• Nem Talált Eredményt

EGYEÁZI TUDÓSÍTÁSOK

In document Religio, 1897. 1. félév (Pldal 125-128)

A győri székesegyházi káptalan, az illető rokonok nevében i s , s z o m o r o d o t t szivvel jelenti szeretve tisztelt kartársának, nagyságos és főtisztelendő Kokas József ur-nák, a bold, szűz Máriáról nevezett mayki cz. prépost, győri székesegyházi olva?ó-kanonok, szentszeki elnöknek folyó február hó 15-én reggel 8x/2 órakor, példás keresz-tény türelemmel viselt hosszas szenvedés és a szentségek többszöri ajtatos fölvétele után, életének 75-ik áldozó-papságának 50-ik évében bekövetkezett csendes elhunytát»

122 RELIGIO.

Az Istenben boldogultnak hült teteme kedden, folyó február hó 16-án délután x/24 órakor fog a káptalan-dombi 4. számú bázban ünnepélyesen beszenteltetni s on-nan eltemetés végett Csornára szállíttatni. Az engesztelő ünnepélyes szent-mise-áldozat pedig szerdán délelőtt 9 órakor lesz a győri székesegyházban a Mindenhatónak bemutatva. Győr, 1897. február 15. Az örök világosság fényeskedjék neki !

S z é k e s í e j é r v á r . A megyés püspök ur első ezidei főpásztori szózata a papsághoz. —

Venerabiles Fratres et Dilectissimi Filii ! Gratia Vobis omnibus qui estis in Christo Jesu.

Hac primi Jesu Christi in terris Vicarii adprecatione, charitate plena, saluto Vos omnes VV. F F . et DD. FF., in novi, quem Rex Saeculorum nobis misericors largitus est, anni limine.

Gratia Vobis omnibus VV. F F . et DD. F F . uberri-ma ad sanctificatidas aniuberri-mas Vestras, ad obeundum grande, quod a Domino accepistis, munus Sacerdotale, Angelicis formidandum humeris!

Gratia Vobis omnibus uberrima, ad fovendum solli-cite in Vestris, fideliumque curae Vestrae creditorum animabus amorem in Sanctam Dei Ecc'esiam, eumque tenerrimum, firmissimum, et constantem ; ad fovendum omnia inter huius vitae adiuncta, et hac imprimis, qua premimur, temporum adversitate, obsequium in Sanctam Dei Ecclesiam paratissimum, zelumque hanc Sanctam Matrem tuendi frangi vel extingui nescium. E t ut brevi dicam, cuncta continente compendio : Gratiam Vobis om-nibus adprecor uberrimam, ut semper sitis in Christo Jesu !

Magna res est, VV. FF. et DD. FF., magna res est amare Ecclesiam, cunctorum sanctorum officiorum sive epÍ3copi, sive sacerdotum, sive fidelis, populi, summa, unica aeternae salutis operandae obtinendaeque via. Hic ainor et ipse coeleste Spiritus Sancti donum, ulteriorum donorum est ions, monente S. Agustino: Accipimus ergo et nos Spiritum Sanctum, si amamus Ecclesiam, si cari-tate compaginamur, si catholico nomine et fide gaude-mus. Credamus F r a t r e s : Quantum quisque amat Eccle-siam, tantum habet Spiritum Sanctum.2)

Magna res est, VV. F F et DD. FF., magna res est amare Ecclesiam. Credere firma fide, quod Sancta Mater Ecclesia ad credendum proponit, obsequentissima voluntate exequi eins mandata, probare, quod probat, reprobare, quod reprobat, laudare. quod laudat, repudiare, quod répudiât ; tueri eius iura, curare eius vulnera, vindicare eius honorem, gaudere cum gaudente, tristari cum tristante, uno verbo, in omni vita privata, in omni vita publica, cogitare, desiderare, agere iuxta mentem S. Matris Ecclesiae, hoc est amare Ecc'es:am, hoc est fidelem tantae Matris existere filium.

Hic amor si sanctae Dei gratiae adiutorio sollicite custo-diatur in cordibus nostris, nullus mortalium Nos separa-bit ab Eo, in quo sumus, Christo Jesu ; neque tribulatio, neque angustia, neque fames, neque nuditas, neque peri-culum,neque persecutio, neque gladius, neque creatura alia.a)

M l . Petr. 5, 14.

2) S. Aug. Tract. 32. in Joan.

7-3) Cf. Rom. 8, 2 5 - 3 9 .

