A borderline személyiségzavar

A borderline talán az egyik legstigmatizálóbb személyiségzavar. Gyakran nem vagy félrediagnosztizálják és nem megfelelő módon kezelik. A pszichiáterek sem szívesen veszik fel kezelésre az ebben a személyiségzavarban szenvedőket, vagy később bocsátják el azzal az indokkal, hogy nem kezelhetők.²²³

Adolph Stern javasolta a borderline személyiségzavar elnevezést 1938-ban olyan betegek csoportjára, akik nem illettek bele igazán sem a pszichotikusok, sem a pszichoneurotikusok csoportjába. Innen ered az angol elnevezés: border line, azaz a

„határon lévő”, más állapotokkal „szegélyezett”.²²⁴

Borderline, azaz határeset, határeseti szindróma, mivel a személyiségzavarok között közvetlenül a pszichózis határán helyezkedik el. A pszichózis állapotában, ahogy már kifejtettem, a személy elszakad a valóságtól, és ha valaki bizonyítottan ilyen állapotban cselekszik, a beszámítási képessége egyáltalán nem működik, azaz a cselekménye nem lesz büntetőjogilag beszámítható a személynek, nem lesz részére felróható. A borderline viszont olyan állapotot jelöl, ahol a személy a normalitás és a pszichózis határán imbolyog, és néha erre, néha arra billen.

A DSM-V borderline-meghatározása

A borderline személyiségzavar jellemzői a fiatal felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben megnyilvánuló instabil interperszonális kapcsolatok, önkép és affektusok, valamint a kifejezett impulzivitás mindent átható mintázata, amit az alábbi tünetek közül legalább öt jelez:

1. kétségbeesett erőfeszítés a valós vagy képzelt elhagyatás elkerülésére,

223 Porr, V. (é. n.): How Advocacy is Bringing Borderline Personality Disorder Into the Light.

http://www.tara4bpd.org/how-advocacy-is-bringing-borderline-personality-disorder-into-the-light/ (Letöltés:

2016. szeptember 19.)

224 Borderline Personality Disorder: Treatment and Management. (2009) The British Psychological Society

& The Royal College of Psychiatrists. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK55415/ (Letöltés: 2016.

szeptember 15.)

2. instabil és intenzív interperszonális kapcsolatok mintázata, amelyekre az idealizálás és lebecsülés szélsőséges váltakozása jellemző,

3. identitászavar, kifejezetten és tartósan instabil önkép vagy önérték,

4. impulzivitás, legalább két potenciálisan önkárosító vagy önveszélyeztető területen (költekezés, szex, szerabúzus, gondatlan autóvezetés, falás),

5. ismétlődő szuicid viselkedés, gesztusok, fenyegetés, önsértő viselkedés,

6. affektív instabilitás a jelentős hangulati reaktivitás következtében (pl. intenzív epizodikus diszfória, irritabilitás vagy szorongás, ami rendszerint néhány órán át tart és csak ritkán áll fenn néhány napnál tovább),

7. krónikus ürességérzés,

8. inadekvát intenzív harag vagy a harag kontrollálásának nehézsége (pl. gyakori dühkitörések, állandó harag, ismétlődő verekedés),

9. átmeneti, stresszhez kapcsolódó paranoid gondolatok, vagy súlyos disszociatív tünetek.²²⁵

A borderline személyiségzavar jellemző tünetei

Otto Kernberg használta a borderline személyiség-szerkezet fogalmát²²⁶, hogy leírja azt a köztes állapotot, ami valahol az alapvetően megváltozott realitással jellemezhető pszichotikus állapot és a neurózis között helyezhető el. Ez utóbbira a belső konfliktus és szorongás a jellemző. Későbbiekben borderline személyiségzavarként pontosították, amelyet speciális interperszonális karakter jellemez, úgymint nem stabil kapcsolatok, öngyilkossági kísérletek és önkárosító sérülések okozása.²²⁷

A borderline személyiség három igen jellemző tünete a gyors hangulatváltozás, a labilis énkép és a szélsőséges impulzivitás.²²⁸ A borderline személyiségszerkezetű személyek gyakran élnek át mély depressziós, szorongásos vagy feszült állapotokat, amelyek

225 American Psychiatric Association (2013): DSM-5 referencia-kéziköny a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz. Budapest: Oriold és Társai.

