Az emberi méltóság sajátos funkciója: az Alkotmány értékrendjének egyik

Az emberi méltósághoz való jog további sajátossága, hogy az alapjogok hagyományos funkciói mellett egy különös funkcióval is bír: az alapjogok által megtestesített értékrendszer alapja.

Az Alkotmánybíróság hosszú ideig tudatosan nem hivatkozott az Alkotmány értékrendjére, helyette az egyes alapjogokban „rejlő” értéktartalmat fejtette ki és ezzel megteremtette az alapjogok közötti összefüggéseket („az egyes alapjogok konzisztens rendszerét”). Az Alkotmánybíróság „az Alkotmány feltételezett értékrendjétől” való tartózkodás ellenére – melynek oka az ideologikus vagy politikai érvek igénybevételének elkerülése volt –, ²⁶³ az alapjogokban manifesztálódó értékek tartalmának kifejtésével, amelyek révén az államrend értékekhez kötötté vált, de különösen az alapjogok lényeges tartalma és az emberi méltóság közötti összefüggés megteremtésével értékrendszert teremtett, ²⁶⁴ amelynek központjába az autonóm (emberi méltósággal rendelkező) személyt helyezte. Álláspontom szerint, bár az Alkotmánybíróság tartózkodott attól, hogy az emberi méltóság abszolút fogalmát meghatározza,²⁶⁵ mivel ez a kísérlet – az emberi méltóság normatív tartalmánál bemutatottak szerint – nem járt sikerrel, az emberi méltóság, mint egyetemes érték az alapvető jogok legbensőbb tartalmaként megalapozta az alapjogokban megtestesülő értékrendszert.

Ezt támasztja alá az emberi méltósághoz való jogra vonatkozó húsz éves joggyakorlatot összefoglaló 37/2011. (V. 10.) AB határozat, amelyben az Alkotmánybíróság – az élethez való jogra hivatkozás nélkül – megállapította:

262 37/2011. (V. 10.) AB határozat, ABH 2011, 225, 235.

263 SÓLYOM 2001. 144.

264 BALOGH Zsolt: Alapjogi tesztek az Alkotmánybíróság gyakorlatában. In: Halmai Gábor (szerk.): A megtalált alkotmány? A magyar alapjogi bíráskodás első kilenc éve. Budapest: Indok, 2000, 124.; GÁRDOS -OROSZ 2009, 417-418.

265 Az emberi méltósághoz való jog az Alkotmánybíróság gyakorlatában döntően az általános személyiségi és a belőle kiolvasott különös személyiségi jogok formájában jelenik meg.

„Az emberi méltóság minden tárgyi jog megalkotásánál és alkalmazásánál a legfőbb alkotmányos vezérlő elv, az alkotmányos alapjogok, értékek és kötelezettségek rendszerének a tényleges alapja. Az alapjogoknak anyagi tartalma van, és ez a tartalom az emberi méltóságból ered. Az egyes alapjogokat kifejezetten az emberi méltósággal, mint »anyajoggal« összefüggésben, azzal együtt, arra tekintettel kell értelmezni.”²⁶⁶

A szakirodalom is az emberi méltóságot tekinti az emberi jogok anyajogának, amely mint ilyen „nemzetközi méretekben elismert és a vonatkozó nemzetközi okmányok és az alkotmányok többsége által kifejezésre juttatott maxima”,²⁶⁷ „a civilizált nemzetek egyik jogi fundamentuma”,²⁶⁸ „a jog alapvető, univerzális, objektív, ugyanakkor nem a saját rendelkezése folytán létező sajátossága”.²⁶⁹

Az Alkotmánybíróság végül a kitüntetések adományozásáról szóló 47/2007.

(VII. 3.) AB határozatban²⁷⁰ végleg²⁷¹ feladta az „Alkotmány értékrendjétől” való tartózkodást. A határozat rendelkező részében megállapította: „Az alkotmányos értékrend az Alkotmányban, mint normában megjelenő, illetve az Alkotmányból levezethető értékek összessége.”²⁷² Az indokolásban pedig részletesen kibontotta az alkotmányos értékrend tartalmát megkülönböztetve az elsődleges (alapvető), és a leszármaztatott, valamint a közvetítő értékeket. Elsődleges (alapvető) értékeknek az Alkotmányban normatív módon meghatározott értékeket, leszármaztatott értékeknek az előbbiekből értelmezéssel megállapított értékeket, közvetítő értékeknek pedig az egyes jogági kódexekben megjelenő elsődleges és leszármaztatott értékrendet kifejező értékeket tekintette.²⁷³ Az Alkotmányban foglalt elsődleges és leszármaztatott értékek egy hierarchikus értékrendet alkotnak, amelynek „csúcsán” az emberi méltóság áll.²⁷⁴ A határozatból nem derül ki egyértelműen, hogy az emberi méltóság önmagában

266 37/2011. (V. 10.) AB határozat, ABH 2011, 225, 244.

