1. Csomad elso okleveles emh'tese 1219. (Varadi R^estmm 223.)
2. Csomadra 1729-ben erkezett nehany szlovak csalad, addjg puszta kb. 1541-t6l (Kaldy 236. sz.), 1730-ban 11, 1744-ben 19 adofizeto csaladfoje van. (Petroci 132.)
3. A Csomad nev etimologiajara lasd Csanad 3. jegyzetet.
4. Csomid 1723-ban m ^ puszta, ezert onallo egyhaza sem lehet. Az evangelikus templom 1784-ben epiilt fel torony nelkul. (Dercsenyi I . 308.)
5. Csomad lakossaga 1856-ban 773, terulete 1532 hold.
Csomor kozseg, - Pest P. 6s S. t. e. Megyek, Dunan inneni Kerulete, Vacz [86v]
jarasaba van kebelezve, mellynek szikhelye elobb Gedello volt, jelenleg pedig Isaszegh. —
Fekvese, - hatarai, eszakrol Toth, Keletrol Mogyorod, delkeletrol Ke-repes, delrol Czinkota es a' Kerepesi orszag lit, del nyugott es nyugottrol Puszta Szt Mihaly, eszak nyugottrol Palota.
-Elnevezesere nezve, valamint jelenleg, ugy az elott mas nevet nem viselt mint Csomor.
-Emhtetik pedig ugy mint puszta legkorabban 1696. - es 1702 ev kozott, mint Kozseg pedig szinte mar 1741. evben,* - birta 1727.ben sziil. Karoly Katalin, elobb Vattay Janos ozvegye, azutan Gyiirky Istvany hitvese, kesobb Roth Adam neje, ezutan Grf. Keglovich, ez 1760ban cserebe adta Grassalkovich herczegnek, kitol vigre B'o Dyna szerze meg.
Az elso lakosok szarmazasi helye ismeretlen, ezek azonban mind annyian totok, es vallasukra nezve Evangelicusok voltak,* Js csak joval kesobb t. i . 1827.ben telepedtek ide a' nemetek Buda kiilvidekerol. (leginkabb Buda Orsrol.) Lakjak ezen kozseget Magyarok, Nemetek is Totok, kiknek osszes szama 1295. tesz, ezek kozott van vallasra nizve 854. R . Cath: hitQ, 418. EvangeHcus, 7. reformatus is 16. zsid6, - nemzetisegre nizve pedig Magyar csak 84. Nemet 334. tot 861. zsido 16.
-A ' R: Catholicusoknak van templomok a' Szt: Haromsag tiszteletere, is 1772. evtol ota fen all, - az evangelicusok Czinkotara jarnak templomba. —
Szantofoldjei, mellyek 36. telket kepeznek, a* kovetkezo diillokre osztvak, [87']
u: m: Sikdtor,^ ,Hosszu fold, Palotai hatar, Palotai kvit, Szeles fold, Szollok megetti, Kis szent Mihaly, Tatar hanyas, is Osztricza.
-SzoUohegyei k i t reszben iiltetvek, u : m: 0, is Cjhegyen, 's evenkint 8.
egisz 9. ezer ako bort teremnek.
-Csomor helyseg pecsetjen a' nev felirason kiviil meg 1754. evszam van
visve."*.Elnevezesinek eredetihez semmi nyomok nem vezethettek.* -Kelt Csomoron* 1864. Januar ho 15en
Taglioni Janos hjegyzo.
Ursprunger Mate Biro
94 P E S T Y F R I G Y E S H E L Y N ^ V T A R A
1. Csomor elso okleveles emh'tese 1135. (Dl 5775., Krit. jegyz. I / l . 59.)
2. Csomor 1546-1559 kozdtt puszta (K41dy 200. sz.), 1715-ben 14 adofizeto csaladfoje van, 1723-t61 telepiti a Wattay csalid,. 1720-ig 26 nogradi jdvev6ny lakta, 1728-ban 41 addfizetd csaladfoje van stb. (Petrdci 1^2.)
3. Sikator egykori telepiiles, koribbi neve Hartyin, vagy Szentmarton vagy Mezd-szentmarton, elsd okleveles emb'tese 1335. (Dl 2884., Bartfai 247. reg.)
4. Csdmdr eddig ismert legregebbi pecaetjen COMOR olvashato, lenyomatait 1728-tdl ismerjuk. (PmL, CP I I . 114-a. foL 23.)
