32
rcsi északkeleti szélétől északkeletre, kb. 1 km-re, a Duna feletti magas fennsík szélén található Eötvös József
emlék-műve és egy romos állapotban lévő kápolna. Ettől északra, 1100 méterre, a fennsík szélén, Ercsi és Százhalombatta határán, a dél-kelet irányába a Duna fölé kinyúló Hold-hegyen helyezkedik el egy háromszög alakú, 8,8 ha területű őskori földvár, tszfm. 146,4 m.
Keleti oldalát a Duna feletti meredek lejtő, nyugati oldalát átlag 10 m, lejjebb már 30-40 méter mély, természetes vízmosásos árok határolja, mintegy lejáratot képezve a Duna partjára. Az egész területet sűrű aljnövényzetű fiatal erdő borítja.
A plató szélét a belső területből többnyire kissé kiemelkedő éles perem jelzi, feltehetően a sánc szétszántott nyomaként, de több helyen csak sima peremet találunk. Alatta 1-2 méterrel mé-lyebben, a külső oldalon, több helyen keskeny, elmosódott te-rasz figyelhető meg, a többi Fejér megyei bronzkori földvárhoz hasonlóan. A délnyugati sánc, illetve perem déli végéhez egy hosszú, alig 2-3 méter széles, természetes gerinc csatlakozik, de ez már a telepen kívülre esik. A plató keleti és nyugati oldala alatt, 8-10 méterrel alacsonyabb szinten több méter széles terasz hú-zódik, de ez nem veszi teljesen körbe a dombot.
A plató délnyugati sánca (pereme) alatt, átlag 10 méterrel alacsonyabb szinten egy keskeny részt további sánc határol el a vízmosásos árok felől, belső magassága több helyen eléri az
egy métert. Ennek a keskeny résznek a déli lezárása még kérdé-ses, talán ezt jelzi a sánc déli végéhez csatlakozó gyenge terep-lépcső. A sánc észak felé eléri a fennsík szélét és bekanyarodik nyugat felé kb. 50 méter hosszan.
A telep északnyugati vége már a szántóföldön folytatódik, pon tos végződése egyelőre nem állapítható meg. Az itt alig ész revehető mélyedés feltehetően a fennsík felőli védelemre ásott árok nyoma. A plató hossza a 2008. évi felmérés alapján kb. 250-260 m, szélessége kb. 125 méter.
A keleti sánc, illetve perem végéhez közel, északra a Duna feletti meredek domboldalból mély, természetes vízmosás vá-gódik be a fennsíkba, nem sokkal később ketté ágazva fejező-dik be. Jelenleg ez is erdős terület, de korábban szántóföld volt.
Ennek az ároknak esetleges, már betemetett folytatását későb
-bi kutatás fogja tisztázni.
A lelőhelyet Váczi Gábor és Stibrányi Máté ismerte fel. 2008-ban a koranyári, már kizöldült erdőben nehéz körülmények kö-zött GPS-szel a sáncok, peremek vonalát felmérték és a 1:10.000-es topográfiai térkép szintvonalainak felhasználásával megszer-kesztették az első, tájékoztató jellegű rajzot az erődítményről (30. ábra). A telep középső, kissé kiemelkedő részén sok,
illeték-telen kutatás gödrét találták, melyek oldalfalában számos tele-pülési réteg látszott. Az ezekből kidobált cserepek nagy része a nagyrévi kultúra idejéből származik, majd a középső bronzkor következett a vatyai kultúra III. periódusával, és a telep a ko szi-deri-periódussal zárult.1
2011. március 21-én Váczi Gábor és Stibrányi Máté ismét fel-keresték a lelőhelyet Nováki Gyulával. A sűrű, bokros fiatal er-dőben a kizöldülés előtt ekkor sokkal jobban át lehetett tekin-teni a földvárat, a két évvel korábbi megfigyeléseket újabbakkal lehetett kiegészíteni. Megállapították, hogy sánc jelentős mér-tékű elsimítása a korábbi szántás következménye. A II. katonai felmérés a mellette elterülő nagy szántóföldet jól ábrázolja, de az itt ismertetett őskori telep egész területét erdőnek jelzi.2 A III.
katonai felmérés már a földvár területén is szántóföldet jelez, egybefüggően a fennsík nagy kiterjedésű szántóföldjével.3 A le-lőhely részletes felmérésére még nem került sor, ez a jövő fel-adatai közé tartozik.
