A védői jelenlét problematikája

Több nemzetközi dokumentum is alapvető követelményként határozza meg, hogy a terheltet a büntetőeljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga.⁴³⁹ Az Európai Tanács egy 2011-es irányelve⁴⁴⁰ emellett kimondja, hogy valamennyi gyanúsított és vádlott számára a lehető legkorábban, a védelemhez való jog gyakorlását lehetővé tévő időben és módon, biztosítani kell ügyvédi segítség igénybevételét a büntetőeljárás során.

Továbbá a 4. cikkében deklarálja, hogy a védelemhez való jog hatékony érvényesítéséhez elkerülhetetlen a szükséges időtartamú és gyakoriságú konzultáció; illetve a kihallgatásokon vagy meghallgatásokon való részvétel.

Ennek megfelelően az Alaptörvény XXVIII. cikke kimondja, hogy a büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez.⁴⁴¹ E

439 Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke; Mind a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya [14. Cikk 3. b)], mind az Emberi Jogok Európai Egyezménye [6. Cikk 3. b)] egyező szóhasználattal írják elő a bűncselekménnyel vádolt minden személy számára feltétlenül megadandó „minimális” jogok között, hogy az „legalább” „megfelelő idővel és lehetőséggel rendelkezzék védelme előkészítésére”, illetve

„rendelkezzék a védelmének előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel”

440 Európai Parlament és a Tanács irányelve a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint a letartóztatást követő kommunikációhoz való jogról. Brüsszel, 2011.6.8. COM(2011) 326 végleges

441 Az alaptörvényi szintű szabályozás ugyanakkor kiegészítésre szorul, hiszen az magába foglalja a professzionális védőügyvédhez való jogot, az eljárás teljes menetére kiterjed, illetve nem csupán terhelti jog, hanem bármely eljárás alá vont személy jogosultsága (tehát a feljelentettet is megilleti). In: BERCES (2014) 35.

109 követelmény érvényesítése érdekében az Alkotmánybíróság több határozatában is értelmezte a védelemhez való jog tartalmát, amely során megállapította, hogy a védelemhez való jog tényleges, hatékony érvényesülése a büntetőeljárási rendszer alkotmányosságának elengedhetetlen feltétele.⁴⁴² A testület leszögezte továbbá, hogy a tisztességes eljárás egyik meghatározó eleme a fegyverek egyenlősége, amely a büntetőeljárásban azt biztosítja, hogy a vádnak és a védelemnek egyenlő esélye és alkalma legyen arra, hogy a tény- és jogkérdésekben véleményt formálhasson és állást foglalhasson. A fegyverek egyenlősége nem minden esetben jelenti a vád és a védelem jogosítványainak teljes azonosságát, de mindenképpen megköveteli, hogy a védelem a váddal összevethető súlyú jogosítványokkal rendelkezzen.⁴⁴³ Az Alkotmánybíróság több határozatában⁴⁴⁴ hangsúlyozta, hogy a közvetlen alkotmányi garanciák gazdaságossági és célszerűségi okokból az eljárás egyszerűsítése vagy az időszerűség követelményének érvényesülése címén sem mellőzhetők. A nyomozás kezdeti szakaszában a bizonyítékok hatékony beszerzése és a terhelt jogi segítség iránti igénye között nehéz a megfelelő egyensúlyt megtalálni, de a testület álláspontja szerint mindig a terhelt alkotmányos jogainak érvényesülése javára szükséges eldönteni.⁴⁴⁵

A védelemhez fűződő jog magában foglalja a védő igénybevételéhez való jogot is, amelynek büntetőeljárási garanciái hazánkban jelenleg a Be. 5. § (3) és (4), illetve a Be.

