A bírói döntés

Az előzetes letartóztatás kapcsán az Egyezmény 5. Cikkének (3) bekezdése szerint: „a letartóztatott vagy őrizetbe vett minden személyt haladéktalanul bíró vagy törvény által bírói hatáskörrel felruházott más tisztviselő elé kell állítani..”. E tekintetben fontos leszögezni, hogy nem feltétlenül kell, hogy a hagyományos értelemben véve bírósági hierarchiához tartozó személy legyen. A strasbourgi joggyakorlat szerint az a személy tekinthető bírói hatáskört gyakorló személynek, aki független a felektől, törvényi felhatalmazással rendelkezik az eljárás lefolytatására és a döntéshozatalra. A Huber v.

Schweiz (1990)⁶⁰⁴ ügyben a Bíróság kimondta, hogy minden olyan esetben megállapítható a függetlenség követelményének megsértése, ahol fennáll a lehetőség, hogy hatósági személy később védőként lépjen fel, vagy fordítva.⁶⁰⁵ A törvényes bíróhoz való jog a jogállamiság elvéből levezethető alapvető jogosultság, amely biztosítja, hogy az eljárás alá vont személy ügyében minden esetben pártatlan bíró hozzon döntést.⁶⁰⁶

Ennek megfelelően a hazánk Alaptörvénye IV. cikkének (3) bekezdésében⁶⁰⁷ az őrizetbe vett személy további fogvatartásával kapcsolatos döntési jogosultságot kizárólag bírói hatáskörbe helyezi.⁶⁰⁸ Ezáltal alkotmányos garanciát biztosít a terhelt számára, hogy személyi szabadságát csak független bíróság indokolt döntéssel vonhatja el. Ennek a

602 pl. jogos védelem, végszükség vagy magánindítvány hiánya, feljelentés hiánya, diplomáciai vagy egyéb mentesség. A büntethetőségi akadályok rendszeréről lásd bővebben: NAGY (2014a). 293. Emellett vizsgálni kell a büntetőeljárá akadályait, amelyet a Be. 6. § (3) bekezdésében sorol fel. Az itt meghatározott általános eljárási akadályok esetén nem lehet a büntetőeljárást megindítani, ha pedig már folyamatban van, akkor meg kell szüntetni (pl. a cselekmény nem bűncselekmény vagy a res iudicata esete)

603 HEGER (2013) 88.

604 Huber vs. Switzerland (Application No. 12794/87) Judgment of 23 October 1990.

605 PETERS –ALTWICKER (2012) 131.

606 E^SSER (2014) 1031.

607 Alaptörvény IV: cikk (3) bek.

608 E rendelkezés 1990. évi XL. törvény alapján került bele a korábbi Alkotmányunkba. Ezt megelőzően az alaptörvény nem szólt arról, hogy melyik hatóság rendelkezik a szabadságelvonásról történő döntés jogkörével.

143 jelentősége a nyomozati szakban érezhető, mivel az eljárás e részében a vádhatóság tekinthető az ügy urának.

Magyarországon 1990. január 1-től kizárólag a bíróság jogosult arra, hogy az előzetes letartóztatás elrendeléséről és fenntartásáról döntsön. Ezt megelőzően, 1988.

január 1. előtt az előzetes letartóztatás elrendeléséről ügyészi jóváhagyással még akár a rendőrség is dönthetett. Ezt követően az 1987. IV. törvény hatályba lépését követően ügyészi jogkörbe került az elrendelés joga. Viszont a döntési jogkör ügyészséghez telepítése nem felelt meg a nemzetközi konvenciókban található követelményeknek, mivel hazánkban az ügyész vádhatóság, így nem tekinthető sem független félnek az eljárásban, sem pedig bírói jogkörrel felruházott tisztségviselőnek. Végül az 1989. évi XXVI. törvény az előzetes letartóztatás elrendelésének jogával kizárólag a bíróságot ruházta fel, amely egy fontos lépcsőfoknak tekinthető a jogállammá válás folyamatában.

Ennek ellenére a Büntetőeljárási törvény 1998-ban történő módosítása újból kísérletet tett az ügyészi jogkör kiszélesítésére, amely alapján tulajdonképpen a bíróság köteles volt az ügyészi indítványra elrendelni a letartóztatást, mérlegelési jogkör nélkül.⁶⁰⁹ Ezt az alkotmányossági szempontból sok tekintetben vitatható joghelyzetet⁶¹⁰ az Alkotmánybíróság oldotta meg azáltal, hogy hatályon kívül helyezte e módosítást.

Ugyanis a testület döntésében kimondta, hogy „a bírói döntés követelménye nem kerülhető meg azzal a megoldással, hogy a szándékos bűncselekmény miatt legalább három évi végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén formálisan ugyan a bíróság rendeli el vagy tartja fenn az előzetes letartóztatást, azonban ilyen döntésre az ügyész indítványa alapján köteles. Ez a szabály a törvényhozó részéről a bírói hatáskör teljes kiüresítése, annak teljes mértékű elvonása.”⁶¹¹ Azaz az előzetes letartóztatás elrendelése vagy fenntartása kérdésében kizárólag csak a bíróság dönthet, nem pedig az első fokú eljárásban addig vádképviseletet ellátó ügyész.

