bizo-ny{t6k nincsa arra, hogy a 896-os magyar honfoglalas eldtt tclepUlds lett volna ezen a n6vcn, ez teljescn valdszinutlcn.
Jegyzette:
Sarkany Karoly Jegyzo
Nemeth Janos m. k.
Bird.
• • •
10. ASZOD
[25n Helynevek Aszdd mviros Pest megyebdl, Vdczi jdrdsbul.
2ikra Aszod mvarosnak jelenleg csak ezen egy neve 61.
3ikra Bel Matyds, tudtunkra legregibb magyar orszdg geographidja szerint, 4ikre Aszodnak r6gi neve "Ostmuch" volt; i
5ikre a' Pochuk csalad adomdny level6ben azonban mar "Aszti" n6v alatt fordul elo, e' birtok Puchuk csaladrol Osztroluczky 's kesobb Podmaniczky csaladra szallott, mely utobbi azt felvid6ki tot ajku lakosokkal telepitette meg, 's miutan e' birtok az adomany levelekben mint puszta (: praedium :) emlitetik, valosziniileg ez volt az elso megtelepites.*
7ikre A ' k6zs6g hataraban meg a' kovetkezo helynevek 61nek:
a) Egy domb es kornyeke "Szent Kereszt" n6v alatt; tudtunkra Aszod szt Kereszti Apatsdg czime, mint egyhazi meltosag mai napig is fenn all: a' hagyo-many itt egy kolostorrul emlekezik, 's a' helyszindn tett dsdsok nagyobb ko 6s tegla falak alapjait fedeztek fel, valamint Varsanyi Janos m6rn6k ur legkozelebb tobb sirokat dsatott ott fel, mellyekben azonban csontok's nemely 6rdektelen 6rcz gomb's csat darabon kiviil semmit sem taldlt.'
b) Bakaj, egy, - ket dombldncz dltal- kornyezett volgy es ret - a nev ecedete nem tudatik.
c) Kastely, szabalytalanul vonul6 dombldnczok kozt, egy kiilon alio domb, mellyen az eke es a so epiilet maradvdnyokra talal.*
d) Sinai hegy, az azt kornyezo dombldnczok kozt magasabb jelenleg szollovel beiiltetett hegy.
e) Manyik a' varos kozelebeni szollo hegy; a' n6v eredete nem tudatik.
0 Juharos, egy nagyobb reszt mar kidsott erdo r6sz.
[26'] g) Boki erdo: egy hegyoldalon fekvo erdo r6sz, a' tot "bok" oldal - a' n6vnek valoszinii eredete.
h) Taban a' varosnak egy oldal r6sze.'
i) Kondoros: a' varos v6gen levo csdrda, 's a' k6rny6k6n ujabban 6piilt varos resz.
k) Galga: a' varos alatt nyugotrul keletnek folyd patak, ered k6t forrdsbul, mellyek egyike Csovarnal Pest megyeben a' masik Becskdnel Nograd n^egyeben van, e' k6t forras Piispok Hatvanndl egyesiil, 's Boldog kozseg hataraban a' Zagyvdba szakad.
Jegyzet: Aszodot illetoleg a' M61t. Baro Podmaniczky csalad levdltara bovebb *s minden tekintetben aiaposabb adatokat nyujthatna, e' leveltar Pesten m6\t. Bard Podmaniczky Jdnos Urnal van.
Kelt Aszddon* 1864ik 6vi Januar 28an Veztri Gyula
jegyzo
Iklad latta Dec 20k 863. Aszod. [26*]
• • * •
1. BliL M A T Y A S R A vezethetS vissza vaioban az a t6vedes,amelylk valoszinuleg Olmach (Almicsai) nevinek helytelen olvasatibol szamiazik. Aszod elso okleveles emUtese 1401. (Dl 42 760., Bistfaf 489. teg.)
2. Zsigmond kiraly 1404rben a vaci kiptalant utasitotta, hogy Poshyk (dictus) Benedek fia I>cnes kirilyi szabot es rokonait iktassa be az utodok neOciil elhalt Azow-i Liszlonak Nogrid megyei Tarcsa nevu birtokaba, a Pocsik csalad tehit nem Aszodon volt birtokos. (Dl 75 399., ZsO I I / l . 3522. sz.) Asz6d birtokosai a X l V - X V i szizadban az Aszddi, a Domonyi 6s a Hensd (K5nc51)> csalid^ a X V I . szizadban Weres Jinos, Vitez Jinos, Dengeleghi Gi^'ir, a XVII. szizadban a Garai, a Zt^rucZj^ a Szelcnyi es a Sztregovai Madadi csailid, 1691-ben I . Lipot Osztrokiczky Janosncnak adomanyozta. (Dercsenyi I . 227,, Turul, 1934. 78-79.)
