartatott ezen Neje-ízó a* Magyaroknál. A z o n R Á D A I Gedeon U r , ki Bárói Méltóságnak czímjét Nemes Nemzetségébe b é - i k t a t t a , és kihez é n , ritka Tudománnyá v é g e t t , különös haj- landósággal, és tifztelettel viseltetem, nékein két régi magyar Vers-lzerzöket mutatott, kiknél a' Neje fzó an- n y i t t é f z e n , mint Felesége. A z első magát B O G Á T I ; Fazekas Miklófnak nevezi; kinek K ö n y v e 1587-dik E f z - tendoben nyomtattatott. Ennek versei így v a n n a k :
Nem csak két tenger köztt ennek híre vala Férfiúba - is juta, Artaxerxes Király Óttse' fzerencséjét
Szép Nejéről cfuddlta.
Nyilván hifzik immár, bogy egyéb N e j é v e l Soba Cyrus nem hála.
A ' máfadik V e r s - f z e r z Ő C H I E R E N Y Mibdly, kinek K ö n y v e 1598-dik EfztendŐben adódott-ki. í g y d a l o l :
Közönséggel azt-is végezték vala Hogy mindenik /zabodon bé-jdrbatna Kérdetlen , Királyion menne dolgába ; Ha-nem-ba Nejével a' Király volna.
Azmint beten ktiktök végezték vala , j Hogy fzabados volna Király' ajtaja, |
Ha-nem-ba N e j é v e l volna ágyába. 1 ' i
1
I. KÖNYVE.' I. SZAKASZSZA. 23
kám! meg-érdemletted azt az Ifiaktól: h o g y , ha egy cíoport ellenségnek közepére vitetnél, cfak éppen azé lennél , ki mind azon Bajnokokat meg - ördög - tördelné, mind ékes Személlyedet kézen - fogva ki - hozná.Zalánfinak e' befzédgyét hallván a' Magya- r o k , igen Örvendettenek. De Árpádnak öröme azon állapodott - meg f ö - k é p p e n : h o g y a' incg- hódoltt Népekre terjedett Magyarok' Birodalmát
nem olly súllyoíhak lenni tapafztalta, mint en«
nek-előtte gondolta. Tartott mind-az'-ákal Za- lánfinak mézes fzavaitól. El - sem-is-hitethette magával, h o g y , olly édefdeden f o l y ó f z a v a i , belső gondolatainak ;'melygos titkaival meg-egy-
gyeznének. Mert ennek attya, Zalán, leg-több tormát tort a' magyar Vitézeknek órrok alá.
Ugyan-azért-, leg - kegyetlenebb módra bántanak vele a' reá-erefztetett mérges Vezérek- Lehe- tetlennek állította tehát , hogy annak fia illy nyúgodtt elmével hordozhaffa a' nyakába vetett reméntelen örvöt.
D e a' magyar Kis - a f z f z o n y o k , kik. az illye- tén bérezés gondolatokra feknem-kapaízkodhat- tanak, csak éppen Zalánfi' fzavainak ékes folya- mattyában gyönyörködtenek. Ollyannak lenni gondolták a' ki-terített partékát, a'-inino feavak-
^Lárúltattanak a' locska Kalmároktól.
Örvendettek tehát a' Sátorban mindnyájan , ki-vévén Világos Kis-afzfzonyt. Ennek högy-
B 3 ke-
.'* 38 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
ke-bogyke fzíve azon okból sértődött • meg fő*
képpen-. hogy Zalánfi, kit első litásával igen-is meg-fzeretett, nem magát tehette első fzerelmé*
nek tárgyává; hanem Etelkát. De még jobban fel-lobbana kis f z í v e , midőn Etelka ( a' többi Kis-afzfzonyoknak nevekkel) így vifzált Zalánfi- nak dicséreteire:
Nagy k'öfzönettel v e f z f z ü k , nagy méltósá- gú Eredet, a' magyar Kis - afzfzonyokhoz hajló indúlatodat. Felőliünk tett ítéleted, bizonyom-, ra mondom, kevélységre-is öfztönozhetne min- nyájunkat, ha eleve nem tudnók ; h o g y , midőn olly méltóságú Iflak a' Szüzek' dicséreteikre erefzkednek, bennünket onnön-magok' dicsérete-:
ikre emlékeztetnek, S ő t t ; midőn máfokat ma?í gafctalnak, valóban magok' erkölcfeiket magaíz-j, tallyák. Hogy penig a' f ő dicséretet rajtam kez-:
detted; mivel jól tudom: hogy nem magam va-' g y o k azon F É N I X - m a d á r , mellynek se párja,;
se máffa Izélés e' világon: azt én a' te kegyes-) ségednek, nein penig magam' érdemeimnek kÖ?j fzönhetem. Gyönyörű fzavaidnak elevenségé-'!
v e i csak éppen azt akartad , t u d o m , ki-jelente* | ni: minőuek akarnál engem' örömest látni,?
h o g y l e g y e k ; nem penig meg - dicsérni, hogy ? v a g y o k . Mind-az'-által meg-kévánom mutatni,|
h o g y ezen gyönyörűen Öfzfze - hordott dicsére?!
t e i d , noha ugyan érdemetlenre; de még s e j
feál'- adatomra fzállottanak.
Csak
I. KÖNYVE.' I. SZAKASZSZA. 23
Csak ma látta Árpád l e g - e l s ő b e n Etelkát.
É s , midőn olly udvarisággal tellyes fzavait. ere- gette, nem tudom, minő fzeretettel, de úgy-an- nyira fel - g e r j e d e t t , h o g y annak tifztefséges meg-házasícásáröl tüftént gondolkodna. Úgy vé- lem: a' gerjefztette-fel leg-inkább a' Fejedelem' ízívét: h o g y , azon é k e s S z ű z n e k feeméllyében, Zoltánnak, egygyetlen - e g y fiának., képét úgy- annyira fel-találhatta: h o g y , ki Zoltánt, és Etel- kát ifmérné; a z , se a z orczáknak hafonlatofsá- g o k r ó l , se a' termeteknek egyenlőségekről ép- pen nem kételkedne. .