5. Csdmdr helyneve puszta szemelynevbol keletkezett magyar nevadassal, az alapjaul szolgalo szemelynev a magyar csdmdr, azaz 'gyomorrontis, unatom' jelentesQ fdnevbdl szarmazik. (Kiss 168.)
6. Csdmdr lakossaga 1856-ban 1320, a hozzi tartozd Nagyszentmihily puszta 130, dsszesen 1450, teriilete 5685 hold.
Csdvar Koisig [88']
iszor Fekszik ,Dunan inneni Keriilet Pest Vmegye Vaczi jaras leg iszakibb tajan, Pest, Nograd Megyik szilen, Heves Varmegye fele huzodo Cserliat nevu vidik nyugati riszin.
-2°'" A Helysig neve Csovar (: Totul Csuvar) 's ember emiekezetet halado idok olta is ily niven ismertctett.
3 ° ' Volt e' a' Helysignek mas neve is hajdan, arrol mit sem tudunk. -4 -4; Valamint arrol sem tudni bizonyost regi kronikak vagy mas okmanyok hianyaban, hogy mikor cmUttetett legkorrabban.'
-Azonban az 1844'k ivben Orkinyi Ferenczy J6zsef altal, - . Pest Varmegye Varosi, Kdzsigi, i s Pusztai nivtara czim alatt kibotsdjtott kdnyvetskil^n, Csdvarrol irva van: Rigenten mint B i i l Matyds emliti a' Rasskay nemzettsig birta; - a' Varmegyei protokol szerint 1699i*' evben Egry birta, - 1702ben 28 jobbagy lakta 1727ben. A ' Bosnyak Nemzettsig, - Egry Gydrgy, i s £va ('s e' csalad jussan Bene, Balogliy, Darvas, i s D i v i n y i Csaladok : )' s Csdvar neve a' mult szazadban tdbb okmanyokban eldfordul, mellyek azonban magan iigyek haszndlataul csaladi kissebb Archyvumokban hevernek. - E szazad 4''^ tized-jiben Balla magyar kdltd a' Csovari Varromokat gydnydrii ^egeben meginekli, melyet egy dndlld miiben tdbb regikkel egyiitt kdzre is botsajtott.*
-Kiilonosen azonban az, hogy e' helysigrdl, 's illetoleg a' Varardl, e' regen kiviil sehol sints emlitis, mintha nem is letezett volna. E ' sorok irojanak alkalma volt ligy magany kissebb niuvekben, mint regi 's nagyobb folyd iratokban olvashatni; - Pest Megye dsszes Varairol, - ligy hogy azokban meg Solymar, es dtsai varakrol is titetett emlitis, miknek nyomai mar alig liteznek, - mig Csdvarrol, melynek sziklahegyin felsiges romjai mai iddben is az utas figyelmet mar meszirdl lekdtik emlitis sem titetik, mintha Pest megyiben nem is le-teznik; — Azonban pedig Motsarinak, a Nogradi varak tdrtinetirdl irott mun-kajaban sints emlitis, mi vilagos tanusaga annak, hogy Csdvar azon tdrteneti korban is, middn a lovagi varak (ha akarjuk nevezni rabid Varak :) akar meny-helyiil, akar pedig a V i d i k biintetd ostoraul szolgaltak legyen, Nogradhoz soha, de mindeg Pest megyihez tartozott. —
5or A nipesitisrdl mit sem tudni; A ' regi falu, mely hajdan a Varhegy [88v]
tdviben fekiidt, a' lakossaggal egyiitt a tdrdk vilagban elpusztult, - az ujabb nemzedek pedig valosziniileg mi a csaladi niv hasonlatbol is latzik, a' Nograd, i s
96 P E S T Y F R I G Y E S H E L Y N £ V T A R A
Hont megyek tdtsagdbol keriilt, melly azonban eredeti T6t jellegit, ugy nyelv-ben, mind viselet es szokasaiban naponkint veszitve, magyarosodik.^ —
6or Miutdn traditiok szerint hajdanaban a hegyen levo Varat bizonyos Csoi nevii csalad ipitete, a* Varat Csovaranak neveztik,* a hegy toviben ipiilt telepet pedig Csdvar allyanak, mely kisobben nagy fduvd notte ki magdt, 's liatdra oly nagy vala, hogy egisszen Vaczig terjedt. - A Tordkvilagban elpusz-titatott a helysig, 's lakossaga riszint leoldostetett; - riszint pedig a kis maradvany szit szoratott.
