Az apostoli király legfőbb kegyúri joga, kath. auto-nomia, kath. tudomány-egyetem.
I r t a : Dr Wurster Józsefaz egyházjog és történelem ny. r. tanára.
Teremtsünk kath. intelligencziát !
Teremtsünk, ha máskép nem a föld porából! Teremt-sünk templomaink kincse, vagyonunk, vérünk árán ! Nincs többé idő a habozásra, a kétkedésre. Harsona hangon kérünk, követelünk felső kath. tanintézeteket, kath. tudo-mányegyetemet !
De necsak alapítsunk ily intézeteket, necsak tart-suk fenn, fejlesszük a már fennállókat, hanem a mi főfeladatunk : öntsünk azokba valódi kath. szellemet.
Irányitsuk azokat kathol. és változhatlan tanelveink szerint. Allitsunk azok élére igazi kath. képzettségű, szent ügyeinkért lelkesülni tudó férfiakat.
Ne tekintsük felső kath. tanintézeteinket nyűgnek, a melyet egyik másik főpap, akarva, nem akarva — mert le nem rázhatja — viselni tartozik ; hanem tekint-sük azokat legszentebb jogaink, kiváltságaink letétemé-nyesének, a melyre mint drága kincsre büszkék lehetünk.
Ne tekintsük ezen intézeteket parlagon heverő birtoknak, a melyre fordított költség kárba veszett, hanem tekint-sük azokat elkerülhetlenül szükséges fegyvertárnak, a melyre fordított költség bő kamatot fog hozni, mert létjogaink megvédője, fentartója.
Részesítsük a felső tanintézeteinknél működő taná-rokat, magas képzettséget igénylő állásukhoz mért kitün-tető tisztelet, előzékeny és szeretetteljes bánásmódban.
Dijjazzuk tanárainkat, amint az állam az övéit díjazza, nehogy legjobb erőink, működésük delelőjén harczedzett korban, az állami intézetnél kecsegtető nagyobb díjazás és előléptetés czéljából bennünket cser-ben hagyjanak, nehogy a lét anyagi gondjai, nehogy a
családfentartás terhei őket magasztos hivatásuktól elvonja és állásuk méltóságával meg nem egyeztethető foglalko-zásra kényszerítse. Csak szégyenpirral arczunkban vallhat-juk be, hogy egy felső kath. tanintézetnél, egyik-másik
tanár, üres óráiban pékmesterséggel, még külföldre is elágazó borkereskedéssel, izraelita által fentartott keres-kedelmi iskolában előadásokkal, sőt disznóhizlalással is foglalkozott azon czélból, — mennyiben volt igaza, meny-nyiben nem, hozzánk nem tartozik kutatni, csak a tényt konstatálni — hogy az ily uton-módon nyert szerzemény-nyel, anyagi gondoktól menten, állásához képest önma-gát és családját eltarthassa és a jövő esélyei ellen biz-tosítsa.
Gondoskodjunk felsőbb kath. tanintézeteinknél szi-gorúan kath. ellenőrzésről, kellő fegyelemről és igazán katholikus — nem egyoldalú, nem fonák, nem felekezeti gyűlöletet szitó, hanem a tárgyilagos igazság követelte — tanitásrendszerről.
Ne vitatkozzunk soká e felett, mely városban állít-tassák fel kath. tudomány-egyetem !
Az isteni Gondviselés már kijelölt számunkra egy várost, melynek múltja és jelene, a benne létesítendő magyar kath. tudomány-egyetem eszméjét teljesen meg-érlelé és ez nem más, mint :
Pécs szab. kir. város.
Városunk kulturális fejlődésében az iskolák mindég számottevő tényezők voltak.
