Intercisa 2. jelzôtorony
23
ntercisa castellumának déli kapujától 1,9 kilométerre, délre feküdt az Intercisa 2. jelzőtorony, amely a Dunaújváros köz-pontjába, a Béke térre esik.
Ezt az őrtornyot valószínűleg már Luigi Marsigli is ábrázolta, bár az általa felmért őrtornyok egyikével sem lehet egyértelmű-en megfeleltetni.1 Rómer Flóris is készített felmérést róla,2 de pontos helyét csak 1940-ben azonosította Radnai Lóránd egy légifelvétel segítségével.3 A terület beépítése előtt készült fotón nemcsak az őrtorony sötét foltja és sarkokon lekerekített dupla árka rajzolódik ki élesen, hanem előtte a limesút nyomvonala is.
A torony tehát közvetlenül az út nyugati oldalán épült, azonban nem azzal párhuzamosan tájolták, hanem 45 fokban elfordítva, a keleti sarkával nézett az út felé. Radnai bejárta a területét is, ahol egy megközelítőleg 25 méter átmérőjű, környezetéből mint egy 1,5 méter magasan kiemelkedő dombot talált. Ezt a dombot az 1950-es években legyalulták, kiegyengették, így az őrtorony maradványai a munkálatok során biztosan sérültek.
Közvetlen közelében, eredeti helyükön került elő két, Aquincum-tól 48 mérföldre felállított mérföldkő.4
1973-ban ennek az őrtoronynak az árkát metszették át egy távfűtővezeték fektetésekor. Az őrtornyot, pontosabban annak kerítőárkait 1973-ban és 1974-ben Lőrincz Barnabás és Szabó Klára tárta fel5 (21. ábra), de csak részlegesen, mivel akkor terü-letét részben út, részben épület fedte. A megfigyelések szerint az őrtornyot lekerekített sarkú, V metszetű, egymástól 10 mé-terre ásott dupla árok (fossa) övezte. A külső árok 51×51 méter nagy ságú területet vett körbe, az árok szélessége 1,8-1,9 méter, relatív mélysége 1,15-1,19 méter. A jobban kutatott nyugati oldalának közepén az árok megszakadt, ez a jelenség bejára-tot jelez. (Érde kes, hogy ez a limesúttal átellenes oldalon nyílt.) A belső árok egy 25×25 méteres területet fog közre, szélessége legalább 3 méter, mélysége pedig 1,4-1,83 méter. Keleti olda lát
az 5,5 méter széles közműárok teljesen elpusztította. Maga a torony a belső árokkal határolt felület közepén állt, méretét az ásatók 10 ×10 méteresre becsülték. A belső árok alján mész-kődarabok feküd tek, így elképzelhető, hogy kőből épült. Kel-tező értékű lelet az ásatáson nem került elő.
Visy Zsolt az Intercisa 6. őrtorony párhuzama alapján I. Va-lentinianus-korinak tartja,6 ez a keltezés azonban nem tűnik biztosnak.
1 Fitz J., 1955b. 71. – (ezt tartotta Intercisától délre az első őrtoronynak).
2 Rómer F., 1866. 79. – Vö.: Fitz J., 1955b. 74 –75. 4. kép, ahol a listájában ez az 1. őrtorony.
3 Radnai L., 1940. 64. XVI. táblán A-val jelölve. A légifelvételt értelmezi: Visy Zs., 1978a. 239.
4 Mahler E., 1912. 153 –155. n. 5 – 6.
5 Lőrincz B. – Szabó K., 1978. 257–259. 25 –26. kép.
6 Visy Zs., 2000a. 72. – lásd még: Visy Zs., 1995a. 273.
dunAújVáros
Intercisa 3. jelzôtorony
24
z 1951-ben még beépítetlen területen található őrtorony Dunaújvárosban az egykori Vasmű, ma Dunaferr terüle-tén fekszik. Egy 1951-ben készült légifelvételen tisztán látszik az őrtorony és a tőle keletre futó limesút, amelynek nyomvo-nala egybeesik a képen látható akkori országútéval (22. ábra).1
A fotó alapján Visy Zsolt azt is látni vélte, hogy a tornyot egy fennsíkból enyhén kiemelkedő dombra építették. Az őrtorony-nak kettős négyzetes árka volt, amelyeknek sarkait lekerekítet-ték. A külső árok becsült mérete 55×55 méter. A belső árok által közrefogott területen az őrtorony sötét foltja is látszik.