D e , meg-mértékeivé» moftanában heves in- dulatait, hírtelen Zalánfira tekintett, k i , éppen- a k k o r , úgy ki -inerefetette fzemeit Etelkára:
mintha egéfzleu köröfetűl akarta volna n é z n i ; és azoknak n e d v e s , és bé-húnyorodott forgáfai a' nyelvnek kötelefségét végbe vinnék. Szeret- te Á r p á d , é s , midőn jobban éfzre-vette, jóvá-is hagyta e' g y ö n y ö r ű párnak öfeve-kötelődaéséc fő-képpen azon o k b ó l : h o g y , e' magyar S z ű z - nek el - véttelével, Zalánfínak Bolgár teíméfeete
meg • magyarofodna, és így : a z Orfzáguajc még talán nagy hafznára válhatna.
Azomban Zalánfi, minden gondolatait Etel- kának kellemetefségébe merítvén, csak alig vár- hatta a' meg - úutt ebédnek bé - fejezését: h o g y vele különöffen befeélhetne, és a' k ö v e t k e z e d dő házafságról csak e g y feót-is ejthetue.
B 4 •
.'* 38 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
Oh E g e k ! Be hafeontalan reménségei van- nak néha a z emberi fzívnek ! — Más rendelést tettenek immár Etelka' házafságáról a' Meny-be- liek. — Nem azé lett a' n y u l , ki a' bokorból fel-ugrafztotta ; hanem, a'-ki e l - f o g t a . — D e a ' k ö - v e t k e z e n d ő m e n n y e g z ő r o l a z t mondhatnád: hogy a' reggeli harmatoknak ékes gyöngyeik nem egye- bek lennének; hanem azon siránkozó Cíillagza- toknak öreg csöpjeik, mellyek e z e n ártatlannak ifeonyú) történeteit látták; de a z Iftennek el- tokéllett rendeléfeit meg-nem-máfolhatták. D e moftanában , e z e n fzomorú gondolatokat előbre.
¡állítván , térjünk-vifzfza a z o k r a , mellyek a' fzí-
yet nem annyira rongállyák, j
H A R M A D I K R É S Z , ] Z A L Á N F I E T E L K Á V A L . j
A ' Fejedelemnek nagy sátora mellett e g y g y ö - j
* * nyöríi kertet építtettek a' müvéfek. A ' vi-j lágnak régiségével vetekedő nagy fákat ú g y ír-{
tatta-ki Árpád az egyenes útak' folyására , h o g y , ki a' kertuek közepében raeg-állott; onnatt, va*
lamint a' kereknek k ö z e p é b ő l , nem klilömben láttfzattatnának a z Ösvények eredni: mint ama*
Cfillagoknak feékeikbŐl a' súgárok' nyilait l ö v e l l Jődni láttyuk. Nem annyira fzerette Árpád a' Virágokat, mint a' sűrű árnyékokat, Ezeknek;
ir*
I. KÖNYVE.' I. SZAKASZSZA. 23
i r t ó z á s r a t e r m e t t f z e n t s é g e s h o m á l l y o k b a n g y a - k o r t a s é t á l g a t o t t , é s minden é r z é k e n s é g é v e l ta- n á c s o t t a r t o t t a' M a g y a r o k ' e l l e n s é g e e l l e m
M i n e k - utánna a z e b é d e t m e g - e t t é k , a' k o - ] z e l - l é v ő k e r t b e l e • sétáltanak v a l a m e n n y i e n . [ N e m v ó l t f z o k á s b a n , h o g y e b é d u t á n t e r h e s
g o n d o l a t o k k a l f á r a f z f z á k e l m é j e k e t a' M a g y a r o k . [ N y á j a s b e f z é d e k k e l g y ö n y ö r k ö d t t e t t é k a S z Ű -
'•• z e k e t m é g a' k o m o r - k e d v ű K ú n o k - i s , ( 5 ) B 5 K i k l
» -* 1
( S ) A z o n K U N O K , kik mollanában Magyar- Í-: orfzágunknak egy réízét lakják, ennek - előtte az EU^
í X Í N O M I Tengernél laktanak, nem mefzíze a' Sciták.
| t ó i , kiknek atyafiok-is voltának. E z t b i z o n y í t t y a el- J soben P T O L O M A E U S , régi Fold - író , ki őket a ' Bajlarnák, és Roxoldnufok közé helyhezteti; az-után a'
tégi Anya-fzent-egy-háznak Történetei-is, mellyek fok Mártírokról emlékeznek, kik az Euxínomi K U N O K N Á L fzenvedttenek. E z e n K Ú N O K az-után Nap-nvágotflt felé ki - nyomattatván , el - lepek M O L D Ó V A T , és H O L Á H - orfzdgot, melly két Tartományok egy név a-
rJ latt N A G Y - K Ö N S Á G N A K neveetettenek. Mi'dótt t Á L M O S ( Á r p á d n a k A t t y a ) ki-hozta Scitiából a<
^ M a g y a r o k a t , ezen K U N O K öfzve - fzűuték a' levet az O R O S Z O K K A L , és e g y g y ü t t a' Magyarok ellen tá-
® madttanak. Á L M O S , meg-vervén mindnyájokat, a a* K U N O K N A K alázatoiságokat nagyra böcsulltte. A - i ú zoknak Vezérjeiket : E D E T : E D U M E N T : E T É T ;
a» B U N G E R T : Ü S É T : B O J T Á T : és K E T E L T , Sa- .jj; wgeftől Vitézei közé fzámlálta. Nékik ajándékozta 3»
zou-
.'* 38 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
K i k i a z z a l j á r t , k i t f z í v é h e z k a p c s o l t . M e r t már e n n e k - e l ő t t e ( a' r é g i m a g y a r f z o k á s f z e - rént ) k i - k i á l t o t t a Á r p á d : Ki ki a mag áj év al.
ö r ö m e i t V i l á g o s b a k a p o t t v ő l n a M o j i n í r , Z v a t o p l u g n a k ama' f z e b b i k íia. D e , m i v e l é f z - r e - v e t t e a' f z e m e s S z e r e t ő , h o g y Ő m a g á t Á r - p á d n a k o l d a l á h o z c s a t l o t t a , n e m c s a k a b b a - h a g y - t a a' k u l l a n c s o t ; d e m e g - s e • feóllította. F é l t : ne-taláu-tán el-kapja a' k o f a r a t . E ' d o l g o t i f z o - n y ú b e f t e l e n s é g n e k t a r t o t t á k a z a k k o r i I f i a k .