I t t létesítette Nagy Lajos (1342—1382) a „studium generale" -nak nevezett első magyar tudomány-egyetem, mely 1367. évben, tehát két évvel a bécsi egyetemet, alapítása után, V. Orbán pápa által szept. 1-én kelt kü-lön bullával megerősítést nyert. Ezen első főiskolánk kö-zel két százados virágzásnak örvendett ; hallgatóinak szá-ma Szerdahelyi Gábor állítása szerint (Chronographia celebriorum Ungariae urbium pag. 2 6 9 ) meghaladta a kétezeret.
A mai pécsi líceum nagynevű alapitója: báró Sze-pesy Ignácz, néhai pécsi püspök, ki azt 1831-ben böl-csészeti, 1833. évben pedig jogi tanfolyammal látta el és az akkori viszonyokhoz képest dúsan javadalmazta is. Az 1848-iki események folytán a jogi tanfolyam, sőt 1851-ben a bölcsészeti is be lett szüntetve. Az 1865. év1851-ben újból megnyílt a jogi tanfolyam, mely 1874. óta a többi jogakadémiák mintájára jog- és államtudományi karrá alakult át, 4 éves tanfolyammal.
Az intézet vagyonát képezi : a város főutczájában fekvő, nagy udvartérrel biró, kétemeletes, a líceumi csi-nos templomhoz kapcsolt, a kath. tudományosság élesz-tésére és megszilárdítására szánt monumentális épület ; továbbá a külön épületben elhelyezett és jól felszerelt líceumi nyomda s ugyancsak Szepesy alatt nagy költsé-gen palotaszerüleg készült, jelenleg a püspöki könyvtár s a theologiai tanárok lakczéljaira használt épület. Ezen felül a Szepesy-féle alapítvány rendelkezik 195,000 f r t kamatokra elhelyezett tőkével. Miután azonban az esedé-kes kamatok a mai követelményeknek meg nem felelnek, az időszerinti kegyúr, a megyés püspök, tetemes összeg-gel járul ezen culturális intézetünk fentartására.
ÜELIGIO. 105 A joglíceumnak szakmunkákkal rendelkező
könyv-tárán kívül van városunkban nyilvános jelleggel biró, a tudomány minden szakára kiterjedő művekkel, kivált for-rásmunkákkal gazdagon felszerelt kb. 30 ezer kötetet számláló u. n. püspöki könyvtárunk. Van nagyértékü éremtárunk és régiségtárunk.
Van óriási terjedelmű, részben újonnan épült, czél-szerüen berendezett dúsan javadalmazott kisebb és nagyobb pajDnevelő intézetünk.
Van a pécsegyházmegyei papjelöltek, a magyar és horvátországi valamint a bosznita tartományi sz. Ferencz-rendi növendékek által látogatott a mai kor követelmé-nyeinek színvonalán álló theologiai intézetünk.
Van kath. körnek szánt 140 ezer frt költségen új-kori olasz renaissance stílben épült diszes palotánk, mely-nek f. é. jan. 6. gróf Apponyi Géza elnök ur által ünne-pélyesen felavatott nagyméretű oszlopos csarnokai, feje-delmi termei a magyar kath. intelligencziának méltó gyüle-kező helyét képezhetné.
Van kitűnő szellemben igazgatott, jeles tanerőkkel ellátott, kellőleg felszerelt, nagy látogatottságnak érvendő gymnasiumunk és reáliskolánk.
Van terjedelmes uradalom, gazdag szénbányákkal biró dúsan javadalmazott restaurált székesegyházunk, mely-nek fölös jövedelme rendes kánoni eljárás mellett, az illetékes egyházi és világi közegek hozzájárulásával,
szük-ség esetében, a Pécsett felállítandó tudomány-egyetem részbeni dotálására fordítható.
Van a székesegyház tulajdonát képező konvictussal egybekötött „Cantus Gregoriánus "-féle énekiskolánk.