-A hagyomdnyok szerint rigi Vdrdt 11^^ Leopold Cs: 's Kiraly romboltatta szit. - Szintin Leopold Kiraly idejiben keletkezett a mostani falii,* mely a Varhegytdl mint egy 900-1000 61 tavolra ipitetett, 's Csoivdmak neveztetett, utobb Csovarnak, 's maig is e' nevet birja.
-7er Varhegy erdo risz a* romokrol; - Vashegy erdd, ejszaki oldala meredek, kdves, a' rajta talaltatd vasrisz tartalmii kdvekrdl. - Haromhegy, erdd harmas siivegirdl. Csifuta erdds hegyhit szarmazdsa nevinek nem tudatik. -Harsvdlgyi oldal, erddsig dili oldala a' vdlgyben, 's a pentzi hatarhoz tartozd tulsd oidalon talaltatd harsfdkrol hivatik igy. - Kerek rit erddrisz rajta taldltatd gdmbdlyii gyeptirrdl. Hegyes hegy erdd koszoruzta gdmbdlyii hegyes hegy. -Pazsit szdntdfdld ijszakrol mirtikletesen lejtds gyep volt. - -Pazsiti rit szintin onnan neveztetik. Vizdlld, szdntdfdld teknd alaku hegyhdton vizallastol. -Lestyinafelett, szantdfdld tdt szdrmazdsu nevezet az az tseple felett. - Forrdsok szdntdfdldek ijszaki oidalon sok forrdsok voltak 's innit a diild neve. - Cft felett, Ut alatt szdntdfdldek Sdpra vezeto uttol kaptak neveket. - Rigi szdlldk.
Szdntdfdldek's legelldk hajdani szdlldktdl. - Hosszu fdldek szantdfdld tagositas eldtt hosszu keskeny szantdfdldek voltak; a dulld megtartotta nevit. -Klokots: egyenes 's nagy kiterjedisii hegyi lapdly szdntdfdld eredetit vette a regen ott taldltatd klokotsfdktol. - Klokotsi Uget, itt az a kiildndssig meriil fel hogy a klokotsfdktdl hivatik igy mint a szdntdfdld, 's noha a ligeten tdbb mint 24 neme van a' fak i s tserjiknek, Klokots mig sem taldltatik. - Tdi rit.
hajdandban td volt egy riszin. - Malom rit a' Malomtol. - Kdziphegy szep szantdfdldek, hegy k i t riti vdlgyek kdzdtt 's a hatdrban a kdzipsd hegy, ettol vette nevit, 's mellyen a' Vdtzi kdzlekedisi lit hiizddik vigig Atsdnak. - Dubina erdd tdt n i v tdlgy erddktdl vette nevit. — Dubina feletti szdntdfdldek ugyan ettol eredtek. - Mdtyas vdlgye a' szarmazdsa nem tudatik. - Tzugyenitza, szantdfdld's legelld tdt n i v , - oly forras van ott, ha mindeniitt kiszaradnak is a forrasok, 's patakok, ott mindig erds irben tdr ki a viz, 's nagy szarazsagban a' falusiak oda jdrnak a falusiak buzdt mosni, 's rostdlni, — eredeti nevit onnit vette, (rostdld) vagy is rostas vdlgy. — Mily arok: erdd, vdlgy aljdn levd nagy drokrol. - Motsolya szantdfdldek, allydban voltak posvanyos ritek (kulomben tdt szarmazasu nev)* - Zsatskdrit oly alakii formaban hasittatak ki. - Kosz-maly vdlgye: bozdtos hely, ugyan azon nevu lakos hajdanaban kezdi a bozdtot irtani, 's kapa aid venni; 's pilddjat tdbben kdvettik, lett ugyan oly nevii r i t ' s szantdfdld. - Aranyhegy, szdlldk fmom bortermisirdl arany hegynek nevez-tetik. - Van a hatdrban mig tdbb jelentiktelen nevii duld, mit eldsorohii azirt nem tartotta czelszerunek e' sorok irdja, mert a niv szarmazasat nem tudni 's nem is gyanithatni, 's oly hely, melyhez valami tdrtinet csatlakoznek nints.
-Braletz hegy a Var hegy alatt (rigi tdt elnevezis) ezen hegy gyomrdban ki merithetetlen legjobb mindsigii miszkd talaltatik melybdl a lakosok tetemes jdvedehnet huznak.