44. § (1) és (2) bekezdéseiben találhatók. Ennek megfelelően a terhelt egyéni alapjogához tartozik, hogy az állami büntetőigény érvényesítésével szemben történő védekezése során védőt vegyen igénybe. A magyar eljárási törvény biztosítja az őrizetbe vett személy számára, hogy védőjével a kapcsolatot felvegye, vele írásban és szóban ellenőrzés nélkül érintkezzék.⁴⁴⁶ A Be. 179. § (3) bekezdése alapján a gyanúsítottat kihallgatásakor figyelmeztetni kell arra, hogy védőt választhat, illetőleg védő kirendelését kérheti. Ha az eljárásban védő részvétele kötelező, a gyanúsított figyelmét arra is fel kell hívni, hogy ha három napon belül nem hatalmaz meg védőt, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság rendel ki védőt.⁴⁴⁷ Amennyiben a gyanúsított kijelenti, hogy nem kíván védőt megbízni, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság nyomban védőt rendel ki. Alapvető szabályként

442 6/1998. (III. 11.) AB határozat, ABH 1998/91.

443 166/2011. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2011/545

444 [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77, 84-85.; 49/1998. (XI. 27.) AB határozat, ABH 1998, 372, 376-377.; 5/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 75, 88-89.; 422/B/1999. AB határozat, ABH 2004, 1316, 1320, 1322., 20/2005 (V.26.) AB határozat, ABH 2005,202.]

445 8/2013 (III.1) AB határozat, ABH 2013,312.

446 Be. 43. § (3) bek. a) pont

447 Be. 46. § b) pont

110 érvényesül, ha a gyanúsítottat az ügyész vagy a nyomozó hatóság kihallgatja, védője a kihallgatáson jelen lehet, ezáltal biztosítva a fegyverek egyenlősége elvének érvényesülését. A nyomozási cselekményekről való értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt a nyomozási cselekmény sürgőssége indokolja.

Amennyiben a fogvatartott részére első kihallgatását megelőzően rendel ki a nyomozó hatóság vagy az ügyész védőt, a Be. 48. § (1) bekezdéséből és a 179. § (1) bekezdéséből értelemszerűen következik, hogy a kirendelő határozatban értesíteni kell a védőt a gyanúsított kihallgatásának helyéről és idejéről. A védőt kellő időben, legkevesebb 24 órával korábban, a hely és időpont megjelölésével értesíteni kell azokról az eljárási cselekményekről, amelyeken a Be. alapján jelen lehet.⁴⁴⁸ Ennek ellenére az alapvető jogok biztosának 2012-es jelentése⁴⁴⁹ szerint a gyakorlatban megfigyelhető, hogy a védők több esetben csak a nyomozati cselekmény napján vagy azt követően kapják kézhez az értesítést. Ennek hátterében az áll, hogy a nyomozó hatóságok számára csak az értesítés törvényi kötelezettség, és ha annak teljesítése igazolható, akkor már védői jelenlét nélkül is elvégezhető az adott eljárási cselekmény.⁴⁵⁰

A védői jelenlét hiányát segíti elő az a rendelkezés, hogy a nyomozásra megállapított általános szabályok értelmében az őrizetbe vett személyt 24 órán belül ki kell hallgatni.⁴⁵¹ Azaz a kényszerintézkedés elrendelésére megszabott rövid határidő miatt a védő kirendelése, vagy értesítése is láthatóan nagyon rövid határidőhöz van kötve.

A kirendelt védő tevékenységét ez megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi, mivel e szűkös határidőn belül nem feltétlenül tud megjelenni, kiváltképpen akkor, ha másik városból érkezik és az értesítést is csak késve kapja meg. Erre az igencsak megkérdőjelezhető joggyakorlatra reagálva az Alkotmánybíróság 2013-as döntésében kimondta,⁴⁵² hogy a terhelt Alaptörvény XXVII. cikk (3) bekezdésében elismert joga, hogy a terhelt kihallgatásán az érdekében kirendelt védő jelen lehessen és a terhelttel a kapcsolatot felvehesse. Mivel a nyomozati szakban a hatósági dominancia érvényesül és az idegen, elszigetelt környezetben folytatott kihallgatás során a terhelt kiszolgáltatottá válhat, amely sok esetben megkérdőjelezheti a vallomások önkéntességét. Ennek ellensúlyozása

448 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet 9. § (2) bek.

