7. Ezek.
-a:) Hegyeshegyi Diillo, az6rt neveztetik mert ezenn i6sz6ben a hatamak van a legnagyobb emelkedett-s^gii hegye mely egyes - s nem futo homok buczka hanem termo fold.
b.) Orszig uton tuli Diillo, az^rt neveztetik igy
mert ezenn Diillo labjdban fut el a Pest Aradi [20f]
orszig ut.
c:) Szollo fold Diilo, az^rt neveztetik, mert ezenn t^rs^g alig 25 6y olta az elhagyott legeldbol birtok arinylag kiosztatvin, az egyes birtokosdc kozt, - s az kiosztiskor szolot akartak bele iiUetni, de ez mind mai napig is csak szantofoldnek hasznaltatik.
De szolofold nev^t meg tarti.
-d:) Szekes Dulo, az^rt neveztetik igy mert a hatarnaJc e r6sze fekete fold sz^kel keverve rona. -d:) Telek Diillo, a Kdzseg keleti oldalan fekvd rona teriiletii szdntofdld - s minthogy jo min6s6gii, azonn szotol hogy Telekes, Teleknek neveztetik. — f.) Tomely^ke, ez nagyobb kiterjed^sii alio to mely mint egy 3 holdat tesz, - terem benne Ndd is. - s most arrol megemlekezhetd, mert mdg a mostani szarazsagig soha kinem szaradt, s ez ^vben anyira szaraz hogy a To fen^ktdl a fdldszinbe 1 1/2 dlnyim6\yen kelletik asni hogy viz fakadjon.
-g:) Elsd Nyilas. - E z a kdzs6g alatt levo, rona Retektdl nyerte nev6t.
-h:) Kdz^psd nyilas. - ez is rona t6rs6g. - de miutan az ezenn pont utan kovetkezo Duld ^s az g: pont alatt emlitetek kdzep^n fekszik az^rt ne-veztetik "Kdz^p Nyilasnak."
i:) Vizes nyilas. - E z azdrt neveztetik igy mert, ez lapaly turfas hely hol viz szokot i l l n i , 's a mostani szarazsdgban ez is vizmentes.
k:) Buczkak alja, ez majd sik majd homokos he- [20*]
gyekel valtakozo r^sze a hatdrnak s az6rt kapta az elnevezest mert homok buczkdk alatt teriil el. -1:) Buczkak. - E z az^rt neveztetik igy mert Futo semmit nem termo homok hegyekbdl all, m^g fii szal sem terem rajta.
-32 P E S T Y F R I G Y E S H E L Y N £ V T A R A
Also Dabas Kozsegnek az elo adotakon kiviil mis topographiai nevei nincsenek. —
Kelt Also Dabason * Dczbf 20. 1863.
[P. H.]
Szivos Zsigmond m. p.
Kozbirtok gondnok.
firkezett 12/19 863.
* * •
1. Dabas n&vtn els6 okleveles elofordulisa 1264. (DF 208 789.)
2. A X I V - X V . szizadban a Dabasi csalid birtokiban van, a X V I . szizadban lakott helyseg (Kildy 187. sz.), a XVII. szizadban puszta, a Dabasi Halisz csalid 1720-ban nyerte nidori adominyk^nt, 1744-ben 14, 1760-ban 16 ad6fizeto csalidfoje van. (Petroci 128.)
3. Dabas (Dobos) helyneve talin kirilyi dobosok egykori teleptilesere utal. (Kiss 171.)
4. Als6dabas lakossiga 18S6-ban 1581, tertilete 3018 hold.
999 [21']
1863
isore; Also-N^medi kozseg fekszik Pest Pilis Solt torv: egyesult megyek [ 2 l v j pesti jdrasaban, ds szekhelye a'szolgabirdi keriiletnek.
-2dikra: £ ' kozsegnek egyebb neve nines.
3dikra: Semmi tudomas sem Idtezik arrdl, hogy e' kdzseg hajdan mas nevet viseU vagy helyneve maskdp iratott volna.
