Hogyan lehet elősegíteni beilleszkedésüket a magyar nyelvű gyermekek közé?

Miután ismertettük a németek oktatási, kulturális jogait, lehetőségeit a többségi nevelés területén, megválaszoljuk azt a kérdést, hogy az integrációjuk a többségi is-kolákban felvet-e bármiféle problémát, nehézséget. A válasz nemleges: beilleszke-désük természetes folyamatként megy végbe. A magyarországi német gyermekek

5 https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100179.TV (Letöltés: 2017. 08. 05.)

túlnyomó többsége semmiféle markáns nyelvi vagy kulturális különbözőséget nem mutat a többségi társadalom gyermekeihez képest óvodába, illetve iskolába lépéskor. Meglepő szokásaik, amikre a pedagógusnak figyelemmel kell lennie, nincsenek. Nemzetiségi identitásuk nem nyelvi, hanem inkább kulturális terü-leten valósul meg (nemzetiségi tánccsoportok, kórusok, zenekarok formájában).

A német ’anyanyelv’ és a nemzetiségi szokások elsajátíttatása a nemzetiségi óvo-dára, iskolára hárul, mert a gyermekek családi körben ezt nagyrészt nem kapják meg.

A helyzet ugyanakkor a magyarországi németek esetében megfordítva is ér-telmezhető: a nemzetiségi iskolák rendkívül népszerűek a többségi társadalom és más nemzetiségek gyermekei körében is. A törvény ugyanis kimondja, hogy a nemzetiségi nevelési, oktatási intézményt az érintett nemzetiséghez nem tartozók is igénybe vehetik, ha az intézmény – az adott nemzetiség igényeinek kielégítése után – betöltetlen férőhellyel rendelkezik. A magyar nyelv oktatását a nemzetiségi oktatás keretében is biztosítani kell.⁶ Vonzerő a nem nemzetiségi diákok és szüleik számára a német nyelv magas szintű elsajátítása, és még a német népismeret tárgy (magyarországi német szokások, történelem, irodalom megismerése) által nyúj-tott többletismeret is vonzerőt gyakorol az ide járó nem nemzetiségi gyerekekre.

Ezeket érdekességként elsajátítják, vállalják a nemzetiségi ünnepeken, versenyeken való részvételt, a nemzetiségi viselet hordását ezen alkalmakkor. Tehát a beillesz-kedés ez esetben sem ütközik akadályba. Mivel a nyelvtanulást rendszerint mind az óvodában, mind első osztályban az alapoktól kezdik, a pedagógusnak nem kell külön figyelmet fordítania a nem nemzetiségi származású gyermekekre, ők sem éreznek semmiféle kényelmetlenséget, könnyedén együtt haladnak nemzetiségi társaikkal. Tudásukat, ismeretüket a más nyelvből, kultúráról szerzett tapasztala-taikról haszonnal tudják alkalmazni későbbi életük során.

Érdekességképpen álljon itt egy sváb népszokás, amit a németek decemberben, Barbara nap alkalmával gyakorolnak:

Barbara nevéhez fűződő legismertebb szokás a Barbara ágak (Barbarazweige) vá-gása. A XVIII. századtól kezdve visznek cseresznyeágakat a meleg szobába, hogy karácsonyra virágba boruljanak. Sok családban ezekkel a virágzó ágakkal díszítik fel a karácsonyi jászlat. E szokás eredetét egy legendában kell keresnünk: A fogdába vezető úton Barbara ruhájába egy cseresznyeágacska akadt. Az ágat egy kevés víz-be rakta, amit szomjúságának oltására kapott. Az ág lassan rügyezni kezdett, majd virágba borult. Barbara számára e „természeti csoda” reményt adott. Cseresznye-ágak híján almafa, mandulafa vagy barackfa ágait is virágoztathatjuk. (Lernyeiné 2007: l; Manherz – Wild 2002)

6 https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100179.TV (Letöltés: 2017. 08. 05.)

Egy ilyen kedves népszokást a többségi intézményes keretek között is meg lehet ismertetni a gyermekekkel, ha nemzetiségi kötődésű gyermek/diák jár oda.

Feldíszíthetünk egy karácsonyfát is régi sváb népszokás alapján, ennek leírását német nyelven megtaláljuk egy 1–4. osztályosoknak szóló népismeret tankönyv-ben (Frey – Fáth – Flódung 2015: 110–113) (2. ábra).