Hoc amore in cordibus noslris ardente, in sancto, ad quod Christus nos elegit, munere nostro. impavidi victoresque stabimus contra dupplicem, guem mundus, monente magno Hipponensium lumine, contra milites Christi ducit aciem. Dupplicem enim — ait — mundus aciem producit contra milites Christi. Advertite Fratres, dupplicem dixi, aciem producit mundus contra milites Christi. Blanditur enim, ut decipiat, terret, ut frangat.

Non nos teneat voluptas propria non nos terreat crude-litas aliéna, et victus est mundus. Ad utrosque aditus occurrit Christus, et non vincitur Christianus.4)

Hoc amore cor~ nostrum replente indefesso labore operabimur semper aeternam fidelium salutem, Apostoli Gentium exemplo omnibus omnia facti, ut omnes facete-mus salvos.5)

Haec tenete VV. F F . et DD. FF., et state in Do-mino Charissimi. ö) Amate Ecclesiam Sanctam Domini Sponsam, Vestram âmantissimam Matrem, amate amore tenerrimo, amore fidelissimo, amore obsequentissimo, nul-lis vincerdo mundi blanditiis, nulnul-lis incommodis vel ter-roribus.

Quoniam vero ubi Petrus, ibi Ecclesia,7) eodem tenerrimo, fidelissimo amore adhaerete Petri Successori, Christi in terris Vicario, Catholicae unitatis Centro. Revo-cate in memóriám hortamina cuncta, monita, mandata

cuncta, quae Christi in terris Vicarius Leo XIII. P P . tanta in gentem nostram paterna charitate atque sollici-tudine in gentis nostrae aeternam huiusque vitae salutem, toties nobis elargitus est et sequamini ea fideli obsequio.

Scribit, S. Hieronymus ad charissimum suum Pauli-num : Habet uPauli-numquodque propositum principes suos.

Romani duces imitentur Camillos, Fabrios, Regulos, Sci-piones . . . E t ut ad nostra veniamus, episcopi et presby-teri babeant in exemplum Apostolos et apostolicos Viros, quorum honorem possidentes habere nitantur et me-ritum. 8)

Figite aciem oculi Vestri in gloriosum Apostolorum chorum, in longam, quam fasti Ecclesiae texunt, ornatis-simam Apostolicorum Virorum seriem; videte et imita-mini eorum ardentissimum, fidelissimum, in Sanctam Dei Ecclesiam amorem, eorum indefessos sanctos in salvandis animis labores. Et avet animus Vestr s oculis, Vestris cordibus denuo imitandum proponere Virum, etsi non Ordinis munere, virtutibus tarnen fulgentibus Apostolicum.

Acturus vobiscum millenaria charae patriae solem-nia, a diruto Sancti Regis Stephani sepulcro hortabar Vos, orabam V o s : sit unusquisque Vestrum alter Stepba-nus. Idem in limine futurorum, quae Rex saeculorum genti nostrae misericors dabit, temporum, Vobis adclamo, plenus in Vos fidelesque meos, totamque gentem nostram charitate et sollicitudine. Imitamini S. Regis tenerrimum, obsequentissimum in Sanctam Ecclesiam eiusque Visibile Caput amorem, quo amore incensus aeternam suae

Gentis-«) S. Aug. Serm. 276.

•n 1. Cor. 9, 22.

6) Philipp. 4, 1.

7) S Ambr. in Ps. 40.

s) Ep. 130. ad Paulin.

127 RELIGIO.

tutam reddidit salutem, regnique sui firma possuit funda-menta.

Huius Sancti Regis terentes sancta vestigia, illius in Sanctam Matrem Ecclesiam amorem foventes in cordibus Vestris, sanctos Vestros agro Dominico strenui atque zelosi constanter impendetis labores, quibus et Vestra fideliumque Vobis creditorum aeterna paratur salus, sed et cbarae patriae providetur prosperitati ; in his enim Vestris sancfis laboribus causa agitur de summo maximo-que omnium bonorum, quae est sempiterna hominum salus, neque minus de iis ipsis conservandis tuendisque rebus, quae in civili societate vel ad quietem, vel ad veri nominis felicitatem impense expetuntur.9)

Gratias autem agimus Deo semper pro Vobis, me-móriám Vestri facientes in orationibus nostris sine inter-missione, memores operis fidei Vestrae et Jaboris et cha-ritatis et sustinentiae spei Domini Nostri Jesu Christi ante Deum et Patrem Nostrum.1 0)

Vos autem, Charis*imi superaedificantes Vosmetipsos sanctissimae Vestrae fidei, in Spiritu Sancto orantes, Vosmetipsos in dilectione Dei servate, exspectantes mise-ricordiam Domini Nostri Jesu Christi in vitam aeternam I11)

Dominus Noster Jesus Christus cum Spiritu Vestro.

