Meg kell jegyezni, hogy az iskolák helyi tanterveinek mintegy tizedében nem volt ér-tékelhető alsó tagozatos órakeret-ismertetés, illetve mintegy 7 százalék esetében nem-zetiségi tanterv került a mintába. Itt csak azokkal az óratervekkel foglalkozunk, me-lyek egyik szempontból sem számítanak speciálisnak. A vizsgált alsós helyi tantervek 87 százalékában az összes szabadon választható órakeretet felhasználták. 4 százalék-nyian nem merítették ki a lehetőségeket, 9 százalékszázalék-nyian pedig – a tantárgyi engedé-lyezett többletórakeret terhére – további plusz órákat is meghatároztak.
Az 1. és 2. évfolyamban két tantárgy esetében kiugró az óraszámnövelés: magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából az óratervek háromnegyede–kéthar-mada tartalmaz nagyrészt heti egy óra többletet. Az ezeket a tantárgyakat követő kö-telező tárgy is csak az iskolák 2-3 százalékában kap többletórát (ez egyébként a 3–4.
évfolyamon is így van).
A 3. évfolyamban7 már némileg változatosabb a szabadon választható órakeret kö-telező tárgyakra történő felhasználása. Az általános iskolák szinte mindegyike ragasz-kodik – a 2. évfolyamhoz képest „elvesztett” – egy magyar nyelv és irodalom órához:
ezt bizonyítja, hogy a „csökkentett”, vagyis kötelező óraszámmal csak 8 (!) százalékuk tervez. A matematikát a korábbiakhoz képest hasonló arányban tanítják magasabb óraszámban. Változást jelent ugyanakkor a környezetismeret magasabb óraszámban történő oktatásának nagyobb arányú megjelenése.
A 4. évfolyamban az egy évvel ezelőtti struktúra látszik megszilárdulni, azzal a különbséggel, hogy megjelenik az idegen nyelv mint kötelező tárgy. Az idegen nyelv tanítását az intézmények felében az előírt minimum óraszámhoz képest magasabb óraszámban tanítják – általában heti egy órával. A matematika és környezetismeret óraszáma szintén magasabb heti 0,5–1 órával az általános iskolák több mint felében (4. táblázat). A struktúra megszilárdulása az idegen nyelv újdonsága ellenére is igazol-ható: az iskolák nem elhanyagolható része (18, 19, illetve a 3. évfolyamon már 35%) már
7 Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy a kutatás időpontjában még csak az 1–2. évfolyamra érvényes az új kerettanterv.
az első három évfolyamon is tanít idegen nyelvet 1 vagy 2 órában, mint ezt a későbbi-ekben részletesebben is látni fogjuk.8
A felső tagozat vizsgált helyi tanterveire szintén igaz, hogy közel tizedük nemzeti-ségi. 6 százalékuk kevesebb óraszámot tartalmaz, mint az előírt, 13 százalékuk pedig több órával is rendelkezik. Szintén jellemző, hogy az összes iskola közel 10 százaléká-ban nem található az iskola honlapjára feltöltött pedagógiai programszázaléká-ban, helyi tan-tervben tantárgyi órastruktúra.
Az 5. évfolyamban jellemzően három kötelező tantárgy esetében térnek el a mi-nimálisan előírt óraszámoktól. Az általános iskolák több mint 40 százaléka emelt a magyar nyelv és irodalom óraszámán, zömük heti egy órát. Az idegen nyelvi és mate-matikaórák számát az iskolák 29–30 százaléka emelte meg – többségükben szintén heti egy órával. Bár ezen az évfolyamon még nem kötelező az informatika, mégis érdemes megemlíteni, hogy az iskolák háromnegyede előrehozta a tantárgy oktatását, hiszen ez csökkenti a kötelező tárgyakra szánható többletórák számát. (Az informatika kérdésére a nem kötelező tárgyak kapcsán az alsó tagozat vonatkozásában is még visszatérünk.)
A 6. évfolyamban kötelezővé válik az informatika, így erre nemigen kell áldozni a szabad órakeretből: mindössze tízből egy iskola tanítja a tárgyat az előírtnál magasabb óraszámban. Ugyanakkor a lecsökkent kötelező matematika óraszám betölti ezt az űrt:
az általános iskolák mindössze 7 százalékára jellemző, hogy a hatodik évfolyamban elegendőnek látnák a heti három órát. Többségük (73%) továbbra is heti négy órában tanítja a tantárgyat, további 18 százaléknyian pedig még ennél is nagyobb óraszámot fordítanak erre. Valamelyest a magyar nyelv és irodalom tantárgy jelentősége is meg-nő, az előírt minimum óraszámot csak az iskolák 45 százaléka tartja. Az idegen nyelv je-lentősége az előző évfolyamban tapasztalthoz hasonló, bár valamivel több iskola
emel-8 Az értékelhető óratervek száma évfolyamonként eltérő.