-Ha 2L kerddpontok leirasdnak ollyak is csusztattak be, mellyek a' k(xiyv eredeti czillydnak i s linyeges kivdnalmanak nem felelnek meg, azok kihagydsa a' tisztelt Szeikesztd Or bdlts belatisdra bizatik.
-Kelt Csdvdr'^ Febr 20an 864.
kdzli
Veress Bertalan mp jegyzd
* * *
1. Csovdr telepiiles elso okleveles emiitese Cso neven 1389. (Dl 64 972.,Bdrtfai 457.
reg.)
2. Balla Karoly: Hosregik a magyar eloidokrol. 1826.
3. t s o v i f 1546-1559 kozStt lakott helysig, (Kdldy 418. sz.) elmenekul a 15 eves hiboru idejen, 1653-1661 kdzdtt kuriilis telepiilis, 1683-ban 0,5 portas falu. (PmL, VpGL, Urbarialia 1578-1742. no. 24. es Kosary 17.) Cjjatelepul 1690-tdI, 1704.ben 10 katondt ad a kuruc hadseregbe. (Kosary 68.) 1715-ben 18, 1728-ban 39 addfizetd csalad-foje van stb. (Petrdci 133.)
4. A Csdi csaldd eloszor 1389-ben szerepel (Dl 64 972., Bartfai 457. reg.), vald-sziniileg a tcleptilisrdl vette a nevit a csaldd es nem forditva. A X V . szdzadban Castrum Chew niven a Rdskayak birtoka es Ndgrdd megyehez tartozik, 1460-ban a vdci piispdke, 1461-ben mar Csdvi Miklds garazddlkodik a vdrbdl. (Dercsenyi I . 310.) Mdtyds kiraly 1474-ben Csdvdr birtokat a hutlenne vdlt Nesai Jdnostdl eNette es Parlagi Gydrgynek adomdnyozta. (Dl 88 716.), Csdvdron 1486-1505 kdzdtt a Kdfldi csalddnak is van birtoka (Dl 88 715., 88 929.), maga a vdr 1490-ben is Corvin Jdnos keziben maradt. (Dl 19 657., Bdrtfai 1147. reg.)
5. I . Lipdt (1655-1705) es I I . Lipot (1790-1792) idejere a csdvdri var mdr rigen romhalmaz, 1552-ben keriih a tdrdk kezire, valdszinuleg mig a X V I . aazadban e^usztult 6. A mocsolya magyar fdniv forrds^int a szerb-horvdt, es a szlovin nyelv jdhet szdmitdsba, elsd okleveles eldforduldsa 1138. (TESz I I . 939.)
7. Csdvdr lakossdga 1856-ban 833, terUlete 2785 hold.
33. DAB
[92'1 Helynevek Dab kdzsigbdl, Pest Solt megyibdl.
a' solti jaras legfelsd riszin Domsod kdzsigel ugy oszve ragasztva hogy attol csak egy keskeny uttza valasztja el. hataros Domsodel nyugot kelet i s keletrdl, Dilre Tass kdzsigel iszakra az ugynevezett Raczkevei Duna aggal, -lakossai szama mint ez eldtt 50 ivel is volt, mintegy 600 kik igen nagy riszbe reformitusok i s fdld miveldk van benne 19 1/4 jobbagy telek. - Orkinyi Ferenczi Josef Pest Pilis i s Solt megyei helynivtara czimii munkaja szerint mar 1291ben fen allott, - a' kdzsig pecsitje 1686 dta szolgdll. - 1291be mar mint falu ajandikoztatott el I I I Andras kiraly altal neje Fenina Kiralyninek.*
192^1 Dab Kdzsig hajdanta a' Dunahoz kdzel volt ipitve az ugynevezett Teleken mely a Telek nevet onnan vette hogy azon hely a' duna aradisatol nagy riszbe mentes, - a tatarjaraskor a' kdzsig feldulatvan, ugy jdtt a' kdzsig kijebb a' mostani helyire, de az idd mikor ez tdrtint nem tudatik biztonsdggal, sem hogy honnan nepesitetett be.*
-A Reformata vallas Dabon kezddddtt 1563ba, _ 1652be Papja volt Peterdi J a n o s ' s az egisz kdzsig Reformatussa lett. Iskola tanitd csak 1678 olta van - a sziildttek matriculaja kezdddik 1753ba az eldtt alUtas szerint el igett.
Hegyes halom a' hatir d i l i riszin a' Tassi hatirhoz kdzel van, rigiek hallomasa szerint a* Tatirjariskor hordatott dszve temetkezisi helyul 's egy halmot kipez mely hegyes, i s a melyrdl vette nevezetit.