D e Z a l á n f i n a k f z e m e e l - n e m - f o r d u l h a t o t t E t e l k á r ó l . É s m i v e l e m e ' K e g y e f f e e l ő r e ki-
j ö t t
zon Földet, mellyet o f z t á n , meg-tartván az előbbeni n e v e t , N A G Y - K Ú N S Á G N A K neveztenek. D e Ma- g y a r Fejedelmeink ama' valóságos N A G Y - K U N S Á G - R A ( M O L D O V Á R A tudni-illik, és O L Á H - o r / ^ g - ra ) mindenkor fzámot t a r t v á n , magokat mindenkor : K U N O K ' - Királlyának írták: mivel valaha ama* N A G Y K U N S Á G O T valóban birtokok alá vették. Innett fzár- mazik a' Magyaroknak azon JuJJok, mellyel moftaná- ban-is vifzfza-kérhetik M O L D O V Á T , és O L Á H . or- fzdgot, mint a' M a g y a r Koronának Jófzágát. Kriftus- Urunk* Születése után 1230-egynehány Efztendovel a- ma K U N O K R A efvén a' T A T Á R O K , Őket X U T É N nevő Kirdllyokkal egygyUtt meg-zaklatták. Kik-is B É L A Királyunkhoz , ama* N e g y e d i k h e z , folyamodván , O r - fzágunkba bé erefzttettenek, és , el - hagyván Sátoros lakáfokat, magoknak házakat épúettenek, és K I S - K U N - S Á G I A K N A K -is mondattanak, K A P R I N A I . P T O - L O M A E U S . A N O N Y M U S Bélae Regis Nótárius.
I. KÖNYVE.' I. SZAKASZSZA. 23
jött a' kertbe, fzíintelen utánna l e s k ö l o d ö t t , ha vallyon az ő maga-vifelésébol valami Ízív-illeto- défnek jelét ki - vehetné - e'? Ki-fzorítorta magát Etelka a' többiek' feregébol; és gyakorta vilz- fza-tekíngetett Zalánfira. V é g t e r e : hogy hama- rébb el-érettetne, lafsú lépéfekkel sétált.
E' dolog úgy-annyira fel-lobbantotta Zalán- finak f z í v é t , h o g y meg-tüzesűltt orczájának je- leiből ki ki el-láthatná, fzerelmes indulatait.
M á r - " i s , csak nem ujjal mutogatták a' t ö b b i e k , midőn Etelka, éfzre-vévén fzapora gerjedelmeit, Így cfillapítgatta forró háborúit:
K é r l e k , Zaláufi, vouyítsd-meg egy-kevefsé el andalodott indulataidnak meg-erefzkedett fék- j é t : ne-hogy ezen fzárnyas fzemek előtt mesé- be efsünk mind - a' - ketten. Eleven fzívednek ezen ugró j e l e i , nem mondom u g y a n , h o g y , vagy méltatlanok, v a g y penig vétkefek. D e , m e g - e n g e d g y bátorságomnak: moftanság, illy hamarjában, idétlenek, Meg-ne-ijedgy, neveze- tes Leventa ( 6 ) , világos fzavaiintól. Kedveld inkább bennem minden gondolataimnak illy kelle-
me-
( 5 ) Vélekedgyenek máfok a* L E V E N T A fzé- ról akár-mi-képpen. Elég a z : hogy még moft-is fen- forog a' Tifza-mellékieknél azon Játék, mellyet a' fel- övedzett Iffiak L E V E N T Á S N A K mondanak. E ' nem másból á l l ; hanem Bajnoki Birakozásból. A ' Nyertei*
BÉL-Leventdnak mondgyák; a' Vefztót O B A - S n m a , nak csúfollyák.
ao ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
metes ki - nyílttokat. E ' magyar fzokás a' Ró- t
zsákhoz hafonlíttya a z itt való S z ű z e k e t , rnel- ' lyek akkor kedveltetnek leg-inkább, midón bim- bójokból k i - n y í l n i kezdenek. - '
E' fzavakra inkább fel-indúla Zalánfi, és így 1
felele : H o g y - h o g y kévánhatod azt tőllem, ^ kedves Etelkám, h o g y téged' lkívem' fel-fodőzé*
seben ne köveffelek? Immár azelőbbeni ebédkor ki-vehettem belólled i g a z fzívedet. Szemed' tű*
körében láttam mind tiCzta gondolataidat, mind kegyes hajlandóságidat. Cfak éppen e g y dolog marada még hátra, mellyet fzeinérmes orczádnak homályos jeleiből világollan ki - nem - vehettem«' Tudni-illik: ha méltónak vélheted • é arra Zalán- fidat, h o g y Őtet egyedül a' magadénak tartfad, é s , a' következendő Szövetségnek bóldogságá4 v a l , a z E g e k ' mennyegzetéig fegíttfed ? Efzed- be juttatom penig előbbeni magyar ízokáfodat..
Most verje - ki g y ö n y ö r ű levelkéit, barátságos rózsád. Add-ki, minden fzínlés nélkül, ízerető fzívednek minden vágyódását.
Ezekre Etelka így felelt: U g y a n - c s a k ha*, mar akarfz bánni, Leventa, a z ütközettel!
Már előbb-is azt mondáin: h o g y eme' gondola- taid egy-kevefsé idétlenek. — Még-is: ha méltó*;
nak ítéllek - é arra , h o g y téged' a' magaménak!
tartsalak ? minden kér-défed nélkül átal-láthattad;
fzíves feleletemet. K i ne vélne méltónak, h o g y j magájéuak tartson ? kinek nemes eredetét tliz-j
i
I. KÖNYVE.' I. SZAKASZSZA. 23
tellye , nemeffebb erkölcseit cfudállya ? SÖ'tt:.ki ki áldomás gyanánt veheti e' gyönyörű ind il- latot , mellyet T e a' magyar Kis-aízízonyoktól
ajándék gyanánt reméllefz. — D e ! — a'-mi a Sá- torofságot ( 7 ) illeti — Hallhadfza emberséges Za*
lánfim ! — Számba - fontba gondolatidat! — N e hírtelenkedgy heves indúlataiddal — A ' hamar tanácfiiak hamar bánás vege — Senki • fincs Ta- tár*korbácfcfal utánnad — A d g y leg-alább időt az örökkön-tartó S z ö v e t ' nyüftös, és bél-fonalainak el - igazítására — Ezeken felől: hallyad, és jól meg-fontold okaimat: Zaláufim! - - - Szabadok ám néked gondolataid. A t y á d ' hóltta után fenki se vethet láb - tántorító követ elődbe. Szándé- kod fzerént fzabadon meg - tehettfz mindeneket.
