Bécs lett a határon túli ellenforradalmi szervezkedés első fontos központja. Gömbös után ide érkezett a MOVE vezetői közül Marton Béla és mások. A Tanácsköztársaság kikiáltását követően pedig a korábbi politikai elit krémje: volt miniszterek, országgyűlési képviselők, vezető államhivatalnokok, katonatisztek – a konzervatív
316 Lásd Vigh K.: Bajcsy-Zsilinszky… i. m. 55.
317 Népszava, 1919. január 21. Pogromos ellenforradalmárok. A cikk egy részének fotokópiáját közli Dósáné: A MOVE… i. m. Mellékletek 4. ábra.
318 A részleteket lásd Gömbös Gy.: Egy magyar vezérkari… i. m 29–31.; Böhm V.: Két forradalom… i.
m. 187–190. (Idézet: 190.); Dósáné: A MOVE… i. m. 47–52.
ellenzéki politikusok sora. Három politikai csoport alakult ki a bécsi magyar emigrációban, Egyikben legitimista, azaz Habsburg-párti politikusok tömörültek.
Egyik vezetőjük Pallavicini György volt. Külön tömörültek a Károlyi Mihály pártjából kivált politikusok a Népköztársaság volt hadügyminisztere, Batthyány Tivadar vezetésével. A legjelentősebb csoportosulást a február 18-án megalakult Nemzeti Egyesülés Pártjának prominens tagjai, élükön a két legbefolyásosabb személyiséggel, Bethlen Istvánnal és Teleki Pállal. E csoporthoz csatlakozott követőivel együtt Gömbös Gyula – bizonyára a Bethlen Istvánnal már korábban kialakult jó kapcsolatai miatt. Elsősorban Bethlen és Teleki tevékenységének eredménye volt a három csoportosulás közötti nézetkülönbségek tompítása a közös cél, a Tanácsköztársaság megdöntése érdekében. Ennek köszönhetően alakult meg április 12-én a magyar emigránsok szervezete, a bécsi Magyar Nemzeti Bizottság, közismert nevén az Antibolsevista Comité (ABC). Közmegegyezéssel elfogadott vezetője Bethlen István lett.319
Gömbös már március első felében próbálkozott azzal, hogy az antant missziók támogatásával Ausztriába menekült magyarokból, s az olasz hatóságok által átadni remélt magyar hadifoglyokból „egy hadosztálynyi erős csoportot” szervez, a Budapesten készülődő bolsevik fordulat megakadályozására, s hogy a „magyar népet ugyanakkor a nacionalizmus és a kereszténység zászlója alá” sorakoztassa fel.
Legfontosabb kezdeményezése a két munkatársa Hefty Richárd és Crouy Péter közreműködésével320 általa szerkesztett (s részben írt) Bécsi Magyar Futár elindítása volt. Az emigrációban élők tájékoztatásán túl elsődleges célja volt, hogy „az otthoniaknak adjunk útmutatást és az ellenforradalomnak kívülről jövő impulzust.”
A négyoldalas hetilap Gömbös és szűkebb körének akciója volt. Nem véletlen, hogy március 22-ei megjelenését követően az április 13-án utcára került ötödik szám után megszűnt. Ennek egyaránt lehetett oka, hogy előző nap megalakult az ABC, melynek vezetőitől kapott megbízatással 13-án a „főszerkesztő” elhagyta Bécset. A lap ezt követő megszűnése igazolja, hogy valóban Gömbös volt annak motorja, fenntartója.321
319 Romsics I.: Bethlen… i. m. 81–82.; Gergely J.: Gömbös 2001, i. m. 62–63.
320 Kozma M.: Az összeomlás… i. m. 193.
321 Gömbös Gy.: Egy magyar vezérkari… i. m. 33–42. (Idézet: 33–34.)
Vizsgálódásunk szempontjából a Bécsi Magyar Futár jelentősége elsősorban az, hogy benne Gömbös nézeteinek fontos, és részben új elemei jelentek meg.
