A bűncselekmény tárgyi súlya („Schwere der Tat”)

A német büntetőeljárási törvény – ellentétben az osztrák és magyar törvénnyel – egy további, ún. „céltalan letartóztatási okot” is tartalmaz, amely idegen testként jelenik meg a német szabályok között.⁷¹⁸ Ugyanis az StPO 112.§ (3) bekezdése taxatíve felsorolt bűncselekmények megalapozott gyanúja esetén lehetővé teszi a terhelt szabadságának elvonását kizárólag a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel („Schwerkriminalität”).

A német jogban a hatályos szabályozás szerint, ha a terhelt a Nemzetközi Büntetőtörvénykönyv⁷¹⁹ 6. § (1) bek. Nr. 1.- be ütköző népirtás vagy a taxatíve felsorolt StGB-be ütköző bűncselekmények⁷²⁰ valamelyikének elkövetésével megalapozottan gyanúsítható, ezekben az esetekben akkor is elrendelhető a letartóztatás, ha a 112. § (2) bek. szerinti feltételek nem állnak fenn.⁷²¹ Ugyanakkor e letartóztatási ok meglehetősen

714 KARLSRUHER KOMMENTAR STPO (2013) 43.p.

715 WEIGEND (2008) 743.

716 oStPO 173. §

717 Ennek hátterében az áll, hogy e a letartóztatási ok jogállami szempontból káros, mivel a bíróság a szabadságelvonást egy még el nem követett/várhatóan elkövetésre kerülő bűncselekmény miatt - amit nem bizonyított gyanú alapján állapítanak meg – rendeli el. BERTEL –VENIER (2013) 364.

718 W^EIGEND (2008) 750.

719 Völkerstrafgesetzbuch (VStGB) vom 26. Juni 2002 (BGBl. I S. 2254)

720 Így például: terrorista csoport megszervezése, emberölés, súlyos testi sértés, gyújtogatás minősített esetei, továbbá élet- testi épséget veszélyeztető más bűncselekmény

721 StPO 112. § (3) bekezdés

170 vitatható, mivel ha önmagában alkalmaznák ezt a letartóztatás indokaként, akkor nem érvényesülnének annak alapvető céljai, azaz a nyomozás felderítésének és a végrehajtás sikerének biztosítása, illetve e rendelkezés az arányosság követelményét is sérti. ⁷²²

Ugyanis a törvény szó szerinti megfogalmazása értelmében e letartóztatási ok akkor is megállapítható, ha más a 112. §-ban felsorolt ok egyike sem állapítható meg, tehát a nyelvtani értelmezés szerint e letartóztatási ok önmagában megalapozhatja a terhelt letartóztatását. Éppen emiatt az alkotmányosan vitatható helyzet miatt a német Szövetségi Alkotmánybíróság a következő értelmezést adta e szabályhoz. A törvényben taxatíve felsorolt súlyos bűncselekmények megalapozott gyanúja alapján is csak akkor lehet a terhelt letartóztatását elrendelni, ha más letartóztatási ok is fennáll. Ezekben az esetekben ugyanakkor elég a szökés vagy felderítés akadályozásának veszélyének csekélyebb foka is.⁷²³ Az alkotmánykonform értelmezés magába foglalja az arányosság követelményét is, azaz csak akkor lehet elrendelni a terhelt letartóztatását, ha anélkül a felderítés sikertelen lenne, vagy az aránytalan nehézségekbe ütközne, illetve egyébként elnehezülne az eljárás lefolytatása. E letartóztatási ok a gyakorlatban csupán az esetek 1%-ban jelenik meg, így nem bír nagy relevanciával a német jogalkalmazásban.⁷²⁴ Mégis alkotmányos szempontból megkérdőjelezhető e letartóztatási okkal kapcsolatban az arányosság követelményével illetve az ártatlanság vélelmével való ellentét, az alacsonyabb gyanúfokkal való megelégedés, amely az indokolás megkönnyítését jelenti a bíróságok számára.⁷²⁵ Emellett kifogásolható, hogy a Szövetségi Alkotmánybíróság döntését követően miért nem változtattak a német jogalkotók a törvény szövegén, mivel így a jogalkalmazás túllép a szó szerinti szövegen. Mindezek miatt a szakirodalomban uralkodó nézet e törvényhely teljes törlésének igényét fogalmazza meg.⁷²⁶

A magyar eljárási törvény a Be. 129. §-ban nem rendelkezik a bűncselekmény tárgyi súlyáról, de a fiatalkorúakra vonatkozó külön szabályok között további feltételként követeli meg a letartóztatás elrendeléséhez a bűncselekmény tárgyi súlyát. A Be. 454. § (1) bekezdése értelmében, a fiatalkorú előzetes letartóztatásának a 129. § (2) bekezdésében megállapított okok esetében is csak akkor van helye, ha az a bűncselekmény különös tárgyi súlya folytán szükséges.⁷²⁷ A különös tárgyi súly fogalmát

722 ROXIN -SCHÜNEMANN (2012) 240.

723 1 BvR 513/65 vom 15.12.1965; BVerGE 19, 342, 350.