Gratia Vobiscum. Amen !

Albae-Regiae, festo B. Margaritae Belae IV. Reg.

Hung. Filiae, 28. Januarii 1897.

Philippus, ru. p.

Episcopus.

K A T H . E G Y E S Ü L E T I É L E T .

^ — A Szent-István-Társuiat tudományos és irodalmi osztálya csütörtökön délután tartotta meg rendes havi fölolvasó ülését a társulat dísztermében Kisfaludy Á.

Béla elnöklete alatt. Az ülés kiemelkedő pontját Pintér Kai mán kegyesrendi tanár „Ujabb elbeszélő irodalmunk"

czimű értekezése csak egyik részét képezte annak a mélyre-ható hosszabb tanulmánynak, amely a „Katholikus Szemle"

legközelebbi füzetében lát világot. A tudós tanár fölol-vasásában az ujabb regény- és novella-irodalom legnép-szerűbb művelőiről értekezett. Kiemelve a regény és novella irodalmi értékét és jelentőségét az olvasó-közön-ségre nézve, vázolta a magyar regény-irodalom fejlődését, jellemezte Jókait és hatását, azután bővebben szólt Mik-száthról, Herczegről, majd a naturalizmusra hajló novel listákról, s néhány nevesebb Írónőnkről, végezetül pedig ujabb novellistáink stílusáról. Az értekező elismeréssel szól ujabb elbeszélőinkről, de igazságos Ítélettel mutat rá hibáikra s kivánia az erkölcsi irány hathatósabb kiemel-kedését. Az érdekes felolvasást a díszes hallgatóság lelkes tapssal jutalmazta. A napirend során az osztály a Vörös-marty és Veszely-emlékre száz-száz koronát szavazott meg.

IRODALOM.

1. D e s c a r t e s é s SZ. Tamás. Különös tekintettel az ismeret-elméletre. Irta Kozáry G j u l a stb. Ára 1 frt 20 kr.

Budapest, 1897. 8-r 157 1.

Igen becses tanulmány s oly erővel van megírva, hogy a Cartesius által tört résen kiáradt u j filozofémák

9) Leo XIII. PP. Ep. Encycl. Constanti Hungarorum.

10) I. Thess. 1. 2, 3.

n) .Tudae 20, 21.

12) 2. Tim. 4, 22.

123 egyik magyarországi képviselője, a magyar mindenes tárban, a „B. Hirlap"-ban, önkéntelenül felkiáltott, hogy szerző kíméletesebben bánhatott volna el az önkény és játszi egyéni tetszés filozófiájának patriarkájával. Nem habozunk kimondani, hogy Kozáry e munkája a keresztény iskolás bölcselet első nagyobb csatanyerése hazánkban a Carte-sius óta uralkodott subjectivizmussal szemben.

2. Vallásos könyvtár. Szerkesztő kiadó Violet Gyula áldozópap. A kassai egyházi hatóság jóváhagyá-sával. Szerkesztőség Sárospatakon. I. évf. 1. füzet. 16-r 96 1. 1897. jan. 15-én. Megjelenik évnegyedenként. Ára egész évre 40 kr.

Tartalma: 1. Bevezető arról, hogy a vallásosság még az egészségnél is szükségesebb az embernek. Lelkes buzdítás a vallásosságra. 2 Bevezető oktatás a szentsé-gekről. 3. Keresztség. 4. Bérmálás. 5. Avatá*. 6. A gyer-mek megáldása. 7. Visszatérés a kath. egyház kebelébe.

Ha Magyarország valamenuyi papjához hozzáfér-hetnénk, azt mondanók valamennyinek erről a kis füze-tes vallásos vállalatról, hogy azt családi olvasmánynyá kell tenni.

•3. A m é r t é k l e t e s élet. Irta Haugg Leo. A szatmár-egyházmegyei hatóság jóváhagyásával Szatmár. 1897.16-r.

55 í. Ára 20 kr.

Eddig a szatmári „Kis k ö n y v t á r i b ó l megjelent: 1.

Az erkölcsös élet. 20 kr. 2. Az erényes élet 20 kr. 3.

Az állhatatos élet. 20 kr. 4. A mértékletes élet. 20 kr.

Megrendelhetők Adjutus Secunclus által vagy pedig Reizer János könyvkereskedésében Szatmáron.

Azt mondjuk erről a vállalatról is, a mit a „Vallásos könyvtár"-ról imént mondtunk.

4 Lelki kalauz az élet k e s k e n y ösvényén. Irta Tóth Mike s. J . főgymn. tanár. A kalocsai érseki ható-ság jóváhagyásával. Pázmány-sajtó Szatmáron. 1896. 12-r.