De él még az én Atyám. Ennek nem csak aka- r a t t y á h o z ; hanem csak é f z r e - v e t t intéfeihez-is ú g y fzoktam tellyes életemben hajólni, h o g y annak csak fzeme' járattyát-is Iften' parancfolat- tyának állítanám. Soha javallásának. ellene nent
mondottam. KéCzebb voltam meg - halni; fem- mint durrczáskodni. Értsd-reá a' többit nagy
okof-
( 7 ) A ' S Á T O R O S S Á G annyit tett a' Régiek- nél , mint H Á Z A S S Á G a' Moftaniaknál. Házaik netn lévén E l e i n k n e k , ú j Sátort vertenek Magzattyoknak ízáinokra, minek-előtte Őket öfzve-párasították. A z - után •. hogy Magyar-országban l e - t e l e p e d t t e n e k , vala- mint a' S Á T O R O K A T Házakra \ ú g y »' S Á T O f t Q S » S Á G O T - i s Rpzafsdgra váRÚatgUák.
.'* 38 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
ókoíságú Leventa. Végtére: meg-ne-feletkeza áz illetlenségről - is. Téged' Nagynak teremtett az Itten, és fzép Tartományok' Urának. Én e g y Hadnagynak leánya, és penig fzegény leá- nya vagyok. Semmim egyebem a' böcsületem- nél, és jó hírem'-nevemnél. Ugyan-azért: min- denkor fontba vettem indulataimat. Nem-is ka- pafzkodtam olly póczra, mellyrol gyalázatom- mal le - hengeredtem vólna. Magamat magam' rőfjével mértem mind-eddig. Vannak itten több SzŰzek-is, kik engem', mind tus-gyökeres ere- detekre, mind eleven fzépségekre nézve úgy- annyira felől-haladnak; mint a' törpe Vinyegék- nek alacfonságokat a' Nyár-fának súgár raagofsága fel-inúllya. Hozzád tehát illendőbb gondolatnak lenni vélném a z t : ha e z e k h e z adnád magadat, engem* penig alacfonyabb rendű ifiakra, de még-, is tifztefséges Leventákra hagynál.
Ezekre Zalánfi rövideden így vifzált: ezen i okaid éppen nem ollyak, Drága-látos K i s - a f z - i F z o ü y , hogy bennem ékes Személlyedhez hajló feménségemet meg-fojthafsák.' Ha T e annyira:
fel-akarod magad' emelni, a'-mennyire én le-erefz- kedui fzándékozom; már akkor ama Nagy egy-;
karban lelheti eme' drága Kicfint. D e ne-is ké- telkedgy, hogy moftani állapotodnak fel-magafz-' taltatását e l - v é g z e m Árpádnál, kegyes FejedeK műnknél. A'-mi penig édes Atyádnak akarattyát*
és Sátorofságunk' engedelmet illeti; bátor ma-f gad
I. KÖNYVE.' I. SZAKASZSZA. 23
gad ne fáradgy-is benne ; ha reám bíztad, em- berre bíztad a' dolgot. L é g y addig-is jú rem'n- ségben, és állhatatos fzándékodban Etelkám.Akarta itten Etelka a' dolognak lehetetlen- ségét más okokkal-is támogatni; de Árpádnak közelgető Személlyé meg - fzakafztotta édes be- fzédgyeket. V i f z f z a kellett a' Sátorba menni mindnyáj oknak, hogy ott az arra kéfzültt ládá- ból ki-vonatna azon S z ű z n e k n e v e , ki o f z t á n , holnapra kelvén a z i d ő , azon említett új Épü- letnek bé-fzentelését e l - v é g e z n é , 's-egyfzer-'s- mind azon I f t e n t , kinek tiízteletére emeltetett, a' Magyarok' gyűlésében meg-nevezné.
N E G Y E D I K . R É S Z .
Ü N N E P H I R D E T É S .
t e - ültenek tehát a' Sátorban mindnyájan, és várták ama' fzerencsés ízem-pillantást, melly- ben a' S z ű z n e k neve ki-vonatik, és magától a Fejedelemtől ki - hirdettetik. Oh ! melly feíves foháfzkodáfokkal oftromlották a z Egeket a' re- ménlő L e l k e k ! jól tudván: h o g y , kit a' fzeren- cse ezen adománnyával meg-áldana, a z már, a*
csillagoknak bóltoZattyokig fel - emelődvén, a z
€géfe világ előtt k i - tettfzene. Világosnak ku- nyörgéfeit élefzteni láttattanak a' Fejedelemnek
titkos
foháfckodáfai.Ezt akarta
Izerencséfe«^.'* 38 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
látni, e z t a' válogatott Szüzeknek ékes fere- gekben, mimiyájok fölött mind fel-emelni, mind meg - dicsőíteni.
Azomban öízvé-vegyíttettek az ügyelő Kis- nfzfzonyoknak neveik. Jelen vólt az ártatlan, és gyönyörű G y e n n e k , kinek fzíuezetlen ártat- lanságára bízták a' gömbnek ki-vonását. E z te- hát , mindnyájoknak le - csendesíilttekbea, a' lá- dába nyúlván, ki-vette a' fzerencsés gömböt, és ra-tanúltt tifztelettel Árpádnak kezeibe adtta.
A ' gömbnek, és a' reá - mettfzett névnek meg-fzemléléfe' alkalmatofságával, k i - ü t ö t t e ma- gát Árpádnak orczáián a' fzomorúság. Nem ke- vés ideig únalinas várakozáffal tartóztatta mind a' Vendégeket, mind fö-képpen a' fzem-merefz- tö S z ű z e k e t . L e • cfillapította ofztán heves in- dúlatait. V é g t é r e : valamelly örömének tettetős, de ú g y - i s homályos jeleit tűntetvén, ekképpen hirdette - ki a' holnapi Ünnepiéinek el • rendeltt S z e r • tartáfait.