724 SK-STPO KOMMENTAR BAND II. (2010) 743.

725 M^EYER-G^ROßNER –S^CHMITT (2014) 536.

726 MÜNCHHALFFEN –GATZWEILER (2009) Rn. 223.

727A gyermekek jogairól szóló New Yorkban kelt Egyezmény kimondja, hogy a gyermekek vonatkozásában a szabadságelvonás csak a legvégső esetben alkalmazható, a lehető legrövidebb időtartamban, így különös

171 a törvény nem határozza meg, tehát nem köti konkrét büntetési tételhez. A kiemelkedő tárgyi súly fogalmának értelmezésekor így több ismérv együttes vizsgálata szükséges: a konkrét bűncselekmény büntetési tételének felső határa (1); halmazatiság, illetve folytatólagos elkövetés (2); elkövetési mód (3); és a bűnszervezet tagjaként vagy bűnszövetségben való elkövetés (4).⁷²⁸ Így a fiatalkorú előzetes letartóztatásba helyezhető kisebb tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén is, ha sorozatos elkövetéssel vádolják. Ugyanakkor ilyen esetben a bíróságnak még körültekintőbben kell eljárnia az elrendelő végzés indokolásakor, figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára, illetve a terhelt személyi körülményeire. Egyetértve HERKE monográfiájában kifejtettekkel,⁷²⁹ megfelelőbb megoldás lenne, ha a törvény konkrétan meghatározná azt a büntetési tételt, amely alatt nem lehet elrendelni fiatalkorúak esetében a letartóztatást.

Németországban a fiatalkorúak esetében nem találunk a bűncselekmény tárgyi súlyára vonatkozó megszorítást. Ugyanakkor a fiatalkorúakra vonatkozó külön törvény értelmében, a 16. életévét még be nem töltött fiatalkorú esetében a szökés veszélyét csak akkor lehet megállapítani, ha már a terhelt ténylegesen elszökött vagy nem rendelkezik állandó lakhellyel, illetve tartózkodási hellyel az ország területén.⁷³⁰ Emellett az arányosság fokozott érvényesülésére hívja fel a törvény a jogalkalmazókat, amely szabály Ausztriában is megtalálható.⁷³¹

Ausztriában az általános letartóztatási okok között nem található meg ugyan a bűncselekmény különös tárgyi súlya, ellenben egy külön rendelkezés tartalmazza a feltételesen kötelező letartóztatás esetkörét, amely alapjául a bűncselekmény súlya szolgál.⁷³² A szabályozás szerint olyan bűncselekmény esetén, amelyre a törvény legalább 10 év szabadságvesztés büntetést rendel, az előzetes letartóztatást el kell rendelni, kivéve, ha megalapozottan feltehető, hogy a törvényben felsorolt letartóztatási okok fennállása kizárható.⁷³³ Tehát a különösen súlyos bűncselekmények esetén a letartóztatás megállapításánál fordított vizsgálati módszer érvényesül.⁷³⁴ Azaz ilyen súlyos bűncselekmények gyanúja esetén nem a letartóztatási ok megalapozottságát kell igazolni,

gonddal kell eljárni a hatóságoknak. in: A gyermekek jogairól szóló New Yorkban kelt Egyezmény, 1989.

november 20. Kihirdette az 1991. évi LXVI. törvény, 37.cikk. b) pontja

728 H^ERKE (2002a) 87.

729 HERKE (2002a) 88.

730 Jugendgerichtsgesetz (JGG) in der Fassung der Bekanntmachung vom 11. Dezember 1974 (BGBl. I S.

3427) 72.§ (2) bekezdés

731 österreichische Jugendgerichtsgesetz (JGG) 35.§

732 oStPO 173.§ (6) bekezdés

733 SCHWAIGHOFER (2008) 340.

734 H^OLLAENDER (2007) 24.

172 hanem azt, hogy nem áll fenn egy törvényes indoka sem a szabadságelvonásnak. A német szabályokhoz hasonlóan Ausztriában is ez az esetkör csak akkor áll fenn, amennyiben legalább egy letartóztatási ok megállapítható, mivel konkrét ok nélküli szabadságelvonás minden esetben alkotmányellenes. Ugyanakkor a letartóztatás ultima ratio jellegéből és az alternatív kényszerintézkedések prioritásának elvéből levezethető, hogy ilyen súlyos bűncselekmény miatt folyamatban lévő büntetőeljárás esetén is vizsgálni kell, hogy a letartóztatás más intézkedéssel helyettesíthető-e.⁷³⁵ Véleményem szerint az osztrák Büntetőeljárási törvény e rendelkezése nem tekinthető követendő példának, mivel még a magas büntetési tételű bűncselekmények esetén sem tekinthető a letartóztatás még feltételesen sem kötelezőnek. Tehát nem tartom indokoltnak, hogy az ilyen esetekben feltételezik valamely letartóztatási ok fennállását, és ennek ellenkezőjét kell bizonyítani a fogva tartás elkerüléséhez, ugyanis e rendelkezés ellentétes az ártatlanság vélelmének alapelvével.