Sziget a kdzsig alatt a duna mentibe fekszik mely azonban most viz nem foly a kdrul mig is szigetnek neveztetik; rigenten duna dntis l i v i n a* kis duna kdrul folyta, de ezen kis duna mar rigdlta holta vilt s csak akor folyik, ha a duna a partokat meg higja, ezen sziget jelenleg gyiimdlcs i s tiizi faval van teH's csak nehol veteminyes, lapossai pedig mind kaszallok.
Kavicsos a kdzsig alatti kertek mellett, jelenleg szantd fdld, de szantis alkahTiival meg most is sok tigla kavics i s kdvek talaltatnak ott, melyrdl vette nevezetit, rigiek hallomisa szerint ott kapolna volt.
Gombis hegy egy homok domb mely mindig haszontalan fdld l i v i n marha allasnak hasznaltatott 's mert allasos kdvir sok gombat teremvin, arol neveztetett el.
Nyari vdlgye j kaszaUdk neveiket Bencze Eva volgye ^^^^ tulajdonosaikrol vettik.
Horvat volgye •'
Bugyi kutja egy csorda kut a' hatarba, nevit csiniltatdjarol nyerte.
-Bura godre a falu alatt hajdan nagy godor, mely mindeg tele volt vizel, jelenleg ki szaradt es betelt lapos hely, nevet az ott szomszidsagba volt igen rigi
birtokos Burarol nyerte, mely csaladnak mar nyoma sines nilunk.
-Kis telek rigenten szanto fold, kesobb kaszallo lett, minthogy az arvizek rongaltak, jelenleg ujra fel szantott fold, hajdanta kis telkekre l i v i n osztva nevit arol vette. —
A kdzsiget az ISSO'^^i arviz nagyon megrongalta, de az 1838'^^ arviz pedig ugy elrongalta hogy csak 9. haz maradt szarazon a' tobbi nagy riszbe elpusztult, 1850be ismit bent volt az arviz, de nagy kart nem tett.
Kolt Dabon febr 9 864
Jegyzette Dab^ kdzsig Eldljardi Vargha Josef mk
Jegyzd Nyari Istvan Bird [P. H.]
2565 Dab Kdzsig Pest Pilis i s Solt varmegye Solti Jarasabdl. [93^]
• • •
1. Dab elso okleveles emiitese vaioban 1291, de nem I I I . Andras (1290-1301) ajandekozza Fenenna kiralyncnak, hanem a Wralyne Domsod foldet, a Foveny, Dienes cs Sumilo szigetekkel egyutt adomanyozza a nyulakszigeti apacaknak, ^ek hatarjarasa soran emh'tik Da bot is, (Dl 1322., Bartfai 134. reg.)
2. Dab 1546-1559 kozott nepes telepules (Kaldy 321. sz.), 1647-1683-ig 0,75 portas helyseg, 1686-ban ebnenekiil, 1689-t6l kezd ujjatelepulni, 1695-ben 0,5 portas falu stb., 1704-ben 6 katonaja harcol a kuruc seregben. (Kosary 19, 76.), 1715-ben 15, 1728-ban 37 stb. adofizeto csaladfoje van. (Petroci 142.)
3. Dab lakossaga 1856-ban 643, terulete 1000 hold.
34. D A N Y
[95^1 1. Dany kdzsege, Tekintetes Pest Pilis i s Solt t. e. varmegyibdl. - Vdczi jaras, Isaszegh! Keriilet.
