Müller Márta
3.8. A nemzetiségi pedagógusképzés helyzete és perspektívái
A nemzetiségi pedagógusképzéssel kapcsolatban 2011-ben, a kisebbségi ombuds-man és munkatársai a nemzetiségi felsőoktatás minőségének javítása érdekében külön erre a célra (pl. anyaországi továbbképzésekre, vendégpedagógusok alkal-mazására fordítható) elkülönített források szükségességét fogalmazták meg. Az ajánlásokat követő ötödik évben, 2016-ban újravizsgálták a magyarországi nem-zetiségi pedagógusképzés körülményeit, amely vizsgálat eredményéről 2017-ben
jelentést készítettek. A vizsgálat kierjedt az EMMI vonatkozó állásfoglalásaira, a nemzetiségi pedagógusképzéssel foglalkozó intézményekre és a felvi.hu jelentke-zési statisztikáira (KJ 2017: 4f). Az alábbi fejezetben e jelentést alapul véve a német nemzetiségi pedagógusképzés helyzetét foglaljuk össze.
A jelentés eredményei szerint a nemzetiségi német pedagógusképzésben a kép-zőhelyek száma és a képzésre ösztöndíjasként (államilag finanszírozott) felvehető hallgatói létszám óvodapedagógus-, tanító- és tanárképzésben az elmúlt hat évben nem változott. Az összes nemzetiségi pedagógus szakra jelentkezők kb. 75%-a né-met nemzetiségi szakra jelentkezik, a többi felvételiző roma, horvát, szerb és szlo-vák nemzetiségi pedagógus szakok között oszlik meg (KJ 2017: 9).
A nemzetiségi óvodapedagógusok, tanítók és tanárok szinte minden nemzeti-ségi nyelvterületre jellemző hiánya miatt az EMMI egyeztetést javasolt az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal. A Magyarországi Németek Országos Önkor-mányzata 2016-ban a német nyelvi és módszertani fejlesztés egyik legfontosabb színteréül a nemzetiségi (kétnyelvű program alapján dolgozó) óvodákat, az ott dolgozó pedagógusokat határozta meg.
A nemzetiségi német tanító, illetve nemzetiségi német óvodapedagógus szak-irányú továbbképzési szakok sokszor meghirdetésre kerülnek (pl. ELTE–TÓK), de mivel a jelentkezők száma nem éri el a minimumként meghatározott 15 főt, a szakirány nem indul el. Az érdeklődő pedagógusok vagy elállnak továbbtanulási céljaiktól, vagy néha több száz km-re fekvő másik intézményhez fordulnak. Mivel a szakirányú továbbképzéseken szakmájukat évek óta gyakorló pedagógusok vesz-nek részt, érdemes lenne megfontolni az indításhoz szükséges minimumlétszám csökkentését, vagy a szakirányt meghirdető intézmények között éves rotációt ki-alakítani (azaz melyik évben, kizárólag melyik intézmény hirdet pedagógusképzé-si szakokat).
A jelenlegi jogszabályi helyzet szerint nemzetiségi német nyelvet némettanári kvalifikációval rendelkező személy is oktathat. Bár a német nemzetiségi peda-gógusképzés ma Magyarországon a közoktatás minden színterét lefedi, a jogszabá-lyi helyzet nem ösztönzi a nemzetiségi diploma és az azzal járó többlettudás meg-szerzésére az érintett, csak németes diplomával rendelkező pedagógusokat. Ez a rendelet szuboptimálisan szabályozza a német nemzetiségi közoktatás nyelvi szeg-mensét. A nyelvoktatás elképzelhetetlen ország- és kultúraismeret nélkül, és vice versa. A sima németszakos kvalifikációval rendelkező pedagógusok nem ismerik a németség történelmi, nyelvi, irodalmi és kulturális sokszínűségét olyan mértékben és mélységben, mint a nemzetiségi németes kollégáik. Ez hátrányosan érinti a né-met nyelvű hon- és népismeret tantárgy tanításának minőségét.14
14 Sajnálatos szubjektív tapasztalat, hogy sokan a nemzetiségi képzést alacsonyabb értékűnek, ódonnak, ke-vésbé hasznosnak tartják az idegen nyelv szakokhoz képest, pedig több ismeretet és tudást nyújt, mint a nem nemzetiségi pandant-ja.
A német nemzetiségi szakok iránti kereslet évek óta állandónak tekinthető.
A nemzetiségi kvalifikációval rendelkező pedagógusok munkaerőpiaci értéke ma-gasabb a sima németszakoséinál, hiszen előbbiek nemcsak németet mint idegen nyelvet, hanem nemzetiségi szaktárgyakat, illetve hon- és népismeretet is tanít-hatnak. A végzett nemzetiségi óvodapedagógusokat nemcsak a magyar, hanem az osztrák munkaerőpiac is gyorsan felveszi.