449 Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-3107/2012 számú ügyben. 11-13. oldal (továbbiakban:

Jelentés)

450 E gyakorlat figyelhető meg azokban az esetekben is, ha a gyanúsított a kihallgatása előtt jelzi, hogy előzetesen védőt hatalmazott meg és e védő értesítését kéri a nyomozó hatóságoktól. Ilyen esetekben sem garantált a védői jelenlét, mivel a nyomozó hatóság csak a védő értesítésére kötelezett, de arra nem, hogy meg is várja a védő megjelenését.

451 Be. 179. § (1)-(4) bek.

452 8/2013 (III.1) AB határozat, ABH 2013,312. [38-40.]

111 érdekében eljárási garanciákkal szükséges a terhelt kiszolgáltatott helyzetét ellensúlyozni. A terhelti kihallgatásokon a védő személyes jelenléte biztosítja az eljárási szabályok megtartását és a terhelti vallomás önkéntességét. A védő szakmai és törvényi kötelezettségeit teljesítése során tájékoztatja védencét az őt megillető jogairól és a terheltet mentő és felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazza. A védő ennek megfelelően a feladatainak teljesítése során garanciális jelentőségű szerepet tölt be az alkotmányos büntetőeljárásban. Éppen ezért a védői részvétel hozzájárul ahhoz, hogy a terhelt által tett vallomás később, mindenféle kételyek nélkül használható fel a bírósági tárgyaláson.

Ellenben a törvény által biztosított lehetőség, hogy a fogvatartott még a kihallgatása előtt védőjével felvegye a kapcsolatot, a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen. Annál is inkább, mivel az őrizetbe vétel rendszerint felkészületlenül érinti a terheltet és általában nem rendelkezik még védővel az eljárás e szakaszában. Így legtöbbször a terheltet a törvényi előírások szerint ki kell hallgatni 24 órán belül annak ellenére, hogy még nem volt lehetősége a védővel való konzultációra. A hatóságok pedig hivatalból nem gondoskodnak védő kirendeléséről, mivel erre csak a 3 nap letelte után kötelesek. A már hivatkozott 2013-as AB határozat kimondta, hogy összeegyezhetetlen a védelemhez való jog hatékony érvényesülésével, ha a kirendelt védő nem tudja, hogy védencét hol és mikor hallgatják ki, ebben az esetben ugyanis a kirendelt védőnek lehetősége sincs a kihallgatáson megjelenni, védence ügyét megismerni, a kapcsolatot vele felvenni, illetve az eljárási törvényben meghatározott egyéb feladatait ellátni.⁴⁵³

Hazánkban a büntetőeljárás során a hatóságok a nyomozati szakban végzik a bizonyítékok beszerzését, és teszik meg azok alapján a legfontosabb ténymegállapításokat. Mindez azért is bír különös jelentőséggel, mivel a bírósági szakasz alapvetően csupán megismétli és összegzi a nyomozás eredményeit.⁴⁵⁴ Ebből következik, hogy az eljárás kezdeti szakaszában dőlhet el az egész eljárás sorsa, mivel a terhelti nyilatkozatok meghatározóan hatnak a későbbi ítélet tartalmára. Így amikor a terheltet őrizetbe veszik és az első kihallgatására sor kerül, minden nyilatkozat és terhelti cselekmény perdöntő hatással bírhat az eljárás kimenetelére.

Ennek ellenére a jelenlegi szabályozás alapján az őrizetben lévő terheltnek jogszabályi kötelezettség nélkül nincs lehetőségük megfelelő időben a védőjükkel való

453 8/2013 (III.1) AB határozat, ABH 2013,312. [44.]