Orfzágunk' bóldogúlására, ellenségeink' le- tapodttókra, hó-napi napon, azon új épületünk- ben lévén, olly Áldozatot fogunk a' Meny-be- lieknek f e l - a d n i , melly az Á l d o z ó S z ű z n e k leg-kedveffebb állattya. Új tűzzel el-emífztŐd- vén a z Á l d o z a t , azon S z ű z n e k hatalmában lé- f z e n r h o g y , mind a z Épületnek nevet adgyon, mind Ifteneink k ö z ü l ollyas e g y g y e t válafzfzon, Jíinek gond-vifelésére bízhaffuk édes ¡Hazánkat,
Ma-
I. KÖNYVE.' I. SZAKASZSZA. 23
Magyar-orfzágunkat. A z o n nagy hatalmú Itten, a' Szer - tartáfnak rendes végbe - vitelére tekint- v é n , egygyet válafztott magának a' S z ü z e k ' fé- regéből - - - Éllyen - - - Etelka !Ezen ki-hírdetés után, nem egyébb f z a v a k . hallattanak az egéfz Sátorban; hanem .csupán- csak ezek - - Éllyen Etelka - - Éllyen Etelka!
De eme' Kis-afzfzony, a' fen-kiálttó Vendégek- nek örvendetes fzózattyokat v é v é n , ö r ü l l y e n - é a' fzerencsének kegyefsége miátt; avagy a' kö- vetkezendő förgetegek' fzélvéfzei végett f z o - morkodgyon, éppen nem tudhatta. Elég a z : h o g y , midőn nevének ki - hírlelését hallá, nem csak ifzonyú - képpen meg - ijede ; hanem e g é f z tettében fel - borzada. Eleve meg - érzette a z ügye-fogyott ezen alkalmatofságból következen- dő gyötrelmeit, é s , az el - vállalhatatlan terh alatt, egéfz teft'-ép'űletének le-roskadását. U g y a n - is e' vólt az o k a , hogy illy fzomorú fzavak- kai élt a' Magyarság' hallattára:
Én ugyan hatalmas Ifteneinknek nagy
hálá-
kat adok , hogy ezen Szűn - napláfnak ( 8 ) Fő- pap - nejévé az én fzeméllyemet válafztani mél- tóztattak. Mindenek azoknak fzent akarattyok£ze-
( 8 ) Nem vélem, hogy valamelly Nemzet mind kurtábban , mind igazábban ki - mondhaffa azon feónak erejét, mellyst a' Zsidók S A B A T N A K mondanak,
C mai
.'* 38 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
fzerént meg - effenek, kiknek Gond - vifeléfekre még gyermekségem' ideiben bízattattain. Fel-ve- fzein nagy ferénységgel azon tií'ztemet, mellyel fel akarnak-e magafztalni, avagy inkább meg- alázni az E g e k , nem tudhatom. Igen tartok tői- l e : ne-hogy magam legyek azon áldozat, melly- e t , hatalmas Fejedelmünknek rendeléfe í z e r é n t , a z állatokból a' leg-kedveffebbiket v é v é n ; bé-mu tandok Ifteneinknek. De régtöl-fogva el-kéfz'ul- tem immár minden efetekre. S ö t t : h a , vagy édes Hazámnak hafznólhatok, vagy valami fzép erkölcsnek fen-tartáfa miátt meg-halhatok; nem fzánoin véremet egéfz egy csöppig ki - ö n t e n i , és K ö z - j a v u n k a t lelkem' ki-adttával elő-mozdí- tani. T í magos E g e k , vigyázzatok reám I
Etelkának e' flzomorú fzavar köröfztűl - jár- ták a' halgató Vitézeknek fzíveiket. Senki se tudtta mire vélni keferűségeit: pedig ezen bol- d o g , és fzerencsés időkben, mellyeknek húzo- mos folyamattyok minden teremtménynek fzivét meg-vidíthatták. Sokan cfudálták benne a z éfz- nek hathatóságát, mellyel által-láthatta a' követ- kezendŐket. Könyveztenek némellyek utólsó foháfckodáfait hallván. D e többen vóltanak ama-
z o k
mint a* Magyarok, midőn azt S Z Ü N - N A P N A K mon- dották régi E l e i n k , az-az: ollyan Napnak, mellyben a' dologtól meg • fzűnnek. Ezen S Z Ü N - N A P B Ó L eredhetett az-után S Z Ü N N E P , végtére Ü N N E P ,
I. KÖNYVE.' I. SZAKASZSZA. 23
z o k , k i k , J i o g y a' bizontalanoktól úgy-annyirá rettegne , gyönyörű fzeméllyét meg - ízánták.Csak maga találkozott Zaiánfi, ki máfok- nak el-ijedttekben el-nem-ijedett. S ő t t : azon ok- ból igen Örvendezett: hogy ama' drága - látos Gyongy-virág, kit a' bő-kezű Terméfzet bokros adoinánnyaival meg - gazdagított, moftanában a*
kegyes fzerencse a' dicsőségnek k i - t e t t f z o ma- gos tetejére fel - fegítette. Olly nagy - is vólt ezen örömének ö z ö n e , hogy lzavainak ízomo- rú folyamattyát nem értené; hanem magában el- tokéllené : hogy a' vadon erdőknek kietlen ma- gánofságában tölteni fogná Remete - életét, ha Etelkának párafságától el-fzakafztanák a' hatal- mas Illenek. De kardot - is kötne a z ellen, ki ezen fajáttyát magához csábítani merné.
Nem - is ok nélkül forgatta e' meréfz gon- dolatokat Zaláníi. Méltó vólt Etelka a k á r - m i efzes Teremtéínek állhatatos ízeretetére. Súgár k ö z é p f z e r ű s é g r e , fzer-tartós rendefségre íze- dettenek eleven tagjai. Bátor ugráláffal futkofott a'virgancz vér minden élet-erekben. Meg-előzte a' hálló havaknak fehérségeket a' gyenge teltet bé-fódözo h á r t y a , orczáját nem más piroísággal fel - váltván; hanem mellyeket a' fehér liliomok között tapafztalunk, midőn a' Pünkösdi piros rózsákkal ö f z v e - vegyefednek. E' fiatal pirost el-nem-nyutte, el-se-hervafztotta a' koslató fi&e- retet, el-se-sáppafztották a' kaczér indúlatok. t
C % Ti*-
.'* 38 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
Tréfás vólt a' befzédben, minden fzemé- remmel. Gyakor a' táríaságokban, de soha nem unalmas. Bátor még a' rettentő Vezérek elött- i s , a' vakmerőségnek minden jele nélkül. Oily fzemes, olly okos minden környúl - álláfokban, hogy soha az ugrást el-véteni nem tapafztalta- tott. Sőtt: ha valaha (mivel nincs hiba nélkül fenki-is) valami dolgában másként efett a' kocz- k a , fem-mint felőlle reinénlették; nem-annyira
Ő , mint a' üerencse hibázni láttfzattatott.