Az állandó keresletet támogatja a 423/2012. (XII. 29.) kormányrendelet, amely-nek értelmében 20 többletpontra jogosult a felvételi eljárás során az, aki az érett-ségi vizsgával azonos nemzetiérett-ségi pedagógus szakra jelentkezik.
A magyarországi németek felsőoktatása jól strukturált, bemenetként B2-es, kimenetként C1-es nyelvi szintet követel, illetve ad. A képzőhelyek földrajzilag elosztottak, az intézmények olyan városokban találhatóak, amelyek agglomeráció-jában nagyszámú német kisebbség él. A pedagógusképzés tudományos oktatói háttere, tananyag-ellátottsága mindenhol adott. A képzések iránti kereslet az összes magyarországi nemzetiség közül a németek esetében a legerősebb, a ke-resleti igény országos szinten, az összes nemzetiségi pedagógusképző intézmény összhallgatói létszámát tekintve az utóbbi 5 évben változatlanul magas. Meg-oldásra vár a felső tagozaton és gimnáziumban németnyelvű szaktárgyakat (tör-ténelem, matematika, fizika, földrajz stb.) oktató nemzetiségi pedagógusképzés hiánya.
Irodalomjegyzék
139/2015. (VI. 9.) Kormányrendelet a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.
cgi?docid=A1500139.KOR (Letöltés ideje: 2017. augusztus 15.)
18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzé-sek képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követel-ményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelkövetel-ményeiről szóló 8/2013.
(I. 30.) EMMI rendelet módosításáról. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?do-cid=A1600018.EMM×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT (Letöltés ideje:
2017. augusztus 22.)
2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?do-cid=A1100190.TV (Letöltés ideje: 2017. augusztus 19.)
283/2012. (X. 4.) Kormányrendelet a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1200283.
kor (Letöltés ideje: 2017. augusztus 15.)
423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdés. A felsőoktatási felvételi eljárásról.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200423.kor (Letöltés ideje: 2017. augusztus 19.)
8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanár-szakok képzési és kimeneti követelményeiről. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.
cgi?docid=a1300008.emm (Letöltés ideje: 2017. augusztus 15.)
Az osztatlan tanárképzés összefüggő egyéni gyakorlatának a koncepciója. http://tkk.elte.
hu/wp-content/uploads/2017/03/%C3%B6sszef%C3%BCgg%C5%91-egy%C3%A9ni-gyakorlat-koncepci%C3%B3ja.pdf (Letöltés ideje: 2017. augusztus 17.)
Az osztatlan tanárképzés szaktárgyi tanítási gyakorlatának a koncepciója. http://tkk.elte.
hu/wp-content/uploads/2017/03/szakt%C3%A1rgyi-tan%C3%ADt%C3%A1si-gya-korlat-koncepci%C3%B3ja.pdf (Letöltés ideje: 2017. augusztus 17.)
Felvi.hu szakkeresője. https://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek. (Letöltés ideje:
2017. augusztus 17.)
KIR (2017): https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek (Letöltés ideje: 2017. május 30.) KJ (2017): Alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét
ellátó biztoshelyettes közös jelentése az AJB-710/2017. számú ügyben a nemzetiségi peda-gógusképzés utóvizsgálatáról és a nemzetiségi hallgatók pályakép vizsgálatáról, 2017.
https://www.ajbh.hu/documents/10180/2602747/K%C3%B6z%C3%B6s+jelent%C3- %A9s+a+nemzetis%C3%A9gi+pedag%C3%B3gusk%C3%A9pz%C3%A9s- +ut%C3%B3vizsg%C3%A1lat%C3%A1r%C3%B3l+710_2017/5ebbd2f8-f5c6-f37b-933a-8450e328d8d8?version=1.0 (Letöltés ideje: 2017. augusztus 19.)
Knipf-Komlósi, E. (2011): Wandel im Wortschatz der Minderheitensprache. Am Beispiel des Deutschen in Ungarn. Stuttgart: Franz Steiner. Zeitschrift für Dialektologie und Lin-guistik Beihefte Bd. 145.
Közösségi gyakorlat. http://tkk.elte.hu/kozossegi-gyakorlat/ (Letöltés ideje: 2017. augusz-tus 17.)
KSH (2013): 2011. évi népszámlálás. 3. Országos adatok. Budapest. https://www.ksh.hu/
docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf (Letöltés ideje: 2017. augusz-tus 15.)
Márkus É. (2010): Zur Volkskunde der Ungarndeutschen. Ein Lehr- und Arbeitsbuch für die Studenten der Nationalitätengrudschullehrer- und -kindergärtnerinnenbildung.
Trezor Kiadó, Budapest. http://mek.oszk.hu/09000/09086/ (Letöltés ideje: 2017. augusz-tus 19.)
