A Költségvetési Tanács hatályos feladatait a 2010-ben elfogadott Alap-törvény és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV.
törvény határozza meg. Ebből adódóan kiemelt feladat az Alaptörvényben szereplő adósságszabály betartatása, emellett azonban a Tanács szerepet ka-pott a költségvetés-tervezet megalapozottságának és végrehajthatóságának megítélésében is. 2018 folyamán a jogszabályok bővítették a Költségvetési Tanács feladatkörét a költségvetési egyenleg és a költségvetés strukturális egyenlegének vizsgálatával.
Az Alaptörvényben foglalt adósságszabály azt írja elő, hogy a GDP-arányos államadósság-rátának minden évben csökkennie kell, amíg el nem éri az 50 százalékot, és ez alól csak különleges körülmények adnak felmentést.
Abban az esetben, ha a költségvetési törvény zárószavazása előtt a Tanács ve-szélyben látja az adósságráta csökkenésének teljesülését, akkor erre részletes indoklással hívja fel a figyelmet. Ennek alapján a Kormánynak módosítania kell a költségvetést olyan módon, hogy az adósságráta csökkenése biztosítva legyen. A költségvetés elfogadási folyamatában ez vétójogot biztosít a Tanács számára, ami nemzetközi összevetésben erős jogosítvány.
Az erős jogosítvány és a széles feladatkör megbízható alapokat igényel.
A stabilitási törvény értelmében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Költségvetési Tanács (KT) tagjai. Az ÁSz és az MNB a KT munkáját a Tanács által tárgyalt kérdésekhez kapcsolódó elemzéseknek és megállapításoknak a Tanács rendelkezésére bocsátásával segíti. A költségvetés szempontjából kiemelten fontos a makrogazdasági pálya elemzése, ehhez kapcsolódóan pedig az ÁSz és az MNB előrejelzéseit a nem-zetközi szervezetek prognózisai és további elemzések egészíthetik ki, amelye-ket a Tanács rendel meg a hazai kutató és elemző intézetektől. A különböző előrejelzések széles köre nemcsak a Tanács prognózisának kialakításában nyújt segítséget, hanem a prognózist övező kockázatok felmérésében is.
A Tanács döntéseinek hitelességét erősíti, hogy független előrejelzésekre tá-maszkodva, saját makrogazdasági várakozásai alapján hozza meg döntéseit.
Ezek az előrejelzések eltérhetnek a költségvetési törvényben szereplő prognó-zistól. A Tanács véleményét minden esetben nyilvánosságra hozza, e mellett az információs háttérként szolgáló független elemzéseket is bemutatja.
Az MNB feladatainak elvégzése érdekében folyamatosan végez fiskális elemzést, ezáltal megfelelő módon képes támogatni a Tanács munkáját.
A jegybank a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott alapvető feladatai, különösen a monetáris politika meghatá-rozásával és megvalósításával kapcsolatos feladata ellátásának támogatása érdekében elemzi és jelzi előre a költségvetési hiány és adósság alakulását, továbbá az államháztartás finanszírozását. Az MNB a Költségvetési Tanács stabilitási törvényben meghatározott feladataihoz háttérelemzéseket készít, amelyeket a Tanács rendelkezésére bocsát. A közvélemény a Költségvetési jelentés című kiadványból ismerheti meg a szakértői elemzések eredményeit.
A Költségvetési jelentés a Tanács feladataihoz igazodva évente két alkalommal jelenik meg. Az egyik kiadvány a benyújtott költségvetési törvényjavaslatot tárgyalja, a másik pedig a költségvetési folyamatok évközi alakulását, amely a Tanácsnak a költségvetés végrehajtásáról szóló véleményéhez kapcsolódik.
A Költségvetési Tanács munkájának eredményességét jelzi, hogy amióta a mai formában működik – vagyis 2011 óta – az Alaptörvényben szereplő cél, az adósságráta csökkenése valamennyi évben teljesült. A GDP-arányos államadósság a 2002-2010 között követett hibás gazdaságpolitika következté-ben folyamatosan emelkedett, az időszak végén meghaladta a GDP 80 száza-lékát, ami a magyar gazdaság sérülékenységének egyik legfontosabb forrása
lett. A gazdasági stabilitás növelése érdekében 2010-től az új gazdaságpolitika egyik legfontosabb célul tűzte ki az államadósság-ráta mérséklését. Az új meg-közelítésű, fegyelmezett, de növekedésbarát költségvetési politika 2011 után eredményesen csökkentette az államadósságot, amelynek szintje 2018 végén – az MNB előrejelzése szerint – 71 százalék körül alakult, így Magyarország az EU egyetlen tagállama, amelyben 2011 óta folyamatosan csökken a GDP-arányos államadósság. A Költségvetési Tanács ezalatt mindvégig támogatta észrevételeivel a költségvetési politikát és helyesnek bizonyult döntéseket hozott a költségvetési törvényjavaslatok megvalósíthatóságát illetően.
Az adósságráta szintje mellett az adósság szerkezete is kedvezően alakult a jelenlegi Költségvetési Tanács működése alatt. A válság csúcspontján, a ma működő Költségvetési Tanács létrejöttekor az adósság magas szintjén túl-menően annak belső szerkezete is növelte a gazdaság sérülékenységét. Az adósság mintegy fele ugyanis devizában állt fenn 2011-ben és kétharmada külföldi befektetők kezében volt. Az ezt követően elfogadott új adósságkeze-lési stratégia a belső, forint alapú finanszírozás növelését tűzte ki célul. Ezt támogatta az MNB Önfinanszírozási programja, amely a bankok jegybanknál
6.15. ábra
Az államadósság és az adósság devizaszerkezete
10
Központi adósság devizaaránya (jobb tengely)
A GDP százalékában Az adósság százalékában
Megjegyzés: A 2018-as érték MNB előrejelzés.
Forrás: MNB, ÁKK.
elhelyezett likviditását terelte a pénzügyi piacokra, beleértve az állampapír-piacot. Az Önfinanszírozási program, a hazai megtakarítások növekedése és a háztartások számára nyújtott állampapírok körének megújítása lehetővé tette a kitűzött célok elérését. A lejáró devizaadósság forint forrásból történő megújítása következtében 2018 végére a központi államadósság devizaaránya 20 százalék alá csökkent, míg a teljes államháztartásé 24 százalék alá mér-séklődött. A külföldi kézben lévő állomány pedig tovább, a teljes adósság 37 százaléka alá süllyedt.
A tények alapján a Költségvetési Tanács évről évre helyesen értékelte meg-felelőnek a költségvetési törvények végrehajthatóságát és megalapozottsá-gát. Az államadósság növekedése a 2010-et megelőző években a rendkívül magas költségvetési hiányból és a hibás gazdaságpolitikai döntések további következményeiből eredt. Az adósság trendjének megfordítása szükségessé tette a hiány alacsony szinten tartását. A deficit 2012 óta a GDP 3 százaléka alatt van, illetve 2015-től a 2 százalékos szint körül ingadozik. E fordulatot a jegybank is jelentős mértékben támogatta, ugyanis az alapkamat csökken-tése az állampapír-piaci hozamok mérséklésén keresztül csökkentette a költ-ségvetés kamatkiadásait is, amelyek 2013 és 2018 között a GDP 2 százalékával mérséklődtek.