Tudtta az éfznek birtokában tartani a' bé- fogoltt nyelvet. Olly efzefséggel belzéllgetett minden hozzá-illő nemes ifiúval, h o g y ki-nem- fakadhatna belőlle, kit fzeretne inkább. Akár- k i v e l fzóllott, mindenik egy-arúiit dicsekedhetett kegyes hajlandóságával.
A ' nap-fényhez hafonló tifzta erkölcsei mi- átt, fzeretnék-e inkább, avagy tifztelnék S z ü z - tárfai , nem tudnád. Mennél tovább tárfalkodott valakivel, annál inkább nem kazönségeffebbnek, hanem fokkal méltó ságoffobbnak tettfzett. E z , a' valóságos erkölcsnek jele én-nálam. Mind- eddig az irigység fölött l é v é n , nem csak magá- nál alacsonyabbakat tulajdon nagyságához; ha- nem a' nagyobb eredetű Kis-a&ízonyokat-is ma- ga' középfzerűségéhez tudtta egyengetni.
Ki-tettfzett ragyogó fzemeinek méltóságos forgásából olly ritka Uraság, mellyel nem csak e g y Házat (ha köz-nemefségu Ifiiihoz m e n n e ) ;
hanem
I. KÖNYVE.' I. SZAKASZSZA. 23
hanem egy Orfzágot-is (ha valamelly Fejedelem- től el - vétetne ) kormányozni tudna; ha annyi Orlzágok lennének, mennyien vannak, kik a z Orfzágláfra alkalmatofok. Ugyan - azért: a' leg- főbb férj-fi Fejedelmeknek nem annyira e l z é r e ; mint fehér - népi állapottyára nézve engedett.V a g y csak ebből-is ki - tettfzett: hogy nagyobb l e n n e ; fem - mint gondolná. Immár az erkölcs terinéfzetté válván benne, maga se tudtta, mi légyen. S ő t t : midőn jót cselekedett, nem azért cselekedte, hogy láttfzattaffon ; hanem a z é r t: mert más-kép' nem cselekedhetett.
Édes Attyát G Y U L Á N A K nevezték. Had- nagy vólt azon Seregben ( 9 ) , mellyet Huba
C 3 ve- ( 9 ) A z egélz magyar Katonaságot Hét Seregekre ofztották első Fejedelmeink. Mindenik Seregnek E l ö l - járóját V E Z E R N E K nevezték, kik hafonló képpen he- ten vóltanak, a'-mint őket e' Könyvemnek elején elő- adttam. E g y V.ezérség alatt többen vóltanak a' Kato- nák Harmincz-ezernél, nyolcz-fzáz ötven-hét fzámmal.
Minden Vezér alatt hárman voltak a' H A D N A G Y O K . Ki ki tíz-ezernek parancsolt. Minden Hadnagy alatt , tízen vóltak az E Z R E D E S E K . Ki ki ezer főnek pa- rancfolt; ugyan-csak ezen okból, későbbre Ezres-kapi- tdnyoknak-\s neveztettenek. Minden Ezredes alatt tí-
a* S Z Á Z A D O S O K . V é g t é r e : minden Százados alatt tizen a' T I Z E D E S E K : A i egéfz Magyar Kato- naság tehát két - fzáz tizen - hat ezerre ment. Mind- nyájoknak Fő - vezérjek , és Fejedelmek vólt Á r p á d , ama* nevezetes Katona. L E O Sapiens. T H U R Ó C Z .
.'*
38 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
vezérlett. Leg - öregebb vólt ugyan Gyula a' Hadnagyok k ö z ö t t ; de egy se vólt hozzá fog- ható. A ' Nyitrai Tótoknak meg-veréfekben; Zo*
bornak, a' Vár' ^talmazójának, fel-hajháztában, le - fülelésében, és fel - akafztásában, mindenkor nagy haPznát vette Huba ezen meg - győzhetet- len fzívű erós Hadnagygyának. Ugyan - azért:
Huba, a' meg - csendesiíltt időkben - i s , Gyulát nem alatta való T i f z t y é n e k ; hanem éppen Ke- nyereikének nem csak mondotta ; hanem igazán tartotta-is. S ő t t : mivel H u b a , efztendeire néz- v e , fokkal öregebb vólt Gyulánál: Őtet fiának;
Etelkát leáuyának fogatta. Gyula pedig Hubá- nak parancsolattyait, mivel alatta fzolgált, Iöen' törvénnyének lenni állította. Soha fzavát meg- nem - vetette. Vezérjének méltóságát,, minden környűl-állAPokban fen-tartotta.
Gyula' engedelmefségének nyilván való pél-
dái olly erőt vettenek Etelkának fzívén , hogy t - Cfcámos fzép erkölcsei között a' tündöklene ben-
ne leg-inkább, mellyel édes Attyának parancso- lattyához, mint valámi ko-Pzálhoz, ragafzkodott.
Soha meg-nem-fzomorította femmiben. Tellyes- séggel engedelmeskedett nem mondom parancso- lattyának (mert mind-eddig femmit se kellett pa- rancsolnia); hanem éPzre-vett intéfeiuek-is. Ké-
fzebb vólt meg - halni, és így miuden g y ö n y ö - l tőségétől meg-vá!ni; mint édes A t t y á t , fzó-fo-
gadatlansága miátt, meg-Czomorítani, avagy Őtet
csak
I. KÖNYVE.' I. SZAKASZSZA. 23
csak meg-fzomorodottnak-is gondolni. A z alma nem efetc mefzfze fájától, el - se - hengeredett.És , ha jól fel-vefzfziik a' dolgot: a' Magzatok»
előtt nagy ereje vagyon a' Szülék' példájának,\
akár a' jóra, akár a' gonoízra.