2. ábra. Sváb karácsonyfa a Schatztruhe c. népismeret tankönyvből (Frey– Fáth – Flódung 2015: 113)

Végezetül megemlítünk egy nemzetiségi intézményt a sok közül, ahol tapaszta-lataink szerint példamutató módon folyik a nemzetiségi nevelés: a Zippel Zappel Német Nemzetiségi Óvoda Budaörsön. Ebbe az óvodába is sok gyermek jár, akinek nincs nemzetiségi kötődése. A honlapjukon a következők olvashatók:

A Zippel-Zappel Óvoda egyik fő célja a német nemzetiségi kétnyelvű nevelés, így a magyar és német nyelv fejlesztése mellett a német kisebbség még élő szokásai-nak, hagyományainak ápolása, kultúrájászokásai-nak, nyelvének megismerése. Egész évben foglalkozunk a hagyományokkal: minden csoport választ egy témát, amit jobban megismer, mint például a nemzetiségi öltözködés, játékok, kismesterségek. A né-met nemzetiségi héten kiemelten figyelünk az „örökségünkre”. Múzeumot látoga-tunk, vendégeket hívunk, kiállítjuk az összegyűjtött hagyományos használati esz-közöket.⁷

Sokat beszélünk németül, minden nap éneklünk, mondókázunk, játszunk így.

Fogékonyak vagyunk a nyelvre, szívesen ismételgetjük, amit az óvónénik monda-nak nekünk, már sok mindent megértünk és egyre gyakrabban megnyilatkozunk mi is németül. Ebben az évben kiemelt témánk a magyarországi német nemzetiség tradícióinak, hagyományainak felelevenítése, nagyon sok izgalmas és érdekes régi, de számunkra új dologgal találkozunk. Ezen belül sokat foglalkozunk a népi

játé-7 http://zippel-zappel.hu/programok (Letöltés: 2017. 08. 05.)

kokkal, megismerjük és kipróbáljuk, hogy nagyszüleink és dédnagyszüleink mivel foglalták el magukat, amikor olyan kicsik voltak, mint most mi.⁸

A német nyelvterületeken hagyomány a lámpás/fáklyás felvonulás, amit mi is megtartunk minden évben. A felvonulás Szent Márton emlékét hivatott őrizni, és a jó cselekedeteket jelképező fényt kívánja eljuttatni mindenkihez. Sötétedés kez-detekor a gyerekek szülőkkel, testvérekkel együtt a maguk készítette lámpásokkal körbejárják az óvodát és közben Márton napi dalokat énekelünk.⁹

2.4. Összefoglalás

A tanulmány képet ad a magyarországi német nemzetiségről, oktatási-nevelési helyzetükről, annak jogi hátteréről, integrációjukról a többségi társadalom oktatási-nevelési rendszerébe és viszont: a német nemzetiségi óvodák és iskolák is kön-nyedén és szívesen integrálnak más nemzetiséghez, illetve a többségi nemzethez tartozó kisgyermekeket/tanulókat.

Irodalomjegyzék

17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemze-tiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.

cgi?docid=a1300017.emm (Letöltés ideje: 2017. 08. 05.)

2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.

cgi?docid=A1100179.TV (Letöltés ideje: 2017. 08. 05.)

Bereczkiné Záluszki A. (2014): Nyelvi, kulturális nevelés egy dél-alföldi szlovák nemze-tiségi óvodában. In: Márkus É. – Trentinné Benkő É. (szerk.): A korai idegen nyelvi fejlesztés elmélete és gyakorlata: Konferenciaelőadások és háttértanulmányok. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. 158–164.

Csordás G. (2014): 2011. évi népszámlálás. 9. Nemzetiségi adatok. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_09_

2011.pdf (Letöltés ideje: 2017. 08. 05.)

Erb M. – Englenderné Hock I. – Heltainé Panyik E. – Heves F. – Klein Á. – Knáb E.

– Manz A. – Manzné Jäger M. – Müller M. – Rainer P. – Seiler H. – Szauer Á.

(2010): Gyökerek és szárnyak. A magyarországi németek nevelési, oktatási és közművelő-dési programja. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, Budapest.

Frey M. – Fáth É. – Flódung M. (2015): Schatztruhe – Lehrbuch zum Volkskundenunter-richt – Klasse 1–4. Konsept-H Kiadó, Piliscsév.

8 http://zippel-zappel.hu/csoportjaink/cicas-csoport (Letöltés: 2017. 08. 05.)

9 http://zippel-zappel.hu/programok/ (Letöltés: 2017. 08. 05.)

Juhász M. (2009): Die Mundart von Tscholnok/Csolnok. Sprachsystem einer ungarn-deutschen Varietät. PhD-Dissertation. ELTE, Budapest.