Vannak városunkban a cziszterczi-, sz.-Ferencz- és irgalmas-rendi szerzetesek tulajdonát képező és szerzetes tanárjelöltek elhelyezésére aránylag csekély költséggel alkalmassá tehető nagyméretű szerzetes házak. Nem is szükséges említenünk, hogy a létesítendő kath. tudomány-egyetemnél, mint a tudomány, vallás és erkölcs gócz-pontjainál, hazánk tanitó rendjei a tudomány és szerzetesi fegyelem tekintetében mily óriási lendületet nyernének ;
részint az által, hogy legkitűnőbb képzettségű egyéneik kivált a theologia és bölcsészeti fakultás egyes tanszékeit elfoglalhatnák; részint az által, hogy tanárjelöltjeik szigorú katholikus kiképeztetése és nevelése folytán a napjaink-ban, sajnos mindinkább felszaporodó s a szerzetes rendek anyagi és szellemi erejét kimerítő hithagyások a lehető legkisebb számarányra leszoríttatnának.
Pécs város, mely a hullámosan változó kies fekvésű Mecsek-hegység déli oldalán fekszik, közegészségi viszonyai tekintetében is hazánk előkelő városai közt kiváló helyet foglal el.
Városunk közepét szép s nagy sétatér disziti ; van az egész városia kiterjedő vízvezetéki csőhálózatunk; két gőzfürdőnk ; hideg vizzel gyógyító intézetünk ; három nagy nszó fürdőnk ; aszfalt burkolattal biró utczáink ; közel fél millió költséggel újonnan épült remek színhá-zunk ; szép és nagy terjedelmű számtalan nyaralóval díszített szőlőhegyünk ; Jakab-hegy, Szent-kút, Ireghi-völgy, Tettye, Orfy, Abaligeti barlang, Zengőhegy, Szénbánya-telep stb. név alatt ismeretes, svájczi tájékhoz hasonló kiránduló helyeink ; a Mecsek egylet által gondosan ápolt
vadregényes erdei sétáink; a mai kor igényeinek meg-felelő és kedvező lakviszonyaink.
A mi végre Pécs szab. kir. város kórház-ügyét illeti, ez a kifejlődésnek oly magas fokán áll, mint kevés magyar-országi városban. Van négy kórházunk, ezek közt kivált a 400 ágygyal biró a Szt.-Vinczéről nevezett nővérek gondozására bizott városi közkórház ugy a modern kór-házi higiénia elvei szerinti berendezése, mint rendkívüli tisztaság és sebészeti irányban mintaszerű felszerelése miatt egyike az ország legnagyobb és legszebb kórhá-zaínak.
* *
A pécsi püspökség régiség tárgyai közt látható egy zászló-nyél, a melyen még most is foszlányai megvannak azon zászlónak, a melyet 1529. aug. 29-én a mohácsi csatatéren, a pécsi egyetemnek 300 hallgatója lobogtatva, halált-megvető elszántsággal, a pogány török hadakra tört és hazájáért, egyházáért hősi halállal elesett.
A hősök vérétől pirosult gyásztéren, nemzetünk nagy temetőjén porladozó eleink szelleme, nemzeti létünk 2-ik ezrede küszöbén, a melyet csakis az ő drága vérük árán érhettünk el, óva int felénk, hogy az Árpád vérén szerzett, a sz.-István szellemében megszilárdult haza oszlo-pait ne bolygassuk ; hogy a nemzeti kultura csarnokait, az ősök szellemében és erényeivel kiépítsük, betetőzzük;
hogy a keresztény vallás világító szövétnekét az álfel-világosultság Jidérczlángjával fel ne cseréljük ; hogy az országok talpkövét a tiszta erkölcsöt, a kozmopolita kufár szellem feslettségével be ne mételyezzük; hogy a keresz-tény vallás, a kereszkeresz-tény erkölcs hazafentartó és éltető elemeit a 2-dik ezredben is féltékenyen á p o l j u k ; meg-őrizzük ; hogy végre ott, a hol az őskeresztények első bölcsője Pannoniában ringott, a hol Nagy Lajos az első virágzó magyar tudomány-egyetemet alapította, a mely közel két századig a magyar tudomány góczpontja volt, ott létesítsük a mindnyájunk által annyira óhajtott, a magyar haza és egyházra annyira szükséges, a keresztény tudomány, a hit és erkölcs melegágyát, h a j l é k á t ; és valósítsuk meg valahára Pécs szab. kir. város legdíszesebb helyén kegyeletünk piedesztálján érczszoborban megörö-kített Szepesynk nagyszabású terveit, a kath. tudomány-egyetemet, hogy jeles költőnk Vörösmarty látnoki ihlet-ségben mondott szózata teljesüljön :
Még jőni kel), még jőni fog E g y jobb kor, mely után.
Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁS.
S z é k e s f e h é r v á r , febr. 9. Prifach József pápai pre-látus és nagyprépost elnölú beszéde a belvárosi kath.
körben a hitközönyről és kath. vallásunk megvallásában való gyávaságról:
Mélyen tisztelt közgyűlés !
„Örvendez lelkem az én üdvözítő Istenemben", hogy egy hosszú év leforgása után ismét megjelenhettem az Önök kedves körében s színről színre láthatom és lelkem mélyéből üdvözölhetem azon lelkes férfiakat, kik
szivem-106
RELIGIO.
bez oly közel állanak, kik velem együtt ugyanazon elveket vallják, ugyanazon érzelmeket táplálják és ugyanazon czélt ugyanazon eszközökkel elérni óhajtják !
Különben ma azért gyülekeztünk egybe m. t. köz-gyűlés, hogy kath. köiünknek legközelebb lefolyt évi életére vonatkozó közléseket vegyünk tudomásul és a közlendők minősége szerint vagy vigasztalást merítsünk az örvendetes mozzanatokból, vagy a kevésbbé kielégítő adatok által ujabb lelkesedésre és szilárdabb elhatározásra buzduljunk.
Körünk mult évi életének összes mozzanatait rész-letezni a titkár urnák lesz feladata; és az általa közlen-dőkkel szemben csak egy oly jelenségre fogok rámutatni és felette bővebben kiterjeszkedni, mely anya 'törünk, tehát a belvárosi kör eletében volt észlelhető és azon szomorú tapasztalatban nyilvánult, hogy a mult évben aránylag csali kevesen léptek be az anyakörbe, mintha ezen kör nem is kath. férfiak számára alakult volna.
Es ugyan mi lehet e sajnos jelenségnek az oka ? Alig tévedek m. t. közgyűlés, ha egyik okául azon vét-kes közönyt hozom tel, melylyel a kath. ügy iránt kath.
polgártársaink közül sokan viseltetnek. T. i. évek hosszú során át az anyagiakba elmerülve, csak vagyonszerzésre fordítják minden gondjukat, a vallás érdekeinek ápolását pedig a vallás szolgáira a papokra hagyják, feledve, hogy a bit nemcsak a papoknak, hanem a lnveknek is közös ügye, a hit védelme pedig a papoknak és híveknek közös kötelessége !