267 ÁDÁM 64.

268 TÓTH Gábor Attila: Túl a szövegen. Értekezés a magyar alkotmányról. Budapest: Osiris, 2009, 130.

269 VARGA Zs. András: Alkotmányunk értékei. A fogalmi keretek. Iustuum Aequum Salutare 2009/1. 102.

270 A határozat elemzését lásd: BITSKEY Botond: Hosszú távon megéri alkotmányosnak lenni. Két közjogi eset. In: CSEHI Zoltán – SCHANDA Balázs – SONNEVEND Pál: Viva vox iuris civilis Tanulmányok Sólyóm László tiszteletére 70. születésnapja alkalmából, Budapest: Szent István Társulat, 2012, 86-88.

271 A tartózkodás többször megtört. Az igazságtételről szóló 11/1992. (III. 5.) AB határozat szerint:

„Magyarország jogállammá minősítése ténymegállapítás és program egyszerre. A jogállam azáltal valósul meg, hogy az Alkotmány valóban és feltétlenül hatályosul. […] az Alkotmány fogalmi kultúrájának és értékrendjének át kell hatnia az egész társadalmat. Ez a jog uralma, ezzel lesz az Alkotmány valóságossá.

A jogállam megvalósítása folyamat. Az állami szervek számára alkotmányos kötelesség ezen munkálkodni.” ABH 1992, 77, 80.; Az önkényuralmi jelképek használatáról szóló 14/2000. (V. 12.) AB határozat kifejezetten kimondta: „Az alkotmány nem értéksemleges, az Alkotmánynak van értékrendje.”

ABH 2000, 83, 95. Ezeket a határozatokat SCHANDA szabályt erősítő kivételnek tartja. SCHANDA Balázs:

Házasság és család – alkotmányi értékek. In: KOCSIS Miklós – ZELLER Judit (szerk.): A köztársasági alkotmány 20 éve. Pécs: PAMA, 2009, 48. 5lj.

272 ABH 2007, 620, 621.

273 ABH 2007, 620, 636.

274 ABH 2007, 620, 637.

e az alkotmányos értékrend csúcsán, vagy az élethez való joggal egységben , mivel a testület összemosta az emberi méltóság két megjelenési formáját.²⁷⁵

A konkrét ügy vonatkozásában ebből azt a következtetést vonta le, hogy „a kitüntetési eljárás (adományozás) folyamatában valamennyi résztvevő alkotmányos kötelessége a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének (…) érvényesítése a kitüntetések adományozása során.”²⁷⁶ Ezt a kötelezettséget az Alaptörvény kifejezetten beépítette a köztársasági elnök jogállásának szabályozásába.²⁷⁷

Az Alaptörvényben tehát kifejezetten megjelenik az „Alaptörvény értékrendje”

fogalom, és a „Szabadság és felelősség” fejezet – sok esetben hasonló vagy akár változatlan megszövegezéssel –²⁷⁸ tartalmazza az egyetemes értékek védelmét. Ennek ellenére az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatályba lépését követő gyakorlatában nem hivatkozott az Alaptörvény értékrendjére. E helyett a 33/2012. (VII. 17.) AB határozatban – a korábbi gyakorlatra hivatkozással –²⁷⁹ az „alkotmány egységének” gondolata jelenik meg, amely a közvetlenül mércét állító értékrenddel szemben csupán a jogi-logikai ellentmondások kiszűrésére vállalkozik: „Az Alaptörvény zárt, ellentmondásmentes rendszer.”²⁸⁰

Az Alkotmánybíróság a 22/2016. (XII. 5.) AB határozatában Magyarország alkotmányos önazonosságával összefüggésben hivatkozott értékekre, amelyek közül kiemelte az emberi méltóságot és más alapvető jogok lényeges tartalmát. Az Alkotmánybíróság értelmezésében az alkotmányos identitás az alkotmány identitását jelenti,²⁸¹ amelynek „tartalmát az Alaptörvény egésze, illetve egyes rendelkezései alapján, az Alaptörvény R) cikk (3) bekezdése szerint azok céljával, a Nemzeti Hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban, esetről-esetre bontja ki.”²⁸² Az

