100. §. A büntetőjog tanítása a kir. m. tud.-egyetemen 1899-ig.1)
I. 1667-töl a XI X. század elejéig.
A nagyszombati egyletemen a jogtudományi kar felállításától kezdve a büntetőjogot „a hazai jog“ tanára adta elő.
1775-ben, midőn a bécsi egyetem m intájára természetjog!
tanszék szerveztetett, úgy oszlott meg az anyag, hogy az általános közjog, — amint akkor nevezték a jogbölcseletnek közjogi részét, — és a nemzetközi jog összekapcsoltattak a büntetőjog tanításával.
A tanszékre pályázat hirdettetvén (akkoriban még vizsgát kellett az egyetemi tanszékre pályázóknak tenniök), a székely származású Szentkátolnai Demién Antal neveztetett ki.
Midőn később, 1777-ben az egyetem B udára helyeztetett át, a b. jog előadásával a bécsi egyetemről B udára kinevezett Stuhr József Fülöp, a „Digesták“ ta n ára bízatott meg, azonban irodalmi tevékenységet sem ő, sem pedig Bernién nem fejtettek ki.
II. Vuchetichtöl Paulerig.
1808-ban egyetemünkön, — mely időközben Budáról Pestre helyeztetett át — a horvát származású Vuchetich Mátyás (szül.
0 A régibb időre nézve források dr. Fauler Tivadar Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez (1878.) 103—110.; 134—157.; 28S. és köv.;. Ugyanő A bpesti m. kir. tud. egyetem története, I. k. (1880.). Dr. H ajnik Im re 1889.
szept 35-én ta rto tt rectori székfoglalója Acta reg. Scient. Univ. hung. Buda- pestiensis Anni 1889—1890. 1. fűz. 27— 46., 2. f. 5-—21.
1767., f 1824; 1791-től fogva kassai jogtanár) neveztetett ki a római büntető és hűbéri jogtanáravá. V. 1805-ben, mint kassai jog
tan ár összeállította tételes magyiar b. törvényeinket Szent Istvántól 1805-ig.
1817-ben Szletnenics Pál, pozsonyi főiskolai jogtanár (1783—
1856.) írta meg: „Elementa juris criminalis H ungarici“ ez.
munkáját, melyet két évvel követett Vuchetich-nak is hasonirányú munkája: „Institutiones juris criminalis Hungarici.“ (1819.).
E két munka megjelenése korszakos változást idézett elő bün
tetőjogunk tanításában. Azelőtt, a kir. m. tud. egyetemen hatály
ban volt rendelkezés értelmében, ezt a tanszakot Meister-nek, ille
tőleg I In fik o-nuk a bécsi egyetemen is használt munkái alapján, a magyar tételes jog szabályaira való tekintet nélkül, csupán böl
csészeti alapon tárgyalták (1. H ajnik id. székfoglaló 15— 16. 1.).
Vuchetich-nek a magyar jogot tárgyaló munkája végre kiszorította a külföldi írók könyveit, azt szerzőjének halála (1824.) után is segédkönyvül használták egyetemünkön.
2. Az 1827. évi VIII. t.-cz. által kiküldött orsz. választmány a büntetőjog tanszékének az észjogéval való összekapcsolását ta r
totta czélszerűnek, „amint az az örökös tartományok egyetemeinél az 1810. évi tanterv szerint történt és számos német egyetemnél is gyakorlatban“ (Pauler Adalékok 298. 1.) volt. E javaslat azon
ban nem vitetett keresztül.
IIeufner János a római és a büntető jog tanára, évek hosszú során át Vuchetich tankönyve után, 1847-től fogva „kézirat és Boehmer (!) könyve szerint“ adta elő ezt a tanszakot.1)
1849. okt.-ben Virozsil, az észjog tan ára bízatott meg a bün
tetőjognak (német nyelven) előadásával (Pauler id. m. 215. 1.);
1852. jan.-ban dr. Pauler Tivadar neveztetett ki az észjog és a b.-jog rendes tanárává. (U. o. 302. 1.).
III. Paulertöl a B. P. hatályba léptéig.
1. Dr. Pauler Tivadarnak (szül. 1816. f 1886.)2) tanári és írói munkássága új korszakot nyitott b. per jogunk tudományos művelésében.
Magyarul tartott, ékesen szóló, világos és szabatos előadá
sával Pauler több évtizeden át (1852— 1871; továbbá 1875— *)
*) Ordo praelectionum in r. Scient. Univ. Posthiensi. Egyetemünk jog' és államtud. karának kézi könyvtárában.