226 Kernberg, O. (1967): Borderline Personality Organization. Journal of the American Psychoanalitic Association, vol. 15, no. 3, pp. 641–685.

227 Koenigsberg, H. W. – Siever, L. J. (2000): The Frustrating No-Man’s-Land of Borderline Personality Disorder.

http://www.dana.org/Cerebrum/2000/The_Frustrating_No-Man%E2%80%99s-Land_of_Borderline_Personality_Disorder/ (Letöltés: 2016. szeptember 20.)

228 Barratt, E. S. – Stanford, M. S. (1996): Impulsiveness. In: Costello, C. G. (ed.): Personality characteristics of the personality disordered. New York: Wiley, pp. 91–119.

változóan, csak néhány óráig, vagy akár több napig is elhúzódhatnak. Gyakran hajlamosak a dühkitörésekre, fizikai agresszióra, durva magatartásra, ellenségeskedésre. Jellemzően előfordulhat, hogy negatív, impulzív indulataikat nemcsak a külvilág felé, hanem önmaguk ellen is irányítják, súlyos sérüléseket okozva maguknak, vagy akár öngyilkosságot is végrehajtanak (kb. 6-8,5 százalék körükben az öngyilkosság aránya). Rosszul megalapozott, torz, nem kellően integrált énképük miatt gyakran vágynak másokkal való azonosulásra, de irritabilitásuk, csapongó hangulatváltozásaik miatt képtelenek kiegyensúlyozott, tartós párkapcsolatot kialakítani. Pillanatok alatt dühösek lesznek, ha valaki nem olyan, mint amilyennek ők elvárják, ugyanakkor jellemző az egyedülléttől, magánytól való félelem, ami miatt szinte eszelősen ragaszkodnak, ragaszkodnának a régi kapcsolataikhoz. Érzelmi manipuláció eszközeként fenyegetőzhetnek öncsonkítással, öngyilkossággal, így próbálva kierőszakolni a partner maradását.²²⁹

A borderline személyiség belső világára a „pokol és mennyország váltakozása” a jellemző. Az egyetlen állandó személyiségjegyük az instabilitás, a legjellemzőbb elhárító mechanizmusuk a primitív hasítás. A jellemzők közé sorolhatók: hangulati labilitás, alkalmazkodási zavar, szuicid kísérletek, önkárosító magatartás, impulzivitás, dühreakciók, identitászavar, társkapcsolati zavarok (a tipikus „se veled, se nélküled”), átmeneti, stresszhez kapcsolódó pszichotikus tünetek, szélsőségességre való hajlam, alkohol, drog, szex.²³⁰

Feltűnő váltakozás az önbizalom és az abszolút kétségbeesés állapota között, nincs stabil önképük, gyorsan változik a hangulatuk, félelemmel tölti el őket az elhagyástól és visszautasítástól való rettegés. Gyakran fenyegetőznek öngyilkossággal.

Előfordulhatnak átmeneti pszichotikus állapotok, rövid érzékcsalódások és hallucinációk szintén jelen lehetnek. Ekkor azonban a személy elveszíti kapcsolatát a valósággal, és már nem tehető felelőssé büntetőjogilag, hiszen beszámítási képességét teljesen elveszítheti, ugyanúgy, mint például egy érzékcsalódásos, paranoid szkizofrén beteg.

229 Comer (2003): i. m. 559–563.

230 Németh (2006): i.m. 133.

A borderline személyiségszerkezet mutatkozik meg a következő jogesetben is.²³¹ A vádlott főiskolai végzettségű, tanítói és gyógypedagógus képesítéssel rendelkezik.