3. Szentkereszt egykori prcihoritrei kolostor, elso okleveles emiitese 1320. (FUX-MOFFER D. - C i l N A R M . : Monasteriologiae Hungariae. Pest, 1860. 42.)
4. KaStclydoitib ndvcn elso irisos emUtese 1653. (PmL, Acta iudidalia miscellanea antiqua 1653. no. 5.) ^
5. Tabanra lasd Abony 7. jegyzetct.
. 6. Aszod lakossaga 1856-ban 1996, tQrUlete 2517 hold.
11. BAG
[29'] Bagh Kozseg fekszik Pest Pilis, 6s Solt torv. egyesiilt vdrmegy6ben, vdczi Jarasban.
2szor Ezen kozsegnek csak egy neve van.
3. E ' kozsegnek nem volt soha mas neve.
4. Az anya konyvek szerent, a' plebania historiajaban az van feljegyezve, hogy 1686«k evben midon Budat a' Torokoktol a' Csaszariak vissza foglaltak, a' Baghiak - a' hoU alig volt 50 visko a' kozseget, miutan a' Torokok sarczait tobbe nem viselhettek, - elhagytak, s ide s tova elsz^ledtek, 6s vdgre midon hallak, hogy a' torokok kiuzettek visza jovdn r6gi viskoikban, 6s ezeket elfoglal-tak, 6s egy Ids templomot 6pitettek.*
5. A ' kozseg honnan lett nepesedese nem tudatik.^
6. A ' kdzseg n6v eredet6rdl tudomas nincsen.
7. A ' kdzseg hataraban vannak tdbb dombok, nevezetessen Nagy 6s Kis Tatar ules dombja, ez hiheto, hogy a' Tatarjarastdl vette nev6tt,^ - van Betu porja, sz61tin van az ugy nevezett halal vdgy, a' hataron keresztiil folyik a' Galga vize, van az ligy nevezett Csintovany patak, mely ket mahnot hajt, -ezen patak veszi kezdetett a' Kis Baghi vend6gfogaddndl, 6s a' Baghi r6teken keresztiil a' Galgaba omlik.
-Bagh kdzs6ge hataros Keletrol H . Gydrkkel, 6jszakr61 Aszdddal, 6s Kartal-lal, nyugatrol, Domony 6s Egerszeg pusztaval, - d61rdl Hevizi, Szt l i s z l a i 6s Gyus pusztak* hataraival.
- Kelt Baghon Januar 8an 1864.
Paulevics Janos m. k. Alberth Ferencz Bird, jegyzd
l^^'l Hely nevek jegyz6ke.
Bagh kdzs6g fekszik Tekintetes Pest Pilis s Solt t. e. vdrmegy6k vdczi Jdrasaban, s lakossai mind Magyarok 6s R . Katholikusok.
A ' P16bdnia histdriajdban fel van jegyezve, hogy 1686ik 6vben middn Budit a' Tdrdkdktdl vissza vett6k a' Csiszariak, a Baghiak hol alig volt SO viskd, a' K6zs6get miutin a' Tdrdkdk sarczait tdbb6 nem tiirhettdk el hagytdk, es ide s tova sz611edtek, 6s v6gre midon hallottdk hogy a' Tdrdkdk ki Uzettek visza jdv6n r6gi viskqjukat elfoglalvan, 6s egy kis Templomot 6pltettek.
-Mi a helyneveket illeti
A ' falu leg idosebbjei ki halgatasa utan, ezek ekepen nyilatkoztanak - a' hatarban a' diillok a' kovetkezok; u. m. Peres, Malom, Gdrbe, Csintovany, Csaszar r6t, Arok allya, Vadaskert, Diosbereg, llajdani foldek, tirdei foldek, Oroszlo,* Szilvasvolgy, Nagyvolgy, Halagvdlgy, Szazoles, Rokalyuk, Nagy Tatar iiles, Kis Tatar Ules, Durka, Keresztfa, Temeto, Retszei, Galgavolgy.
-Ugy nemkiiloniben, van a' hatarban egy domb, mely Beta partnak nevez-tetik, ismet az erdoben van az ligy nevezett Halalvdlgy, vannak Tatar iilesi dullok, mellyek hihetoleg a' Tatarjaras maradvanyai.