Ne értsen félre a m. t. közgyűlés ! nem kárhoztatom én hitsorsosainknak azon törekvését, mellyel saját maguk
és családjaik jövőjét szorgalmas munka- és iparkodás-szülte szerzeményeik által biztosítani buzgólkodnak, hiszen ez kötelesség ! csak azon túlságos elmerülést az anya-giakba nem helyeselhetem, mely napjainkban annyira lefoglalja sok kath. embernek idejét és tevékenységét, hogy szinte rá sem ér vallásával és annak érdekeivel t ö r ő d n i ; holott az igazi katholikusnak ugy kellene gyűj-teni az ideiglenes javakat, hogy miattuk el ne veszítse az örökkévalókat! — A ' d o t t emlékű őseink imádkoztak és dolgoztak, vagyis egyforma buzgósággal végezték vallási és hivatásbeli kötelességeiket és boldogok voltak, mert az Isten megáldotta kezök m u n k á j á t ; és midőn életök hatá-rához értek : a jól teljesített hivatás boldogitó tudatával és a kiérdemLtt örök jutalom édes reményével lépték át az örökkévalóság küszöbét ! Dicső őseinknek e szép pél-dáját ajánlom követésül azon drága hitsorsosainknak, kik mindeddig távol t a r t j á k magukat tőlünk, hogy közönyük dermesztő álmából felébredjenek és hozzánk csatlakozva, velünk együtt munkálkodhassanak kath. körünk magasz-tos czéljainak megvalósításában !
Van azonban egy más ok is m. t. közgyűlés, mely kath. polgártársaink nagy részét a körünkbe való belé-péstől visszatartja, és ez a félelemnek egy bizonyos neme, melyet joggal nevezhetnénk gyávaságnak is ; s ez talán még jobban visszariasztja őket körünktől, mint a hit-közöny és a vagyonszerzésre irányuló szertelen törekvés.
Köztudomásu dolog ugyanis, hogy a kath. vallás korunknak mostoha gyermeke és az ahoz való lelke3 ragaszkodás, vagy érdekei iránt való nemes buzgólkodás
sokak, főleg pedig a hatalmasok szemében nemcsak sötét bigottság, hanem valóságos botránykő is! Azért élczelik, gúnyolják, nyomják és mellőzik azokat, kik kath. szent
hitükhöz szilárdul r&gaszkodnak, annak törvényei szerint élnek és m a g u k a t nyilvános szereplésükben is katholikusok-nak vallják és mutatjákl
Minthogy pedig a hatalmasok kegyeitől f ü g g sok embernek állása és kenyere, előmenetele és jövője, nem csoda, hogy sokan együtt üvöltenek a farkasokkal, vagyis ugy viselkednek, habár talán nem is ugy éreznek, mint a sorsukat in'éző h a t a l m a s o k ; tehát negély ezik felvilá-gosultságukat, fitogtatják vallástalauságukat, kerülik az Isten házát, megvetik az egyház parancsait, gyanúsítják szolgáit mint rossz hazafiakat, a kath. vallást, melynek pedig édes hazánk felvirágoztatása körül annyi érdeme van, mint felvilágosodott korunkba többé nem illő óclon-ságot lomtárba valónak nyilvánítják, az annak fellendí-tését czélozó körök alakulását gyanús szemmel nézik, lehetőleg késleltetik, a meglevőket pedig óvatosan kerülik, vagy legjobb esetben egyszerűen ignorálják és mindezt csak azért, hogy a hatalmasok kedvéöen j á r j a n a k !
Ugy-e bár m. t. közgyűlés, elég szomorú helyze-tünknek imént vázoltam r a j z a ? Bizony nem örvendetes állapot ez! De vájjon azért csüggedjünk, vagy kétségbe essünk-e? Ments I s t e n ! Sőt inkább minél nagyobb kath.
polgártársaink egy részénél a hitközöny és ez egyházunk iránt mutatkozó elfogultság, hidegség, hogy ne mondjam ellenszenv, annál nagyobb buzgóságot fejtsünk mi ki kath.