Valószínűleg Luigi Marsigli térképén ábrázolt 2. őrtoronnyal azonos. Megegyező méretű és alaprajzú többek között az In-tercisa 5. és 6. jelzőtornyokkal, amellyel egy időben és azonos program keretében épülhetett. Típusa alapján késő római, azon belül esetleg I. Valentinianus-kori lehet.2
1 A fotót közli: Visy Zs., 1978a. 239, 246. 11. kép.; Visy Zs., 1981. 45. Abb. 11.
2 Visy Zs., 2000a. 72.
z Intercisa 8. őrtorony Dunaújváros központjában, a Béke téren fekvő Intercisa 2. őrtorony közelében, attól valami-vel északabbra helyezkedett el.
Egy, Radnai Lóránd által 1940-ben közölt légifelvételen1 fe-dezte fel Visy Zsolt az őrtornyot „a római és az újkori út beszö-gellésében.”2 Egyetlen védőárka az Intercisa 10. őrtoronyhoz hasonlóan rombikus és megközelítőleg 40 × 40 méter nagysá-gú területet fog közre (23. ábra).3 Keltezése is hasonló, valószí-nűleg tetrarchia-kori (3. század vége – 4. század első évtizedei).
1 Radnai L., 1940. 64. XVI. tábla.; Ugyanezt közli: Visy Zs., 1978a. 245. 10. kép.;
Visy Zs., 1981. 45. Abb. 10.
2 Az őrtornyhoz lásd: Visy Zs., 2000a. 72.
3 Visy Zs., 1995a. 273.
dunAújVáros
Intercisa 8. jelzôtorony
25
dunAújVáros
Intercisa 9. jelzôtorony
dunAújVáros
Intercisa 13. jelzôtorony
26
27
Dunaújváros-Farkastanya jelzőtornyát egy 1951-ben ké-szült légifelvételen a 6-os főúttal megegyező nyomvonalú limesút nyugati oldalán, arra tájolva látjuk (24. ábra).1 Tőle délre ágazik le délnyugati irányba a limesút egy másik ága. A fotón a torony kerítőárkának déli tövében egy nagyjából kelet-nyugat irányú mesterséges árok sávja rajzolódik ki, amelyet egy Inter cisa 13. őrtoronyhoz vezető út kísért. A valószínűleg fakonstrukció jú torony árka enyhén rombikus, légifelvétel alapján számított mé-rete 45-50 × 45-50 méter.2 Tetrarchia kori keltezése rombikus formáján kívül, arra épül, hogy a limesútnak nem a 4. század közepén, végén használt, hanem a tetrarchia kori nyomvonalá-hoz tájolták.3
1 Visy Zs., 1989. 103., 105. kép (erősen retusált!), – leírását lásd: Visy Zs., 1978a.
243.; Visy Zs., 1980. 166. 1. kép.; Visy Zs., 2000a. 72–73. 106. ábra alja.
2 A jelzőtoronyhoz lásd: Fitz J., 1955b. 71.; Visy Zs., 1978a. 243.; Visy Zs., 1980.
166.; Visy Zs., 1995a. 273.; Visy Zs., 2000a. 72–73.
3 Visy Zs., 2000a. 73.
z őrtorony egykor egy délkelet-felé futó, a Dunába torkol-ló vízmosásos völgy délnyugati partján állt, ma már a ter-jeszkedő Dunai Vasmű salaklerakója alá került.