A tényállás lényege szerint a vádlott súlyos tudatbeszűkült, depressziós állapotban a nevelése alatt álló 13 hónapos gyermekét megitatta megcukrozott, tápszerbe kevert nagy mennyiségű – számára a depressziójának kezelésére szolgáló – gyógyszerrel, azzal a szándékkal, hogy a gyermeke vele együtt haljon meg, mivel öngyilkos akart lenni. A gyermek az általa ténylegesen elfogyasztott csekély mennyiségű gyógyszertől enyhe, 2-4 nap gyógytartamú gyógyszermérgezést szenvedett. Az orvos szakértői vélemény alapján a nagy mennyiségű gyógyszer hatóanyagára tekintettel nem volt kizárható annak lehetősége, hogy a gyermek részéről a teljes mennyiség elfogyasztása és szervezetbe kerülése esetén nála életveszély, vagy akár halálos eredmény is bekövetkezhessen.

Vádlott a terhére rótt bűncselekmény elkövetését elismerte, bűnösségét nem vitatta. Arra hivatkozott, hogy életét kilátástalannak érezte a szüleivel fennálló állandó konfliktusa miatt, amik a szülését követően csak fokozódtak, mivel szülei a gyermekének nevelésébe állandóan beleszóltak és nem engedték, hogy a gyereket saját maga ápolja és nevelje.

Emiatt válságos pszichés állapotba jutott és otthonról anyaotthonba költözött, ahol azonban csupán rövid ideig tartózkodott, mivel szobatársaival sem tudott kijönni. A konfliktushelyzet megoldatlansága miatt pszichológus segítségét kérte, ezért gyógyszeres és terápiás kezelésben részesült, ami egy kicsit segített rajta, azonban mindenképpen el akart költözni szüleitől, hogy gyermekét megpróbálja egyedül, saját elképzelései szerint nevelni. Előadta, hogy többször foglalkoztatta az öngyilkosság gondolata, ez igazán akkor erősödött meg benne és váltotta ki az általa elkövetett cselekményt is, amikor a különköltözés érdekében igényelt banki hitelkérelmeit több hitelintézet is elutasította.

Ekkor határozta el, mivel helyzetét teljesen kilátástalannak érezte, hogy öngyilkos lesz és a halálba magával viszi a gyermekét is. Mivel nem akart neki fájdalmat okozni, elhatározta, hogy gyógyszerrel mérgezi meg. A cselekmény elkövetését megbánta, arra magyarázatot adni nem tudott. Bízott abban, mivel a gyermeke kevés folyadékot fogyasztott a gyógyszerrel kevert üvegből, hogy a halál nem fog bekövetkezni. Búcsúlevelet írt, mert komolyan gondolta, hogy az ereit felvágva öngyilkos lesz. Miután nem volt ereje öngyilkosságot elkövetni, gyermekével együtt az ágyban elaludt, majd reggel felébredve, miután észlelte a család a gyermek elesett állapotát, azonnal kórházba vitték.

Igazságügyi pszichiáter és pszichológus szakértői vélemény szerint a vádlott személyiségzavarban szenved (kevert és egyéb személyiségzavar skizoid, dependens, borderline, hisztrionikus, aszociális jegyekkel), mely esetében a cselekménye elkövetésekor pszichotikus szintű kóros elmeállapotnak felelt meg, valamint súlyos fokú depressziós állapot képe tárható fel. Környezetével hosszú idő óta súlyos konfliktusban él, nem tudja magát elfogadni, bűntudatos, a konfliktusokban önmagát is hibáztatja, de ugyanakkor saját szempontjaira figyel, mások szempontjait kevésbé képes figyelembe venni. Vágyai elsodorják, ítéletalkotó és mérlegelő képessége éretlen. Iskoláskora óta folyamatos

231 Somogy Megyei Bíróság, B.718/2011/12.

alkalmazkodási zavarokkal küzd. Önagresszív cselekedetek, labilis személyközi kapcsolatok, önmaga hibáztatása, kilátástalanság-érzés, egocentrikusság, gyenge önkontroll és frusztrációtűrés, hangulati labilitás és infantilis érzelmi élet, teátralitás, robbanékonyság jellemzi. A szakértők szerint pszichés betegségei cselekménye elkövetésekor súlyos fokban korlátozták őt abban, hogy cselekménye társadalomra veszélyes voltát felismerje, és hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.