meggyőződésünk érvényesítésében, nyílt homlokkal férfias bátorsággal vallva hitünket, tántoríthatatlanul ragaszkodva egyházunkhoz és annak szentséges fejéhez a római pápá-hoz, lelkiismeretesen teljesítve vallásunk parancsait, elszán-tan védve egyházunk jogait, erélyesen meggátolva, ha lehet, vagy ha nem, gondosan orvosolva sérelmeit, szóval lelkesen felkarolva annak összes érdekeit ; hadd lássák közönyös hitfeleink, hogyan kellene nekik is meghálál-niok Istennek azon megbecsülhetlen kegyelmét, hogy őket a kath. anyaszentegyház kebelébe fogadni méltóz-t a méltóz-t o méltóz-t méltóz-t és érdememéltóz-tlenségök daczára is abban mindaddig megtűrni kegyeskedik! Talán buzgó hitsorsosaik példája gondolkodóba ejti majd őket és Isten malasztjának segít-ségével visszatérnek a hitéletnek a hatalmasok kedvéért általuk elhagyott ösvényére, s annál nagyobb buzgóság-gal pótolandják mulasztásaikat, minél súlyosabb a felelős-ség, mely őket eddigi hithideg viselkedésükért Isten előtt terheli ; talán, ha alapszabályaink figyelmes elolvasása után meggyőződnek körünk magasztos czéljairól, hozzánk is fognak csatlakozni, hogy közös erővel vívhassuk ki vágyaink netovábbját : a katholikusok tömörülését és ennek révén hitéletünk fellendülését, s egyházunk diadalát.
Adja Isten, hogy óhajunk és reményünk minél elébb teljesedésbe menjen !
És most a m. t. közönségnek becses türelméért hálás köszönetemet nyilvánítva, a gyűlést az L'r Jézus szent nevében megnyitom.
A beszédnek rendkívül nagy hatása volt. A helyes-lés és éljenzés többször elementáris erővel tört ki a hallgatóságból, megakasztva a szónokot beszéde közben.
Á beszéd befejeztével pedig perczekig tartott az éljenzés.
ÜELIGIO. 107
KATH. TEVÉKENYSÉG.
A katholikus munkásnők e g y e s ü l e t e . *)
A ki a mai társadalmat éber szemmel kiséri és látja azt a küzdelmet, melyet tagjai a lét föotartása érdekében megengedett és meg nem engedett módon folytatnak : csakhamar tapasztalni fogja, hogy e küzdelemben a gyen-gének okvetlenül el kell vesznie, ha csak támaszra, véde-lemre nem talál. Lehetnek e küzdelemnek egykedvű, lehet-nek tétlen szemlélői : de mi, kikre az Ur Jézus a maga sze-retetét örökségül hagyta, kiknek a felebaráti szeretetet egyik íőparancs gyanánt szívökre kötötte, mi nem lehetünk egykedvüek ; nekünk segítenünk kell, segíteni kell minden-kinek, a kiben keresztény felebaráti szeretet lakik ! A gyenge pedig, akit segítenünk kell : ki lehetne más, mint a gyönge női nem s annak is a leggyöngébb, az életbe alig kikerült, a világot a maga kárhozatos oldaláról még nem ismerő része; de amely már is a megérhetés nehéz gondjaival jelen meg a küzdelem porondján ; értjük : a szegény munkás-nőket, munkás-leányokat! Hány tasrja ezen jobb sorsra érdemes osztálynak csak azért züllött el és vált a társadalom nemcsak terhévé, hanem ujabb veszedelmévé ; mert kora fiatalságában a szükséges gondos felügyeletet, a biztos otthont nélkülözve, a bün csábító hatalmának megközelithetőbbé lőn !
Nehéz napi, vagy éjjeli munka végeztével, nyugalom vagy pihenés után áhítozva azt sokszor csak igen kétes értékű helyen, kemény hónapos ágyon kellett keresnie!
Csoda-e, ha a korral járó tapasztalatlanság, hozzá járulva a szegénységhez: az áldozatot anélkül, hogy ezt sejtette volna, egyszerre a bün karjai közé viszi! Van-e tehát a keresztény felebaráti szeretetnek ennél szebb működési t e r e ? Es ezt elfoglalni, ezt betölteni akarja a katholikus munkásnők egyesülete, mely az illető egyházi hatóság helyeslése mellett most Budapesten megalakult és a kath.
munkásnőknek erkölcsi vezetés, oltalom, oktatás és hasznos szórakozás mellett biztos, olcsó lakást s mindazt nyújtani akarja, mi őket az élet küzdelmeiben istápolja s a társa-dalom hasznos tagjaivá képesiti !