Az építmény több légi felvételen is felismerhető,1 de legjobban egy 1951-ben készült fotón látszik (25. ábra).2 A 17. őrtoronnyal összekötő út pontosan az északi árokszakaszának közepébe fut, amely – a tőle délre húzódó vízmosással együtt – arra utal, hogy az Intercisából induló, a Dunát kísérő útszakasz e torony-nál ért véget. A légifotó alapján egy szimpla árokkal körülvett négyzet alakú őrtorony volt, amelynek 10 méter széles árka tengelyénél mérve 48×48 méter nagyságú területet övez. A vi-lágos négyzetként megjelenő árok és sánc által határolt belseje 35×35 méteresre becsülhető. A torony helyét egy 10 méter át-mérőjű sötét folt mutatja. Alaprajzában és méretében erősen hasonlít az Intercisa 17. őrtoronyra, amellyel ugyanazon az úton épült toronylánchoz tartozott. Ez utóbbival közös építési prog-ram keretében, valószínűleg Commodus alatt épült.3
1 Visy Zs., 1978a. 12. kép jobb felső sarkában; Visy Zs., 2000a. 106. ábra.
2 Visy Zs., 1989. 103. 105. kép.
3 Visy Zs., 1995a. 273.; Visy Zs., 2000a. 75 –76.
3. jelzőtoronytól délre, 1100 méter távolságra, a 4. jelzőto-ronytól pedig 1350 méterre északra helyezkedik el, a sza-kasz más tornyaival ellentétben a mai 6-os főút egykori nyom-vonalában haladó limesút keleti oldalán, attól 64 méterre. Ma a Dunaferr vasmű területén található, csak kerítőárkának
dél-nyugati szakasza van szabadon, a többi részben egy út, rész-ben egy rakodótér alatt fekszik.1
A torony egy, Visy Zsolt által közölt, 1951-ben készített lé gi-felvételről ismert,2 ahol egy időszakos vízfolyás két ágának ta-lálkozásánál, az általuk közrefogott háromszög csúcsában, egy szűkebb területre beszorítva látható (26. ábra). A vízfolyás ár-kai természetes védelmet jelentettek és egyben meghatározták a torony árkainak alakját, amely alkalmazkodott a felszín adott-ságaihoz. A torony kettős árka ugyanis nem szabályos négyzet-alakot követ, hanem enyhén rombikus formájú. (Az árkok a sa-roknál 101 és 79 fokos szögben futnak össze, tengelyük a belső árok esetében mintegy 28 m, a külsőnél 45 méter hosszú lehet.) A középpontjában felismerhető megközelítőleg 10 méter át-mé rőjű, ovális alakú sötét folt a fatorony maradványát jelölheti.
Alaprajzi jellegzetességei (kettős árok) és mérete alapján az I. Valentinianus-korinak tartott, bizonyosan késő római tor-nyok közé sorolják.3 A védőárkainak valentinianusi őrtortor-nyok- őrtornyok-tól eltérő, enyhén rom bikus alakja a terep adottságaival ma-gyarázható.
1 Visy Zs., 2000a. 73.
2 Visy Zs., 1989. 103., 105. kép.; Visy Zs., 1990. 548. – leírását lásd: Visy Zs., 2000a.
72–73.
3 Visy Zs., 1995a. 273.; Visy Zs., 2000a. 72.
dunAújVáros
Intercisa 15. jelzôtorony
28
z erődítmény Csepel-sziget déli végének közelében, a Du-na egy átkelőhelyénél fekszik, nem messze onDu-nan, ahol a Lebuki- illetve az Alsó-foki, továbbá a Felső-foki patakok a fo lyóba torkollnak. A castellumot stratégiailag fontos pontra, a dunaújvárosi Öreg-hegy – környezetéhez képest 50-60 m, (a tengerszinthez mérve 142 m) magas – lősz dombjának ket-tős teraszos fennsíkjára, annak északi végébe építették, amely kitűnő kilátási adottságokkal rendelkezett. Vízellátása azonban problémát jelentett, mivel a talajvíz szintje itt nagyon mélyen található.1 A löszfennsík Duna felöli, keleti magas partját a Duna eróziós tevékenysége folyamatosan pusztítja, s ez már a római korban is gondot okozott (12. kép).
A Béke téren eredeti helyén talált, 48. mérföldkő alapján a cas-tellum az aquincumi legiótábor déli kapujától mért 46. és 47.
római mérföld közötti távolság kétharmadánál épült, amely összecseng az Itinerarium Antonini 46 mérföldes távolságada-tával2 és kilométerre átszámítva pontosan megegyezik a tény-leges távolsággal (kb. 69 km).3 A Duna menti limesút egyik ága