4. táblázat. A kötelező tantárgyak óraszámainak növelése az alsó tagozatban, N = 101–1118
ELŐÍRT
1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 7 óra 17% 3% 76% 4%
Matematika 4 óra 33% 6% 62% 0%
2. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 7 óra 19% 3% 77% 2%
Matematika 4 óra 32% 5% 64% 0%
3. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom 6 óra 8% 1% 58% 33%
Matematika 4 óra 36% 14% 51% 0%
Környezetismeret 1 óra 55% 14% 31% 0%
4. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom 6 óra 10% 7% 71% 13%
Idegen nyelvek 2 óra 53% 9% 36% 2%
Matematika 4 óra 45% 15% 41% 0%
Környezetismeret 1 óra 47% 15% 39% 0%
te meg az óraszámot ahhoz képest. Észrevehető változás ugyanakkor, hogy az iskolák 44 százalékában megemelkedik a természetismeret óraszáma a minimumhoz képest, ami az 5. évfolyamon még csak az iskolák 10 százalékában fordult elő (5. táblázat).
Míg az alsó tagozatban a legpreferáltabb tárgyakon kívül csak az iskolák 2-3 szá-zalékában kap más kötelező tárgy is többletórát, az 5–6. évfolyamban a fenti tantár-gyakon kívül néhány tárgy az iskolák ennél nagyobb részében jut többletórához. Ezek a vizuális kultúra (12, ill. 14%) és a történelem (7, ill. 17%), valamint az 5. évfolyamon a már említett természetismeret.
Az általános iskolák 5. évfolyamán lehetőség van a dráma és tánc, illetve a hon- és népismeret tantárgy tanítása között választani. Az esetek háromtizedében (29%) a drá-ma és tánc tantárgyat választották, hattizedében (61%) pedig a hon- és népismeretet.
Előfordul, hogy évfolyamon belül, osztályonként különbözik a választott tárgy (7%), illetve kisebb gyakorisággal (4%) az is, hogy félévenként váltják a két tantárgyat. Az ál-talános iskolák vezetői az 5. évfolyamban választható két fenti tárgy közötti választást ugyanazokkal az indokokkal magyarázzák – jórészt attól függetlenül, mi lett a válasz-tás eredménye. Az iskolai hagyományhoz, iskolai profilhoz történő igazodás, illetve a meglévő pedagógusállomány adta lehetőségek volt a két döntő ok: a hon- és nép-ismeret esetében előbbi, a dráma és tánc esetében utóbbi érv némileg hangsúlyosabb volt a választás során.
A 7. évfolyamban jelentősen megváltozik a kötelező tantárgyak struktúrája: a ter-mészetismeret helyett belépnek a természettudományi szaktárgyak, és nincs kötele-zően választandó tantárgy sem. Ezért az általános iskola utolsó két évfolyamát érde-mes az előző kettőtől különválasztva vizsgálni.
A 7. évfolyamban9 továbbra is megmarad a magyar nyelv és irodalom preferált választása, annál is inkább, mivel a kötelezően előírt óraszám egy órával kevesebb a 6. évfolyamhoz képest. Az általános iskolák háromnegyede így a szabadon választha-tó órakerete egy órájának terhére magyarórát tart. A matematika tantárgy tanításában
9 Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy a kutatás időpontjában még csak az 5–6. évfolyamra érvényes az új kerettanterv.
5. táblázat. A kötelező tantárgyak óraszámainak növelése az 5–6. évfolyamon, N = 96 és 104
Magyar nyelv és irodalom 4 óra 58% 17% 24% 1%
Idegen nyelvek 3 óra 70% 3% 24% 3%
Matematika 4 óra 71% 12% 18% 0%
6. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom 4 óra 45% 15% 39% 1%
Idegen nyelvek 3 óra 65% 3% 26% 7%
Matematika 3 óra 7% 3% 73% 18%
Természetismeret 2 óra 56% 23% 19% 2%
szintén csak az iskolák alig ötöde szorítkozik a minimum óraszámra, kétharmaduk heti egy, 8 százalékuk ennél is több plusz órával számol. Jellemző, hogy igyekszenek az iskolák a természettudományos tantárgyak óraszámainak különbözőségeit ki-egyenlíteni. Ezt tükrözi, hogy az előírtak szerint minimum heti egy órában tanítan-dó földrajz és kémia esetében az iskolák egyharmadában megnövelték az óraszámot.