454 Vö. B^ANATI (1999) 19-24.p.

112 találkozásra.⁴⁵⁵ Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában rámutatott, hogy nem jelenti a védelemhez való jog szükségtelen és aránytalan korlátozását, hogy a hatályos büntetőeljárás szabályai szerint a védő megjelenésének hiánya a kötelező védelem eseteiben sem akadálya a terhelti kihallgatás foganatosításának. Ilyen következmények előírása ugyanis a nyomozás feladatainak időszerű teljesítését veszélyeztetnék.⁴⁵⁶ Ellenben 2013-as döntésében megállapította a védelemhez való jog sérelmét, mivel a hatóságok elmulasztották értesíteni igazolható módon a terhelt érdekében kirendelt védőt a kihallgatás idejéről és helyéről. Az ilyen jellegű jogsértés esetén a terhelt vallomása a büntetőeljárás későbbi szakaszaiban bizonyítási eszközként nem értékelhető.⁴⁵⁷

Összegzésképpen a legsürgetőbb törvényi módosítás a kötelező védői jelenlét szabályozása az első kihallgatás során, és azt követően is a későbbi előzetes letartóztatással kapcsolatos üléseken. A jelenlegi joghelyzetben a hatóságok ugyan kiküldik a védő részére az értesítést, de a gyakorlatban – a sokszor improvizatív értesítések miatt – nincs lehetőség a terhelttel való konzultációra, amely pedig garanciális jelentőséggel bírna a védelemhez való jog érvényesülése szempontjából. Ugyanis a legnagyobb problémát az okozza, hogy még ha meg is tud nevezni a terhelt ügyvédet, napokba is beletelhet, amíg az első személyes találkozásra sor kerül. Szükséges lenne egy olyan törvényi határidő meghatározása, amely reálisan lehetővé tenné a védő számára a kihallgatáson, illetve az üléseken történő megjelenést, amely emellett biztosítaná a védelem számára a megfelelő felkészülést is a védekezés felépítésére.

Továbbá nem részletezve a kirendelt védői rendszer gyakorlati problémáit, egyetértve a már említett alapvető jogok biztosának jelentésében foglaltakkal, miszerint törvényi változásokra lenne szükség a terhelt védelemhez való jogának magasabb fokú érvényesüléséhez. Így például a jelentés problémaként jelöli meg az egységes jogszabályi környezet és a kirendelési gyakorlat megfelelő ellenőrzésének hiányát.⁴⁵⁸ Emellett szükségesnek tartja, hogy minden ügyvédi kamarában rendszeresen frissített kirendelt ügyvédi jegyzék kerüljön összeállításra, amelyben az egyes ügyvédeket meghatározott kategóriába sorolnák szakterület és területi elérhetőség szerint.⁴⁵⁹

455 ROTH (1998) 305.p.

456 209/B/2003. AB határozat, ABH 2008, 1926, 1942.

457 8/2013 (III.1) AB határozat, ABH 2013,312. [48.]

458 Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-3107/2012 számú ügyben 12. oldal; A témához lásd bővebben: HACK (2011) 87-92.

459 Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-3107/2012 számú ügyben 30. oldal

113 Mintaként szolgálhatna hazánkban a német ügyvédi ügyeleti szolgálat büntetőügyekben (Anwaltnotdienst in Strafsachen), amely hatékony jogvédelmet jelent a fogvatartott terheltek számára. Hazánkban is fellelhető hasonló ügyeleti rendszer, ugyanakkor nem minden megyei kamaránál működik megfelelően, sok esetben nincs elegendő ügyvéd az ügyeleti listán sem. Ennek oka az egységes jogszabályi háttér hiánya, illetve a kirendelés során fellépő finanszírozási nehézségek.⁴⁶⁰ Az alapvető jogok biztosának jelentése további problémaként jelöli meg, hogy a védők kiválasztása nem arányos, a hatóság belátása szerint dönti el, melyik védőt értesíti. Ami függőségi helyzetet hozhat létre a védő és a nyomozó hatóság között, mivel utóbbi olyan ügyvédet választ, akinek a tevékenysége során kevesebb ellenállással találkozik.⁴⁶¹ Egyetértve a javaslatban foglaltakkal és a német szabályozási mintához hasonlóan egy automatikus kiválasztási módszer lenne a legmegfelelőbb az ügyvédek ügyhöz történő hozzárendeléséhez, ezáltal biztosítva az arányos ügyelosztást.