Kelt Baghon* November 13an 1865. jegye/.te Paulovics Janos kozsegi jegyzd
Bagh Kiiseg icszerul A helynevek Jegyzeke. f-^l^l
* * *
1. Bag fiso oklcvck's cnilitcsc 1394. (Di 7934., Bartfai 469. reg.)
2. Bag 1647 16K3 ko/oit 1 portas telepules, 1686-ban ehneiiektil lakossaga, 1689 -1690-bcn kivctcsi osszeggel ailo/.ik, 1695-ben 0,75 portas, 1704-ben 31 katonaja harcol a kuruc seregben. (Kosary 17, 67.) 1715-ben 22, 1728-ban 50 adozo csaladfoje van.
(Petroci 132.)
3. A Tatariiles helynevek irott forrasbol ismeretlcnek a X V l l l . szazadig, nem hoz-hatok kapesolatba az 1241-es es 1285-os tatarjarasokk..i, valoszinuleg a krimi tatar sereg 1682. evi Pest megyei telelesenek az einlekel
4. F.gerszeg egykori telepiiles, elso okleveles emiitese 1343, (Dl 354 8., Bartfai 275.
reg.), Gyu az egykori Gyiu, Gyog (Diod) telepules elso okleveles emiitese 1312. (Dl 40 342.)
5. Oroszlo egykori tclcpirles elsd okleveles enilitese 1438. (Dl 13 163., 13 170., Bartfai 672. rep.)
6. liag lakossaga 1856-ban 1298, Kisbag puszta 14, osszesen 1312, terulete 4095 hold.
12. B £ K A S M E G Y £ R
[33^] Helynevek Bekis Megyer kozs^gbdl, Pest megyebol.
1.) Bekas Megyer (falu) es a hozza csatolt Kissing (puszta)* fekszik Pest megye Pilisi jarasdban a Duna jobb partjatol djszaknek 1/4 ora tavolra -6Budat61 ejszaknak 1 mdrtfoldnyire. — Pesthez 2 mdrtfold.
[33^1 2.) Bdkasmegyer nemetvil (Krottendorf)nak is neveztetik, azonban orszag-szerte csak Bekasmegyernek ismertetik.
3. ) E helyseg hajdanaban s. u. 1727ben m6g puszta volt, 6s birtak Gr6f Zichi Peter orokossei "Zichi Ferencz 6s Miklos" a mikent mar akkor is Bekasmegyemek neveztetett, tehat gyam'thato, hogy e helysdgnek soha mas neve nem letezett.
4. ) 1736ban mar mint kozsdg emlitetik, ezt bizonyitja a kozs6g petetj^re metszett 6v szam.^
5. ) A helyseg csuppan ndmetorszag kiilonfeie tartomanyaibol bekoltozko-dott csaladokb61 nepesitetett, lakossai csuppan nemetek.
6. ) Bdkasmegyer n6v eredeterdl mas bizonyossabbat nem lehet tudni, mint a hatarban Idtezo teijedelmes mocsaros 6s posvanyos rdszeken "melyek reszint a duna kiaradasa, reszint ho 6s essd vizcsurgasok altal folytonossan kelloen vizzel telve vannak" nyari holnapokban a bdkak annyira szaporodnak, hogy esteU drakban orditasaik miatt m6g szdmszdd kdzsdgek sem alhatnak - onnet eredhetett Bdkasmegyer helyneve, a midrt is faluva lett atalakitasa alkalmaval a bevdndorlott n6metek Krottendorfnak nevezt6k.^
7. ) Bekas Megyer helys6ge keleti iranyatdl kezdve djszaknak nyugatnak 6s d6\i iranyaig egy felhold forma hegylancz altal szakadatlamil keritetik be, 6s csak keletrol d ^ i iranydig van szabad kildtisa, honnan buda pest 6s a rakosi viddket szemlelheti meg.
Azon hegylancz kiildnfelekep neveztetik el, i i . m.: Mikldshegy - Eziist-hegy — KapolnaEziist-hegy — melyek szdldkerteknek hasznaltattnak. azutan kdvet-kezik keringdben a Voroshegy lancza, mely a keletfele n6z6 csucsan \6vo vdrds agyagrdl vette nevet, es hasznaltatik legelonek. Ezen vdrdshegy deli oldalan egy fmoman kikipezett anyagu meszko nagy mdrtikben folytonossan toretik. Innen [34r]
kdvetkezik a Mogyord hegy melynek keleti oldala alatt egy melegvizforras fejlddik, 6s egy "Omalom" nevii patakmalmot hajt, a honnan a bikasmegyeri nevezett Mogyord hegyet hamissan Omalomhegynek (Altmuhlberg) nevezik — azonban igazi neve (Mogyord hegy). E z azon hires feheregyhazi fdrras, mely evszazadok eldtt kelt iratokban Arpad sir-helye kipuhatolasara jegyhelyiil emli-tetik.