-4dikre: Legkorabban emh'ttetik 1458-ban mar mint oly kdzseg, melynek r.
c. egyhaza 's papja volt, 6s sok viszontagsagok utan 1720-ban ismet helyreallitatott.*
-5dikre: N6pesit6s6rdl az adatok hianyoznak, egyediil a' helybeli plebania tdrtenelmebol (: historia domus:) annyi tunik k i , hogy 1600 Idiriil juhaszok telepiiltek meg itt nyajaikkal, 6s pedig reformata vallasu juhaszok.^
-6dikra: A ' helynev eredeterdl sem letezik okmany e' kdzseg birtokaban, es csak gyanithato, mikent nevdrdl iteive, e' hely egykor ndmet telep lehetett, mely tatarjaras es egyebb veszedelmek dltal kipusztulvan, kesobb magyarok altal szallatott meg.'
-ydikre: Alsd-Nemedi hatar diilldi 's egyebb rdszeinek kovetkezo elneve-z6sei vannak: Lapos, nagyobb reszben ret a' kdzseg keleti reszen az dcsai hatar kdzeieben. - Czenkhegy, egyresze szantdfdld, 6s egy resze szdlldvel beiiltetve, ejszakkelet fele. — Oreg szollok, a' hatar emeltebb reszen Ejszak kelet fele. — Rossz dereku diillo ejszak kelet fele, szantdfdldek, melyek ket vege j d a* kdzepe vagy is dereka sovany homok. - Bajnak dulld, reszben szantdfdld, reszben szollok szinte ejszak kelet fe\6; e* szollok sovany homokon leven, a i uUetdkkent bajnak iiltettetett be szollovel, innen eredhet a' bajnak elnevezes. - Urge volgy, l^dlyos szanto fdldek, hol sok iirge tanydz. — Rdzsakut dulld, j d szantd fdldek,
elnevezese az ott letezd kUttdl, melynek kdrnyeke nedves evekben viz alatt [22""]
szokott aUni, ejszak feie. - Csipa hegy, sovany homok domb ejsak nyugatra, szantdfdld a' kdrnyeke. - Kdrtefa dulld, lapalyos szantdfdld es ret szinte ejszak nyugat feie, az ott alt de mar nem letezd vadkdrtefardi vette eredetet. -Vidocsa, kis nadas, kdrnyeke ret es szantdfdld nyugatra a' haraszti hatar menteben. — Kis erdo, egy mintegy 34 holdas erddcske a' vaczi piispdkseg tulajdona, tdlgy- akacz- es nyarfakbdl all, nyugatra a' haraszti hatar menteben.
- Kenderes dulld, 68 holdas nadassal delnyugatra, melleken vannak a* kender-fdldek. — Tekeriilet, retek, melyeken vizes evekben a' sok viz miatt keresztiil
34 P E S T Y F R I G Y E S H E L Y N £ V T A R A
menni nem lehet de magasabb reszere messzire kelletik keriilni. - Laposhegy del feie, keves szanto fold, kornyeke ret Vany puszta"* a' rona menteben. — Horvat ere, turjanyos retek, nedves evben foly6 er del fele szinte a' Vanyi hataron. — Szatelek, dombos taj delkeletnek, homokos szant6 foldek a' vanyi es radai pusztak* hatarai menteben. — Kohalma, a' legmagasabb domb a' hatarban delkeleten, a' rada puszta kozeleben, homokos legelo. - Nemedi kozseghez csatolt felso-Rada puszta grof Raday csalad birtoka volt, most • gf Berchtold Richarde. — E ' puszta reszei: Csarda duUo az egykor ott alt csardarol elnevezve.
- Rekettyes, az ott levo rekettyebokrokrol. - Homok duUo, rossz sovany homok szanto foldek. - Haz dullo, a' benne dombos helyen alio regi csosz hazrol. - Rokas, szanto foldek, del feie, jo fold, roka lyukakrol, mellyekben olykor roka kolykok is fogattak el. - Horvat ere, nedvesebb evekben mely es folyoviz, mely nyugatrol delkelet fele terjedven a' rokas dulobol szigetet alakit.
[22v] _ VanyteIek dullo, jo kaszallok, a' Vanyi pusztaval hataros, delnek. — Tan-homok alja, deire, vany puszta es bugyi kozseg hataraval erintkezik, - Tan-homokos szantofoldek, kozbe kozbe eso apro kaszallokkal.