Knipf-Komlósi, E. (2011): Wandel im Wortschatz der Minderheitensprache. Am Beispiel des Deutschen in Ungarn. Steiner Verlag, Stuttgart. http://real-d.mtak.hu/506/4/dc_98_

10_doktori_mu.pdf

Lernyeiné Schäffer M. (2007): December 4 – Barbara napja. http://deutschnet.hu/con-tent/view/33/66/ (Letöltés ideje: 2017. 08. 06.)

Kovács M. (2013): A nemzetiségek számbavétele a népszámlálások során. In: Mayer É.

(szerk.): „Népszámlálás – nemzetiségi adatok 2011”. A Barátság melléklete. V–VI.

http://nemzetisegek.hu/repertorium/2013/03/belivek_23-55.pdf (Letöltés ideje: 2017.

augusztus 5.)

Manherz, K. – Wild, K. (2002): Zur Sprache und Volkskultur der Ungarndeutschen. Lehr-buch zur Minderheitenkunde. ELTE, Germanisztikai Intézet, Budapest. http://www.su- linet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/ungarndeutsches_ar-chiv_3/pages/003_zur.htm (Letöltés ideje: 2017. augusztus 6.)

Márkus É. (2003): Deutsche Mundarten im Ofner Bergland. ELTE Germanistisches Insti-tut, Budapest.

Márkus É. (2014): Die deutsche Mundart von Deutschpilsen / Nagybörzsöny. Praesens Ver-lag, Wien.

Márkus É. (2015): Magyarországi német nyelvjárások az általános iskolai német nemze-tiségi oktatásban. In: Major É. – Tóth E. (szerk.): SZAKPEDADÓGIAI KÖRKÉP II.

Idegennyelv-pedagógiai tanulmányok. Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 3. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. 96–115. http://metodika.btk.elte.hu/

file/TAMOP_BTK_BMK_3.pdf (Letöltés ideje: 2017. augusztus. 5.)

Márkus É. (2016): A német nemzetiségi gyermekirodalom gyöngyszemei. In: Kolosai, N.

– M. Pintér T. (szerk.): A gyermekkultúra jelen(tőség)e. Komáromi Nyomda, Budapest.

164–173. http://gyermekkultura.tok.elte.hu/docs/gyermekkultura_ebook.pdf (Letöltés ideje: 2017. augusztus. 5.)

Márkus É. – Trentinné Benkő É. (szerk.) (2014): A korai idegen nyelvi fejlesztés elmélete és gyakorlata. Konferenciaelőadások és háttértanulmányok. Eötvös Loránd Tudomány-egyetem, Budapest.

Mayer É. (szerk.) (2013): „Népszámlálás – nemzetiségi adatok 2011”. A Barátság mellék-lete. http://nemzetisegek.hu/repertorium/2013/03/belivek_23-55.pdf (Letöltés ideje:

2017. augusztus 5.)

Mayer E. Zs. (2016): A budakeszi német nyelvjárás néhány morfoszintaktikai jelensége.

Doktori értekezés. PPKE–BTK, Nyelvtudományi Doktori, Magyar nyelvészeti műhely.

Müller M. (2011): Lexikalisch-semantische Merkmale der Handwerk-Fachwortschätze in Werischwar/Pilisvörösvár. ELTE Germanistisches Institut, Budapest.

Müller M. (2016): “Ein unermäßliches Land von Begriffen“: Dialektlexikographische Kon-zeptionen im Vergleich. ELTE Germanistisches Institut, Budapest.

Panyik E. (2009): Bilinguale Erziehung im Kindergarten von Nadwar/Nemesnádudvar.

Deutsch revital, 2009/6, Budapest. 101–104.

Szauer Á. (2009): Frühe Zweisprachigkeit im Kindergarten am Beispiel der ungarndeuts-chen Minderheit – ein subjektiver Problemaufriss. Deutsch revital, 2009/6, Budapest.

23–32.

Tóth Á. – Vékás J. (2013): A magyarországi nemzetiségek alapvető demográfiai mutatói-nak változásai 2001–2011. In: Mayer Éva (szerk.): „Népszámlálás – nemzetiségi adatok 2011”. A Barátság melléklete. VII–X. http://nemzetisegek.hu/repertorium/2013/03/be-livek_23-55.pdf (Letöltés ideje: 2017. augusztus 5.)

Zippel-Zappel Óvoda honlapja. Budaörs. http://zippel-zappel.hu/csoportjaink/cicas-cso-port/ (Letöltés ideje: 2017. augusztus 6.)