A kontradiktórium és a fegyverek egyenlőségének elve (Waffengleichheit)

Az előzetes letartóztatás elrendelésének a kontradiktórium elvének⁵⁷⁷ figyelembevételével kell történnie, amelyből következik, hogy a büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. Az eljárási feladatok megoszlása teszi lehetővé ugyanis az eljáró bíróságnak, hogy elfogulatlanul járjon el az ügyben.⁵⁷⁸Az Alkotmánybíróság 2/2002. számú AB határozatában megállapította, hogy „a tisztességes

575F^ABRIZY (2011) 451.

576 OBH elnökének előterjesztése az új büntetőeljárási törvény koncepciójáról szóló Kormányhatározat tervezetéhez. (30237-32/2013.OBH) 9.

577 A kontradiktórium elve a vádelvnek és az eljárási feladatok megosztásának folyománya. A kontradiktórius tárgyalás alapján két ellenérdekű fél, a vád és a védelem képviselőinek jelenlétét feltételezi a tárgyaláson. Tulajdonképpen annak a követelménynek a törvényi megjelenése, amely alapján a terhelt nem az eljárás tárgya, hanem jogosítványokkal, alanyi jogokkal felruházott alanya. In: KIRALY (2008) 126.

578 H^ERKE (2002a) 23.

138 eljárás követelményének alapfeltétele a vádlói és az igazságszolgáltatási funkciók szétválasztása. Az ügyészség és a bíróság feladatainak elkülönítése, az egyes tevékenységi körökre vonatkozó részletes szabályok, az eljárás alanyai számára előírt kötelezettségek és a részükre biztosított jogosultságok konstrukciója eljárási garanciákat is jelent a védelem számára.”⁵⁷⁹ A bíróság az előzetes letartóztatás elrendelésénél – a későbbi fenntartásnál nem kötelező jelleggel – személyes meghallgatáson dönt a szabadság elvonásának szükségességéről, amely során mind a vád mind a védelem felsorakoztathatja érveit. Az eljárás kontradiktórius jellegéből következik, hogy az indítványt megalapozó írásban vagy szóban előterjesztett ügyészi bizonyítékokkal kapcsolatban a védelem reagálhat, és érdemi védekezést terjeszthet elő.⁵⁸⁰

Fontos mindemellett megjegyezni, hogy az eljárásnak, amely során az előzetes letartóztatásról döntenek, a kontradiktórium elve mellett mindig biztosítania kell a

„fegyveregyenlőség” elvének (Waffengleichheit) érvényesülését az ügyész és a terhelt között.⁵⁸¹ A fegyverek egyenlőségének elve⁵⁸² a tisztességes eljárásból levezethető alapelv, mely garantálja, hogy a bírósági eljárásban a vád és a védelem egyenlő feltételek mellett terjeszthesse elő érveit.⁵⁸³ A fegyverek egyenlőségének elve nem jut érvényre egyenlő mértékben az eljárás során, ugyanis az szó szoros értelemben kizárólag a tárgyalási szakban érvényesül. Az Alkotmánybíróság 6/1998. (III.I.) számú határozatban kifejtette, hogy „a tisztességes eljárásnak általánosan és nem vitatottan elismert eleme a

„fegyverek egyenlősége”, amely a büntetőeljárásban azt biztosítja, hogy a vádnak és a védelemnek egyenlő esélye és alkalma legyen arra, hogy a tény- és jogkérdésekben véleményt formálhasson és állást foglalhasson. A fegyverek egyenlősége nem minden esetben jelenti a vád és a védelem jogosítványainak teljes azonosságát, de mindenképpen megköveteli, hogy a védelem a váddal összevethető súlyú jogosítványokkal rendelkezzen.

579 14/2002. (III.20.) Ab határozat, ABH 2002, 101.

580 93. BKv. Az ügyészi indítványban előterjesztett minden letartóztatási ok tekintetében biztosítani kell a védekezés lehetőségét.

581 K^ÜHNE (2015) 126-127.

582 Herke Csongor, Fenyvesi Csaba és Tremmel Flórián tankönyvükben a fegyverek egyenlőségének elvét szuperelvként definiálják, amely lényegét tekintve a tisztességes büntetőeljárás megjelölése. Tartalmilag nem tekintik alapelvnek, hanem több alapelv ötvözetének, ún. alapelvcsomagnak. Kiemelendő emellett, hogy semmiképpen sem egyenlő az ügyfélegyenlőséggel, amelyről csak a polgári eljárásban beszélhetünk.

A szerzők álláspontja szerint a fegyveregyenlőség reális tartalma negatív tilalomként értelmezhető, miszerint az eljáró hatóságoknak tilos növelniük a terhelt hátrányait. in: HERKE –FENYVESI –TREMMEL (2012) 52-53.