A 8. évfolyamban már jóval kisebb arányban jellemző, hogy növelnék a magyar nyelv és irodalom órák számát – igaz, a kötelező óraszám is megnőtt heti egy órával az előző évfolyamhoz képest. Az idegen nyelv óraszámain az általános iskolák négytize-de emelt. A legtöbb iskolában a matematika tantárgy óraszámát növelték meg: gyakor-latilag csak az iskolák tizedében jellemző, hogy a minimum óraszámmal megeléged-tek volna. A 8. évfolyamban folytatódik az a gyakorlat, hogy a természettudományi tárgyakat egyenlő óraszámban próbálják tartani az általános iskola két utolsó évfolya-mán – így 8.-ban a biológia-egészségtan és a fizika tantárgyakat tanítják az előírtnál magasabb óraszámban az iskolák körülbelül négytizedében (6. táblázat).
6. táblázat. A kötelező tantárgyak óraszámainak növelése a 7–8. évfolyamon, N = 104 és 97
Magyar nyelv és irodalom 4 óra 72% 12% 16% 0%
Idegen nyelvek 3 óra 59% 6% 27% 8%
Matematika 3 óra 12% 6% 71% 10%
Biológia-egészségtan 1 óra 57% 26% 18% 0%
Fizika 1 óra 62% 24% 14% 0%
E két évfolyamon a fenti tantárgyakon kívül az iskolák említésre méltó hányadá-ban még a történelem (7, ill. 15%) és az informatika (8, ill. 11%) kap többletórát.
Az iskolai dokumentumok tanúsága szerint az általános iskolák negyedében alkal-maznak emelt óraszámú kerettantervet, 40 százalékukban matematika, 25 százalékuk-ban ének-zene, 20 százalékukszázalékuk-ban informatika tantárgyból.
A szabadon választható tantárgyak esetében érdekes kérdés, hogy mely tárgyak választottsága mekkora. A kérdőív a kerettanterv által felkínált tantárgyakat adta meg válaszlehetőségekként.
A 7. táblázatban csak azokat a tantárgyakat tüntettük fel, amelyeket legalább 4 általános iskola megjelölt.
7. táblázat. Melyik szabadon választható tárgyat választották?
– Általános iskolák, azok körében, akik választottak szabadon választható tantárgyat (több is bejelölhető), N = 106
EMLÍTÉSEK %
Pénzügyi és gazdasági kultúra 7 6
Családi életre nevelés 4 4
Képességfejlesztő sakk 4 4
* A csillaggal megjelölt tárgyakat a kerettanterv az alsó tagozat számára is felkínálja.
A válaszok érvényességét megkérdőjelezi, hogy a felső tagozatban az 5. évfolya-mon kötelezően választható két tantárgy a leggyakrabban választott tárgyak között van. Feltehető, hogy az iskolavezetők nem egységesen értelmezték a kérdést. Ez, mint arra már utaltunk, szintén azt erősíti, hogy az óraelosztási stratégiákra vonatkozó vála-szokat (is) fenntartásokkal kell kezelnünk. Pontosabb és megbízhatóbb információk-kal szolgál ebben az esetben is az iskolai dokumentumok elemzése, bár most is figye-lembe kell vennünk, hogy a dokumentumelemzés mintája eltér a kérdőíves felmérés mintájától.
Az elemzésbe bevont iskolák óratervei alapján készült 8. táblázat a szabad órake-ret nem kötelező tantárgyakra szánt részének megoszlását mutatja az alsó tagozaton.
8. táblázat. A nem kötelező tantárgyak óraszámainak megoszlása az alsó tagozatban az óratervek alapján
ELŐÍRT
4. évfolyam Informatika 0 óra 60% 5% 35% 0%
Egyéb tárgyak 0 óra 92% 0% 3% 5%
A megnevezett egyéb tantárgyak: néptánc, második idegen nyelv, népismeret, táb-lajáték, osztályfőnöki óra, dráma és tánc, küzdelem és játék, projektóra. A 2. évfolyam-ban ezeken kívül a sportágválasztás jelenik meg, 4. évfolyamon pedig korrepetálás és tanulásmódszertan.
Az 1–2. évfolyamon az iskolák nem egészen ötöde emelt be nem kötelező tantár-gyat. Jellemző ugyanakkor, hogy ezeknek az iskoláknak mintegy fele az informatika tantárgyat választotta, jellemzően heti 1 órában, ezzel előrehozva az informatika ok-tatását, holott a kerettanterv az informatikát csak a 4. évfolyamon szerepelteti mint szabadon választható tantárgyat. Szinte azonos arányban építik be az iskolák ebben a ciklusban a csak a 4. évfolyamban kötelezővé váló idegen nyelvet is.
A felső tagozatban alapvetően megváltozik a kép. Az 5. évfolyamon, ahol még min-dig nem kötelező az informatika, az iskolák háromnegyede elkezdi (vagy feltehetően folytatja majd, ha a mostani másodikosok a felső tagozatba lépnek) az oktatását. Ennek megfelelően szabadon választható vagy saját fejlesztésű tantárgyra az iskolák 7 száza-lékában marad idő, hiszen jellemzően szükségesnek tartják egyes kötelező tantárgyak óraszámának megemelését. A felsőbb évfolyamokon, ahol az informatika kötelezővé válik, az iskolák némileg nagyobb hányadában (az 5. évfolyamos 7 százalékos helyzet-hez képest kb. kétszer annyiban) szánnak időt nem kötelező tantárgyakra (9. táblázat).
