1. A rackevei kirilyi uradalom 1819-ben letesitette a telepUlest zselierek szimdra, es ez 384 dies telkeken SO h i ^ 6 l allt kezdetben. Ezt az uradalom birtokosa, Albert Kazmer Agost szasz-tescheni herceg 1822-ben bekovetkezett halila utin tisztelet6re Al-bertfaNinak, nemetOl Sachsenfeldnek neveztek el. (Budapest III. 301-302.) Savoyai Jend herceg tetjes neve Eugene-Francois de Savoie-Carignan (1663-1736).
2. Albertfalva lakossaga 1856-ban 299, teriilete 54 hold.
1. [15^]
Alberti Mezo Varossa tartozik Pest PlUs Solt t. e. Varmegyek Pesti jarasaba. - E kozseg az ugy nevezett „Cseihat" tovdben fekszik, 's hataranak ejszak keleti r^sze mar a' Cseihat tajat k^pezi, ezen „Cserhat" taj nevezett on-nan eredhetett, hogy regibb id6kben e k6zsegtiil eg^sz N6grad megye hataraig cseres erdo v61t az eg^sz vid^k.
2.
A' Kbzsdgnek csak egy elnevezese van jelenleg „Alberti'* melly neven or-szag szerte ismeretes, szaj monda szerent 1'^ szent Istviny kiiily idejeb<U „Istvan (puszta) falva*' nevet nycrt vdlna, mennyiben I»* Istvan Kiralynak e* kozseg ha-taraban a' Cserhat allyiban vadaszai es hajtd zselierei laktak, *s a' Kiraly ked-vencz vadaszo helye lett vdlna e' tajek. - ez szij monda csak, de bizonyitasara adataink nincsenek.* —
Mikent a' 2»k pontban is emlittetik a' legregibb iddben 'Istvan (puszta) falva" neve lett v6bia szij monda szerent. Kesobbi idoben 1711 ev koriil
"Al-bert" es "arok Albert**nek is hivatott, 's ez utobbi elnevezes onnan eredt, mert [l^^l a' kozseg megtelepittetese alkalmaval a' kdzseg retjen keresztiil vonuld vizarok
mellett telepittetett le; de ezen elnevezes jelenleg hasznalaton kfviU van.^
4.
E ' kdzseg 1711il( evben telepitetven meg ezen idotiil emlittetik legkorab-ban mint kdzseg, az eldtt puszta vdlt. —
5.
Alberti kozsege felvideki tdt ajkii nepekbdl nepesittetett, Hont es 2:dlyom megyekbdl, megpedig a kdzseg leveitirdban dizdtt 's tdt nyelven 1728>l^ evi Mdjus l^n kelt leirds szerent kdvetkezdleg. E ' kdzseg lakossai 1708ik ev kdriil
28 P E S T Y F R I G Y E S H E L Y N ^ V T A R A
Pest 6s Heves megy6k - akkoriban kibocsdjtott hirdet^sei folytan, — melly szerint a' torokkeli hadviseletek folytdn nagyr^szben pusztasdgga vdlt videkek ben^pesittessenek - Hont ^s Z61yom megy^kbol elsobben is Heves megye Szent Maria pusztajdn telepettek le, a' tisza folyam koriil, hol is az elso ] sziiks^gben fdldbe asot hazakat k^szitenek. 's abban laktanak, tortent azonban hogy bizonyos Varacskay Andras e' kozseg, akkoriban meg puszta foldes ura, 's Rak6czy Ferencz parthive kurucz katonaival e' Szent Maria nevii kozs^gbe erkezett ejjeli szallasra's miutan tapasztalta, hogy ezen kozseg lakossai totok's csak most telepednek, felhivta oket, miszerint hagyndk el e' helyet hol ugy is a' szunyogok csipesei n^kik eieg alkalmatlansdgot tesznek, fogadjak el az d ajan-latit, 's telepednenek le az 6 Albert nevii pusztajan Pest megydben. Ezen ajanlatat Varacskay Andrasnak elfogadtak feltetelessen, mert elob a' lakossag jobb meggyozodes v6gett koveteket kiildott Albert pusztara, megvizsgalando
annak minoseget 6s fekv^set. 'S miutin ezek a' legjobb hirekkel vissza erkeztek volna elhataroztik magukban miszerint Varacskay Andrds ajanlatat elfogadjak, 's Szent Maria kozsegebol eltavoznak, azomban a Kanelukban ITlOben a' kiiitott ] doghalal vissza tartoztata 's ennek elmultaval 1711'^^ evi Februar 14en huszon-het szekeren Szent Maria kozsegebiil elindultak Csanyi Gyorgy Takacs MiMly es Hawran Pal eloljarok vezetesiik alatt, magukkal hozvan akkori agostai hitvallas tetelt koveto lelkesziik Claudinyi Fridriket is, es Alberti pusztahoz szomszedos Pand kozseg erdeje alatt megallapodtak, - miutan jovendobeli foldes uruk Varacskay Andris akkoriban Pdnd kozsegeben lakot, a' hol is mig foldes umkkal a' szerzodest megkotottek a' szabad eg alatt egyhetig idoztek's azutin Albert pusztara erkezven letelepedtek.'