-Felso-Pakony puszta, Also-jNemedi kozsegtol ejszak-keletre esik, grof Te-leki Auguszta Bozson asszony tulajdona, homokos es turjanos reszebol all, berlik jelenleg a' soroksari gazdak. - Itt egyediil a' puszta templomrol nevezett diillo erdemel megemlitest, jo szantofoldekbol all e* resz, de a' puszta templom-nak csak helye lathato, hol most sok ko darab van elszorva. - E ' pusztaval hataros az Als6-Pakony puszta kelet fele, ez mar 6csa kozseghez tartozik.
1. Nevegy neven emliti eloszor oklevel 1065 koriil. (Dl 7., Bartfai 2. reg.)
2. Nemegy 1546-1559 kozott nepes telepiiles, 1546-ban Gyorgy pap, 1559-ben Janos pap gondozza a valoszfnuleg katolikus lakossagot. (Kaldy 119. sz.) Alsonemedi 1647-ben 2,5, 1668-1683 kozott 2 portas helyseg, 1686-ban lakatlan, 1692-ben mar csekely lakossiga van, 1693-1695 kozott 0,5 portas, 1704-ben 35 katonaja harcol a kuruc seregben. (Kosary 16, 63.) A Rakoczi szabadsagharc alatt es utan folyamatosan lakott.
3. A Nemedi helynev feltehetoleg puszta szemelynevbol keletkezett, az alapjaul solgalo szemelynev talan a magyar nyu, azaz kukac, fereg fonev csaladjaba tartozik.
A Nemedi nevalak kialakulasaban a nemet nepnev es a -d(i) vegu helynevek analogias hatasaval szamolhatunk. (Kiss 50.)
4. Vany egykori telepiiles, jelenleg Bugyi hataraban, elso okleveles emiitese 1277.
(Dl 975., Bartfai 89. reg.)
5. Rada egykori telepiiles, elso okleveles emUtese 1300. (Dl 1563., Bartfai 158. reg.) 6. Alsopakony es Felsopakony a kozepkorban Pakony telepiiles, elso okleveles ''•ese 1264. (DF 208 789., Bartfai 50. reg.)
Kelt Also Nemediben,* 1864, Januar 27.
jegyzette
1. Aporka kozseg Pest Pilis 6s Solt t. e. megydk pesti jarasaba az Also [27*]
Nemedi ker. szolgabirosaghoz tartozik.
2. A kozsegnek csupan a most is hasznalni szokott neve el, s ezen ismeretes.
3. Aporka kozsegnek mas neve nem volt.
4. Aporka kozseg mint kozseg 1761»k 6vben emlittetik mivel az elott a Vattay csalad pusztaja volt.*
5. Nepesittetett a Vattay csalad altal Bars megyebol, kiilonosen Szodo kozs^gbol.^
6. Aporka kdzseg n6w eredeterdl bizonyossat tudni nem lehet, sokan azt allitjak hogy hajdan Apor csaladi lehetett, s nevet innet nyerte, de egy r6gi hagyomany, mely az dregeknd meg most is 6\t mondja: Aporka, nomen deducit a porca; de hogy mi6tt vette volna nevdt az emse malacztol, azt kitapogatni, kipuhatolni nem lehet.'
7. Aporka kdzseg hataraban eldforduld topographiai nevek ezek: Pdntek domb. A kdzseg deli reszen levo domb, mely temetdnek haszniltatik -hivatik igy, s a kdz dletben - Aporkan ismeretlen emberrel gyakran megtdr-tenik, hogy hallja ezt, miszerint Aporkan mindeg Pdnteken temetnek. mit fel fogni mindaddig nem tud, mig csak a temeto domb nevet meg nem tudja. Putri.
E neven neveztetik a kdzsdgtdl nyugatra, a Duna fele eso harom egymasbol folyo domb. Nevdt e hdrom domb a putri szotol vevd, mivel a domb oldalaban hajdan putrik voltak bevagva. Kenydr latd hegy. Aporka kdzsegtdl szinte nyu-gatra esik egy maganos domb, mely a tdbbi dombok kdziil kivalik magassaga altal. Nevet a hagyomany szerint meg akkor nyere, mikor Aporka telepitetni kezdett Bars megyebdl, a mikor is a telepeddk legelsdbb is barmaikat szallitak le a pasztorokkal, s ugy temek vissza csaladjaik visszaszallitdsadrt, mely ido alatt
az itt hagyobb pasztorok 6\e\me elfogyvan, fel felmentek a legmagasabb [ 2 8 ' ] dombra, megnezendd, ha vajon a Kis Dunan erkeznek-e mar a tutajok
gaz-daikkal s elelemmel. Dalya domb. E neven neveztetik a kdzsegtdl ejszakra, 6pen a falu felett emelkedo homokos domb, melyen szep rozsvetesek szoktak lenni.