2) Életéről 1. K autz Gyula akadémiai (1886.) és Schnierer Aladár egye
temi (1887.) emlékbeszédeit, valam int dr. Máté Sándor „Pauler élete és művei"
ez. ért.-ét..
1878-ig), a hallgatóság ezreit oktatta a tételes hazai jog ismeretére.1)
B. törvénykezésünknek rendkívüli szolgálatot tett Fauler Ti
vadar, midőn „Büntető jogtané“-ban (első kiadás 1864. 3-ik javí
tott és bővített kiadás 1872—73. a II. köt. 283—499. lapjain) a külföldi irodalom felhasználásával is, teljesen a tudomány akkori színvonalán álló alapossággal és rendszerességgel tárgyalta bün
tető per jogunkat. Müve, mely folytonos tekintettel van a joggya
korlatra, az 1884. évi javaslatra s a hazánk területén is hatályban volt osztrák törvényekre, — nemcsak tankönyvül szolgált, hanem azt bírósági gyakorlatunk is több mint két évtizeden át forrásmun
kául használta. 2)
2. A Btk.-dk hatályba lépte után egyetemünkön az anyagi b. jog tanítása mindinkább háttérbe szorította a b. perjog elő
adását.
A büntető törvénykezésnek gyakorlatilag oly fontos tansza
kát a rendes tanárok szélesebb keretekben nem adták elő, egyrészt azért, mert tételes törvény hiányzott, másrészt, mert két félévi fő
kollégium alatt nem lehetett mind az anyagi, mind az alaki bün
tetőjog anyagát teljesen befejezni. A budapesti egyetemen a bün
tetőjog rendes tanárai, 1880-tól 1899-ig, a büntető perjogból nem tartottak külön főkollégiumot, hanem csak a második félév végén néhány órában vázolták annak főbb alapelveit.
Dr. Payer Lászlónak nagy érdeme, hogy még mint egyete
münk m agántanára, 1874-ben kezdte a „bűnvádi eljárás“ tanítását s ettől az időtől fogva a bűnvádi perrendtartás hatályba léptéig, mint m agántanár és rk. tanár évtizedeken át majd speciálkollé
giumot, főkollégiumot hirdetett az alaki büntető jogból.3)
101. §. A büntetőjog tanítása vidéki főiskoláinkon a XIX. szá
zadban.
1. A múlt század első felében több vidéki akadémiánkon, illetőleg felekezeti főiskolán kiváló férfiak, így Kassán Frank Ig- nácz,4) Nagy-Enyeden id. Szász K ároly5) , Pápán Stettner (később *)
*) A b perjogot Fauler a nyári félévben, négy órás főcollegiun ban ma
gyar nyelven adta elő. Vele párhuzamosan, némely félévekben, 1856-töl fogva Viroszil Antal az osztrák törvény alapján német., 1860-tól fogva pedig latin nyelven ta rto tt b. perjogi főcollegiumot. (Ordo praelectionum, illetőleg 1860- tól „m. kir. tud. egyetemi tanrend“ .)
2 ) 1871-től ideiglenesen három féléven á t Cherny József, az egyházjog tanára, 1873-tól Sehnierer Aladár, 1878-tól pedig Schnierer és Szilágyi Dezső adták elő a b. perjogot.
3) 1889-től fogva több féléven á t dr. Balogh Jenő m int m agántanár is ta rto tt a büntető perjogból különböző óraszámban előadásokat.
4) Fauler Adalékok 150—162. 1.
6) É letrajzát Jakab Elek Irta meg Törvénykezési 1 .apok 1858. évf. 675—
677., 683—686., 691—694.; igazításokat ír t hozzá Szász Károly u. o. 702. 1.
Zádor György. ') Pozsonyban Szlemmics Pál adták elő a b.
perjogot.
Közülök csak Sdemenics (1. alább 103. §. 146. és köv. 1.) adta ki rendszeres munkáját, de a magyar magánjog nagynevű műve
lőjének: Frank Ignácznak 1820— 1826. közt írt „Büntetőjogtana“
kéziratban fennmaradt, sőt azt Pauler szerint (Adalékok 162. 1.) több tanintézetben 1848-ig előadási vezérfonalul használták“.
Zádor előadásairól, rövid feljegyzések m aradtak ránk.
2. Azon jeles jogtanárok közül, kik a szóban forgó tanszakot a múlt század második felében, vidéki főiskolánkon előadták, csak dr. Kaut'z Gusztáv, a győri jogakadómia igazgatója dolgozta fel rendszeresen a hatályban volt b. perjogot.
Munkája, melynek címe: ,,A Magyar büntetőjog és eljárás tankönyve“. (Pest 1873.) az alaki részt a 372—576. 1. tárgyalja.
MÁSODIK FEJEZET.