A szakértői vélemény szerint a vádlott átlagos intellektuális színvonalú, áttekintő, jó értelmi képességekkel rendelkezik, de személyiségében éretlen, alacsonyabban integrált, önleértékelő, negatív énképet mutat. Környezetével súlyos miliő-konfliktusban él. Laza önszabályozáson alapuló súlyos alkalmazkodási zavarok és akut válsághelyzet, skizoid pszichopátia, az érzelmi kontaktusok hiánya, nagyfokú labilitás, személyiség- és identitászavarok mutatkoznak. A lelki problémák kezeléséhez kellő elaborációval és a megküzdéshez szükséges pszichés eszköztárral, érett lelki mechanizmusokkal nem rendelkezik. Feszültségi toleranciája alacsony. Gátlásfunkciói fellazultak, fegyelmezetlen gondolati fék, éretlen ítéletalkotás, mágikus és közvetlen vágyteljesítő mechanizmusok, azonnaliságra törő, önkényes és egocentrikus viselkedésjegyek, „acting out” indulati elvezetésre való hajlam mutatkozik. Ezen átlagtól eltérő, diszharmonikus személyiségjegyei összefüggésbe hozhatók az általa elkövetett bűncselekménnyel. A szakértő ezen túlmenően még megállapította, hogy kóros fantáziaműködés vagy a valóság szándékos elferdítésére utaló hajlam nem volt kimutatható nála, azonban a vizsgálati eredményei alapján hasonló bűncselekmény, vagy egyéb, a testi épségét vagy életét veszélyeztető cselekmény ismételt esélye nem zárható ki.

A bíróság vádlott javára enyhítő körülményként értékelte többek között szüleihez fűződő állandó konfliktushelyzetből fakadó tudatbeszűkült állapotát. Ezen túlmenően nyomatékos enyhítő körülményként értékelte, hogy cselekményének elkövetésekor pszichés betegségei folytán súlyos fokban korlátozva volt abban, hogy cselekménye következményeit felismerje, és hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjen. A bíróság kétévi börtönre ítélte.

A borderline személyiségzavar és a kifelé irányuló, büntetőjogi tényállásokban megnyilvánuló agresszió kapcsolata

A borderline személyiségzavar mind diagnosztikailag, mind klinikailag az önkárosító magatartással jellemezhető. A korábbi DSM-IV és a hatályos DSM-V kézikönyv szerint is egyik kritériuma ennek a személyiségzavar-típusnak a visszatérő önkárosító vagy önveszélyeztető magatartás: a személyen belül felgyülemlett agresszió önmaga ellen irányul. Ugyanakkor szintén egyik jellemző tünet az inadekvát, aránytalan, intenzív harag vagy a harag kontrollálásának nehézsége, amely gyakori dühkitörésekben, állandó haragban, gyűlöletérzetben, ismétlődő verekedésben nyilvánulhat meg. Ekkor az agresszió iránya már a külvilág felé mutat.

Az idevonatkozó szakirodalom szerint a borderline és partner-erőszak együttjárása bizonyított tény. 52 klinikai pszichiátert kértek meg arra, hogy írják le egy páciensüket, aki erőszakosak volt partnerével szemben, majd később elemezték a kapott személyiségleírásokat. Az eredmények alapján az elkövetők antiszociális és borderline személyiségjegyeket mutattak.²³² Egy másik tanulmányban proaktív, azaz kezdeményező erőszak volt kimutathatóan együttjáró az antiszociális személyiségzavarral, míg a reaktív erőszak a borderline személyiségzavarral járt együtt.²³³ Egy harmadik tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy a borderline személyiségzavar több alkalommal előjelzett interperszonális erőszakot, tehát megbízható előjele számos fizikai, pszichológiai és szexuálisan agresszív, a partner felé irányuló magatartásnak.²³⁴

Szintén bizonyítékokkal támasztható alá a familicide, azaz az intim patner és legalább egy gyermek megölésének együttjárása a borderline személyiséggel. 16 ilyen esetet vizsgáltak meg, ahol az elkövető mind férfi volt, és többségük borderline személyiségjegyekkel rendelkezett. Majdnem fele esetben kirívó erőszakot tanúsítottak, és többen öngyilkosságot követtek el tettük után.²³⁵

232 Porcerelli, J. H. – Cogan, R. – Hibbard, S. (2004): Personality characteristics of partner violent men: a Q-sort approach. Journal of Personality Disorders, vol. 18, no. 2, pp. 151–162.