Nyaldka. Egy kacskaringos folyam fendk hivatik e neven, mely a' KisDunaba megy, s onnet ered, hajdanaban tele volt vizzel, de jelenleg buza termo fdld.
Tekereser nevet visel Aporka kdzsegtdl keletre szantd fiMdjei kdzdtt kigydzd kjapadt er, mely eredetdt szinte a Dunabol vette s ujra a Dunahoz kanyarodik vissza. Hajdan folyt benne a viz, jelenben pedig a legjobb tisztabuza termd fold.*
36 P E S T Y F R I G Y E S H E L Y N £ V T A R A
1. Kozepkori neve Kapolna, elso okleveles emiitese ezen a neven 1439. (Csanki I I I . 334.) Kapolna puszta 1559-ben. (Kaldy 177. sz.) Aporka neven 1629-ben fordul elo eloszor. (Szarka 55.) Wattay Pal 1761-ben Hont es Bars megyei kisnemeseket telepit pusztajara, ettol kezdve Nemes Aporka neven is szerepel. (Dercsenyi 1. 226.)
2. A X V I - X V I I . szazadban puszta telepulesre 1696-ban 22 joveveny csalad erkezett, 1699-ben 20, 1701-ben 19, 1703-ban 16 adofizeto csaladfoje van. (Kosary I I I . tablazat) A R a k o a i szabadsagharc alatt ujra elneptelcnedik.
3. Az Opur, Apor szemelynev kicsinyito kepzos alakjabol keletkezett a helynev, alapjaul talan a magyar apa fonev szarmazeka szolgal. (Kiss 57., 58.)
4. Aporka lakossaga 1856-ban 920, a hozza tartozo Szentkiraly pusztae 9 1 , osszesen 1011; terulete osszesen 5378 hold.
[P. H.] [P. H.]
Helynevek [ 2 3 ' ] Apostag kozsdgbol, Pest Pilis 6s Solt t. e. vdrmegydk
Solti Jdidsdbdl.
1° szamra. Apostag kozsege fekszik Pest Pilis es Solt t. e. megyek Solti jarasaban — a' Duna balpartjan, mellytol a helyseg 260-300 olnyi tavolsagra teriil el, 6s pedig Duna-Vecse mvarosnak dszak-keleti - Duna Egyhaza kozseg-nek d61-nyugotti kozel szomszddsagaban; - hataros ezen helyek hatarain kiviil, m6g Solt mvarossa 6s Mariahdza s Csanad pusztak hataraival.
2k szamra: A kozsegnek neve elofordul N(agy) Apostag elnevezese alatt is, de az egyszerii „Apostag" bir csak helybeli elterjedessel, s ezen elnevezes alatt ismeretes orszag szerte.
3k szamra: A X V I I k szazad masodik feleben helysegunk neve "Apostol"
volt, kitiinik ez ndhai ovari 6s szent miklosi baro Pongracz Gyorgy vaczi piispok drtesitv^nyebol (: informatio :) mellyben elo sorollatvan a' Vaczi megydnek azon helyei, hol nem katholikusok birnak egyhazat, es Katholikus lelkeszsdgek nincsenek. "Apostol calv" — mi annyit jelent hogy 1675''«" helysegiinkben kizarolag csak helv. hitv. lelkdszseg viragzott. Illy elnevezese helysegiinknek csak hogy tobbes szamban t. i . Apostolok, meg jelen a szdzad elejen is -legalabb Mendi Lipot patentalis Katona 1803b61 valo nyomtatott ivdn iratott helysdgiink.