Onnan keletnek iranyozva kovetkeznek a puszta Kissingi homokhalmok, melyek legelok es szanto foldeknek hasznaltatnak - ezeken szantas meg asatas alkalmakkal sok epuletek alapjai talaltatnak, melyek egy hajdanaban ott fen-allott falut V varost mutatnak. De meg regi penznemek is foldmivelet kozben igen gyakran talaltatnak — mint peidaul: van az ezen jelentest tevo jegyzo gyiijtemdnyei kozt egy a mostani drcznemekhez nem hasonh'to jokora nagysagii es a regisigek gyiijtise fontos iigy erdekere nezve igen efdekes penzdarabja S. C.
nero claudius caesar s. a. tobbit foglalo koirattal. Kissing puszta n6v keletkeze-terol itt sem alapos sem alaptalan tudomas nincsen* — a puszta ejszak-keleti hatarvonalan a buda-Esztergomi orszag ut mellett az ugynevezett Bivalcsarda feddezi az utas vendegeket, melyen Grof Zichi birtoklata alatt egy bivalmajorsag lizletett, honnet is nevet bivalcsardanak megtartotta, kesobb a mikor az Obudai kir. koronai Uradalom birtokaba atkelt, vendeglonek alakitatott.
Innet a duna folyam mellett ejszakkeletnek reszint a telki allomanyokhoz tartozo foldek, reszint az Uradalmi Alodialis foldek egesz a Kalaz es bekasme-gyeri hatarak kozt dunaba vezeto vizcsatornaig terjednek, hol a bekas mebekasme-gyeri hatar vegzodik.
A hatarszeli dunaparton egy templomot formalo omladek talaltatik, me-lyet a kozonsig puszta templomnak nevezi, a bovebbi ertelmiseg feheregyhazi
vagy is ,','Maria Alba"nak nevezi - de sem keletkezeterol sem leomlasarol I^^^^l . . .eirol felvilagositast eddiglen is lehetett.
A hatarral szomszedos kelet es ejszaknak Kaldz nyugotnak Urom -delnek Obuda es keletnek a duna es azon tiil Kdposztdsmegyer - lehetoleg erdekben al meg jegyezni, hogy a hatarhoz a legkozelebbi mernoki munkalatok szerint 252 hold dunater is tartozik.
Kelt Bekas Megyeren* Dcbr 26. 1863.
Edhmann Antal m. p.
h. jegyzo
* * *
1. Kissing egykori telepules elso okleveles emiitese 1326. (Dl 29 999., Budapest I . 317., 347.)
2. Bekasmegyer elso okleveles emh'tese 1135. Megyer neven, 1287-t6l szerepel Bekasmegyerkent. (Bartfai 5. reg. Budapest I . 317.)
3. Bekasmegyer nevenek masodik tagja a megyer torzsnev, nepnevUnk magashangu valtozata. (Kiss 415-416.)
4. Kissing masodik tagja a Sink nemet eredetfi helynev (Schenk), jelentese 'csapszek, kocsma'. (Kiss 450.)
5. Bekasmegyer lakossaga 1856-ban 804, Kissing puszta 5, osszesen 809; teriilete osszesen 1661 hold.
1 3 . B £ N Y E
[35*] 1. Benye kozseg Pest Pilis Solt Varmegyeben kebelezett Pesti Jarasban van. E videk "Cserehat" nev alatt ismeretes, melly elnevezes a regibb idokben letezett sok cserfa erdoktol vette eredetet.
2. E kozsegnek mindenkor csak egy neve volt, melly most is el, es orszagszerte csupan e nev alatt ismeretes,
3. E kozsegnek mas elnevezese nem volt.
4. E kozseg 151 Oik ev fele legeloszor emlittetik, midon a kurucz lazadas volt.'
5. Benye kozseg felsd Magyarorszag videkerdl, tot ajkuak altal nepesi-tetett.^
6. Benye kdzseg nev eredeterdl hagyomanykep anyit tudunk, hogy a kurucz lazadaskor, kdrulbeliil 1510ik ev fele, raczok, es olahok e videk kdriil huzodvan azon tajat, hol a kdzseg fekszik megszallottak, mivel pedig az igen kellemes vdlgyet kepez, hol a szel sem fujj oly nagyon, es a hideg sem oily nagy.