Jóllehet, a cikkeket nem jegyezték a szerzők, azokat nyilván többen írták. Név szerint tudjuk, mely „rovatokat” írta Crouy Péter, de más ― esetenként tartalmi szempontból igen jelentős ― írásokról nem állapítható meg a szerző személye.
Gömbös viszont feltárta magát azzal, hogy az általa írt cikkeket beépítette
„Feljegyzései”-be.322 Ám a többit sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hisz ― akárki vetette papírra őket ― nem jelenhettek volna meg a lap szerkesztőjének jóváhagyása nélkül. Azok tartalmával tehát bizonyosan egyetértett Gömbös is, így nézeteit épp úgy tükrözik, mint saját írásai.
Jellemző, és a meghirdetett céloknak megfelelt már az újság tartalmi szerkezete is. Állandó „rovatában” (Heti krónika. A bolsevizmus) rendszeresen beszámoltak a bolsevizmus ― elsősorban Magyarországon elkövetett ― (rém)tetteiről, de kitekintést adtak a más országokban, elsősorban Oroszországban zajló eseményekre is.323 Ugyancsak rendszeresen tájékoztattak a béketárgyalások fejleményeiről A béke ügye címmel.324 Folytatásos cikksorozatban taglalták ― Ajánljuk a gondolkodó entente-nek alcímmel ―, milyen gazdasági károkat okoz Magyarországnak területeinek megszállása, illetve elcsatolása.325 Ezt alapozta meg a Miért kell Magyarország területi integritását megvédeni (Üzenet az entente-nek) című írás.326 E cikkek közlését még az a remény táplálta, hogy a Tanácsköztársaság elleni fellépésben, az ennek érdekében szervezett katonai akciókban ― s azok honorálásaként az ország területi integritásának megőrzésében ― számíthatnak az antant támogatására. Az ABC vezetői erről folytattak tárgyalásokat a győztes hatalmak Bécsbe delegált megbízottaival.327 S a tervek katonai vonatkozásainak kidolgozásában Gömbös is részt vett, illetve figyelembe vették korábbi javaslatainak hasznosítható elemeit. Ő is tudomásul vette, hogy a volt ellenség nélkül nem valósíthatják meg elsődleges céljukat, a régi rend helyreállítását és az ország területi egységének megőrzését. Ezt
322 Uo. Ezek az írások a „Feljegyzések”-től elkülönítve kerültek közlésre a Gömbös szövegeit közreadó kötetben. Lásd Gömbös Gy.: Válogatott… i. m. 13–28.
