Darwin és Marx kapcsolata

"A fajok eredete" megjelenése után alig három héttel(!) így ír Engels Marxnak:

"Egyébként Darwin, akit éppen most olvasok, egészen remek. A teleológiát egyik vonatkozásban még nem döntötték meg, ez most megtörtént. Amellett eddig még sohasem tett senki ilyen nagyszabású kísérletet a természetben végbemenő történeti fejlődés kimutatására, még kevésbé ilyen sikeresen. Persze, az otromba angol módszerbe bele kell törődni."²⁴

23Műveikből szemelvényeket l.Pragmatizmus(Gondolat 1981).

24Engels levele Marxhoz 1859. dec. 11. vagy 12.MEM29. (Kossuth, Budapest 1972) 498. o. AMEMrövidítés jelentése itt és e fejezet későbbi hivatkozásaiban:K. Marx és F. Engels Művei. AMEM29. a könyvsorozat 29. kötetét jelöli.

Marx valamivel később lényegében ugyanezeket a szempontokat emeli ki:

"...az utóbbi négy hétben – mindenfélét olvastam. A többi között Darwin könyvét a "Natural Selection"-ról. Noha kifejtése angolosan darabos, ez az a könyv, amely magában foglalja a természettörténeti alapzatot nézetünk számára."²⁵

És egy másik levélben:

"Darwin írása igen jelentős és kapóra jön nekem, mint a történelmi osztályharc természettudományos alátámasztása... Minden fogyatékossága ellenére itt először kap a teleológia a természettudományban halálos döfést, sőt mi több, a szerző empirikusan kifejti ennek a teleológiának a racionális értelmét."²⁶

Marx szerint az "osztályharc természettudományos alátámasztása" azonban nem jelenti a társadalmi és természeti összefüggések közvetlen összeesését. Egy helyen éppen emiatt bírálja Lange nézeteit:

"Lange úr ugyanis nagy felfedezésre jutott. Az egész történelem egyetlen nagy természeti törvényben foglalható össze. Ez a természeti törvény a 'struggle for life', a 'létért való harc ' frázisa(- a darwini kifejezés ebben az alkalmazásban puszta frázissá válik -), e frázis tartalma pedig a Malthus-féle népesedési ill. helyesebben túlnépesedési törvény. Tehát annak elemzése helyett, hogy ez a 'struggle for life' hogyan mutatkozik meg történelmileg, különböző meghatározott társadalomformákban, nincs más teendő, mint minden konkrét küzdelmet átváltani a 'struggle for life' frázisára, ezt a frázist pedig Malthus 'népesedési fantáziájára'..."²⁷

Engels azzal csatlakozik a kérdés megvitatásához, hogy ha egy pillanatra el is fogadnánk a "létért folyó küzdelem"

frázisát, akkor azonnal kiderülne, hogy mivel

"az állat legfeljebb agyűjtésig jut el, az embertermel,... a termelés csakhamar odáig jut, hogy az úgynevezett létezésért folyó küzdelem már nem tiszta létfenntartási eszközök, hanem élvezeti és fejlődési eszközök körül forog. Itt már – a társadalmilag termelt fejlődési eszközöknél – az állatvilágból való kategóriák teljesen alkalmazhatatlanok."²⁸

(Legfeljebb a társadalom jellemzésére használhatók:

"Egyes tőkések, valamint egész iparok és egész országok között a természetes vagy megalkotott termelési feltételek kegye dönt a létezésről. Az alulmaradót kíméletlenül félrelökik. A darwini küzdelem ez az egyedi létezésért, a természetből hatványozott dühvel átvíve a társadalomba. Az állat természeti álláspontja az emberi fejlődés csúcspontjaként jelenik meg."²⁹

Az emberi társadalomban megmutatkozó küzdelem sajátos – az emberi világból való – kategóriák kifejlesztését is igényli. Marx a század negyvenes-ötvenes éveiben kidolgozta ezeket a kategóriákat (amelyeknek, az állatvilágra vonatkozó darwini tanok – a fenti értelemben véve – valóban természettörténeti alátámasztásul szolgálhattak) s ezáltal lehetett a marxi társadalom-felfogás arra "elhivatva, hogy a történelemtudományban ugyanolyan haladásnak legyen az alapja, mint aminőnek Darwin elmélete volt a természettudományban..."³⁰Engels felhívja a figyelmet egy, a "létért folyó küzdelem" kritikátlan alkalmazásában rejlő további veszélyre is:

"Darwinig az ő mostani hívei éppen a szerves természet harmonikus összeműködését emelték ki, azt, hogy a növényvilág szolgáltat az állatoknak táplálékot és oxigént, ezek pedig a növényeknek trágyát, ammóniákot és szénsavat. Alighogy Darwin elismertté vált, ugyanezek az emberek mindenütt csakküzdelmetlátnak. Mindkét felfogás jogosult szűk határokon belül, de mindkettő egyaránt egyoldalú és korlátolt. A holt természeti testek kölcsönhatása harmóniát és összeütközést, az élő testeké tudatos és tudattalan összeműködést, valamint tudatos és tudattalan

25Marx levele Engelshez 1860. dec. 19.MEM30. (Kossuth, Budapest 1973) 126. o.

26Marx levele Lassalle-hoz 1861. jan. 16.MEM30. 552. o.

27Marx levele Kugelmannhoz 1870. jún. 27.MEM32. (Kossuth, Budapest 1974) 670. o.

28Engels:A természet dialektikája(Kossuth, Budapest 1963) 569. o. Lényegében ugyanezt írja Engels Lavrovhoz szóló levelében is 1875 nov.

12-17.Marx -Engels Válogatott Művei3. (Kossuth, Budapest 1977.) 781. o.

29Engels:Anti-Dühring(Kossuth, Budapest 1963) 269. o.

30Engels: Előszó a Kommunista Kiáltvány 1888-as angol kiadásáhozMEM4. (Kossuth, Budapest 1959) 570. o.

küzdelmet foglal magában. Tehát már a természetben sem szabad csakis az egyoldalú 'küzdelmet' a zászlóra írni."³¹

Engelsnek ez a gondolata ugyanúgy alapvető magának a darwini elméletnek, mint a darwini-marxi-boltzmanni közös mondanivalónak a megértésében.

Marx nemcsak a társadalmi harcok természettörténeti megalapozásánál hivatkozik a darwini eredményekre, hanem a "társadalmi ember termelő szerveinek képződéstörténete" kapcsán is megjegyzi, hogy "Darwin ráirányította az érdeklődést a természeti technológia történetére, azaz a növényi és állati szervek mint a növények és állatok életét szolgáló természeti szerszámoknak a képződésére."³²

Az eddigiekből bizonyára látható, hogy Marx tisztában volt Darwin művének "korszakalkotó"³³jellegével. Talán ennek a hatása volt, hogy miután megjelent a Tőke első kötetének második német kiadása, 1873. június 16-án küldött egy tiszteletpéldányt Darwinnak is – néhány szavas üdvözlettel.³⁴Darwin 1873. október 1-én írt pársoros levelében udvariasan megköszöni a könyvet, de tulajdonképpen nem tud, vagy nem akar vele semmit kezdeni, állítólag azóta is felvágatlan.³⁵Marx és Darwin közvetlen kapcsolata, úgy tűnik, erre a levélváltásra korlátozódott.

(Történészek hosszú ideig úgy gondolták, hogy Marxnak szándékában állt a Tőke elkészülő második kötetét Darwinnak ajánlani. Ez a feltételezés egy Marx levelezésében 1931-ben megtalált, 1880. október 13-i Darwin-levélen nyugodott, amelyben Darwin – név és konkrét adatok említése nélkül – visszautasít egy ilyen ajánlatot; a könyv, úgymond túlságosan nyílt vallásellenessége és családjának vallásos érzületét esetleg sértő jellege miatt.