D e , hogy az előbbeniekre vifzíza-térjünk, midőn, Etelka' nevének ki - hírdetéfe után, Ár- pád' Sátorából ki-jöttenek az emberek, némelly- e k vígan, néinellyek fzomorúau haza ballagta- nak. Ki ki , maga' hajlékába érvén, azt t e t t e , a'-mit az hólnapi Ünnepléfre leg - alkalmatoífabb- nak lenni gondolhatott.
Maga vólt Zaláuíi, k i , midőn Etelkáját Gyulának Sátorába késérte, heves indulatait kö- vette. Cfak hamar a' Hadnagyra ütvén, elsőben eio-beízéllette ékes leányának ritka tulajdonsá- gait. A z egekig emelte különös ízép-erkolcseit.
Az-után: laffan-laíían arra erefzkedett, a'-mi leg- inkább forrallya vala májját. Nagy elevenséggel ki-nyilatkoztatta a' K i s - a f z f z o n y h o z való i'zere- tetét. Ajánlotta, ha úgy tettfzene, Sátorofság- beli fzövetscgét. Nagy buzgósággal kérte a*
Hadnagyot: hogy ékes leányát más' birtokába ne
ad n á ; hanem csupán az ő fzámíra tartaná.
Igen örömest hallotta G y u l a , hogy leánya' erkölcseinek mind meg-ismérői, mind igaz tifz- teiöi lennének nem csak a' Magyarok; hanem
Bolgárok -is. Örömének olly jeleit-is mutatta Zalánfi előtt: hogy e z tellyes reménséggel len*
C 4 ne '
.'* 38 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
ne azon gondolatainak fzerencsés bé - töltése iránt, mellyekrol ennek-előtte igen kételkedett, hogy bé-tellyefedgyenek.
V é g t é r e : csak éppen arra kérte Gyula a' hirtelenkedő Zalánfit: h o g y , az hólnapi Áldo- zatnak vége után, az elő - adandó első alkalma- tofságot nyakon kapja; a' leánynak fzívét efzes, és tifztefséges módokkal reá bírja; maga' enge- delméről éppen ne kételkedgyen; a' többit ne jgen máfra ; hanem csupán a z Ittenekre b í z z a . "
Ö T Ö D I K R É S Z .
E T E L K Á N A K G Y Ö T R E L M E I .
E
l - j ö t t azomban a z únalmas ejtfzaka. Vala- mint egy-valaki vagy baját érzette, vagy ö- römét lelte, úgy vagy nyughatatlanól, vagy nyu- godalmaffan aludtt. Zalánfit a' fzerelem gyötröt- t e , és fokfzor fel-ébrefetette. E g é f z éjtfzakát inero képzelésekben, és egybe nem csatlott gon, dolatokban töltötte. Néha Etelkát vígnak, né- ha kedvetlennek, és tŐUe el-tünőnek látta. Cfak alig várhatta, h o g y meg - virradgyon. Tudni- illik : h o g y az Áldozat' alkalmatofságával Sze- relmeffét láffa, és ama' dicső tifztségének meg- felelésében h o z z á - foghatóságát csudálhaffa.Mentt vólt ugyan Etelka a' fzerelemnek n y ű g é t ő l ; mert tellyes életében
foha
meg-nem-adtta
I. KöNYVH, I. SZAKASZSZA. 33
adtta úgy-annyira f z í v é t , hogy azt valakinek fzolgúlattyára fzoroffan le-kotelezte vólna. Eme' párás világban meg-sein-is-únta még a' páratlan életet. Szokatlan vólt a' fzívet nem tudom vi- dító - e , avagy inkább epefzto fzerelmes forté- lyokban. Még-is: mintha meg-érzette vólna kö- vetkezendő bajait, az egéfz éjtfzakát nagy nyug- hatatlanságban töltötte. Ijef^tŐ álmai úgy el-ré- mítették gyakorta, hogy Dajkáját fen-fzóval ki- áltaná, s - ezzel ama' leányzókat - i s , kik v a g y fzolgálattyára, vagy ideje' tölttésére vele lak-tanak, hírtelen fel-ébrefztené.
Nem kele még fel a' nap; de ragyogott im- már a' hajnal-emelo fényes csillag: midőn Etelka e l - ú n v á n a' heverést, mindnyájokat fel-verte.
Nem tudtták mire vélni mind fzomorú ábrá- z a t t y á t , mind egy - mást érő hírtelen parancfo- lattyait. Cfudállották moítani lúd- mérgét a z elobbeni libának. Semmit kedvére nem tehet*
tenek. Éles f?emekkel nyilazván mindnyájokat, a z o k a t , kik fzorgalmatoffak vóltanak, fzéllel- bélletteknek; kik figyelemmel lábok' ujjaikon jártanak, lufta kanczáknak mondotta. A z o k a t ,
kik e' mái napra rendeltt ruházattyát elő-adttúk, ttizeffen le-hordotta: hogy ránczos, és-talán pa- nífzes - is lenne. Maga penig illendő dolognak lenni állítaná: h o g y , azon épületben , Iftenei előtt állván, fzrvének tifztaságát, ruhájának cfw nofságáyal ki-jelentené. Nem-is yólt még e' vi-
C 5
.'* 38 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
lágcm nagyobb g y ö n y ö r ű s é g e , hanem a' mellyet ckes öltözeteinek csak nem mindennapi vifeltté- ben érzett. Sok gazdagabbakat meg-gyozött , azokuak nem csak fokaságával; hanem ritka, és
izer-íélett lévő drágaságával-is.
A ' Tükör előtt egy alacfony fzéken űl vala Etelka , és , midőn fzép hofzfzú haj - fzálait egyengették, és fürtökre verték a' S z o b a - l e á - n y o k , azoknak ferénységeket nézegeti vala; mi- dőn , fzomorú gondolatokkal, azok jutottanak e f z é b e , mellyekrol az el-múltt éjtfzaka álmodo- zott. Eme' gondolatok úgy-annyira fel-zavarták minden érzékenségeit, hogy fzíne meg-változna, fejét pedig éppen nem bírhatná. Egéfségének ezen zúr-zavarjait h o g y a' Dajka előtt el-titkol- haffa, vagy kefzkenőjével takargatta - bé fzáját, Vagy a z orczáról el - futamodott pirofságot kel- letlen köhögéfekkel térítgette-vifzfza.
