Mivel a nemzetközi és a hazai tankönyvelméleti szakirodalomban fellelhető trendek megfogalmazása volt a célunk, legfőbb módszerünk a publikációs anyag másod-elemzése volt. Finomabb bibliometriai elemzésre a nemzetközi szakirodalmi termés
2 Molnár-Kovács Zsófia (2013b): A tankönyvkutatás magyar bibliográfiája (2000–2010). Különös tekintettel a történelemtankönyvek vizsgálatára. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár, Pécs. (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 11.)
3 A kötet második fejezete a történelem tankönyvkutatás súlypontjait tárgyalja.
4 Ezek azok a folyóiratok megítélésünk szerint, amelyeket mind a neveléstudományi szakma, mind pedig a szűkebb „tankönyves” szakma relevánsnak tart, ahol a szerzők fontosnak vélt, tudományosan megalapo-zott írásaikat megjelentetik. Itt kell megjegyezni, hogy az általunk kiemelt és áttekintett folyóiratlista nem egyezik meg a Varga–Csík által az OFI-PKM adatbázisából generált „magfolyóirat-listával”, aminek az az oka, hogy az adatbázisból ők minden, a keresett tárgyszóval elérhető dokumentumot leszűrtek, azaz nem tettek különbséget az írások között aszerint, hogy azok „tudományosak” voltak-e vagy sem.
számossága, valamint a beszerzés korlátai miatt nem volt lehetőségünk, ezért ezt az el-járást csak a hazai szakirodalom esetében tudtuk alkalmazni. A bibliometriai elemzés-ben a kiindulópontot Varga Katalin és Csík Tibor 2002-elemzés-ben megjelent tanulmánya je-lentette. A szerzőpáros tíz év (1989–1999) irodalmát elemezve vizsgálta a publikációk számát, a tematikus megoszlást, a folyóiratonkénti megoszlást, a szerzők és publiká-ciók arányát, valamint a tantárgyi megoszlást. Ezt az elemzést kiindulópontnak véve, a vizsgálatot a szerzők kérésünkre megismételték 2013 augusztusában.Végül egyfaj-ta harmadik módszernek tekinthető a hivatkozások nyomon követése. Arra nem volt lehetőségünk, hogy tételesen, adatokkal alátámasztva, grafikusan ábrázolva feltárjuk a tankönyvelmélettel foglalkozó vagy ezt a területet érintő kutatók, szakértők egymás-ra hatását, viszont figyeltünk aregymás-ra, hogy az egyes szerzők kire hivatkoznak, kit tekinte-nek írásuk kezdetén szakmai kiindulópontnak, kitekinte-nek a gondolatait folytatják tovább, vagy éppen kritizálják.
A LEGFONTOSABB TANKÖNYVKUTATÓ MŰHELYEK GEORG ECKERT INSTITUT FÜR INTERNATIONALE SCHULBUCHFORSCHUNG (GEI, BRAUNSCHWEIG)
A tankönyvkutatás legmeghatározóbb műhelye a Georg Eckert Institut für Internatio-nale Schulbuchforschung (GEI Braunschweig). Az intézet nemcsak Európa-, de világ-szerte ismert és elismert, egyedülálló intézmény. A GEI egyfelől rendkívül magas szín-vonalon működő tudományos kutatóközpontként, másfelől felbecsülhetetlen értékű tankönyvgyűjteménnyel rendelkező könyvtára révén érdemel figyelmet, mely a tan-könyvkutatás szakirodalma mellett elsősorban a történelem, földrajz és társadalomis-meret tankönyvek gyűjtésére fókuszál a világ szinte minden országából. Napjainkban ez a kutatóműhely határozza meg leginkább a tankönyvkutatás nemzetközi trendjeit.5
A tankönyvrevíziót célzó, immár hagyományosnak tekinthető kutatások mellett az elmúlt évtizedben újabb aktuális hangsúlyok jelentek meg munkájukban. Ezek egyfelől az Európai Unió6 kihívásaira, másfelől a kor társadalmi problémáira reflek-tálnak. A nemzetek közötti konfliktusok mellett a multikulturális társadalmak belső problémáira terelődött a figyelem (az intézeten belül a Konfliktusok munkacsoport foglalkozik a témával).7 A GEI emellett jelenleg négy fontosabb kutatási területet ha-tározott meg.
5 A Georg Eckert Institut történetéről, működéséről, tankönyvgyűjteményéről magyar nyelven lásd bő vebben: Dárdai Ágnes (2002a); Dévényi Anna – Rutsch Nóra (2010): Georg Eckert Nemzetközi Tankönyv-kutató Intézet (A világ legnagyobb tankönyvgyűjteménye, a tankönyvkutatás nemzetközi centruma).