Nem sikerült azonban nyomára bukkanni Marx Darwinhoz küldött ajánlatának, sőt Engels beszámolt róla, hogy a Tőke második kötetét Marx valójában saját feleségének szerette volna ajánlani. A Marx-Darwin "levelezés" eme rejtélyét az utóbbi években sikerült megoldani.³⁶Kiderült, hogy Darwin elutasítása valójában E. Avelingnek (Marx vejének) íródott, aki "The Student's Darwin" c. – később az ajánlás nélkül megjelent – könyvét szerette volna ily módon megjelentetni. Hamarosan meglelték Aveling ezzel kapcsolatos levelét a darwini hagyatékban, ezzel a dolog tisztázódott: Marx nem akarta a Tőke II. kötetét Darwinnak ajánlani. A marxi hagyaték hányattatásaival valószínűleg magyarázható, hogy az Avelingnek szóló levél a Marxnak szóló levelek közé keveredett.)

Darwin és Marx között tehát nem alakult ki személyes kapcsolat. De Marx (és Engels is) felismerte, hogy nézetei és Darwin nézetei között szoros kapcsolat van. Ennek a kapcsolatnak egy híressé vált megfogalmazása Engels gyászbeszéde Marx sírjánál: "Darwin a szerves természet fejlődési törvényét fedezte fel – Marx az emberi történelem fejlődési törvényét..."³⁷

A marxi és darwini fejlődésfelfogások kapcsolódásait az 1890-es években kiterjedten tanulmányozták. Büchner, Woltmann, Kautsky írtak könyveket a kérdéskörről, de Labriola, Plehanov és Lenin is foglalkozott a problémával.

A természet és társadalom viszonyának egyoldalúságoktól mentes felfogása (a szociáldarwinizmus is a korszak terméke) a történelmi materializmus egyik alapkérdéseként mindenkit állásfoglalásra késztetett, s jelentőséggel rendelkezik ma is.³⁸

31Engels:A természet dialektikája(Kossuth, Budapest 1963) 568-569, o. L. még: Engels levele Lavrovhoz 1875. nov. 12-17.MEV3 780. o.

32Marx:A tőke I. (Kossuth, Budapest 1978) 347. és 320. o. is.

33Uo. 320. o.

34Vámos M.:Így élt Darwin(Budapest, Móra 1975) c. könyvének 197. oldalán látható a küldemény fotókópiája.

35T. Ball: Marx and Darwin: A Reconsideration,Political Theory,7(1979) 469-483. o. Darwin levelének egyik részletét megtalálhatjuk Géczy B.:Lamarck és Darwin(Budapest, Magvető 1982) c. könyvének 141. oldalán

"Annak ellenére, hogy kutatásunk oly különböző, hiszem, hogy mindketten komolyan kívánjuk az ismeretek kiterjesztését, és idővel bizonyosan elősegítjük az emberiség boldogságát."

.

36Ez egy tíz éven át húzódó – ideológiai és prioritásvitákkal tarkított – ügy. A kérdéssel kapcsolatos fontosabb publikációk: R. Colp, Jr.: "The Contacts between Karl Marx and Charles Darwin",J. History of Ideas,35(1974) 329-338. o.; L. S. Feuer: Is the 'Darwin-Marx correspondence' authentic?Annals of Science,32(1975) 1-12. o., és uo.33(1976) 383-394. o.; M. A. Fay: Did Marx offer to dedicate Capital to Darwin?

Reassessment of Evidence,J. History of Ideas,39(1978) 133-146. o.; Colp-Fay: Multiple Independent Discovery: the Marx-Darwin Letter, J. History of Ideas,40(1979) 479-480. o.; Feuer: The Case of the 'Darwin-Marx' Letter. A Study in Socio-Literary Detection,Encounter,51 (1978) 62-78. o. továbbá l. az előző jegyzetet is.

37Engels: Marx temetése,MEV3. 428. o.

38Érdekes összefüggésre mutatnak rá R. J. Wassersug és M. R. Rose: A Reader's Guide and Retrospective to the 1982 Darwin Centennial,Q.

Rev. Biology,59(1984) 417-437. o. c. cikkükben. A Darwin évfordulóval kapcsolatos világszerte lezajlott megemlékezéseket számba véve kimutatják, hogy a baloldali orientációjú országokban ill. országrészekben az évfordulós megemlékezések méreteikben és jelentőségükben szignifikánsan nagyobbak voltak.