De eme' gondos Vén-afzfzony, ki akkor a' S z ű z n e k hátúllyáról áll v a l a , és a' leány-pártát a' hajnak fiirtyei között egyengeti vala ( törté- netből e f e t t . é avagy a' főnek gyekor bicze- géséből egéfzségének változáfait meg-fajdította ) hírtelen a' tükörbe tekintett; é s , hogy orczájá- nak eleven pirofsága, a' halavány fehérségnek nem keveset engedett, nagy fzív - illetődéffel ta- pasztalta.
Eme' történetet látván a' Dajka, elsőben a z t gondolá: h o g y a' Színnek meg - változáfa a'
tu-
I. KÖNYVE.' I. SZAKASZSZA. 23
tükörnek cfalfaságától fzármazik. D e , midőn ofztan éfzre vette: hogy mennél tovább tekin- tene bele , annál nagyobb baját látná Édefsének, e l - h a g y t a hátúi a' pártát, é s , valami titkoltt nyavalyáról gyanakodván, f z e m - k ö z é b e került, mintha ki-nyíltt homloka körül a' hajat hátra-fo- dorítani akarná; de valóban azért: h o g y , ha a S z ű z n e k Izíne a' tükörnek mutatásával meg- egygyezne-é, ki * tanúihatná. Valóságos jeleit tapafztalta vagy már jelen-lévő, vagy nem foká- ra reá-törekedo betegségnek.Tehát: hogy el-ne-iiefztené, illy cfendefség- gel kezdetce okos fzavait: édes Alakom! ha az orcza mind azoknak tolmácfcfa, mellyek a' fzív- nek öblében lappanganak, el-hitettem magammal:
h o g y , vagy valami bú íúrdallya fzívedet, melly furdaláfnak fullánkja tefteden-is ki-tettfzik, vagy, ha nélküle élfz, más valami bajodnak lenni kel- letik. Ha a' rofenak elejét nem v e f z e d , erőt v e f z rajtad, meg-is rögzik benned. Már pedig akkor hafztalan köpöd a' tenyered'. De hogy- hogy reméllheted e' nyavaládnak meg - orvoslá- s á t , ha bibédet ki-nem-ugrafztod? — Ki v e l e , édes Alakom ! a'-mi fzíved' gyotri. Ingyen se g o n d o l d , hogy magad magadnak lehefs Orvoffa.
T ö b b fzem többet lát. Több k é z hamar kéfz.
Tudd-meg azt-is, drága-látos Etelkám: h o g y , va- lamint máfok' dolgában fzemefek, úgy a' ma- gunkéban vak-úiidokok vagyunk.
El-
.'*
38 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK
El - ijede e' fzavakra Etelka. És,.midőn a' feleletnek fziikségét látná, elsőben t é - t o v á z v a , a z - u t á n egyeneffen így ízóllott: édes Dajkám!
Engem' nem a' teítnek férvei; hanem a' fzivnek ke (ervei gyotrenek. A z el - múltt éjtfzakának mint-egy közepe' tájjában magát-elő-adtta álinom olly rettegéfsel körűi - gondolta egéfz tettemet, h o g y femmi móddal ki-nem-vonhatom lábaimat a' le - kötő búnak síkárlós hínnyárjából. S ő t t : ha miket álmodttam. azok fejemre-is telnek, gyökereitől el-vefztem. ( 1 0 )
A z okos Dajka, h o g y , minek-előtte álmát el-befzéllené, annak hafzontalanságrát vele el-hi- tetheífe, maga' régi álmairól kezdette a' befzé-
det •.
( 1 0 ) R é g i Magyaraink, a' N a p - k e l e t i ' több Nemzetekkel egygyütt, igen fokát tartottanak az álom- ra. A z A n y á k fióknak fzerencséjekct, avagy fzeren- csétlenségeket azon álomtól fügni gondolták; mellyet fogantatáfok' idejekben láttanak. Ü G E K , Árpádnak N a g y a t t y a , el - vévén feleségül E M E S Á T ( ama' hí- res E N O D B É L- v e z é r n e k L e á n y á t ) azt álmodtta Sci- tiában az A f z f z o n y , mintha méhéből egy patak ere- deti vólna, és Urának ágyékából dicsőséges Fejedel- mek fzármaztanak vólna, de nein a' magok Földgye- ken fokafodttanak vólna meg. Ezen álomnak látásárúi a' Gyermeket Á L M O S N A K nevezték. E ' volt Á r - pádnak Attya- E z hozta-ki Scitiából a' Magyarokat, de nem fokára meg-lialván, Fiára hagyta a' Magyarok' • yezérlését. A N O N Y M U S Béla: Rijs Xuarius.
I. KÖNYVE.' I. SZAKASZSZA. 23
det : és erővel reájok fogni, h o g y : inivel en- nek-előtte bé - nem - tellyeíédttenek, ez-után se fognának bé-tellyefedni. De meg - mutatták a' következendő idők: hogy belzédgyének utóllya nem annyira álom, mint jövendölés vala. í g y fzóllott Etelkához:Oh ! be csekélység hóhérollya fzívedet, j ó Alakom. Meg-bocsáfs! többet véltem volna fe- lőlied, fem-mint hogy magam- is félheffek, ne- hogy téged' egy hafztalan álom nem csak félni;
hanem rettegni-is taníttfon. Ki az álomnak hi- f z e n , önnön - magának veti a' könyveknek sűrű csöpjeit, és nagyobb gyötrelmekkel arattya az- után meg-értt firalmait. Semmit se félly tolle.
Nem fzokott az álom jele lenni a' következen- dőknek; hanem pufzta képzeménnye a' meg-tör- téntteknek. A l o m , efsős idő , inagoktól-is el- múlnak. — Hányfzor álmodoztam inagam-is vagy v í g , vagy fzomorú efetekről! Mi sűlt-ki belol- le ? a' nagy femmi. — Most jut efzembe: a' ta- valyi aratás előtt, úgy tettfzett egy éjtfzaka:
mintha veled egy temető kő-falnál sétálgattam vólna. T e ottan nagy buzgósággal imádkoztál;
én penig azon köveket nézegettem, mellyek a' Sírok fölött fel-valának- emelve (1 1) . Nem fo-.
kára ( 1 1 ) Meg-lehet, hogy ennek-előtte az itt ural- kodó O R O S Z O K ezen helyre temetkeztenek. Ezek- nek bé-vett fzokáfok: h o g y Sírj ok fölibe v ag y magog
kövei
