Csatakiáltások, harc előtti könyörgés

3. 1. Találkozás az idegennel háborús körülmények között

„A sagittis ungarorum libera nos domine!”⁶⁵⁸ lehetséges, hogy korábbi előfor-dulására is bukkanhatunk a sagittis-os könyörgésnek. nem lehet teljesen kizárni, hogy a keresett imádság mégiscsak megtalálható valamilyen középkori forrásban.

elképzelhető azonban, hogy a modenai imádság pontatlan idézése vezetett a vizs-gált könyörgés-változat kialakulásához.

Kyrrieeleisont énekelt a csata előtt. serege vele énekelte ugyanezt, és legyőzték a normannokat. A csatát 881-ben vívták saucourtnál, észak-franciaországban.⁶⁶⁰

A Kyrie eleison következő előfordulása már jóval ismertebb a magyar olvasó számára. A merseburgi csata leírója, liudprand örökítette meg, hogy a csata elején a keresztények részéről a Kyrie eleison hangzott fel, míg a magyarok a turpis et diabolica húi húi frequenter auditur (az ocsmány és ördögi hui, hui-t hallatták gyakran).⁶⁶¹ felmerült az a gondolat, hogy őseink nemcsak egyszerű indulatszó-ként hallatták a huj-huj kiáltást, hanem ez is egyfajta imádság volt, mint ellenfele-ik részéről a Kyrie eleison. rokonnépek kaj-kaj kiáltásokkal hívják segítségül az ősök szellemét.⁶⁶²

Merseburgi Thietmar krónikájában többször találkozunk a Kyrie eleison imád-sággal.⁶⁶³ a merseburgi krónikás elmeséli, hogy a pogány liuticsok megostromol-ták Brandenburg várát. A király (III. ottó) felmentő sereget küldött a vár megsegí-tésére, a sereget azonban szétszórták a liuticsok, és csak kevesen jutottak be a vár-ba. A király ezután új sereget gyűjtött, és maga sietett a vár felmentésére. Ahogy a liuticsok az újabb sereget meglátták, elmenekültek. A védők kitörés közben örö-mükben „kirieleison”-t énekeltek, a felmentő sereg pedig válaszolt nekik.⁶⁶⁴ Úgy tűnik, ebben a csatában a Kyrie eleison nemcsak segélykérő imádságként és harci kiáltásként működött, hanem egymásnak jelezni is tudtak így az egymástól távol levő csapatok.

Az előző három példában pogányokkal szembeni harcban használták a keresz-tények a Kyrie eleison kiáltást. Thietmarnál olyan esetről is olvashatunk, amikor keresztények keresztények elleni csatában kiáltották a Kyrie eleisont. schweinfurti Henrik 1003-ban föllázadt királya, II. Henrik ellen. A király megostromolta a láza-dó várait, közben schweinfurti Henrik kívülről nyugtalanította a királyi csapatokat.

egy paraszt azonban elárulta, hol van a lázadó gróf tábora. A király csapatai meg-közelítették a tábort, majd, amikor észrevették a sátrakat, fennhangon kirieleison-t kiáltottak, hogy barátaikat összegyűjtsék. Az ellenség erre megfutamodott.⁶⁶⁵ A csatakiáltással tehát ebben a rajtaütésnél is jeleztek egymásnak a harcosok.

Magyarországi csata előtt is elhangzott a Kyrie eleison. szent Gellért nagyob-bik legendájában olvashatjuk, hogy mielőtt Csanád vezér serege Ajtony ellen

660 ludwigslied 137.; e^rDmann 83.; h^aubrichS 1991. 2204. A Kyrie eleison imát a forrásokban meg-adott formában idézem.

661 l^iuDPranD: Antapodosis, II. 30. MGH. Tomus v. sciptores (in folio) ss. Annales, chronica et historiae aevi saxonici. (3.) scriptorum Tomvs III. ed. G. H. P^erTz. Hannoverae 1839. 294.

A Kyrie eleison forráshelyet megemlíti: erDmann 83. 88. jegyzet.

662 P^aiS 1957. 133−158. egyéb irodalmakat sorol még föl z^olnay 1977. 40–42.

663 A forráshelyet megemlíti e^rDmann 83. 88. jegyzetben.

664 T^hieTmar Iv. 22. cap. „nostri autem in ereptione interius gaudentes kirieleison canunt, et advenientes unanimiter respondent.”