233 Ross, J. M. – Babcock, J. C. (2009): Proactive and reactive violence among intimate partner violent men diagnosed with antisocial and borderline personality disorder. Journal of Family Violence, vol. 24, pp. 607–617.

234 Hines, D. A. (2008): Borderline personality traits and intimate partner aggression: an international multisite, cross-gender analysis. Psychology of Women Quarterly, vol. 32, no. 3, pp. 290–302.

235 Lveille, S. – Lefebvre, J. – Marleau, J.-D. (2009): Familicide in Quebec: 1986 to 2000. Annales Médico-psychologiques revue psychiatrique, vol. 167, pp. 591–596.

Olyan eseteket is megvizsgáltak, ahol az elkövető ismerte az áldozatát, de nem volt közeli ismerőse. A végkövetkeztetés, hogy támadó viselkedést leggyakrabban antiszociális és borderline zavarokkal küzdő személyek követik el.²³⁶

A sorozatgyilkosság talán a legmegdöbbentőbb, agresszív, támadó magatartásforma.

Jellemző, hogy az ilyen esetekben az elkövetőnek semmilyen korábbi kapcsolata nincs az áldozataival. Az externalizált, azaz kifelé irányuló agresszióformáról beszélünk ekkor is.

Egy rendkívül érdekes vizsgálat során az elmúlt század 160 sorozatgyilkos esetében tanulmányozták és elemezték az elkövetők személyiségjegyeit. Sorozatgyilkosok számos altípusát azonosították, mint például az antiszociális, a skizoid és a borderline személyiségzavarokban szenvedőket.²³⁷ Egy másik kutató inkább tisztán borderline személyiségzavarban szenvedő alcsoportba sorolta az általa megvizsgált alanyokat. E csoportra jellemző, hogy jelentős veszteséget szenvedtek el ötéves koruk körül, a többségük erőszakos családi környezetben nőtt fel és a gyilkosság elfogadható megoldási formának tűnt számukra, illetve ami még közös ismertetőjegyként tűnt föl, hogy állandóan a külső és belső elvárásokat próbálták egyensúlyba hozni.²³⁸

Tehát míg a borderline személyiségzavart gyakran jellemzik az önkárosító magatartással (mint például falcolás, önégetés vagy önmaga összekarmolása), ezeknél a személyeknél a kifelé irányuló agresszió is gyakran megjelenik.²³⁹

Büntetés versus gyógykezelés?

A borderline személyiségszerkezetű személyek esetében rendkívül szélsőséges személyiségjegyek kerülnek előtérbe, amik nagymértékben megnehezítik mind az egyén társadalomba való beilleszkedését, mind a környezethez való alkalmazkodását.

A borderline személy két legjellemzőbb vonása az impulzív agresszivitás és az érzelmi instabilitás. A temperamentum sérülékenységei az agy olyan kulcsterületeivel hozhatók összefüggésbe, amelyek az érzelmek és az agresszió szabályozásáért felelősek. Az agynak

236 Gross, J. (2007): Aggression in hospitalized criminal offenders with mental illness and personality disorders: a psychoanalytic retrospective longitudinal study. Dissertation Abstracts International, 68:621B.

237 Papazian, L. M. (2001): Literature review on the personalities and patterns of serial killers. Dissertation.

Azusa: Azusa Pacific University [Dissertation Abstracts International, 61, 6144B]

238 Ansevics, N. L. – Doweiko, H. E. (1991): Serial murderers: early proposed developmental model and typology. Psychotherapy in Private Practice, vol. 9, no. 2, pp. 107–122.