Az 5. évfolyamon megnevezett tantárgyak: fakultáció, tanulásmódszertan, táblajá-ték, természettudományi gyakorlatok. A 6. évfolyamon a tárgyak köre bővül: az előb-bieken túl megjelenik a magyar tehetségfejlesztés, a komplex készségfejlesztés és az egyházi ének. A 7. évfolyamon is szerepel az előbbi tantárgyak mindegyike, újdonsága a második idegen nyelv, a mozgókép- és médiaismeret, a gazdasági és pénzügyi kultú-ra, a sporterkölcstan, a projektóra és a pénzügyi ismeretek. A 8. évfolyamon már nem jelennek meg újabb tantárgyak. Ezek közül a tárgyak közül csak a természettudomá-nyi gyakorlatok szerepel a kerettantervben mint szabadon válaszható tantárgy.
A választás indokait a kérdőívre adott válaszok alapján tudjuk feltérképezni.
A 10. táblázatban az öt leggyakrabban megnevezett tantárgyat tüntettük fel, megje-gyezve, hogy nem állapítható meg, hogy a hon- és népismeret, illetve dráma és tánc páros esetében az 5. évfolyamon kötelező választásról vagy valóban szabadon választ-ható tárgyakról van-e szó. (A döntés szempontjai valószínűleg mindkét esetben ugyan-azok lehettek.)
9. táblázat. A nem kötelező tantárgyak óraszámainak megoszlása a felső tagozatban
5. évfolyam Informatika 0 óra 25% 2% 73% 0%
Egyéb tantárgy 0 óra 93% 0% 6% 1%
6. évfolyam Egyéb tantárgy 0 óra 88% 2% 7% 4%
7. évfolyam Egyéb tantárgy 0 óra 86% 3% 8% 4%
8. évfolyam Egyéb tantárgy 0 óra 86% 1% 7% 6%
Mint látható, a legjellemzőbb indokok a későbbi tanulmányokban, illetve a min-dennapi életben való hasznosíthatóság, továbbá az iskola hagyományainak, profiljá-nak megőrzése. A meglévő pedagógusállományra való hivatkozás, mint azt már koráb-ban is láttuk, a dráma és tánc esetében jelenik meg legjellemzőbben.
Tovább árnyalhatja a képet, ha tudjuk, hogy az általános iskolák mely szabadon választható tantárgyakat tartanák hasznosnak, ha az órakeretek, a tárgyi és személyi feltételek nem korlátoznák őket (11. táblázat). A táblázatban csak a 10-nél többször említett tantárgyakat tüntettük fel.
A fenti tantárgyak közül az informatika és a természettudományi gyakorlatok jelent meg eddig említésre méltó arányban a valóban választott tárgyak között is.
A táblázat adatai azt mutatják, hogy még több iskolában lenne igény ezek oktatására.
Érdekes a nemzeti lovaskultúra „előretörése”.
A választás okai lényegében ugyanazok, mint a ténylegesen választott tantárgyak-nál, egyedül a nemzeti lovaskultúra esetében kiugró a szülők és a tanulók tetszésének való megfelelés. Érdekes ugyanakkor, hogy kevésbé jellemző a kötődés az iskola ha-gyományaihoz, profiljához.
10. táblázat. Milyen okok játszottak közre, hogy ezt a tantárgyat választották? – Általános iskolák, az adott tantárgyat választók körében,
többet is választhat, %
INFORMATIKA HON- ÉS NÉPISMERET DRÁMA ÉS TÁNC TERMÉSZETTUDOMÁNYI GYAKORLATOK TÁNC ÉS MOZGÁS
Ennek a tárgynak volt szimpatikus a tartalma 3 26 14 24 26
Ennek a tárgynak van haszna a későbbi tanulmányokban 79 24 23 81 17
Ennek a tárgynak van haszna a későbbi munkavállalásban 63 1 5 29 0
Ennek a tárgynak van haszna a mindennapi életben 74 36 24 48 15
Ennek a tárgynak van hagyománya az iskolában, ez illeszkedik
leginkább az iskola profiljához 36 63 52 34 78
Ezt a tárgyat választották a szülők/tanulók 29 9 19 17 11
Ezt a tárgyat tudják tanítani a meglévő pedagógusállománnyal 37 34 49 27 36 E tárgy tanítására van megfelelő eszközkészletük,
infrastrukturális lehetőségük 36 8 22 8 25
Egyéb oka van 0 6 6 4 16