Azért bizalommal fordul a keresztény katholikus publikumhoz, hogy nagy horderejű czéljai kiviteléhez tőle a segítséget necsak ne tagadja meg, hanem abban minél bővebben részesítse.
Sőt legyen szabad reméllenünk, hogy a keresztény felebaráti szeretet eme téren minden keresztény és nemesen érző sziv támogatására számithatunk !
A katholikus munkásnőket (úgyszintén a katholikus cselédleányok) egyesületének alapító tagja lehet, aki az egylet czéljaira egyszer s mindenkorra 20 frtot tesz le ; rendes tagja lehet mindaz, ki az alapszabályokban előirt föltételek mellett havi 10 kr., vagy egyszerre 1 f r t 20 krt.
fizet. Az egylet ideiglenes helyisége : Budapest, Knezits-utcza, hasonszenvi kórház.
Bundala Mihály,
pápai titkos kamarás, közp. papnevelő lelkiigazgatója, a kath. munkásnők egyesületének elnöke.
KATH. E G Y E S Ü L E T I É L E T .
= A Szent-István-Társulal Tudományos é s Iro-dalmi Osztálya 1897 ik évi február hó 18-án délután 4 72 órakor osztálg-gyiilést tart, melyre az Osztály tagjait és az érdeklődő közönséget az elnökség nevében tiszte-lettel meghívja Hummer Nándor, társulati titkár. Tárgy-sorozat: 1. Folyó ügyek. 2. Pintér Kálmán rendes tag felolvasása: „Ujabb elbeszélő irodalmunk."
*) Ajánljuk t. olvasóink különös figyelmébe.
= Az Aquinói Szent-Tamás-Társaság az 1897.
évi február hó 17-ikén, szerdán, d. u. 5 órakor, Buda-pesten, a Szent-István-Társulat gyüléstermében (Királyi Pál-utcza 13.) rendes havi felolvasó gyűlését tartja, melyre a Társaság alapító, pártoló és rendes tagjait, valamint az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja Budapesten, 1897. február hó 9 ikén az elnökség. Tárgysorozat: 1.
Folyó ügyek. 2. Dr Stucher János pártoló tag felolvasása : Az értelem, illetve a judicium practicum s az akarati szabad elhatározás.
H I V A T A L O S .
Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem elő-terjesztésére a nagyváradi latin szertartású szekeskápta-lannál megürült stallum litterariumot dr Bognár István, budapesti tudomány-egyetemi tanár s ez idei rektornak adományozom.
Kelt Bécsben, 1897. évi január hó 29-én.
F E R E N C Z J Ó Z S E F s. k.
Dr Wlassics Gyula s. k.
V E G Y E S E K .
*** Katholikus tud. egyetem. Pécsi testvéreinknek nagy az érdemök, hogy a kath. egyetem szervezésének ügye iránt az érdeklődést nem hagyják elaltatni. Mondjon bárki bármit : Magyarország jövőjének alapjára, a nevelés és tanításra nézve ez a legkiáltóbbsmkségünk. Elemi iskoláink vannak, középiskoláink vannak ; csak a kath. szellem igényeinek kielégítését kell bennök fokozni. De
*** Katholikus tud. egyetem. Pécsi testvéreinknek nagy az érdemök, hogy a kath. egyetem szervezésének ügye iránt az érdeklődést nem hagyják elaltatni. Mondjon bárki bármit : Magyarország jövőjének alapjára, a nevelés és tanításra nézve ez a legkiáltóbbsmkségünk. Elemi iskoláink vannak, középiskoláink vannak ; csak a kath. szellem igényeinek kielégítését kell bennök fokozni. De