275 „Az Alkotmányban foglalt hierarchikus értékrend »csúcsán« az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi élethez és méltósághoz való alapjog helyezkedik el, amely számos további alkotmányos alapjog alapja és forrása, az alkotmányos alapjogok egyik »anyajoga«. Az emberi élethez való alkotmányos alapjog abszolút (korlátozhatatlan) voltából fakad a halálbüntetés (alkotmányos) tilalma. [23/1990. (X. 31.) AB határozat, ABH 1990, 88.] Az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi élethez és méltósághoz való jogból levezetett, az egyént megillető önrendelkezési jog számos további, az Alkotmány XII.

fejezetében szabályozott alapvető alkotmányos joghoz (értékhez) köthető. Ide sorolható – többek között – a véleménynyilvánítás szabadsága [Alkotmány 61. § (1) bekezdés], a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága [Alkotmány 60. § (1) bekezdés], a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog [Alkotmány 59. § (1) bekezdés].” ABH 2007, 620, 637.

276 ABH 2007, 620, 639.

277 Alaptörvény 9. cikk (4) A köztársasági elnök f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését. (7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az Alaptörvény értékrendjét sértené.

278 Az Alaptörvény szövegének változásához lásd: JAKAB 2011.

279 Az Alkotmány egységének (zártságának) az elve először a köztársasági elnök jogállását vizsgáló 48/

1991. (IX. 26.) AB határozathoz csatolt párhuzamos indokolásokban jelent meg (ABH 1991, 217, 242.).

Ezt az elvet a többség a 36/1992. (VI. 10.) AB határozatban vette át (ABH 1992, 207, 210.).

280 Indokolás [94]

281 Az „alkotmányos identitás“ és az „alkotmány identitása“ fogalmak elkülönítéséhez lásd: SULYOK Márton: Kettő az egyben? Alkotmány és identitás. In: BALOGH Elemér (szerk.): Számadás az Alaptörvényről. Tanulmányok a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar oktatóinak tollából. Budapest: MKLéKvK, 2016, 341.

282 Indokolás [64], [67]

esetről-esetre való kibontás oka, hogy a testület értelmezésében „Magyarország alkotmányos önazonossága nem statikus és zárt értékek jegyzéke”. Mindazonáltal a testület már ebben a határozatában megnevezte az alkotmányos identitás több fontos összetevőjét, amelyet történeti alkotmányunk vívmányának tekintett: a szabadságjogokat, a hatalommegosztást, a köztársasági államformát, a közjogi autonómiák tiszteletét, a vallásszabadságot, a törvényes hatalomgyakorlást, a parlamentarizmust, a jogegyenlőséget, a bírói hatalom elismerését, a velünk élő nemzetiségek védelmét. Az Alkotmánybíróság az alkotmányos önazonosságot olyan alapvető értéknek tartja, amelyet nem az Alaptörvény hozott létre, ezért arról nemzetközi szerződéssel sem lehet lemondani.²⁸³

VARGA Zs. András a megváltoztathatatlanság alapját abban látja, hogy „az önazonosságot alkotó értékek a történeti alkotmányfejlődés alapján jöttek létre, olyan jogi tények, amelyekről nemcsak nemzetközi szerződéssel, de még az Alaptörvény módosításával sem lehetne lemondani, mivel jogi tények jogalkotás útján nem változtathatók meg.“ ²⁸⁴ Figyelemre méltó, hogy VARGA Zs. nemcsak nemzetközi szerződéssel, hanem alkotmánymódosítással sem tartja megváltoztathatónak az alkotmányos identitást. Ezzel látszólag szembe megy azzal a korábbi gyakorlattal, amely abból indult ki, hogy „[a] magyar Alkotmány nem tartalmaz az alkotmányozó hatalom által előzetesen lefektetett mércét az Alkotmány esetleges alkotmányellenességének vizsgálatára.”²⁸⁵

Az Alkotmánybíróság már a 61/2011. (VII. 13.) AB határozatban megvizsgálta, hogy milyen mércék alapján lennének felülvizsgálhatók az alkotmánymódosítások tekintettel arra, hogy az alkotmányozó a német örökkévalósági klauzulához hasonló mércét nem állapított meg.²⁸⁶ A testület három lehetséges mércét nevezett meg. A priori megállapított mérceként a SÓLYOM László által a halálbüntetés határozathoz csatolt párhuzamos indokolásban kidolgozott „láthatatlan alkotmányra” ²⁸⁷ hivatkozott. A posteriori mérceként pedig a ius cogens normáira, alapelveire és alapvető értékeire.²⁸⁸

283 STUMPF szerint „[e]z a megközelítés Magyarország alkotmányos önazonosságát tulajdonképpen elszakítaná az Alaptörvény szövegétől, egyfajta láthatatlan Alaptörvényt hozna létre (…)” DR.STUMPF István alkotmánybíró párhuzamos indokolása, Indokolás [109]

284 DR.VARGA Zs. András alkotmánybíró párhuzamos indokolása, Indokolás [112]

285 61/2011. (VII. 13.) AB határozat, ABH 2011, 290, 322.