foku, tdbbszdr emlegettek, hogy "binzsa" es "binya" vagy is j d , mitdl e kdzseg, Benye nev eredetet veszi.^
7. Felsd-peres szollo hegy az urasag kdzdtt folyt per miatt veszi nevet.
Jakabhegy szdlld, regenten egy Jakab nevii asszony itt felakasztotta magat. -Regi kut diillo, hol egy regi kiit van. - Pipis halom dvilld, az itt tanyazo sok pipis madartdl veszi nevet. Erdo vege diillo kdzeliben egy erdo letezik. - Pap hegy diilo, a papnak itt szoktak elebb tiisket vagni. — Hegyalja diillo, mivel a hegy alatt fekszik. Berek volgyi diillo, termeszetes fekvise vegett igy neveztetik.
Fazekas hegy diillo, a sarga agyag vegett, mellybdl hajdanta fazekakat keszi-[36'] tettek. - Hosszu-telek diillo hosszura terjedd, es nyuld kiterjedese vegett igy
neveztek el. - Regi templom hegy diillo, a tdrdkdk pusztitasa, es uralkodasa eldtt e hegyen volt a templom, de a tdrdkdk altal egeszen megsemmisitetett. -Regi szdlld hegy, a regibb idokben e helyen litezett szdlld miatt. — Bresczina erdo, a volt sok szilfatdl veszi eredetet. - Lomeny.vdlgy, mert regente, e vdlgy mellett, harom, vagy negy oily csalad lakott itt, kit e neven hittak. — Puskar vdlgy, mivel e vdlgy mellett egy Puskar nevii ember lakott. — Taban utcza, tdtul arnyekot teszi, es onnan ered mivel e hely oily vdlgyes, hogy a nap keveset siitt ide.*
-Benye* 1863 December 20-an.
Jegyzette:
Czollner Lajos m. p.
Benye kdzseg hites Jegyzdje.
1. Benye eko okleveles emiitese 1368. (Dl 5969., 9271.)
2. Benye 1546-1559 kozott meg lakott telepiiles. (Kaldy 304. sz.) A XVII szazad-ban puszta, Fay Mihaly 1714-t61 telepiti be Nograd megyebol, 1720-ig 18 joveveny csalad erkezett. (Petroci 132.)
3. Az 1514-ben zajlott Ddzsa-fele paraszthaborura celoz, azert nevezi kurucoknak a resztvevdit, mert egyik felfogas szerint a keresztesek nevebol szarmazott a kesobbi kuruc elnevezes, ez azonban meg megfelelo bizonyitasra var. Benye helyneve puszta szemelynev-bol keletkezett magyar nevadassal, az alapjaul szolgalo szemelynev a Benjaminnak lehet a kicsinyito-becezo alakja. (Kiss 103.)
4. Tabama lasd Abony 7. jegyzetet.
5. Benye lakossaga 1856-ban 806, terulete 2875 hold.
14. BIA
[37v] Az l o ' c Bia kozsig tartozik Pest Pilis es Solt harmas megyekben -Pilisijarasaban - E ' videknek, vagy falvak csoportozatanak kiilonben Buda vidik az elnevezese.
-Az 2kra A ' kozsegnek neve Bia - kiilonben a* nimet ajku vidiken lako szamos lakosok altal "M7ifl7"-nak is neveztetik, 's azok altal csakis e' neven ismeros. Orszagszerte csak "Bia" neven ismertetik. - E ' videknek - sott e*
kozsegnak lakossai nagyobb szamban nimet ajku ronktolikusok. — Az 3»k mas elnevezesrol e' kozsig nem ismertetik. —
Az 4>kre Mikor emlittetik e' kdzseg legkorabban - itt nyom nincsen, mert rigi irdmanyai 1811'k evben a' nagy tiiz altal megsemmisultek. Kiildmben a' refor: Eklesia "Egyhaz" mar ezeldtt 200 evekkel fen aljdnak emlittetik.*
-5sz6r A ' refor: vallasuak, mint tdrzsdkds ma^gyarok mit ekkor leteztek, t. i . 200 ev eldtt. — A ' nemet ajku rom kathk: azomban csak a* videktdl szomszed kdzsegekbdl 50-80 ivektdl fogva telepedtek ide, *s most mil fdldzik szamra nezve a' magyarokat.^
60r E ' szamra mitsem lehet megjegyezni, minthogy irott, v nyomatott emlekekkel nem bir; a* lakossag pedig hallomasban sem tud semmit.'