A német szabályok szerint az ügyeleti szolgálat olyan ügyvédekből áll, akik vállalják azt, hogy elérhetők irodai időn kívül is éjjel-nappal, hétvégén és ünnepnapokon is annak érdekében, hogy jogi tanáccsal lássák el a terheltet és megtegyék a szükséges lépéseket a szabadon bocsátásuk érdekében. A német StPO ugyanis szintén biztosítja a terhelt számára a jogvédelmet az eljárás minden szakaszában.⁴⁶² Megjegyzendő ellenben, hogy a német szabályozási mód sem hibátlan, ugyanis csak az előzetes letartóztatásban lévő terhelt számára teszi kötelezővé a törvény védő kirendelését, azaz az őrizetben lévő terhelt részére még nem.⁴⁶³ E szabályozás kompenzációját szolgálja az ügyvédi ügyeleti rendszer létrehozása, amely hatékony jogvédelmet biztosíthat a terhelt számára. A német szabályok alapján, amennyiben az őrizetben lévő terhelt közli a hatóságokkal, hogy ügyvéddel szeretne konzultálni, a már folyamatban lévő kihallgatást is meg kell szakítani, és lehetőséget kell a védőválasztásra biztosítani és a kihallgatást későbbre halasztani.

Tehát ellentétben a magyar szabályokkal, addig, amíg a terhelt óhaja szerint nem konzultált a védőjével nem lehet elvégezni a kihallgatást.

460 A jelentés 16. oldalában Somogy megyét jelölte meg példaként, ahol nem megfelelő a kirendelési lista.

A finanszírozási nehézségekről ír bővebben: BERCES (2014) 94-95.

461 Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-3107/2012 számú ügyben 37. oldal; témáról lásd részletesebben: C^SOMOS (2015) 140.; K^ADAR -N^OVOSZADEK –S^ELLEI (2012) 15-20.

462 StPO 137. §; Grundgesetz Artikel 2. és GG. 104. § – effektív jogvédelem elve

463 StPO 140. § Nr. 4. Csak akkor van kötelező védelem, ha a terheltet már egy bíróság által kibocsátott elfogatóparancs alapján fogja el a nyomozó hatóság. Ebben az esetben kötelező védőt kirendelni, amennyiben a terheltnek nincs ügyvédje. In: SCHLOTHAUER –W^EIDER (2010) 134.

114 Ha nem ismer védőügyvédet, vagy az általa megnevezett személy nem elérhető, akkor a hatóságoknak kötelességük komoly erőfeszítéseket tenniük, hogy elősegítsék a terhelt védelemhez való jogának érvényesülését. Ez azt jelenti ugyanis, hogy az eljáró hatóságnak nemcsak a védelemhez való jogról⁴⁶⁴ kell felvilágosítaniuk a terheltet, hanem az ügyeleti ügyvéd igénybevételének lehetőségéről is. De csak abban az esetben, ha a terhelt nem ismer más ügyvédet. Amennyiben nem tájékoztatják megfelelően az ügyvédhez való jogáról a terheltet, akkor a védő jelenléte nélkül történő kihallgatás nem értékelhető bizonyítékként az eljárásban.⁴⁶⁵ Ugyanakkor a szabályozás hiányossága, hogy az ügyeleti rendszer lehetőségéről szóló tájékoztatás hiánya önmagában nem vonja maga után az értékelési tilalmat.

A német ügyvédi ügyeleti rendszer jelentősen elősegíti a hatékony jogvédelmet, ezáltal biztosítva a terhelt ügyvédhez való jogát és a fegyverek egyenlőségének elvének fokozottabb érvényesülését. Az ügyeleti rendszer megreformálása hazánkban is szükséges lenne, ahogyan már Fenyvesi Csaba monográfiájában⁴⁶⁶ is felhívta rá a figyelmet. A felvázolt német minta jó alapul szolgálhat hazánk számára is, természetesen a német hiányosságok kiküszöbölésével.⁴⁶⁷ Így a legjobb megoldás véleményem szerint az lenne, ha hazánkban már az őrizetbe vétel elrendelésével fennállna a kötelező védelem, ha a terhelt nem tud azonnal megnevezni védőt. Ebben az esetben a hatóságnak azonnal ki kellene rendelnie egy védőt az ügyeleti listáról, akinek ezáltal a 24 órán belül tartandó első kihallgatáson kötelező lenne a jelenléte, ezáltal elősegítve ügyfele helyzetét.