286 A határozat kritikáját lásd: HALMAI Gábor: Alkotmányos alkotmánysértés. Fundamentum 2011/2. 90-94.

287 „Az Alkotmánybíróság döntése végleges. Nem köti az Alkotmánybíróságot sem a többségi akarat, sem a közvélemény. Nem köti egyetlen erkölcsi, vagy tudományos irányzat sem. Az Alkotmánybíróságnak tehát saját értelmezést kell kidolgoznia az élethez való jogról. Ebben az értelmezésben az Alkotmány egésze a kiindulópont. Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az Alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot, amely a ma még gyakran napi politikai érdekből módosított Alkotmány fölött, mint »láthatatlan alkotmány«

az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál, és ezért várhatóan a meghozandó új alkotmánnyal, vagy a jövőbeli alkotmányokkal sem kerül ellentétbe.“ DR.SÓLYOM László párhuzamos indokolása, 23/1990. (X.

31.) AB határozat, ABH 1990, 88, 97-98.

288 KOVÁCS Péter szerint a nemzetközi jogi kötelezettségvállalás súlyos sérelme esetén az Alkotmánybíróság felülvizsgálhatná az alkotmánymódosítást. DR. KOVÁCS Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolása, ABH 2011, 290, 331.

Végül a szakirodalomban ismert, az Alkotmány „lényeges magja” Alkotmány feletti mércéjére, vagyis a közös európai tradíció részét képező alkotmányos alapjogokra és azok lényeges tartalmára. ²⁸⁹ Ennek ellenére a többségi döntés csak az alkotmányi rendelkezések közjogi érvényességének a felülvizsgálatára terjesztette ki hatáskörét. ²⁹⁰ Ezzel szemben BRAGYOVA,²⁹¹ KISS és LÉVAY²⁹² szerint az Alkotmánybíróság hatásköre kiterjed az alkotmánymódosító törvény tartalmi vizsgálatára is. Figyelemre méltó, hogy LÉVAY az „alkotmányos értékek alkotmánykötött alkotmánybírósági értelmezésére”

példaként az Alkotmány értékrendjét megalapozó 47/2007. (VII. 3.) AB határozatra hivatkozott, amelyet a többségi határozat láthatóan figyelmen kívül hagyott.

Az Alkotmánybíróság azonban a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései alkotmányos felülvizsgálata tárgyában hozott 45/2012. (XII. 29.) AB határozatában eltérni látszik a korábbi gyakorlattól, mivel tartalmi követelményeket is megfogalmazott az Alaptörvény módosításával szemben: ²⁹³ „[a]z alkotmányos legalitásnak nemcsak eljárásjogi, formai, közjogi érvényességi, de tartalmi követelményei is vannak. A demokratikus jogállam alkotmányossági kritériumai, egyben nemzetközi egyezményekbe foglalt, a demokratikus jogállami közösségek által elismert és elfogadott alkotmányos értékek, alapelvek és alapvető demokratikus szabadságjogok, illetve ezekkel részben egybeeső, úgynevezett ius cogens. Adott esetben az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam tartalmi követelményeinek, garanciáinak és értékeinek a töretlen érvényesülését, alkotmányba foglalását is vizsgálhatja.”²⁹⁴

Tehát az Alkotmánybíróság mind az Alaptörvény módosítójával, mind az Európai Unió szerveivel szemben tartalmi követelményeket támasztott, amelyeknek részét képezik a szabadságjogok, és az alkotmányos identitásnak kifejezetten részét képezi az emberi méltósághoz való jog is. Az alkotmánybírósági gyakorlatból azonban nem derül, hogy milyen szerepet tölt be az emberi méltósághoz való jog az „implicit örökkévalósági

289 ABH 2011, 290, 319-321.

290 Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 2013. április 1-től lehetővé tette az Alaptörvény és az Alaptörvény módosításának vizsgálatát az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében.

291 BRAGYOVA szerint az Alkotmány egyes normái jogilag megváltoztathatatlanok, így az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak elismerése, a többpártrendszer, jogállam, parlamentáris demokrácia, szociális piacgazdaság. DR.BRAGYOVA András alkotmánybíró különvéleménye, ABH 290, 341-344.