583A fegyverek egyenlőségének elve alapvetően azt a célkitűzést jelenti, hogy az eljárás alanyainak a lehető legkiegyenlítetebb, optimális jogosultságokat kell biztosítani. Az elnevezés félreértésre adhat okot, ugyanis tényleges fegyverek egyenlősége nem egyeztethető össze sem az eljárás felépítésével és céljával sem pedig az eljárás alanyainak joghelyzetével. In: R^OXIN –S^CHÜNEMANN (2012) 69.

139

”⁵⁸⁴ Azaz a fegyverek egyenlőségének elvének funkciója alapvetően egy eljárási egyensúly (Verfahrensbalance) kialakítása. A terheltnek tisztességes esélyt kell biztosítani, hogy a többletjogosítványokkal rendelkező állami bűnüldöző szervek által összegyűjtött bizonyítékokat megvizsgálhassa, és azokra reagáljon, ami tulajdonképpen a védelem jogállásának kompenzáló erősítését jelenti az ügyésszel szemben.⁵⁸⁵

A nyomozati szakban alapvetően mindhárom vizsgált jogban jobbára az inkvizitórius elemek dominálnak, amelynek kiváló példája az eljárási cselekményeken való jelenléti jog gyakorlásának, valamint az iratokhoz való hozzáférés lehetőségének időbeli korlátozottsága.⁵⁸⁶ Ugyanis a fegyverek egyenlőségének elve nem biztosított akkor, ha a védő nem férhet hozzá azon nyomozati iratokhoz, amelyek ismerete alapvetően szükséges ahhoz, hogy a terhelt fogva tartásának törvényességét meg tudja cáfolni.⁵⁸⁷ A bizonyítékokhoz való hozzáférésnek megfelelő időben kell történnie, biztosítva, hogy a védelem az ügy iratait megismerje és megfelelő, effektív védekezést tudjon kifejteni a letartóztatás elkerülése érdekében.⁵⁸⁸ A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága több ügyben⁵⁸⁹ is megállapította az EMRK 6. cikkének megsértését, ahol a kérelmező azt panaszolta, hogy letartóztatása során megsértették a

„fegyveregyenlőség” elvét, mivel nem biztosítottak számára hozzáférést a releváns nyomozati iratokhoz.

Ezen alapelvhez kapcsolódóan a magyar eljárási törvény kritikájaként néhány problémát emelnék ki, amelyek egyéb fejezetekben bővebb kifejtésre kerülnek. Elsőként említhető kritikai észrevétel, hogy a törvény rendelkezése alapján a védő a tanúkihallgatásokon való jelenléti joga nem vonatkozik a nyomozó hatóság, illetőleg az ügyészség által indítványozott tanú kihallgatására, azaz ebben az esetben nem élhet a jelenléti jogával. Emellett alapvető problémaként jelentkezik, hogy a nyomozó hatóság akkor is kihallgathatja a terheltet, ha a védő az értesítés ellenére nem jelent meg. Ha pedig a gyanúsított a kihallgatása előtt arra hivatkozik, hogy már előzetesen védőt hatalmazott meg, és ennélfogva a védő értesítését kéri a nyomozati cselekményről, az eljáró szerv

584 6/1998. (III.I.) AB határozat, ABH 1998, 91. II/5.

585 R^OXIN –S^CHÜNEMANN (2012) 69.

586 K^ÜHNE (2015) 126.

587 OGH 7.5.2009, 13 Os 37/09d in: Juristische Blätter 2010/4. 260.

588 Kerojärvi vs. Finnland (Application no. 17506/90) Judgment of 19 July 1995; Krčmář and Others vs.

The Czech Republic (Application no. 35376/97.) Judgement of 3. March 2000.; Rowe and Davis vs. The United Kingdom (Application no. 28901/95) Judgement of 16 February 2000.

589 X.Y. vs. Hungary (Application no. 43888/08) Judgment Of 19 March 2013, I.H. and Others vs. Austria (Application no. 42780/98) Judgment of 20 April 2006.; Moiseyev vs. Russia (Application No. 62936/00) Judgment of 9 October 2008.

140 köteles e kérelemnek eleget tenni.⁵⁹⁰ Ez azonban még nem feltétlenül eredményezi a védői jelenlétet, mivel a nyomozó szerv nem köteles, hogy megvárja az ügyvéd megérkezését.⁵⁹¹ Továbbá aggályokat vet fel a védői kirendelés szabályai, miszerint a védő személyéről ugyanis csak és kizárólag az eljáró hatóság dönthet, ebbe tehát a terheltnek semmilyen beleszólása nincs.