Márkus É. (2011): Die Ausbildung von deutschen Minderheitenpädagogen für den Kin-dergarten an der Fakultät für Kindergärtnerinnen- und Grundschullehrerbildung der Eötvös-Loránd-Universität (ELTE TÓK). In: Bús, I. – Klein, Á. – Meskó, N. (Hrsg.):
Nevelés és kutatás. Tanulmányok az óvodapedagógus-képzéshez. Erziehung und For-schung. Beiträge zur KindergärtnerInnenausbildung. Pécsi Tudományegyetem, Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd.
Márkus É. (2008): „Denn ein Reich mit einer Spache […] ist hinfällig”. Ein Lehr-und Arbeits-buch zur Geschichte der Deutschen in Ungarn. für die Studenten der Nationalitäten-grundschullehrer- und -kindergärtnerInnenbildung. (Nemzetiségismeret – a magyaror-szági németek története. Oktatási segédanyag a nemzetiségi tanító és óvodapedagógus
hallgatók számára.) Trezor Kiadó, Budapest. http://mek.oszk.hu/08800/08817/08817.
pdf (Letöltés ideje: 2017. augusztus 19.)
Márkus É. (2009a): Az ELTE TÓFK magyar–német kéttannyelvű tanító- és óvodape-dagógus képzési programjai. In: Márkus É. – Kovács J. (szerk.): Kéttanyelvűség – peda-gógusképzés, kutatás, oktatás. Az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Karán 2008.
november 12-én megtartott konferencia előadásainak anyaga. Budapest. 53–70.
Márkus É. (2009b): Európai dimenzió a magyarországi német kisebbségi pedagóguskép-zésben. (European Dimension in the Teachers’ Education of Hungarian Germans.) In:
Rabensteiner, P.-M. – Ropo, E. (Hrsg.): European Dimension in Education and Tea-ching. Vol 3. Values and Teacher Education, Hohengehren. 61–95.
Márkus É. (2009c): „Meine zwei Sprachen“ – Ein Text- und Arbeitsbuch zur ungarndeut-schen Literatur für die Studenten der Nationalitätengrundschullehrer- und -kindergärt-nerInnenbildung. (A magyarországi németek irodalma. Szöveg- és feladatgyűjtemény.) Trezor Kiadó, Budapest. http://mek.oszk.hu/08800/08868/08868.pdf (Letöltés ideje:
2017. augusztus 19.)
Márkus É. (2016): Minderheiten in Ungarn und die Ausbildung von Minderheitenpäda-gogen an der ELTE TÓK. In: Ilse, V. – Suresch, I. – Winkler, M. (Hrsg.): Interkultu-ralität und Mehrsprachigkeit in den Schulen im Donauraum. Peter Lang, Frankfurt am Main. 81–92.
Márkus É. (2020): A kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás az óvodában és az általános iskolában. In: Endrődy O. – Svraka B. – F. Lassú Zs. (szerk.): Sokszínű pedagógia.
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Márkus É. (szerk.) (2007): „Ene bene Tintenfass, geh’ zur Schul’ und lerne was.” Eine Text- und Aufgabensammlung zur „Ungarndeutschen Kinderliteratur“ für die Studenten der NationalitätenkindergärtnerInnen und -grundschullehrerInnenbildung. (A magyaror-szági németek gyermekirodalma. Szöveg- és feladatgyűjtemény.) Trezor Kiadó, Buda-pest. http://mek.oszk.hu/08800/08816/08816.pdf (Letöltés ideje: 2017. augusztus 19.) Márkus É. – Radvai, T. (2017): Die PädagogInnenausbildung für Kindergärten und Pri-marschulen der deutschen Minderheit in Ungarn an der ELTE TÓK. In: Hannes P.
– Ströbel, A. (Hrsg.): Deutsch in Mittel-, Ost- und Südosteuropa. Geschichtliche Grund-lagen und aktuelle Einbettung. Beiträge zur 2. Jahrestagung des Forschungszentrums Deutsch in Mittel-, Ost- und Südosteuropa, Budapest 1–3. Oktober 2015. Verlag Fri-edrich Pustet, Regensburg. 615–634. (Forschungen zur deutschen Sprache in Mittel-, Ost- und Südosteuropa FzDiMOS, Band 5)
Šajánková, M. (2017): Die Ausbildung und der Deutschunterricht der Karpatendeutschen in der Slowakei. Ein Forschungsbericht. In: Philipp, H. – Ströbel, A. (Hrsg.): Deutsch in Mittel-, Ost- und Südosteuropa. Beiträge zur 2. Jahrestagung des Forschungszent-rums Deutsch in Mittel-, Ost- und Südosteuropa, Budapest, 1–3. Oktober 2015. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg. 658–663.