1 Váczi G. – Stibrányi, M., 2008. 205–208.
2 II. katonai felmérés: Sect. 52, Col. XXXII (1858.) 3 III. katonai felmérés: 5162/1. sz. (M = 1: 25.000)
Matrica 5. őrtorony az Ercsitől délre fekvő sinatelepi be-kötő út északi oldalán, a 6-os főúttal párhuzamosan, attól 30-40 méterre-nyugatra futó limesúttól ugyancsak nyugati irányba 25 méter távolságra, az ún. Főcsatorna-dűlő területén helyezkedik el. (A 6-os út tengelyétől a torony középpontja mint-egy 80 méterre található.)
Az őrtorony jól látszik egy 1940-ben1 és egy 2000-ben készült
légifelvételen (32. ábra),2 amelyek alapján jól leírható. Mindkét fotón kettős négyzet alakú, 5 méter széles árokkal körülvett őrtorony ismerhető fel. Közülük a külső árok – külső széleinél mérve – 55×55 méter nagyságú, amely 42×42 méteres terüle-tet fogott közre. A belső árka egy 18×18 méter nagyságú belső részt övezett, amelynek közepén állt, az 1940-es képen sötét, a 2000-ben készülteken pedig világos foltként jelentkező fa konst rukciójú őrtorony.3 Az utóbbi képeken úgy tűnik, hogy a külső árok csúcsai derékszögben találkoztak, a belsőé pedig lekerekítettek.4 Típusa azonos a feltárt Intercisa 6. jelzőtoronyé-val, így előzetesen a 4. századra, talán I. Valentinianus korára kel-tezhető.5 Közvetlen közelében további árokrendszerek látszanak, amelyek egy része tartozhatott korábbi őrtornyokhoz illetve egy esetben mérete alapján menet vagy ideiglenes táborhoz is.6
1 Visy Zs., 1989. 92. 89. kép
2 A fotó az ELTE és a Dijoni Egyetem együttműködésének keretében készült:
Goguey R. – Czajlik Z. – Bödőcs A., 2003. 77–79., 85. 4–5. kép.; Bödőcs A., 2009. 320 –323.
3 Az őrtoronyhoz összefoglalóan: Visy Zs., 1989. 92.; Visy Zs., 1995a. 273.; Visy Zs., 2000a. 67.
ercsI
Matrica 9. ôrtorony
34
gy 1940-ben készített légifelvételen az Ercsi patak északi oldalán, illetve a limesúttal azonos nyomvonalban haladó 6-os út nyugati oldalán, attól 80 méterre, az úttal párhuzamo-san tájolt enyhén rombikus árok látszik, amely egy őrtorony 6 méter széles kerítőárka (fossa) lehet (31. ábra). Az árok külső szé-lén mérve 41 × 41 méteres oldalhosszúságú rombikus négyze-tet alkot és 25 × 25 méter nagyságú belső terülenégyze-tet övez. Ennek középpontjában világos folt utal a toronyra, amely talán kőből épült.1
1 Visy Zs., 2000a. 65.
ercsI
Matrica 11. ôrtorony
35
z Ercsi-Sinatelepre vezető bekötőúttól északra 1230 mé ter-re, egy 1940-ben készült légifelvételen tisztán fel is mer he tő egy 6 méter széles, szimpla, szabályos négyzet alakú árok kal övezett őrtorony (33. ábra).1 A torony középpontja az egy kori római úttól 50 méter, míg a mai 6-os főútút tengelyétől 100 mé-ter távolságra fekszik. Kerítőárka megközelítőleg 45 × 45 mémé-ter nagyságú területet fog közre, amelynek közepén a sötét elszíne-ződés a torony maradványaira utalhat. Oldalélei a ró mai úttal 35o-os szöget zárnak be.2
1 Visy Zs., 2000a. 91. ábra középen (HI 68 449).
2 Visy, Zs., 1995a. 273.; Visy Zs., 2000a. 66 – 67.