-7ikre Az ezen szam alatti kerdesekre nezve a* hatarban eldforduld topog-raphiai nevek csak azon ertelemben allanak, mint azok az ezen fenti pont alatt mar felemlitvek.
-Ezen kdzseg hataran keresztiil mend patakok kdvetkezdk. - A* Paty 6s K . Torbagyi hatarbol beszakadd patak "Fiizesi" folydnak neveztetik, mely elneve-zist a* patak menten siiriiven ndtt fiizfakrol nyerte. — A ' masik patak "Paprit"
folydnak neveztetik, szinte elnevezeset a' folyo menten levo Papi Kaszalldrdl vette, mely hajdan a' helybeli Papok Kaszalldjanak emlittetik. —
[38^] A mezdc v diilldk eredeterdl csekely tudomasunk van: Kiildmben ezek neveztetnek Papreti Tdmelliki Peres, Tovigi Tofaroki Urgehegyi -Kutyahegyi — Kdveshegyi — i s Kutfdld diilldknek. — Az elsdnek eredete onnit emlittetik, hogy ezen diilldben a' Papi Kaszdlld foglaltatott, a masodik -mert ez a' To mentin szantdfdldekbdl all - a* harmadik, -mert a' Patyi szomszid hatarra diillo szantdfdldeket a' lakosok egymastdl elszintvan — v i -gette pereskedtek - 's igy peresoldali diilldnek neveztetik. - a* negyedik azirt, mert a' Nadastdnak vegen van, i s szantdfdld i s kaszallobol all. - az dtddik, mert a' nevezett diillo a' mondot patakok kozt fekszik a* Tdnak alsd vigen lekerekitve - Tofarok nevet kapott. - a' hatodik - szdlld i s kdzlegelld - de mert a Kdzlegelldn sok iirge tanyazott — iirgehegyi elnevezist kapott. —
Szarvashegy ez szinte Szollohegy es Erdo meUett fekszik - azert hiheto - ott valaha szarvast lattak s igy arrol nevezik. Kutyahegy szinte szollohegy -de legkozelebb a' faluhoz, hova a' kutyak szamossan kijarvan - karokat tesz-nek, miirt meltan Kutyahegynek lehetett elnevezni. - Koves hegy - szollo es szanto fold - igen koves - nagyreszben a' miatt termekeny nelkiili fold - azert ily elnevezest nyert. - Vegre Kutfdld — ez hasonlokep szollohegy - egy nagy kosziklason melynek szikla aljan egy igen jovizu kut all - 's azert Kutfoldi
diillonek nevezik. Ez legjobb de legkevesebb bort terem.
-7ikre A ' hataros szomszed falvak - K . Torbagy, Torok BaUnt, Soskut, Etyek, Puszta zamol. Both (: puszta:) Zsambek, Paty es Csonkatevevel hataros - ezek teriilete-fekvese e' kozsegevel igen keves kiildmseggel egy forma 's birnak szdnto foldekkel, szollovel, Erdo es kaszalloval — legbovebben pedig koszirtes hegyekkel.
-Mint ezek utan a' kozsegre nizve kozelebbi alapos, vagy terjedelmesebb I-^*"^]
statistikai adatokat az ido rdvidsige miattis - felhasznalni ez alkalommal nem lehetetven ezen adatokat leheto hasznalat vegett ezennel beterjeszteni batrak vagyunk.
-Kelt Bian* 16/2 864
Szekir Thoma Andras Biro Mayer Antal Esk.
* * *
1. Bia elso okleveles emUtese 1192. (VamL 530.)
2. Bia 1546-ban lakott telepules, 1559-re a biaiak szetszeledtek es mas falvakban telepedtek le. (Kildy 61. sz.) ^ia 1647-1668 kozott 1,5, 1683-ban 1 portas helyseg, 1686-ban puszta, 1690-t6l lakott hely, 1695-ben 0,75 portas falu, 1696-ban 20, 1699-ben 36, 1701-ben 39, 1703-ban 44, (Kosary 18., I II. tablazat), 1715-ben 28, 1728-ban 54 az adofizeto csalidfdk szima. (Petroci 138.)
3. Bia helyneve puszta szemelynevbol keletkezett magyar nevadassal. (Kiss 109.) 4. Bia lakossiga 18S6-ban 1677, a hozza tartozo Csonkatebe puszta 86, osszesen 1763; teriilete 6599 hold.
0
1 5 . ( D U N A ) B O G D A N Y
Helynevek
Bogddny kdzs^gbdl, Pest megy^bin.