Természetesen a kirendelt védő addig látná el a feladatát, ameddig a terhelt másik ügyvédet nem hatalmaz meg.

464 StPO 114b. A hatóságoknak informálniuk kell a terheltet, hogy joga van védőt választani és a vele konzultálni. A német jogban nem elegendő, ha egy családtag, vagy barát gondoskodik ügyvédről, a terheltnek magának kell írásban vagy szóban kijelentenie, hogy védővel szeretne beszélni. Ugyanakkor, ha már harmadik személy gondoskodott védőügyvédről és az ügyvéd jelentkezik a hatóságoknál a terhelttel való kapcsolatfelvétel céljából, akkor a hatóságoknak nem utasíthatják el egyszerűen az ügyvédet, hanem értesíteniük kell a terheltet az ügyvéd jelentkezéséről. Mivel, ha nem értesítenék, azzal megsértenék a fair eljárás szabályait, amelyet az Egyezmény 6. cikkében is garantál. In: SCHLOTHAUER –W^EIDER (2010) 31-32.

465 Ehhez természetesen szükséges, hogy a későbbiekben eljáró védőügyvéd panasszal éljen a kihallgatás ellen.

466F^ENYVESI (2002) 179-193.

467 Schlothauer és Weider az ügyeleti ügyvédek névsorával kapcsolatban úgy gondolják, hogy célszerű lenne olyan listát összeállítani, amelyen az egyes ügyvédek elérhetőségén túl a szakterülete, képzettsége, addigi tudományos munkái is fel lennének tüntetve. Ezáltal elősegítve a hatóság munkáját és a hatékony jogvédelem érvényesülését. In: SCHLOTHAUER –W^EIDER (2010) 123-124.

115 4.6.2. Iratbetekintési jog

A védelemhez való jog érvényesüléséhez hozzá tartozik nem csak a terhelttel való kapcsolattartás joga, hanem éppen olyan fontos az iratmegtekintési jog is. A tisztességes eljáráshoz való jog (EJEE 6. cikk) magába foglalja a jogot a jogi képviselethez, indokolt döntéshez és a fegyverek egyenlősége elvének megtartásához. Ez utóbbi alapelvből levezethető a terhelt iratbetekintési joga is. Ugyanis a nyomozati iratokban találhatóak meg az eljárás során összegyűjtött bizonyítékok, amelyekben mind a terhelő és mentő körülmények fellelhetőek. Ebből kifolyólag a hatékony jogvédelem érvényesülése érdekében elengedhetetlenül szükséges a büntetőügy aktáinak a megismerése, mivel azokban rejlő információk nélkül nem lehetséges az eredményes védekezés az eljárás során. A Garcia Alva v. Deutschland (2001)⁴⁶⁸ ügyben a Bíróság megállapította, hogy a nyomozás hatékonyságának érvényre juttatása nem vezethet ahhoz, hogy ezáltal a védelemhez való jog jelentős korlátozásnak legyen alávetve.⁴⁶⁹ A Nikolova v. Bulgária ügyben⁴⁷⁰ pedig a Bíróság deklarálta, hogy „az eljárásnak kontradiktóriusnak kell lennie és mindig biztosítania kell a fegyveregyenlőség elvének érvényesülését a felek, vagyis az ügyész és a fogvatartott között. A fegyveregyenlőség elve nem biztosított akkor, ha a védő nem férhet hozzá azon nyomozati iratokhoz, amelyek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy ügyfele fogva tartásának jogszerűségét cáfolni tudja.”