292 KISS és LÉVAY szerint az Alkotmánybíróságnak van hatásköre alkotmánymodosító törvények tartalmi felülvizsgálata. A mérce az Alkotmány „lényeges magja“. DR.KISS László alkotmánybíró különvéleménye és DR. LÉVAY Miklós alkotmánybíró különvéleménye, ABH 2011, 290, 345- 354, 363-364. A szakirodalomban ugyanezt az álláspontot képviseli: CHRONOWSKI Nóra – DRINÓCZI Tímea – ZELLER Judit:

Túl az alkotmányon... Az alkotmányvédelem elméleti és európai kontextusa, továbbá magyar gyakorlata 2010-ben, avagy felülvizsgálható-e az alkotmánymódosító törvény az Alkotmánybíróság által. Közjogi Szemle 2010/4. 8-9.

293 DR.STUMPF István alkotmánybíró különvéleménye, 12/2013. (V. 24.) AB határozat, Indokolás [173]

294 Indokolás [118]

klauzula“²⁹⁵ megalapozásában. Ezért a német gyakorlattal ellentétben az emberi méltóság megnevezése az alkotmányos identitás tartalmi elemeként önmagában semmivel sem járul hozzá, az emberi méltósághoz való jog értékrendet megalapozó funkciójának alátámasztásához. Ettől függetlenül az Alkotmány értékrendjét megállapító alkotmánybírósági gyakorlatból az emberi méltósághoz való jog kitüntetett szerepe következik, amely az alapjogok emberi méltóság magjaként megalapozza az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatát, és amelyet az alkotmányos identitás tartalmi elemeinek konkretizálása során a jövőben nem lehet figyelmen kívül hagyni.

3.4.3. Konklúzió

A fentiekben bemutattam, hogy az emberi méltósághoz való jog értelmezése rendkívül nehéz, mivel az alapjogi norma struktúrája két szempontból is eltér a többi alapjogtól. A magyar alkotmánybírósági gyakorlat sajátossága, hogy az emberi méltósághoz való jog két formában jelenik meg: egyrészt az emberi lét egészét védő, az alapjogi rendszert megalapozó abszolút jogként, másrészt a személyiség fejlődését védő relatív jogként. Ennek megfelelően az emberi méltósághoz való jog normatív szerkezete a két megjelenési formában eltérő. Az első megjelenési formájában az emberi méltóság tárgyi védelmi köre ugyanúgy nem határozható meg általános módon, ahogy a német gyakorlatban . Lényeges különbség a német és a magyar alkotmánybírósági gyakorlat között, hogy az oszthatatlansági doktrína értelmében az emberi méltóságnak nem lehet az élethez való jogtól önálló védelmi köre.

Az emberi méltósághoz való jog védelmének sajátossága a német gyakorlatban, hogy az emberi méltóság alanyi oldala kiterjed az emberi méltóság magánszemélyekkel szembeni védelmére is. Az emberi méltóság sérthetetlenségéből a magyar alkotmánybírósági gyakorlatban is kiolvasható az emberi méltóság garanciájának átfogó, magánszemélyekkel szembeni érvényesülése. Ezen túlmenően az emberi méltósághoz való jogot az alapjogi értékrendet megalapozó funkciója kiemeli a többi alapjog közül, amelyek állami beavatkozást elhárító és védelmi funkcióval rendelkeznek. Az emberi méltósághoz való jognak ez a különleges funkciója nyilvánul meg az alkotmányos identitás fogalmának megalapozásában is a német gyakorlatban. A magyar alkotmánybírósági gyakorlatból azonban nem derül, hogy milyen szerepet tölt be az emberi méltósághoz való jog az „implicit örökkévalósági klauzula“ megalapozásában.

Ettől függetlenül az Alkotmány értékrendjét megállapító alkotmánybírósági gyakorlatból az emberi méltósághoz való jog kitüntetett szerepe következik, amely az alapjogok emberi méltóság magjaként megalapozza az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatát, és amelyet az alkotmányos identitás tartalmi elemeinek konkretizálása során a jövőben nem lehet figyelmen kívül hagyni.

295 KISS ezt a kifejezést az Alkotmány lényeges magjára alkalmazta az alkotmány alapvető értékrendjét sértő alkotmánymodosítások alkotmánybírósági felülvizsgálhatóságának megalapozására. DR.KISS László alkotmánybíró különvéleménye, 61/2011. (VII. 13.) AB határozat, ABH 2011, 290, 348.

4. Az emberi méltósághoz való jog személyi védelmi köre a német és

In document 2. Az emberi méltóság az alkotmányban (Pldal 73-79)