E* helysig nevinek tdrtineti eredetit illetaieg, a' kdzsigben adatok nem liteznek, a' plebdniai jegyzdkonyvekbdl klvehetd, hogy itten 1724 ivben m i r Plebdnia litezett, i s sok tdt csaldd lakott itten, honnan gyanithatd, hogy ezen [39^1 helysig rigenten tdt lehetett, 's miutdn Bogdan volt eredeti neve a' tdt szdbdl Bohdan vehette nevezetit; most tobbnyire nimet ajkuak lakjdk, magyarok mint egy nyolczad riszit teszik a' lakossdgnak. Bogdinynak van 2500 lakdja, 407 hiz szdma, 24 kulsd urb telke, 413 hold szdlleje, 248 kdzds legeldje, i s a' koronai Visegridi i s 6Budai Uradalomnak mig el nem kuldndten 1842 hold erdeje. -A ' lakossig fd ilelmi keresete a' SzaUdrndvelis.
Felelet a' kirdd pontokra:
1. Bogdiny helysige tartozik Pestmegyihez i s fekszik a' pilisi jdrdsban, a' Buda Esztergomi Ctvonalon a' duna mentiben.
2. Csupdn Bogdiny niv alatt dsmeretes orszigszerte.
3. ezeldtt Bogdan-nak iratott.
4. Nem tudatik.*
5. Ezen kdzsig kdrtilbelUl a' 18ik szizadban tdbbnyire nimet tartomi-nyokbdl ide vindorlottakbdl nipesedett.^
6. A* hely nevinek leirisiban, a* bevezetisben van megemlitve.'
7. E ' kdzsig hatiriban kiildnds tdrtinelmi nevezetessigek nintsenek, a' falu alatt mintegy 1/4 dra tivolsigra a' duna parton egy hidfd maradvinyai lathatdk, melly hid a' Sz Endrei nevu Szigetre vezetett i t , - i s onnit a' Sziget tulsd partjan Viczra, de errdl felvilagosltist senki sem tud adni.* - megje-gyeztetik, hogy az ugynevezett Schddi szdlld hegy alatt egy nagyobb szeru [40^ J kdbinya litezik, mellyben az ligy nevezett Irotvan kdvek (kiszitetnek) nagy mennyisigben kiszitetnek, i s Pestre szillitatnak, az iizleti forgis ezen kdbinyiban 50,000 frt kdriil van. Pest virosa birja birbe a* kor. Uradalomtdl.
A ' fdldek i s szdlldk diilld nevei kdzul, mellyek tdbbnyire nimet kitite-Ifiek, megemUtetnek: Friedhof Acker, Wiesengriinde, Saubaum, Schddi Bogen-hat, Zutheilung, lange Acker, Strassenlange Acker, donaulange Acker.
Szdlldk diilld nevei: Alte Weingarten, Schwabenberg, Lenhegy, Tompa, Csidai, Csepei, Schddi, Sajkd, lichtplatten.
Az erdd diilldk nevei: Kdrds, Kapucziner, Haufen, Blaubaum, Panduren-loch, Heuweg, Fuchsberg, Kalicsa, Orddg Anya, Hombdcz.
Ezen helysig hatdros Visegraddal, (Totfaluval), Sz Laszloval, Tahi pusz-tdval melly Totfalu kozsigihez tartozik, es a' Kis duna altal van elvalasztva.
Bogdiny* februir 4™ 1864.
Bergman Josef Biro
Fab6 Janos m. p.
jegyzo
81 i r k 6/2 864 Bogdany [40^]
szhoz
* * *
1. Bogdany elso okleveles emiitese 1287. (DF 248 3 1 7., Mon. Strig. I I . 223.) 2. Bogdany 1546-1559 kozott nipes telepules (Kaldy 503. sz.), 1647-ben 2, 1661-1668-ban 1, 1683-ban 0,75 portas helyseg, 1686-ban puszta, 1689-t6l telepul ujja, 1695-ben 0,5 portas stb. (Kosary 18.), 1715-ben 20 adofizeto csaladfoje van, 1728-ban a Zichy csaladnak 10 lij nemet joveveny csaladja erkezett, 1728-ban mar 76 az adozo csaladfok szama. (Petroci 138.)
3. A Bogdany helynev puszta szemelynevbol keletkezett magyar nevadassal, az alapjaul szolgalo szemelynev szlav eredetu. (Kiss 472.)
4. Romai hidfo nyomai vannak az ugynevezett Bolhavaron. (Dercsenyi I . 338.) 5. Bogdany lakossaga 1856-ban 2300, terulete 4321 hold.