In: Történelemtanítás. Új folyam I. 1. sz. http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/devenyi-an-na-%E2%80%93-rutsch-nora-georg-eckert-nemzetkozi-tankonyvkutato-intezet-a-vilag-
legnagyobb-tankonyvgyujtemenye-a-tankonyvkutatas-nemzetkozi-centruma/
[Utolsó letöltés: 2013. május 7.]; Molnár-Kovács Zsófia (2012): Magyar tankönyvek a Georg Eckert Nemzetközi Tankönyvkutató Intézetben. In: Történelemtanítás. Új folyam III. 2–4. o.
http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2013/01/molnar-kovacs-zsofia-magyar-tankonyvek-a-georg- eckert-nemzetkozi-tankonyvkutato-intezetben-03-02-18/ [Utolsó letöltés: 2013. május 7.]
6 A könyvtár egyébként az Európai Tanács hivatalos tankönyvcentruma.
7 http://www.gei.de/forschung/abteilung-konflikt.html [Utolsó letöltés: 2013. május 16.]
1. Az Európa munkacsoport a tankönyvekben (a múltban és jelenleg) megjelenő Európa-képpel, az EU és a nemzetállamok viszonyával, az európai régiók inter-pretációjával, Európa globális világban betöltött szerepének tankönyvi bemuta-tásával foglalkozik.8
2. A Vallások munkacsoport a különböző vallások, a vallásosság új formái és a szekularizáció kérdését, a profán és a szakrális témák megkülönböztetését, tankönyvi megjelenését vizsgálja. Különös hangsúlyt fektetnek az iszlám törté-neti és mai megjelenítésének vizsgálatára. Szintén vizsgálják a mai európai tár-sadalmakban jellemző individualizációs és pluralizációs folyamatok kapcsán a történeti és az újabb egyházak szerepét az integráció és az inklúzió megvaló-sításában.9
3. A GTM (Geschichte, Theorien und Methoden der Bildungsmedienforschung) munkacsoport a tankönyvkutatás elméleti és módszertani megközelítései - nek szisztematikus rendszerezésén, strukturálásán, történeti áttekintésén dol-gozik.10
4. Külön munkacsoport (Erinnerungskulturen) foglalkozik a tankönyvek szere-pével a társadalmi emlékezet, emlékezés szempontjából, az emlék és az emlé-kezés, a recepció és a reprezentáció, a társadalmi emlékezés homogenitásának vagy heterogenitásának problémáját vizsgálva.11
A Georg Eckert Institut több szakkönyvsorozatot, folyóiratot is kiad. Ezek közé tartozik az Eckert. Die Schriftenreihe. Studien des GEI zur internationalen Bildungs-medienforschung című tanulmánykötet-sorozat, melyben a tankönyv- és pedagógiai- média-kutatás legújabb eredményeit mutatják be. A sorozat tematikai súlypontja az oktatási segédanyagok által konstruált emlékezetminták, identifikációs lehetőségek és kódolt jelentéstartalmak, valamint az e médiumok által tükrözött konfliktusok, fe-szültségek és a valóságérzékelésben tapasztalható eltérések, különbözőségek bemu-tatására helyeződik. A sorozatban máig 136 kötet jelent meg.12
A Journal of Educational Media, Memory and Society (JEMMS)13 az Intézet leg-újabb (helyesebben: 2009 óta új névvel és formában) megjelenő folyóirata, mely a korábbi Internationale Schulbuchforschung című folyóiratot váltotta fel (ez utób-bi 30 évfolyamot ért meg). A címbeli változás is mutatja, hogy a kutatóintézet nyitott a nem könyvalapú taneszközök kutatásának irányába, így az egyéb „taneszközök”, mint a film, a múzeum, az emlékhelyek stb. elemzése is megjelenik. Különösen nagy szere-pet játszik a kollektív emlékezet, a tudás kialakításának folyamata és a térkoncepciók vizsgálata a jelenlegi kutatásokban.14
A kutatóintézet nemcsak hagyományos nyomtatott kiadványokkal jelentkezik, hanem internetes portálokat is üzemeltet. A 2009-ben üzembe helyezett www.edumeres.net
18 http://www.gei.de/forschung/europa.html [Utolsó letöltés: 2013. május 16.]
19 http://www.gei.de/forschung/abteilung-religion.html [Utolsó letöltés: 2013. május 16.]
10 http://www.gei.de/forschung/abteilung-gtm.html [Utolsó letöltés: 2013. május 16.]
11 http://www.gei.de/forschung/querschnittsbereich-erinnerungskulturen.html [Utolsó letöltés: 2013. május 16.]
12 http://www.edumeres.net/publikationen/schriftenreihe.html [Utolsó letöltés: 2015. február 18.]
13 Journal of Educational Media, Memory, and Society. Volume 1–5., 2009–2013.
14 Lässig, Simone (2009): Textbooks and Beyond: Educational Media in Context(s). In: Journal of Educational Media, Memory, and Society. Volume 1., Issue 1. 1–20. o.
portál a nemzetközi tankönyvkutatás számára jelent új, virtuális fórumot. Angol és német nyelven megjelenő publikációknak, szakmai fórumoknak és műhelyeknek ad otthont ez a honlap, mely csakhamar pezsgő tudományos diskurzus színterévé vált.
INTERNATIONALE GESELLSCHAFT FÜR HISTORISCHE UND
SYSTEMATISCHE SCHULBUCHFORSCHUNG (IGSHS, ICHENHAUSEN)15