4k szamra: A kozsdg mikor emlittetik legkorabban? Hihetoleg Szt. Istvan kiraly idejdben, mert tortdnelmileg be van bizonyitva, hogy nevezett kiralyunk a' Szt. Vazulrendii gorog apdczak szamara 1025ben a Veszpremvolgyi kolostort epittetvdn, ugyan ezen szerzetes noknek adomanyozta Apostagot; - adomany levele eredetileg gorogiil volt fogalmazva, azt kesobb Kalman kiraly parancsara
Simon pecsi piispok latinra forditotta - melly Pray Gyggy egyik munkajaban [23*]
olvashato (: de ezen munka k6zn6\m \6v6n - a hely meg nem nevezheto :) Hanem annyi bizonyos, hogy azon okmanyban helysegiink neve elo jo, -kiildmben hogy tudhattak volna az emb'tett apaczak mi illeti oket, mit es mennyit adomanyozott nekik Szt. Istvan? Fessler es Horvath Mihaly tortenet iroink 1318ban tesznek emlitest Apostagrol, ekkor ugyanis a magyarhoni piispdkok - az egy Vaczi kivetelevel - mert ez ido szerint a pUspoki szek tires volt — Apostagon gyultek ossze, tanacskozni. Ugy latjuk hogy Apostag akkor, nem igdnytelen falu, hanem tekintdlyes varos volt.*
5k szamra: Honnan nepesitetett? Minthogy a regibb okmanyok ha letez-tek is illyenek, reszint hanyagsag miatt, az a' kozseget meg latogatott tuz veszelyek folytan elenyeztek, s erre a leg venebb lakosok sem emlekeznek —
38 P E S T Y F R I G Y E S H E L Y N t V T A R A
meghatarozni s hatarozottan allitani in lehet. Az lijabb idoben tomeges bejovetelek nem tortentek, az egyes csalddok altaU szaporodasa a kozsegnek felette kiilon nemii helyekrol tortenik, leg inkabb eszre veheto a Rom. Cath.
egyhdznal.'
Apostagon jelenben harom keresztyen egyhdz allvan fenn mind haromnak kiilon temploma van es iskolaja.
1 ° ' Az Agost. hitv. egyhaz, mellynek tagjai legszamosabbak es az 1857k evi osszeiras szerint 1123.ra tetetnek. Ezek magyar nyelven csak ugy beszelnek mint a tot nyelven, az isteni tiszteletre is egy hdten a magyart mas heten a' totot hasznalvan.
2or A helv. hitvallasnak egyhaza: ennek tagjai 569 szamot tesznek es magyar nyelven beszelnek.
3or A Rom. Cath. Egyhaz tagjai az elobbieknel kevesebb 6s csak 487 szamal vagynak, azok a* magyar nyelv mellett mintegy, egynegyed reszben totiil beszelnek s ez utobbiak kozott vannak szamosb csaladok, kik mint felsd megyei drotos totok telepedtek itt meg, sm6g e maig is ezen kereset modot folytatjak.
Zsidoknak is van sinagogajok es iskolajok szamok szinte a fennti ossze iras szerint 460. - ezek a zsido 6s nemet nyelven kiviil, a magyart kedvellik legjobban es hasznaljak a neppel vald erintkezes alkalmakkor.
[24''] 6k szamra: Mit lehet tudni kdztudomasbdl sat,:? Ifj. Resd Ensel Sandor lir "Helynevek magyardzdja" czimii munkajanak elsd fiizeteben vad - Jankovics Miklds ur utin indulva helysegiink nevdt gdrdgbdl szarmaztatja: t. i . e ket szdbdl "Apostolon hagion" (: szent apostolok :) 6s csak ugyan a felhozott gdrdg szavak meglehetdssen kiallitjak falunk nevet = "Apostag' Falunk nevet vette templomtdl, melly a 12 apostolok tiszteletere volt emelve, - nevezett szerzo szerint V l - V I I k . szazadbeli epitkez6s lehetett - a monda szerint ott allt, hol jelenleg a helv. hitv. egyhaza i l l , es szazadunk elejen lerontatott (: de bizonyos, hitelt erdemld adatokra szert tenni mar nem lehetett:). Ha igaz hogy ezen templom vagy inkabb kapolna, mar V I vagy V l l k szazadban epiilt, akkor a templom letez6se hiveket, lakosokat feltetelezven, bizonyos hogy helysegunk mar a* Magyarok bejdvetele eldtt letezett.'
Mindezt azonban mely homaly boritja, — s itt a hajdannak nyomba igazitd okmany ait fel lelni nem lehet, mert mint mar mondatott nem csak hanyagsag hanem a tdbb izben rombold tCiz vesz is ezeket kegyetleniil dezmalta
*s vegkep megsemmisitette.