6.
A ' helynev eredetere nezve a' Kozsegnek adatai nem leven semmit sem lehet tudni. —
7.
A ' kozseg hatariban elo fordulo topographiai nevek. "Maraszti" ret, onnan ] neveztetett el mert posvanyos vizenyos volt. - "Kisasszony volgy" az erdo egy
reszenek elnevezese, onnan kapta ezen elnevezest, mert a' foldes urassag leany-kija ezen volgybe mulatott gyakran a' nyari evszak alatt's ez volt legkedvesebb helye. " l i p i n a " t6t ebievezes (: magyanil hdrsas erdo :) onnan kapta ezen erdo resz elnevezeset mert sok harsas volt es van jelenleg is benne. "Ha lesz"-szi szollok ezen 'Tia-lesz" sz6 onnan eredt, hogy a' kozseg hataraban fekvo futo homokkal boritott fold teriilet szollokkel iiltettettven be, miutdn annak sike-reriil nem v6hak meggyozodve "ha-lesz" nevet nyert, de kesobb diilonkint uj erdei, Homoki es Kenderhati nevezetett kapott. — Alberti kozsegevel hatdrosak ejszakrol Pilis es Pand kozsegek. Keletrol Tapio Szent Martony kozsege, delrol Irsa kozsege es Nyugatrol Dan Szent Mikl6s puszta.*
-1. Alberti elso okleveles emiitese 1339. (Dl 96 338.)
2. Az Alberti helynev tulajdonkeppeni ertelme Alberte, Albert tulajdona. (Kiss 45.) 3. Alberti kdzepkori eredetO falu, 1546-1559 kozott is nepes helyseg (Kaldy 230. sz). A XVII. szazadban puszta, 1711-t6l Nograd megyei jovev^nyek erkeznek, 1715-ben 43, 1728-ban 70 adozo csaladfoje van, ekkor foldesura Szeleczky Mar ton. (Petroci 128.) Tarnaszentmirian eppen forditva tortent, oda Alberti telepiilesrol kdltdztek at csala-dok. (Dercsenyi III. 626.)
4. Alberti lakossaga 1856-ban 1873, a hozzatartozd Danszentmiklds 364, dsszesen 2237. Alberti terulete 5802, Dinszentmiklds 6375, dsszesen 12 177 hold.
6. A L S O D A B A S
[ 1 9 ' ] Helynevek Oszveihlsa.
Also Dabas Kozsegbol. Pest Pilis ^s Solt t: e: megy6kbol.
-Feltet K^rdesek. Feleletek 1. A kozseg mely Jirishoz tartozik.
-1. Pest Pilis 6s Solt megyiben. - Pesti jarashoz 2. A Kozsegnek hdnyftle neve 6\t - melyik neve bir csak helybeli
elter-jed^sel melyik ismeretes orszdg szerte?
2. A kozseg neve Alsd Dabas - s csak e n^ven esm^retes.
-3. Volt e hajdan a Kozsegnek mis elnevezese?
3. Nem volt.
4. A kdzseg mikor emlitetik legkorabban?
4. Kozsegnek, vagy falunak csak is az urberiseg megsziinte 848 olta neveztetik, mert, miutin benne urberesek nem voltak, tehit csak puszta alsd Dabasnak neveztetet.*
-5. Honnan nepesitetett a Kdzseg? mikor k i iltal?
4. A Tulajdonos Halisz csalad mind addig meg a Tdrdk Budit birta - Also Nemediben lakvin, azert mert ezenn pusztasigon mely - ocsdtol - neme-ditdl egesz Kecskemetig tartott nem leven bitorsi-gos tartozkodisa onnan korminyozta ezenn pusz-t i pusz-t kiildmben is csak — gyula es menes pusz-tarpusz-tasra terjeszkedd — gazdasigit - a Tdrdknek kiveretese folytin Budibol - kdltdztek nehiny csalad tagok ezenn pusztira, es oda epitkezven nem csak -cseiedjiik — hanem zselierek szamira is - epitet-tek, azert hogy a sziikseges kezi munkisok helyben legyenek.*
-Igy szaporodtak meg iidd j i r t i v a l a hiztalan zsel-ierek. — Hizas zselier k i t: i : a maga hiziban lakik, meg most is nagyon keves van, - s igy az egesz hatir az egyes kdzbirtokosoke.
-6. Mit lehet tudni kdztudomisbd a nev eredeterdl?
6. A legregibb szerzemenyi okiratokban mellyek 1600tol 1724ig keletkeztek mindeniit - Dabasnak iratot, van azomban rea egy kett peida hogy
Do-bosnak is iratot. De ez - az igen nagy tobbs^g ellen6re nem lehet egy^b t^vedesnei vagy penna h i b i n i l , - s hihetoleg hazdnkban megfordult oily sok ajku nemzetis^gek, a szo hibas kiejtdsebol is eredhetett.'