217 1. Ára 50 kr.

Lelki olvasmány a művelt fiatalságnak szánva, de ugy hogy az öregség is élvezheti, életünk feladatának komoly, vallásos méltatására és lelkes felkarolására vezérlő. Két részből áll. Az első részben 4 elmélkedés magával az életfeladat ismertetésével foglalkozik a követ-kező czimek alatt : földi életünk, életünk előképe, zsönge kor, állhatatlanság. A másik rész, az életfeladatot komo-lyan vevő elvszilárd hitélet néhány segitő eszközét ismer-teti és teszi az olvasó előtt ajánlatossá eme czimek alatt:

reggel, munka, a mire rászorulunk, üdítő forráss, este, angyalok.

Az ifjúság lelki szent gyakorlatainak idejére kitű-nő olvasmányt szolgáltat.

5. A rózsafüzér. Rippich István s. J. A szatmári püspök jóváhagyásával. Kalocsa. Kiadja a „Mária-Kert"

folyóirat. 1806. 12-r. 176 1. Fűzve 60 kr. vász. kötve 85 kr.

Aranyos könyvecske, a szent olvasóról. Ismerteti annak eredetét és szellemét általában s ezután részletesen és egyenkint üdvös elmélkedések tárgyává teszi a bárom-féle 'rózsafüzér 15 titkát külön-külön Üdítő lelki élvezet lehet mindenkire nézve, a ki hitéletet él, ennek az alak és tartalom szerint egyaránt szép könyvnek a használása.

6. A kath. anyaszentegyház szentelményei. Fő-egyházmegyei bírálattal. Irta Dr Eeincll Román,

eszter-124 RELIGIO.

gocn-főegyházmegyei áldozár, a Garam melletti sz.

Benedek hiteles helyének tagja, bars-csekei plébános.

Budapest, 1896. 8-r. 284 \.

Szerző, dicséretes szorgalommal kidolgozott e nálunk h/zagpotló munkájában, kettős czélt tűzött ki maga elé.

Épületes olvasmányt óhajtott szolgáltatni a kath. egyház hiteinek vallási szertartásaink szentelményekben foglalt részének megismertetésére. Másrészről anyagot óhajtott nyújtani a papságnak, hogy az egyházi szónoklás és hitelemzés körében a lelki épülésnek erre az ágára is ki-terjeszkedhessék. Felkarolását mélyen ajánljuk.

V E G Y E S E K .

Rómából két nagy dologról érkezett hir. Mult vasárnap, február 14-én a S. Rituum Congregatio a pápa jelenlétében ülést tartott és kéfc decretumot adott ki. Az egyikben kimondja, hogy miután boldog Fourrier de Mataincourt Péter áldozópapról két csodás tett igaznak bizonyult, ünnepélyes canonicatiójára lehet áttérni. A másikban nyilatkozik az iránt, hogy boldog Zaccaria A n t a l Mária életében három csodás tett igazolható. A másik nagy dolog, a miről hir érkezett, az, hogy ugyanaz a S. Rit. Congreg. f. hó 7-én tartott ülésében foglalkozott némelyeknek avval a tervével, hogy az isteni megteste-süléssel kezdődött megváltás páratlan világtörténelmi eseményének XIX. százados évfordulóját 1900-ban meg kellene ünnepelni. A szent congregatio dicséri a nevezett törekvésben rejlő buzgóságot, de nem tartja az ünneplés ily módját alkalmasnak. Emlékeztet arra, hogy 1884-ben, mikor sokan a b. szűz Mária születésének százados év-fordulóját óhajtották megtartani, a congregatio ugyanily értelemben nyilatkozott.

— Az ó-budai prépostságról tartott felolvasást a Tört. Társ. közgyűlésén Karácsonyi János dr kiváló történetbuvárunk. Karácsonyi történelmi adatokkal mpg' okolva á litja, hogy az ó-budai prépostságot, a mely szent Péterről van elnevezve, Péter magyar király alapította.

Hogy ez eddigelé ki nem derült, hanem hogy többnyire szent Istvánt tartották az alapitónak, sőt némelyek szent Lászlót is, az onnan \an, hogy a káptalan sohasem nevezte meg Péter királyt, mint alapitót, mert ő egyike volt a legnépszerütlenebb királyoknak. Különben pedig arról nevezetes ez az ó-budai prépostság, hogy Péter királynak egyedül fenmaradt alkotása.