2. Dany magyar falu, k i t lassan emelkedd domb aljaban, kdzepin a' falu felsd vigin fakadd pataktul atmetszve, lakja 1500 RCatholicus, 10 zido, pa-rochiahs templommal, hatara barna agyag, mindenfeli gabnat jol megtermi, j d buza 's sok dinyije terem, erdeje nagy kiteijedisu, melyben sok szarvas te-nyiszik, legeldje azonban homokos — hataraban 4 aprobb forras van i s egy Danysar nevezetu mint egy 50 holdnyi mocsara. E helysig igen rigi eredetu 's mint a' monda i s hagyomany tartja, most mar harmadik helyen fekszik, de ezt megerdsitd hiteles okmanyok hianyoznak, az elsd hely Szentkiraly,* mely haj-dan a haj-danyi hatart kipezte ott allott Dany, mely a' monda szerint 4. B i l a kiraly alatt pusztittatott el, nevezetes, hogy azon erddriszben, mely jelenleg is Szent-kiraly egyhazanak neveztetik "hossziitlsztas" van egy sirdomb, mely Sebestyin sirjanak neveztetik, errdl a* monda azt tartja, hogy mikor a* Tatarok az Or-szagot pusztitottak, a' danyi lakosok a' Szentkiralyi mocsarba, mely most a' legjobb kaszalld, menekiiltek, 's tdbb napokig ott tartozkodasuk litan, egy bator firfiu. "Sebestyin" nevu arra vallalkozott, hogy d rejtekiikbdl kmienend kdriil tekintendd, valjon aTatarok elvoniiltak-i m a r ' s a' middn az ugynevezett hosszu [96'] tisztara i r t , talalkozott tdbb Tatar, kik dt megfogvan a' lopatkora kdtdztik i s
addig hurczoltak meg meg nem halt i s holt testit otthagytak, — middn a' Tatarok elvonultak *s a' Danyiak rejtdkdkbdl eldjdttek a' faliijokat lerombolva i s Sebestyint halva talaltak, dtet azon a' helyen eltemettik, mely jelenleg is Sebestyin Uniajanak neveztetik, megjegyzendd, hogy ezen sirdomb az litas figyelmit magara vonja, mert azon nyaron altal mindig zdld galyt talalhatru, mert a' vidik lakoi, oly kegyelettel viseltetnek e' hely irant, hogy mindenki k i a* mellett ehnegy az erddbiil egy zdld agat vag i s azt a* Sebestyin sirjara dobvan aldast mond poraira, ki inkabb iszonyii kinok kdzt halt meg, nuntsem hogy lakos tarsait elariilja, miltd lett volna szentek soraba soroltatni; -jelenleg is tdbb Sebestyin csalad i l Danyon, mely mondanak hitelessiget kdltsdndz. Dany kdzsige jelenleg harmadik helyen fekszik, a' rigi telkeinek nyomai most is Idthatok, de az kinem puhatolhato, mikor iplttetett a' jelenlegi helyre, a' maida azt tartja, hogy a' jelenleg is alld Szentgydrgy Kapolna,* mely a' Danytdl dihiek mint egy 1000 dlnyire egy domb tetdn diszlik, a' Szentkiralyi egyhaz maradvanyaibol epittetett 1750 ivben, - Dany elobb fekiidt iszaknak lathatd romokon - i s azutan ipitetett kdrul.
Szent Kirdly az 1730ik evben Grof Grassalkovits foldes ur altal Danytul elszakittatott 6s hatar dombokkal elkiildndztetett, azon idd olta kiildn pusztat kipez i s eldbb B^o Sina jelenleg a' Belga bank tulajdonahoz tartozik.
3. a' helynek nevit a' legrigibb iratokban Dan-nak talaljuk, jelenleg pedig Ddny-nak iratik.
4. a' kdzsig mikor emlitetik eldszdr, kinem piihatolhatd, hanem a' monda szerint mar 4ik B i l a Kiraly alatt fent allott.^
5. hogy honnan nipesittetett nem tudhatni, hanem itt talaltatnak hajdan [96^]
virdgzasban alio nemes csaladok, kik a' magyar tdrtinelemben is jeles szerepet vittek, mint Tdkisi Dovai Demeter Vdrndndl elesett Piispdk i s hadiir, ivadikjai kik jelenleg a' kdzsigben 12 csalddfdt kipeznek, jdszdgaikat zdlogba a' Szent Benedeki Kdptalan birja, jelenleg is kereset alatt van, tovdbbd Baghi abas Gddor kik 1646 ivben nemesekki lettek 11 csalddfdt, Ldzdr jelenleg 12 csaldd, K u -runczy jelenleg 14 csalad fd, Sebestyin jelenleg 10 csalddot kipez, tdbbi csalad niv tdbbnyire "nomen proprium."*
6. az dtddik pontban a' kipiihatolhatd megfejtetett.
7. a' kdzsigben eldforduld topographiai nevek, mint utakrol, erddriszrdl, vagy halomrol nyervin nevezetiiket semmi historiai jelentdsig nem jellemzi 's igy emh'tist se irdemelnek.
Kelt Ddnyon 1865 evi Kardtsony hava 2len
Pavaitska Endre Tdkesi Doczy Pdl biro hites Jegyzd Ddnyi josef tdvb
Gddor Miklds Gddor Gydrgy
Helynevek
Ddny kdzsigbiil - Pest Pilis i s Solt megyibdl. [98']
ISO Ddny kdzsig Pest, Pilis, i s Solt t. e. VMegyiben Vdczi Kerulet, Isaszeghi jards.
