1. Az Ors helynev -tikzsnevDol vagy puszta szemdlynevbol keletkezett magyar nev-adassal, az alapjaul szolgalo torzsnev vagy szemelynev toveben az otdrdk er, azaz 'ferfl, feij' jelentesu szd rejlik. (Kiss SO.)
2. Budadrs elsd okleveles emiitese Ors n^ven 1236. (DF 238 252., Bartfai 22 reg.) 3. Buda.drsben 1546-ban csak 3 csalad lakott, lSS9-ben azonban mir 61 felndtt ferfit vettek szamba csaladjaikkal. (Kaldy 83. sz.) A XVII. szazadban puszta, 1720 utan telepiti be a Zichy csalad, 1740-44 kdzdtt 50 nemet jdvev6ny erkezik. (Petrdci 138.)
4. Csik ^ykori templomos helyseg, elsd okleveles emiitese 1296. (DF 237 414., Bartfai 151. reg.)
5. Budadrs lakossaga 1856-ban 2521, Csiki puszta 3, dsszesen 2524; teriilete 4416 hokl.
Adatok [ 5 7 ' ] 1. Pestmegye. Pesti jaris. Dabasi keriilet.
2. A kozsig csuppan csak egy "Bugyi" nevei bir es ezen neven ismeretes orszdgszerte.
3. Tudomas szerint nem volt mds elnevezese.
4. Ezeldtt mint egy 150 ivel keletkezett.*
5. Nepesitetett Grof Beliznay Jdnos mint akkori teljhatalmii tulajdonos dltal az drszdg kiildmbdzd riszeibdl.'
6. A niv eredetire nezve irott vagy nyomtatott emlekek nem liteznek, de sikerult utdn kerdezis folytdn, azon nagyon valoszinii adatott kipuhatolni, hogy az e kdzsignek td szomszidsdgaban mdig is litezd Sari nevu - mdr ezeldtt rigen fen dllott - kdzsigbeli totok, a kdzsig akkori telepedisi helyen utazvdn ke-resztiil egymdshoz azon mondatott intiztek "ai tu budjec djedjoria" mely mondatbdl az azt halott megtelepitd magyarok altal csak a budjec kiejtetis jegyeztetvin meg, neveztik el a most 3000 lelket szamldld falut Bugyinak.'
-7. A kdzsig hatdrdban eldforduld tdbbi topographiai nevek, Sdndor halma egy a lapajbol kiemelkedd dombocska, mely azon iddben mikor a niptelenseg miatt mint akkor a miivelesre nem hasznalt helyecske, egy Sandor nevii egyin iltal termesztminyeinek dssze takaritdsdra szolgdld helysigiil haszndltatott.
-'Tdlyi temetise" egy hosszabb domboru sirhalomhoz hasonlithatd dombocska, melyen a szomszid hatdrokat egymdstdl elkiilonitd vagy jeleknek mig nem litezise idejiben, a szomszed pasztorok kdzdtt keletkezett verekedis alkabndval agyon vert egy Pdlyi nevezetu pdsztor temettetett el. - Borzashegy jelenleg Bo Banfy csaldd majorjdul haszndltatik egy a jelenleg turjdnos a rigi iddben vize-nyos mocsdral k d r ^ vett lapdjbdl emelkedik k i , neve onnet eredt hogy a meg haszndlatt aid jutott dlapota eldtt kdrdlete levd vizben elt Borzok tanyaja vdh.
-Telek a falu alatt fekvd kies helyisig jellenleg szantd fdld i s r i t k i n t hasznaltatik, az eldtt azonban, mint a mig most is lathatd templom alap (: fundamentum :) s az ott szit heverd kdvek bizonyitjdk az eldtt falu lefeetett.*
-66 P E S T Y F R I G Y E S H E L Y N ^ V T A R A
Vegre meg emlitetik hogy a kosseg egy 1728ban kesziilt pecsdtel -melynek nyomata it lathato - bir.
Bugyi* 1864 i v i Januar ho 22ken Saska Imre Biro
Kun Karoly Jegyzo
[P. H . ]
• * *
1. Bugyi elso okleveles emiitese 1346. (PmL. Pest megye 9.)
2. Beleznay Miklos telepitette uija 1730-ban 8 csaladdal. (Petroci 128.)
3. Bugyi puszta szemelynevbol keletkezett magyar nevadassal, az alapjaul szolgalo szemelynev becezo roviditessel keletkezett egy olyan szlav szemelynevbol, amelyik a ma-gyarban is hasznalatban volt. (Kiss 133.)
4. Valosziniileg az egykori Urbo telepiiles templomarol van szo. A falu elso okleveles emKtese 1374. (Dl 98 074., Bartfai 416. reg.)
5. Bugyi lakossaga 18S6-ban 2216, a hozza tartozo Alsodelegyhaza puszta 42, Alsorada puszta 33, Szunyog puszta 40, Urbo puszta 144 es Vany puszta 16, osszesen 2491; teriilete 25 023 hold.
22. CEGLfiDBERCEL
Helynevek [67']
Czeglid-Berczel kozsigibdl.
1. Czegled-Berczel kozsige van a Pest-Pilis es Solt t. e. megyenek kecs-kemeti jarasaban, - videke e politikai folosztason kiviil semmi mdsegyib elne-vezissel nem birvan, azirt az ilyenekkel sehol sem is ismertetik.