— A győri káptalan imént elhunyt oszlopos tagja, Kokas József prépost olvasó-kanonok született Sopron-Szillott, 1822. okt. 24-én. 1847. julius 20-án pappá szentehetett. Rövid káplánkod 's után Győrbe került ég itt sokáig az ifjúság nevelését bizták rá. A kisebb pap-nevelőben, később a theologián volt kormányzó. Hosszú ideig volt a diplomatika tanára, később prodirector.

Maerhofer József nagyprépost gyengélkedése folytán ennek teendőit is végezte. Néhány hét óta betegeskedett, mig végre e hó 16 én reggel példás türelemmel viselt szen-vedés után kiszenvedett.

— Közöny é s gyávaság ! T. olvasóink előtt ez a két szóba foglalt hatalmas szózat ismeretes. Prifach József székesfejérvári nagyprépost ur mondotta szemébe a

ma-gyar katholikus intelligencziának. S ez az Isten-sugallta szemrehányás sza'rnyat öltött s a közönyösök és gyávák ezrei fölött ébresztőleg csattogtatva szárnyait j á r j a be az országot. Csak rajta az ébresztéssel; mert, igenis, ez Magyarország aléltságának az o k a : a 10 millió katholi-kusság intelligencziájának közönye és gyávasága. Nin-csen katholikus intelligencziánk, ez a b a j ; azaz, hogy van kath. intelligencziánk, de annak nincs lelke. A gyá-vaság rabigájába hajtotta bele a Tisza-Bánffy-Chorinféle zsidó-protestáns-szabadkőmüves érdekszövetség. De ezt az állapotot nem szabad ölbe tett kezekkel nézni. Mit kell akkor tenni, ha valamely országban az élő nemzedék hasznavehetetlen? Teremteni kell nagyszabású iskolázás

"által u j kath. intelligencziát. Ezért szükséges nekünk a kath. tud. egyetem, s a ki egy kath. tud. egyetem alapí-tása ügyének elodázásán vagy elaltatásán vagy annak elősegítésén fáradozik, égbekiáltó bűnt követ el a köteles előrelátás ellen s részesévé válik a nemzetgvilkolók bűnének.

— Megreformált erkölcsök. Borsod m. Szilvás községében, mely mindössze 841 evangelium szerint retor-mált, 234 kath. s vagy 22 zsidóból áll, a legközelebbi hetekben 8 pár kötött házasságot; ezek között a ref.

curator fia is. Örök hűséget esküdtek pedig ezek egy-másnak nem a régi, nem is az uj, hanem a legújabb rend szerint: községháza és templom, jegyző és pap nél-kül, két-két napi fényes bandériumos lakodalmi ünnep-séget csapva,. Az illetők jobbára katonasoron alul levő egyének, kik között egy eltéveledett kath. ifjú is van.

Polgári házasság, pacificatio, plátói bölcseség! — mit szóltok hozzá? Nem a ti erkölcsötök e z ? ! . . . Szegény magyar nemzet ! Igy bizony nem lesz boldog a magyar !

„Róma ledől s rabigába görnyed!" . . . Készítik az igát sokszor tudtokon kívül azok, kik a hit, haza- és erkölcs törvényes őrei. Ily igát rakott legközelebb Perczel bel-ügyminiszter ur kegyelmes keze az apátfalvi (Borsod m.) állami helyettes anyakönyvvezető kinevezésével, kit a házasságkötésre is feljogosított. „Tekintetes" Schäeffer József u r a kitüntetett férfiú, kinek törvényes qualificatió-]át 1116 róm. kath., 8 református s 65 zsidó alattvaló honpolgára igy ismeri: 1. recipiált hazafi; borsodapát-f'alvi kőedénygyári közönséges korongoló munkás ; 3.

apátfalvi vásárbérlő és czéclula-szedő ; 4. apátfalvi harma-dik korcsmáros ; 5. házasságkötésre feljogosított m. kir.

állami anyakönyvvezető-helyettes. — Nem lenne czélszerű e kinevezést. a magyar törvényhozás összeférhetlensé j i bizottságához utasítani, vagy a ministerelnöki palota ablakába közszemlére kitenni ? ! . . t Vájjon ha a vallásos palócz nép. hazafias tiszteletből fogja szégyelleni, házasság-kötések czéljából, a nevezett állami közeg előtt megjelenni,

— papja pedig nem eskedtetheti majd meg, mert bör-tönbe kerülni nem a k a r : nem lesznek átalánosakká a legújabb rend szerinti házasságok és fenti erkölcsök?! . . . Plátó kelj fel! adj útbaigazítást; mert a kegyelmes urat igy még nem igen ültették fel közigazgatási közegei ! ! * ) . . .

In document Religio, 1897. 1. félév (Pldal 125-128)