16. B 0 G Y I S Z L 6
[ 4 H ] Helynevek Bogyiszld K5zsigbol Pest Megyibol.
Pest, Pilis es Solt t. e. Varmegyek, Solti jaras, Hajdsi keriilet.
Bogyiszld all ket onn all6 ado kozsegbol, 6s pedig kiil, es bel Bogyiszlo-bol. Kill Bogyiszlo bel Bogyiszlotol 1 1/2 mert foldre fekszik. 5300 hold terulete van, mely 62 6/8 Telket foglal magaban, — ebbol 2200 Lelek nyeri taplalekat - ez ado kozsegben 158 haz, es tobb istallo all fenn; de a' birtoko-sok nagyobb arvizek alkalmaval, mezei munka idejen laknak kint - valodi lakhelyek Belbogyiszlo. A'hatarelkiilonites meg nem tortent meg.
-E ' hatarban eldforduld topographiai nevek kdvetkezdk:
Pojtvai Diilo: tdbb hazokat, vegyes fekvesu kdzep termd tulajdonsagu szantd fdldeket foglal magaban; itt talaltatik a* "Pojtvai td" - ritkan kiapadd viz alias - mely a' Dusnoki hatart fiszakrdl elvalaszttya, — itt van meg az ollari [41^] szantdfdld, mely regenten egy "Ollar" nevu lakos birtoka levenn, innet
neveztetik itt az "ollari td", mely a' Pecseri es a' Pojtvai tdbdl ered.
-Szentkiralyi diilo: - tdbb hazokat, emeh fekvesu's j d termd tulajdonsagu szantdfdldeket tartalmaz; - itt talaltatik egy templomnak fdldben levo romjai, es temeto hely, mellyek most kerteknek hasznaltatnak. - Ezen diilo es szallas hely, egy hajdant itt lakott "Szentkiraly" nevu paprdl vette nevezetet.*
Szeked diilo: tdbb hazak, es szantdfdldeket foglal magaban. - A ' jelenleg is meg fenn alio egyes fak nagysaga mutatja: hogy hajdant itt nagy erdd vdlt -Nevet, szikes, rossz termd tulajdonsagu fdldjitdl vette.
Adacs duld: - tdbb hazokat, lapalyos, es kdzep termd tulajdonsagu szantdfdldeket tartahnaz - itt hajdant szinte erdd vdlt - A nev eredeterdl mit sem tudhatni.^
-Pecserikdz diilo: - lapos, csekely termd tulajdonsagu szantd fdldeket, es kaszallo reteket foglal magaban; - itt talaltatik a "Pecseri to" ennek vize a' legnagyobb szarazsaggal sem szarad k i — regebben sok hal volt benne, most semmi; tovabba a "halomi t d " is itt talaltatik, mely napnyugotrol valasztja el a' Dusnoki hatart. —
Lapishat diilo: - szantd, es kaszallo fdldet foglal magaban; - hajdant Erdd volt. Nevet, alacsony fekvesetol veszi, termesre is sovany termeszetCi. —
Falusziget diilo: lapos, sovany termd tulajdonsagu foldekkel - itt talal-tatik a' homorddi fok, es halasicza td. A ' sziget felosztatlan allapotban a' kdzseg tulajdona leven, azert neveztetik "Faluszigetnek" - homordd fok pedig a' homorddi hat-tdl; - halasicza pedig a' sok haltdl.
Botos 6s Czeglid hat dulo: alacsony fekvesu kdzep termd tulajdonsagu [42']
szdntd fdldeket 6s kaszalld reteket foglal magaban - itt mutatkozik egy hajdankorbdU "sancz", a nip monda szerint, itt hajdant tabordztak.
-Kdrtvis duld: lapaly, sovany termd tulajdonsagu fdldeket foglal magaban.
- Nevet, a mig mai napon is taldltatd kdrte faktol vehette.
Dinnyefdld diilo: - jd termd tulajdonsagu szantd fdldekkel. - Nevit az itt hajdant nagyban termesztett dinnyitdl nyerhette; fdldje homokos.
Pah sziget: lapaj, de j d termd tulajdonsagu fdldeket foglal magaban -hajdant ezen Ids szigetet kizarolag Pali nevu csalad birta; a' honnit nevit vette
Pah sziget: lapaj, de j d termd tulajdonsagu fdldeket foglal magaban -hajdant ezen Ids szigetet kizarolag Pali nevu csalad birta; a' honnit nevit vette