Szintén e követelmény tagállami betartására ösztönzi a tagállamokat a tájékoztatáshoz vló jogról szóló 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, amelynek 7. cikke kimondja, hogy „az olyan bizonyítékokat, amelyek nélkülözhetetlenek a fogvatartás jogszerűségének felülvizsgálatának eredményes kezdeményezéséhez, a gyanúsított vagy vádlott, illetve ügyvédje rendelkezésére kell bocsátani legkésőbb azt megelőzően, hogy az illetékes igazságügyi hatóság dönt az őrizetbe vételnek vagy a fogvatartásnak az Egyezmény 5. cikk (4) bekezdése szerinti jogszerűségéről.”

A magyar Be. mind a terhelt, mind pedig a védője számára engedélyezi a nyomozási iratok megismerését, amelyekről arra vonatkozó kérelem esetén 8 napon belül másolatot állít ki a hatóság a számukra.⁴⁷¹ Általános problémaként jelentkezett sokáig a

468 Garcia Alva vs. Germany (Application No. 23541/94) Judgment of 13 February 2001.

469 PETERS –ALTWICKER (2012) 133.

470 Nikolova vs. Bulgaria (Application no. 31195/96) Judgement of 25 March 1999.

471 A védő a nyomozás során nyomban megismerheti azokról az eljárási cselekményekről készült jegyzőkönyvet, amelyeknél jelen lehetett. A nyomozás elvégzése után a védő megtekintheti a nyomozás során keletkezett valamennyi, az esetleges vádemelés alapjául szolgáló iratot, kivéve a zártan kezelt iratokat. [Be. 193. § (1) bek.]

116 gyakorlatban, hogy a hatóságok nem biztosították a védelem számára a fogvatartás jogszerűségét alátámasztó iratokat, így érdemi ellenvetéssel sem élhettek azokkal szemben. A korábbi szabályozás alapján a nyomozó hatóság korlátozhatta az iratbetekintési jogot, amennyiben úgy ítélte meg, hogy az veszélyeztetné a nyomozás érdekeit. A tájékoztatáshoz való jogról szóló irányelv, illetve az Alkotmánybíróság döntése módosított az eddigi szabályokon, jóllehet ennek ellenére megfigyelhető ezzel ellentétes gyakorlat. A 166/2011. (XII.20.) AB határozat kimondta, hogy nem lehet fegyverek egyenlőségének elvéről beszélni, ha a védelem képviselőjének nem biztosítanak betekintést a nyomozati iratokba és ezáltal nem tudja hatékonyan ellátni védelmi funkcióját. Ezt követően a Büntetőeljárási törvényt 2014-ben akként módosították,⁴⁷² hogy ha az indítvány tárgya az előzetes letartóztatás elrendelése, a gyanúsítottnak és a védőnek megküldött indítványhoz csatolni kell azoknak a nyomozati

116 gyakorlatban, hogy a hatóságok nem biztosították a védelem számára a fogvatartás jogszerűségét alátámasztó iratokat, így érdemi ellenvetéssel sem élhettek azokkal szemben. A korábbi szabályozás alapján a nyomozó hatóság korlátozhatta az iratbetekintési jogot, amennyiben úgy ítélte meg, hogy az veszélyeztetné a nyomozás érdekeit. A tájékoztatáshoz való jogról szóló irányelv, illetve az Alkotmánybíróság döntése módosított az eddigi szabályokon, jóllehet ennek ellenére megfigyelhető ezzel ellentétes gyakorlat. A 166/2011. (XII.20.) AB határozat kimondta, hogy nem lehet fegyverek egyenlőségének elvéről beszélni, ha a védelem képviselőjének nem biztosítanak betekintést a nyomozati iratokba és ezáltal nem tudja hatékonyan ellátni védelmi funkcióját. Ezt követően a Büntetőeljárási törvényt 2014-ben akként módosították,⁴⁷² hogy ha az indítvány tárgya az előzetes letartóztatás elrendelése, a gyanúsítottnak és a védőnek megküldött indítványhoz csatolni kell azoknak a nyomozati