2 ° ' Ddny magyar falu, k i t lassan emelkedd domb aljaban, kdzepin a falu felsd vigin fakadd pataktul atmetzve, lakja 1447 RCath: i s 10 Zsidd. Paroch.
Templommal, hatdra bama agyag, mindenfile gabondt jdl megterem, jdl meg-terem, j d bora i s sok dinyije meg-terem, erdeje nagy kiterjedisii, melyben sok szarvas tenyiszik, legeldje azonban homokos, - hatdrdban 4 aprd forras van, i s egy Ddnsdr nevezetii mint egy 50 holdnyi mocsdr. — E helysig rigi eredetu, mint a monda i s hagyomdny tartja, most mdr harmdik helyen fekszik, mi az egyhdz Idtogatdsi kdnyvekben Idthatd, - az elsd hely Sz! Kirdly, mely hajdant a Ddnyi hatart kipezte, ott fekiidt Ddny, mely a hagyomdny szerint 4ik B i l a kiraly urahna alatt pusztitatott el. A masodik helye a jelenleg fekvisitul ejszakra, mely a telkek romjaibul tisztan Idthatd 1544»it ivben ls6 Ferdindnd jdatt a tdrdkdk dltal pusztitatott el, - Nevezetes hogy a Szl Kiralyi erddben, hol 4ilf Billa alatt Ddny fekiidt van egy erdd risz "hoszu tisztds" n i v alatt, - a
102 P E S T Y F R I G Y E S H E L Y N £ V T A R A
hagyomany azt tartja, hogy iso Ferdinand alatt midon a torokok pusztitottak, Ddny kozsig lakoi Szt Kiralyi erdo szdmszidsdgdban fekv6 Tapio rengetegbe rejtodztek, ott van egy sirdomb mely Sebestyin sirjanak neveztetik, errCl a hagyomdny azt mondja, hogy mikor a Torokok az orszdgot pusztitottak a Ddnyi lakdk mind ott voltak elrejtodzve, mely most a legszebb kaszdlld, — s 1 tdbb napokig ott tartdzkoddsuk utdn egy bdtor firfiu Sebestyin nevezetii, arra vdlalkozott, hogy d rejtekibiil kimenend kdrul tekintendd, valjon a Tdrdkdk elvonultak e mdr? s amiddn az ugynevezett "hosszu tisztdsra" i r t , tdbb tdrdkkel taldlkozott, kik dtet megfogvdn a Idfarkdra kdtdttik, i s addig hurczoltdk mig meg nem halt, s holt testit ott hagytdk. - Middn a Tdrdkdk elvonultak, s a Ddnyiak rejtekiikbdl eldjdttek a falujokat lerombolva, i s Sebestyint halva taldl-tdk, dtet azon a helyen eltemettik, mely hely i s tdj jelenleg is Sebestyin linidjdnak neveztetik - Megjegyzendd, hogy ezen sirdomb az utas figyelmit magdra vonja, mert azon nyaron dltal mindig zdld dgakat taldlhatni; mert a Vidik lakoi oly kegyelettel viseltetnek a hely irdnt, hogy mindenki, k i emmel-lett ehnegy az erddbdl egy zdld dgat tdr i s azt a Sebestyin sirjdra dobvdn, alddst mond poraira, k i inkdbb iszonyu kinok kdzdtt meghalt, hogysem eldrulja hol vannak elrejtodzve testvirjei, - ez igazdn virtanu volt. - jelenleg is tdbb Sebestyin csaldd i l Ddnyon, mely e monddnak hitelessiget kdlcsdndz.
A Harmadik hely, hol jelerdeg fekszik, a tizenhatodik szdzad utoljdn i p u h , is a Szt Gydrgy kdpolndja, mely a falutul mint egy 1000 dlnyire dilnek egy domb tetejin diszlik a monda szerint, de az egyhdz Idtogatdsi kdnyvek szerint is a Szt kirdlyi egyhdz maradvdnyaibul 1750ik ivben kiszfih. Szent Kirdly 1730ik ivben Grof Grassalkovis fdldes urasdg dltal Danytul elszakitatott, i s hatar dombokkal elkiildnitetett, azon idd dta kiildn pusztdt kipez i s a Bard Sina Gedelei uradahndhoz tartozik.