(: A 3. 4. es 6. sz. a megegyzdseket Tisztelendd Bednar Josef jelenlegi Plebanos ur szives kdzlem6nyei nyoman sikeriilt ide iktatni :)
7k szamra: A kdzseg hataraban eldforduld topographiai nevek e kdvet-kezenddk: Diilldk: Felsd duna melleki, Lomberi, Laposi, Sirhati, Papr6ti, Hegy-hati, Oreg Sakori, Sakor fokai, Csonka eri, Morgomai, Szdlldk aljai, Tabanyi, Ddghalmi, Pinter, Temetdi, Kenderes (: vagy Kertek aljai:) Fiileszeki, Fiileszeki Mocsar, Kakaseri, Telek, Okdrjaras, Cseri, Hegyekkdzi, Hosszu, Felsd cseri, Kis Kovacsos, Szabad (: Szabadszallasi ut vezetven erre :) Malom eri, Kopahalmi, Oreg Kovacsos, Buki, Oreg Temeto, Gydngyviragi (: erdo :) Rev, Sziget.
A kdzseg hataraban van: 2815 hold 762 szantd fdld 1972 h. 893 •<>
l'"^"] ret es kert, 130h. 175 0 ° szdlldk, 1023 h . 893 Do legelok, 441 h. 949 • «
Erdok 263 h. 1025 0 ° Nadas, 784 Qd haszontalan. Ebbol a lakosok terein van 41 3/8 volt urberi telket tevo fold - talaltatik itt 177 volt urberi zselier, kik a legelo illetoseghez igenyt tartanak, tovabba vannak 5 szabadosok, es taksas zsell6rek. A tobbi i6sze a hatamak a kozbirtokossag altal birtokoltatik - az urbdri rendezes es legelo elkiilonozes meg nem lepett eletbe - ebbeli itelet minden perczben varatva.
Veszedelme a' hatarnak azt iti csaknem semmi ellent alio parttal es gattal ellatott, sigy nem korlatolt Duna - melly gyakori ki onteseivel nevzetes es sokszor igen erezheto karokat okoz.
Sajatsagos az is hogy a' kdzseg ebben a' szazadban - mar ketszer, nevezetessen: 1826 es 1862^ evben tetemes tiiz veszely altal latogattatvan meg, etekintetben is sokat szenvedett - elsd alkalommal az Agost. hitvall. Evang.
temploma, pap lakja, es iskola epiiletei zinte leegtek - valamint a Zsidok sinagdgaja is.
Vdgtere talaltatik a' hatarban, a belso 20 egynehany korcsmakon kivul 3 kiilsd csarda is, mellyek 1-ejea fiileszeki, 2^ a gydngyviragi, es a 3k a duna melletti Rozsa csarda, melly utobbi leg inkabb a' szomszed Duna Egyhaza kdzseg altal kompokon fenntartott - dunan altali-rev-kdzlekedes kedveert epi-tetett, ezen rev helyiseert a 1>Egyhaza kozsege jelenleg 42 fkat o. e. part penzt fizet az Apostagi Kdzbirtokossagnak.
Kelt Apostagon* 1864 evi Januar ho 28an
1. Apostag elso okleveles emiitese 1217. (Krit. jegyz. I . 111.) Varos voltira nines adatunk.
2. Apostag 1546-ban puszta, 1559-bcn eleg nepes telepiiles, a kesobbi torok bssze-irasokban nem szerepel. (Kaldy 42., 329. sz.) Ennek ellcncre 1647-1683 kozott 0,5 portis falu, 1686-ban puszta, 1690-bcn lakott helyseg, 1691-ben mcgint lakatlan, 1695-ben 0,12 portas, 1696-ban 17, 1699-bcn 13, 1701-ben 33, 1703-ban 48 adofizeto csalidfoje van (Kosiry 19, III. tablizat), 1715-ben 19 adofizeto csaladfoje van, 1720-ig 8 csalid erkezcU Ndgrid megyebol, 1728-baii 40 adofizctS csaladfo 61 itt. (Petrdci 142.)
3. Neve talin elhomilyosult dsszetctcl a regi magyar Apos (Opos) .szemelynevbol es