2. A kozsegnek jelenleg k i t , u. m. Berczel, i s Czegled-Berczel neve i l ; a Berczel n i v bir hely- i s kornyikbeli elterjedissel, a Czegled-Berczel niv pedig orszagszerte ismerteto neve e kozsignek.
3. A kozsignek mas elnevezise nem volt, hanem a hajdani helyesirasa a mostanitol annyiban kvilonbozott, hogy a Berczel niv gyakran k i t 1-lel iratott, igy: Berczell, vagy pedig Czegled-Berczell
4. A legkorabbi megemlitis tortint \192^'^^ ivben.*
5. Czegled-Berczel kozsige k i t idoszakban telepitetett i s nipesitetett meg.
Az elso nipesitis I I . Jozsef uralkodasa alatt tortint Viirtenbergabol behozott agost vallasu lakosokkal, kik azonban a monda szerint csak hamar egytol egyig kihaltak.' Hogy melyik ivben tortent ezen telepites, adat hiany miatt nem tudhato. - A masodik nipesedisnek idejit sem lehet mar kitudni de kuldnben nem is tortint ez oly egyszerrei megtelepedis altal, mint az elso, hanem idonkint Buda kdrnyikirol i s a nem messze fekvo Soroksar, Taksony i s Haraszti nimet lakossagu kdzsegekbdl, ugyszinte a szomszed magyar lakossagu kdzsigekbdl kdltdztek ide az emberek i s telepedtek meg, miirt is ezen kdzsig mostani lakosainak 2/3da nimet, l/3da pedig magyar i s mindnyajan rom.
kathohkusok.'
6. A kdzseg nevenek eredeterdl sem hagyomany sem pedig mas irott vagy nyomott emlek nem ad felvilagositast.*
7. A kdzseg hataraban eldforduld tdbbi topographiai nevek diildk szerint kdvetkezdk: Homokfoldek, melyeknek anyag tartalma nagyobbriszt homok, rozsot azonban jot i s szepet teremnek. Hegyfoldek, egy kisebbszerij hegy tetejen teriilnek el. Ordogallja, szantdfdldek egy meglehetosen meredek vdlgyon
keresztiil, i s mivel a szantas az egyik oidalon le a masikon fel mint allatnal, [6^^]
mint az embernel nagy eromegfeszitessel tdrtinik, azirt gyam'thato, hogy ezen faradsagos miivelisitdl kapta nevet. Csiicsokfoldek, csiicsdk alakii i s szantdfdldekre osztott duld. Kdlvdriafoldek, az itteni Kalvaria fele eso szantdfdldek. Cseroifoldek, egy Csero nevu erdd melletti s tiszta buzat is gazdagon termd szantd fdldek. Csero erdd, mely tdbbnyire cserfaval van bendve.
68 P E S T Y F R I G Y E S H E L Y N ^ V T A R A
Cseroi szolok, a Csero erdonek dilnyugati oldalan teriilnek el es igen jo bort teremnek. Oregszotok, az elso szoloskertek, melyek ezen kozsig hataraban ultettettek. Tehenjdms, legelo. Ret fdldek, egy idoben retek voltak, most azon-ban szantofoldek. Nagyret, jo szenat termo retek. Gulyajdrds, legelo. Sertesjdrds, szolok, - mely hajdan homok|^uczkas hely es a sertiseknek volt legeloje;
kiilonben ezen szolok valamint helyben ugy vidiken is Ugyer neven ismeretesek, monda szerint az ugeri* latin szotol, mivel itt holdankint osztatott ki mind-egyik birtokosnak a szoloskertte alakitando foldilletmenye. Bort sokat de n i-mileg savanyut, gyiimolcsot szinte sokat es kitiino josagut teremnek. Hosszuret, hosszusagukt61 igy nevezve. Toret, to koriili fekvisetol szarmazik neve. Nddastd, melyben sok es szep nad terem. Kenderfold, kender ala hasznalt foldek.
Berczelen,* december 18^" 1863.
Dobrovicz Antal Bird Zogler Endre jegyzo
« * *
1. Bercel neven elos okleveles emiitese 1281. (Dl 1091., Bartfai 102. reg.)
2. I I . Jozsef hannoveri nemeteket telepitett ide, azonban kolerajarviny Utott ki, az eletben maradottak elkoltoztek. (Dercsenyi I . 303-304.)
3. Soroksarrol, Adonybdl, Solymarrol nemetek, CeglcdrdI es Ullo'rol magyarok kdltdztek be, 1804-ben ujra kdzsegge alakult (Dercsenyi I . 304.)
4. Bercel tdrzsnevbdl keletkezett helynev, arab forrasok B.rsul3-nak nevezik a volgai bolgirokat, a honfoglald magyarok kdzdtt is lehettek ilyen csoportok. (Kiss 103.)
5. A jugerum latin szdra celoz, de az etimoldgia nagyon erdltetett, elfogadhatatlan.
6. Bercel lakossaga 18S6-ban 1814, terulete 4827 hold.
1. A kozseg Pest Pilis es Solt t. e. megyehez tartozik. - A jaras "Vaczi- [90^]
nak" neveztetik.
-2. A kozsegnek jelenlegi orszagszerte ismeretes neven kiviil mas elnevezise