A hatályos magyar szabályozás szerint a vádirat benyújtása előtt a letartóztatásról a nyomozási bíró dönt indokolt indítványban.⁶¹² A tárgyalás előkészítése során pedig a tárgyalást előkészítő bíró, vagy amennyiben tanácsban jár el a bíróság, akkor bírói tanács dönt a letartóztatás kérdésében, amely általában a később eljáró elsőfokú bíróság is

609 1998. évi LXXXVIII. törvény 45. §

610 E módosítás a bíróság hatáskörét jelentősen szűkítette, emellett sértette a fegyverek egyenlőségének elvét, és ellentétben állt a nemzetközi normákkal.

61119/1999. (VI.25.) AB határozat

612 Be. 207. § (2) bek a)

144 egyben. Az elsőfokú bíróság által fenntartott, illetve elrendelt előzetes letartóztatás ellen a másodfokú bíróságnál lehet jogorvoslattal élni. Amennyiben az elsőfokú ügydöntő határozat a kihirdetéskor nem emelkedik jogerőre, az eljáró bírónak döntenie kell az előzetes letartóztatás kérdésében is. Amennyiben fenntartja a letartóztatást, akkor annak határideje nem haladhatja meg az első fokon kiszabott szabadságvesztés tartamát.⁶¹³ Azaz az előzetes letartóztatásban töltött idő minimum mérceként határolja be az ítéletben kiszabott szabadságvesztés időtartamát. A döntés előtt a vád és a védelem képviselői is indítványt, észrevételt tehetnek, de azok hiányában is döntenie kell a letartóztatásról.

A magyar szabályokkal megegyező módon a német büntetőeljárási törvény is alapvető követelményként határozza meg a bírói döntéshez kötöttséget⁶¹⁴ az előzetes letartóztatás tekintetében. A törvényes bíróhoz való jog a jogállamiságból⁶¹⁵ levezethető alapjog, amelynek megfelelően a német bírósági törvény (Deutsches Richtergesetz)⁶¹⁶ kimondja, hogy a bíróságnak függetlennek kell lennie, kizárólag a törvénynek alávetettek.

E függetlenség jelenti mind a szervezeti, mind pedig a személyi függetlenséget, amely biztosítja az állami befolyásolástól mentes, fair eljárást az eljárás résztvevői számára.⁶¹⁷ A német alaptörvény 103. § 1. bekezdésében deklarálja, hogy mindenkinek joga van a bíróság általi meghallgatáshoz, nem kizárólag a terheltnek, hanem minden eljárási alanynak. Ugyanakkor ezen alapvető jogosultság magába foglalja az időszerűség követelményét is. Azaz akkor is megállapítható a jogsértés, amennyiben túl későn kerül sor a bíróság általi meghallgatásra.⁶¹⁸

A letartóztatás szabályai között elkülönítve találhatóak meg az elrendelés materiális feltételei, a 112, 112a, 113 és 127b szakaszokban. Mindemellett a formai feltételekről külön paragrafusokban rendelkezik: elsőként az elrendelés formájáról és tartalmáról (114.§), majd az illetékességi szabályokról és az indokolási kötelezettségről (115.§).

Fontos megjegyeznünk, hogy alapvető eltérés a hazai szabályokhoz képest, hogy mind a német, mind az osztrák jogban az előzetes letartóztatás elrendelésére elfogatóparancs kibocsátásával (ún. Haftbefehl) kerül sor. A bírói döntéshez kötöttség követelményét a legmagasabb jogforrási szinten, a német Alaptörvény (Grundgesetz) deklarálja, miszerint

613 Be. 131. § (4) bek.

614 A témáról lásd bővebben: BRÜNING (2005)

615 A német Grundgesetz 101. § (1) bek.

616 Deutsches Richtergesetz 25. §

617 POHL (1987) 2-3.

618 E követelmény az őrizetbe vétel maximális időtartamával és a haladéktalan bíróság elé állítás követelményével kapcsolatban bír különös jelentőséggel. in: P^OHL (1987) 6.

145 a személyi szabadság elvonására és annak fenntartására kizárólag a bíró jogosult.⁶¹⁹ E rendelkezést egészíti ki az StPO 125. §-a amely meghatározza, hogy az egyes eljárási szakaszokban melyik bíróság jogosult az elfogatóparancs kibocsátására. Az eljárási törvény meghatározott esetekben⁶²⁰ mégis megengedi, hogy bírói határozat nélkül kerüljön sor az eljárás alá vont személy elfogására azzal a feltétellel, hogy haladéktalanul bíróság elé kell vezetni és a további fogvatartásról legkésőbb az elfogást követő nap végéig döntést hozni.