239 Sansone, R. A. – Sansone, L. A. (2012): Borderline personality and externalized aggression. Innovations in Clinical Neuroscience, vol. 9, no. 3, pp. 23–26.

azon területei, amelyek az agressziót vagy a szociálisan nem megfelelő viselkedési formákat elfojtják, kevésbé működnek a borderline személyiségzavarban szenvedők esetében. A szerotonin egy szabályozó neurotranszmitter, olyan agyi ingerületátvivő kémiai anyag, amely szabályozza az érzelmet, a táplálkozást, az étvágyat, a testhőmérsékletet, és amely képes elnyomni az agresszív vagy antiszociális magatartásformákat. A borderline személyiségeknek túlzó a reakciójuk a mindennapos frusztrációkra és csalódottságra, hirtelen és kiszámíthatatlan érzelmeik vannak, felfokozott érzelemmel reagálnak mások viselkedésére. Félelmeiket és csalódásaikat impulzív cselekedetekbe transzformálják, amelyeket nem képesek előtte értékelni, vagy akár késleltetni.²⁴⁰

Ismét elérkeztünk ahhoz a morális kérdéshez, hogyha – a pszichopátiához hasonlóan – a borderline szindrómában szenvedő személyek esetében is bizonyított, hogy más az agyi struktúrájuk, amely agresszivitásra predesztinálja őket, akkor mennyire tehetők felelőssé tetteikért? Azaz tehetnek-e róla, hogy agyuk helytelenül szabályozó rendszereinek következtében impulzív agresszióra és érzelmi instabilitás hajlamosak? A válasz természetesen nem, azért viszont felelősek lehetnek, hogy hasonlóan, mint például a magasvérnyomással küzdők, kezeljék saját sérülékenységeiket. A borderline személyiségzavarral élők is felelősek magatartásukért, ugyanakkor el kell ismerni és számításba venni azt a küzdelmet, amivel szembesülnek, mikor kezelni próbálják viharos érzelmeiket és elhamarkodott cselekedeteiket.

Büntetőjogi felelősség kérdésekor, amennyiben a szakértő megállapítja, hogy a borderline személyiségzavar olyan pszichotikus állapotot idézett elő, amely a beszámítási képesség teljes hiányát eredményezte, akkor a Btk. 17. §-ának (1) bekezdése alkalmazandó, azaz az illető nem büntethető.

A borderline személyiségzavar, hasonlóan a többi személyiségzavarhoz csak abban az esetben minősül kóros elmeállapotnak, ha olyan fokú patológiás vonásokat mutat, amelyeknek a beszámítási képességre gyakorolt hatása jelentős. Ha az elmeműködés kóros állapota csak korlátozta az elkövetőt a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék, akkor a (2) bekezdés értelmében a büntetése korlátlanul enyhíthető.

240 Koenigsberg – Siever (2000): i. m.

Ha a borderline személyiségzavar beszámítási képességre való hatása olyan csekély, hogy a Btk. 17. §-ának (2) bekezdésében biztosított korlátlan enyhítésre sincs lehetőség, akkor – szintén a pszichopátiához hasonlóan – itt is felmerülhet az az érvelés, hogy a büntetés kiszabásakor enyhítő körülmény, ha az elkövető személyiségzavarban szenved, amely biológiailag, neurológiailag hajlamossá teheti bizonyos agresszív, nem kellően átgondolt cselekedetekre.

Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a borderline személyiségzavar, hasonlóan az antiszocális személyiségzavarhoz, csak nagyon nehezen és időigényesen kezelhető, és ritka, amikor az illetőnek betegségtudata van, azaz hajlandó együttműködni a terápiában, pedig az együttműködés a pszichoterápia egyik legfontosabb eleme, e nélkül sikere eleve kudarcra ítélt.

In document A BESZÁMÍTÁSI KÉPESSÉG A BÜNTETHETŐSÉGI AKADÁLYOK RENDSZERÉBEN (Pldal 133-141)