301 E helynek nevit a legrigibb iratokban Dan-nak taldljuk, jelenleg Ddnynak uddik.
-1 4er A kdzsig mikor emlitetik eldszdr? k i nem puhatolhatd, hanem a monda szerint mdr 4ik B i l a kiraly alatt 1200 eszddbe fenn dlt.
5^' Hogy horman nipesitetett? nem tudhatni, hanem itt taldltatnak hajdant virdgzdsban dlld nemes csalddok, kik a magyar tdrtinelemben is jeles szerepet vittek, mint Tdkisi Ddczy Demeter Vdrndndl elesett Piispdk i s Had-vezir ivadikjai, kik jelenleg a kdzsigben 12 csalddfdt kipeznek, jdszdgaikat zdlogba a Szent Benedeki Kaptalan birja, tovdbbd Baghi alias Gddor kik 1646^^
ivben nemesekki lettek kipeznek 11 csalddfdt - Ldzdr 12. Kurunczy 14 Sebestyin jelenleg 10 csalad fdt kipeznek, a tdbbi csaldd tdbnyire bevdndo-roltak.
6or Hatodik k i r d i s az dtddik pontba megfejtetett.
7er A kdzsigbe eldforduld topographiai nevek mind utakrul, erddriszriil, v ^ halomml nyervin nevezetuket, semmi histdriai jelentdseggel nem birvdn emlitist nem irdemelnek.
Kelt Danyon* 1864ik i v Januar 27en
Tdkesi Doczy Pal Bird
[Megjegyzis: a p. 94r-v 6s 9 5 ' P E S T Y F R I G Y E S kirdopontjainak 6s Utasitdsinak a pontos mdsolata, ezirt ezeket nem kozoltiik.]
« * *
1. Szentkiraly egykori telepules, elso okleveles emiitese 1312. (Dl 40 342.), nem azonos DdnnyaL
2. A Szent Gyorgy kapolna 1740 utan epiilt, 1777-es canonica visitatio emliti, ma mar a romjai sincsenek. (Dercsenyi I . 327.)
3. Dany elso okleveles emiitese az 1272. ev esemenyeivel kapcsolatban a XIII.
szazadi magyar Margit-legendaban. (GOMBOS F . A.: Catalogus fontium historiae Hungaricae II. Bp., 1937. 1526).
Dany helyneve szemelynevbol keletkezett magyar nevadassal, az alapjaul szolgalo szemelynev a Daniel rovidiilesebol vagy szlav szemelynevbol szarmazik. (Kiss 173.)
4. Dany lakott 1546-1559 kozott (Kaldy 262. sz.), 1668-1683-ig 0,5 portas hely-seg, 1686-ban lakatlan, 1690-t6l telepul ujja, 1695-ben portas falu stb., 1704-ben 13 katonaja harcol a kuruc seregben (Kosiry 17, 68.), 1715-ben 17, 1728-ban 55 adofizeto csaladfoje van. (Petroci 133.)
5. Dany lakossaga 1856-ban 1410, Szentkiraly puszta 12, osszesen 1422; teriilete 7800 hold. '
35. DOMONY
[100'] Helynevek Pest Pilis 6s Solt t. e. megyikben kebelezett
Domony Kozsigbdl. —
1. Domony Kozsige fekszik Pest megyiben a' vaczi szolgabiroi jarasban a*
Galga volgyin; ezen volgy a' rajta keresztiil folyd Galga nevu pdtaktol vette nevit, mely Ndgrad megyei Becske kdzsignil ered.
2. A ' kdzsignek csak egy neve van i s mint Domony ismeretes orszag szerte.
3. Hagyomany szerint neve onnan ered, hogy az itt lakd kozbirtokossag eleje hajdan Ndgrad megyei Domonyik kdzsigbdl ide szakadvdn mostani lakdhelyiiknek Domony nevet adtak.*
-4. A ' kdzsignek eredete bizonytalan hagyomany szerint maga a' kdzsig mintegy 1660 matrikulaja pedig 1680»>t ivtdl litezik.*
5. A* kdzsig Gdmdr i s Turdcz megyikbdl nipesitetett. -6. Ezen pontra a' 3>k pont alatti felelet alkalmazandd. — 7. A* kdzsig hataraban eldforduld pontok nevezetei:
Mezd, nincsen.
Duldk. Kaposztas duld. Valamikor kaposzta termesztetett benne most r i t ,
Duldk. Kaposztas duld. Valamikor kaposzta termesztetett benne most r i t ,