Ausztriában a személyi szabadsághoz való jog kiemelt védelemben részesül, hiszen az Egyezmény 5. cikke mellett az osztrák szövetségi alkotmány a személyi szabadsáról is tartalmaz rendelkezéseket annak védelme érdekében. Mindezek alapján fontos követelményként jelenik meg a büntetőeljárás során, hogy a személyi szabadságában korlátozott személynek joga van a független bíróság által hozott döntéshez és a haladéktalan bírói kihallgatáshoz.⁶²¹Azaz egy személy szabadságelvonására – a magyar ás a német szabályokhoz hasonlóan – kizárólag bíróság indokolt határozata alapján kerülhet sor. Az átmeneti szabadságelvonást jelentő őrizetbe vétel esetén ellenben az ügyészség és a nyomozó hatóság saját hatáskörében is eljárhat.⁶²² Ilyen esetben a terheltet elfogását követően mindig haladéktalanul, főszabály szerint 24 órán belül illetékes bíróság elé kell állítani, amely legkésőbb további 48 órán belül dönt a további szabadságelvonás kérdésében.

Sajnos hazánkban az előzetes letartóztatás bírói hatáskörbe utalása a gyakorlatban nem oldotta meg teljes mértékben az elrendelési folyamatra jellemző és azt a legtöbb esetben meghatározó automatizmust. A bíróságok általában csak az ügyészi indítványokat ismételve, valós vizsgálat nélkül rendelik el, illetve tartják fenn a letartóztatást. Ezt kellőképpen igazolja az a tény, hogy a bíróságok az esetek több mint 90%-ban elrendelik az előzetes letartóztatást, amennyiben az ügyész azt indítványozza.⁶²³ Többek között ennek eredményeképpen az alábbi táblázatban⁶²⁴ is látható, hogyan növekedett az előzetes letartóztatásban lévő fogvatartottak száma az elmúlt években.

Ugyanakkor látható módon a 2014-es BVOP-Évkönyv adatai szerint a 2013-as

619 Grundgesetz 104. § (2) bek.

620 A német StPO 127. § (1)-(2) bek.; GG. 104. § (2) bek. Megemlíti a rendőrség jogát az őrizetbe vételre, de legfeljebb az őrizetbe vétel napjának végéig.

621 Ezen alapvető követelmény fontosságát mutatja, hogy a PersFrSchG 4. bekezdése mellett az StPO 179.

§-a és az EMRK 5. cikkének 3. bekezdése is tartalmazza.

622 HOLLAENDER (2007) 9.

623 Ügyészségi Statisztikai Tájékoztató 2013. 49. oldal, 57. számú tábla

624 Készült a Büntetés végrehajtási Szervezet 2014-as Évkönyvének adatai alapján. Forrás:

http://bv.gov.hu/evkonyv (Letöltés: 2015. május 9.)

146 statisztikai számokhoz viszonyítva 13%-kal csökkent az előzetes letartóztatottak száma, ezáltal az összes fogvatartotti populációhoz viszonyított aránya 24,6%-ra csökkent.

E kedvező irányú változás köszönhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2013-ban több marasztaló döntésének, amely a nyilvánosságban nagyobb visszhangot kapott, és ezzel egyidejűleg felhívta a figyelmet az előzetes letartóztatás hazai gyakorlatában létező problémákra.⁶²⁵ Ezen üdvözlendő számok ellenére a 24 hónapot meghaladó időtartamot előzetesben töltő terheltek száma növekedést mutat, amely értéknek a visszaszorítását a letartóztatás maximális határidejének kiterjesztésével a hazai jogalkotás nem segítette elő.

Mindemellett a 2014-es adatok nem jelentik azt, hogy nincsenek további teendők az előzetes letartóztatás szabályozásának/gyakorlatának jobbítására. Ugyanis a nemzetközi viszonylatban az előzetes letartóztatásban lévő fogvatartottak száma 100.000 lakosra számított aránya még mindig jóval meghaladja a nyugat-európai átlagot, beleértve a német, illetve az osztrák adatokat. Emellett az alábbi táblázatból kiderül az is, hogy a

625 A Helsinki Bizottság kutatásai arra az eredményre jutottak, hogy amiatt is csökkent az előzetes letartóztatások száma, mivel szigorodott az ügyészi és bírói gyakorlat, ugyanis az ügyészségek egyre kevessebbszer és egyre indokoltabb esetekben indítványozza az előzetes letartóztatást. Mindez pozitív fejlemény, de egyéb problémák továbbra is felvetődnek a gyakorlatban. lásd: MAGYAR HELSINKI B^IZOTTSAG K^UTATASI J^ELENTES MAGYARORSZAG (2015)

4000 4100 4200 4300 4400 4500 4600 4700 4800 4900 5000 5100

2009 2010 2011 2012 2013 2014

2 évet meghaladó időtartamban fogvatartottak 2 évnél kevesebb ideig előzetesen letartóztatottak

147 szomszédos országokhoz viszonyítva is Magyarország adatai messze a legmagasabbak.⁶²⁶