665 ThieTmar v. 34. „… alta voce per sotios kirieleison convocantes…”

3. 1. Találkozás az idegennel háborús körülmények között

indult, így kiáltottak: Kyrie eleison, Christe eleison, Kyrie eleison, Pater noster.⁶⁶⁶ nem tartozik ugyan az ezredforduló korához, de érdemes megemlíteni, hogy Ké-zai simon szerint szent lászló király Kyrioleis hegynél győzte le a besenyőket.⁶⁶⁷ a XIv. századi krónikaszerkesztés (Képes Krónika) szerint salamon király, lászló és Géza hercegek Kyrieleis-nél győzték le a kunokat.⁶⁶⁸ Újabb kutatás szerint az úzok voltak azok a nomádok, akiket a király és a hercegek abban a csatában le-győztek.⁶⁶⁹ Antonio Bonfini Cserhalom-hoz hasonló néven említi a csata helyszí-nét (Cyrihylem).⁶⁷⁰ nem tartom kizártnak, hogy szent lászló csatájában is elhan-gozhatott a Kyrie eleison könyörgés, és esetleg ennek nyomán kaphatta az a hely a Kerlés nevet.⁶⁷¹

nemcsak a keresztényeknek, de a pogányoknak is megvoltak a vallási jellegű harci kiáltásaik. Brémai ádámnál olvashatjuk, hogy a svédek, ha a csatában meg-szorultak, isteneik nevét kiáltották, hogy segítségül hívják őket. A keresztények Istenét is segítségül hívták, és azt tapasztalták, hogy ő erősebb, mint a többiek, akikben gyakran megcsalatkoztak.⁶⁷²

A fenti csatakiáltások tisztán vallásos tartalmúak voltak. Többnyire keresztény jellegű fohászokról olvashattunk, amelyek a kereszténységhez való tartozást fe-jezték ki. A felsorolt esetek többségében pogányok elleni harcban használták őket a keresztények (bár előfordult keresztények közti harcban is). Találunk azonban példát olyan jelszóra is, mely a vallásos tartalom mellett egy szűkebb közösséghez, kolostorhoz, országhoz való tartozást is kifejez.

fleury-i Aimoin szent Benedek monostorának történetéről írt a 10. század gén. elbeszél egy küzdelmet, melyben szent Benedek javait védelmezték. A vé-dők vezetője Benedek nevét kiáltotta, ugyanezt tették a harcosok is. A völgyek

666 legenda s. Gerardi, 491. Pesty frigyes szerint „nincs tudomásunk” róla, hogy „magyar részen használtatott volna” a Kyrie eleison. P^eSTy 1868. 113.

667 „...in monte, qui Kyrioleis dicitur.” simonis de Keza Gesta Hungarorum. (ed. Alexander D^omanovSzky.) srH I. 182.

668 „est enim ascensus gravissimus montis illius, qui ab incolis vocatur Kyrieleys.” srH I. 367.

669 k^iSS 2004. 3–8.

670 Bonfini szerint: „Montem accole Cyrihylem appellant, quia sylvarum quasi dominus esse videntur.” b^onFini, decas II. lib. III. 117. (58.) Más szövegváltozatok Cherhelem, erdeihely alakokat hoznak. lásd uo. Annotaciones criticae, 256. Magyar ford.: „A magyarok Kerlésnek nevezik azt a hegyet, mintha az erdők ura volna.” b^onFini 1995. 294.

671 A Kiss lajos által összeaállított földrajzi nevek etimológiai szótára elfogadja, hogy Kerlés neve a Kyrie eleison-ból származik, és szláv közvetítéssel került a magyarba. Azt azonban nem ma-gyarázza meg, mért kaphatta ez a hely erről az imádságról a nevét. Prágai Kozma gesztája szerint Thietmarnak, Prága püspökének beiktatásakor az egyszerű emberek krlessu-t kiáltottak (P^rá

-gai k^ozma I. 23.). Břetislav fejedelem trónra ültetésekor, 1034-ben pedig a csehek háromszor krlessu-t kiáltottak. „At illi succlamant ter: Krlessu, quod est Kyrieleison.” P^rágai k^ozma I. 42.

(német ford. I. 41.); k^iSS 1978. A Kyrie eleison egyéb forrásaira lásd még h^almágyi 2007. 4‒5.

672 brémai áDám Iv. 22.

és az erdők Benedek nevétől visszhangoztak. „A szerzetesek atyját, Benedeket hívják segítségül. erre Benedek nevét visszahangozzák a völgyek hajlatai, és Be-nedek nevét válaszolják a szomszédos erdők rejtekei.” Hasonló esetet olvashatunk fleury-i Andrásnál és a Miracula sanctae fidisben is. szent Benedek segítségül hívása a monostorhoz való tartozást is kifejezhette.⁶⁷³ szent Benedek egyik cso-dás elbeszélése szerint 40 ifjú Benedek zászlajával, Benedek nevének segítségül hívásával megy 140 ellenséggel szemben. Azok megrémültek és megfutamodtak.

vérontás nélkül sikerült őket megfutamítani.⁶⁷⁴ szent Benedek segítségül hívása a monostorhoz való tartozást is kifejezte.