323 Bécsi Magyar Futár 1. sz. 3–4.; 2. sz. 2–4.; 3. sz. 2–4.; 4. sz. 3.; 5. sz. 3–4.
324 Bécsi Magyar Futár 1. sz. 4.; 2. sz. 4.; 3. sz. 4.; 4. sz. 3.; 5. sz. 4.
325 Bécsi Magyar Futár 3. sz. 2.; 4. sz. 1–2.; 5. sz. 2–3.
326 Bécsi Magyar Futár 2. sz. 1–2.
327 A részleteket lásd Romsics I.: Bethlen… i. m. 82–86.
indokolta később elhíresült mondatával: „A bolsevizmus letörésére azonban az ördöggel is szövetkeztem volna.”328
Gömbösnek a lapban közölt írásai elsősorban a marxizmus és bolsevizmus kérdéseivel foglalkoztak – annak magyarországi képviselőit bírálva. Szövegei azt igazolják, hogy Marx, Engels és Kautsky néhány munkáját is olvas(hat)ta. A munkásmozgalommal és ideológiájával szemben már korábban kialakult ellenérzései felerősödtek és gyűlöletbe csaptak át a Tanácsköztársaság kikiáltását követően, s annak intézkedéseiről értesülve. Ezzel kapcsolatos nézeteit Marx–Kautsky és a magyar forradalmi szocialisták című cikkében foglalta össze.329 Alaptétele, hogy a magyarországi szocialisták csupán „gyászszocialisták”, akik nem a nép érdekét szolgálták. Bennük csupán „a hatalomrajutás mohó vágyát” látta. Ebből kiindulva vetette el Marx nézeteit is, mert „a magántulajdont nem ismeri el”, „az egyént szűk korlátok közé szorítja”, s főként azért, mert „A nemzetet is másodrendű fogalommá degradálja.” „Mi élni akarunk nemzeti, és ebben egyéni életet…” – állította szembe mindezzel saját tételét. A forradalomban érvényesülő „alacsony ösztönökkel”
szemben „egy keresztény világban nevelt, magas erkölcsű népet” vizionált szövetségeseként. Közzétett gondolataiban itt kapcsolódott össze először markánsan a nemzeti és a keresztény jelző, a társadalom egészséges működésének nélkülözhetetlen kritériumaiként. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szociális kérdést is fontosnak tartja, mondván: „A nép érdekét mi is szolgálni kívánjuk, de nem a forradalom igazságtalan, hanem a nyugodt fejlődés igazságos útján.” Ezt úgy képzelte el, hogy: „Amit az ősöktől örököltünk, vallást, hagyományt és vagyont, meg kívánjuk tartani, de egyszersmind, megértve az idők szavát, készek vagyunk vagyontalan honfitársainknak műveltségünkből, vagyonunkból annyit adni, hogy munkájuk árán továbbfejlődésük biztosítva legyen.” Ez pedig a nemzeti és szociális jelző összekapcsolását jelentette, amit ő ― a „forradalmi szocialistákkal” replikázva ― egyértelműen meg is fogalmazott: „Igen, mi is szocialisták vagyunk, magyar nemzeti szocialisták.” Ezzel szemben ― szerinte ― a magyar szocialisták a „szocializmus tanait hamis alapokra helyezték”, s „részint egyéni, részint a zsidófaj érdekeinek szolgálatába állították.”
328 Gömbös Gy.: Egy magyar vezérkari…i. m. 33.
329 Bécsi Magyar Futár 4. sz. 1.
Ő maga ezekben a hetekben csak ― a fentihez hasonló ― szórványos utalásokban tett antiszemita megjegyzéseket. A Bécsi Magyar Futár utolsó számában azonban leközölte egyik szerzőtársa másfél oldalas cikkét ― egy katonatiszt szolgájának írt fiktív levelét ― A bolsevizmus zsidó világuralmi törekvés címmel.330 Az írás felsorolja mindazokat a vádakat, melyeket a 20. század elejére kialakult modern politikai antiszemitizmus felvonultatott a zsidóság, illetve a zsidóknak tulajdonított bolsevizmus ellen. Az emigrációban (Bécsben) tartózkodó tiszt személyes hangú ismertetésével akarja rádöbbenteni és meggyőzni Jóska nevű tisztiszolgáját, a
„tisztességes, becsületes magyar és keresztény polgár”-t arról, milyen veszélyeket jelent a magyarságra nézve, s milyen károkat okoz neki a tanácshatalom. Teszi mindezt azzal a céllal, hogy mozgósítson. Ne tűrjék az otthoniak tétlenül a felettük és rovásukra gyakorolt idegen hatalmat, hanem forduljanak vele szembe.
„Ébredj, Jóska! Édes magyar testvérem, rázd meg turáni üstöködet, hogy leröpüljön onnan az az utálatos parazita kullancs, szabad vagy, magad ura vagy, magyar vagy és keresztény, ne véts hát tovább magyar testvéreid, hazád és Krisztusod ellen, ne légy a vörös bolsevista világuralom támasza, hanem taszítsd le őket Szent István trónjáról a sárba és köss a hátukra batyut, ― magyar ember nem vérszomjas, ne bánts őket ― de küldd vissza oda, ahonnan jöttek – Palesztinába.”331
Fontosabbak voltak azonban a szavaknál a tettek. Legalábbis azok lehetőségének kipuhatolása. Az ABC vezetőinek megbízásából Gömbös a délszláv térséget ismerő katonai szakértőként, a delegációt vezető Pallavicini őrgróffal április 13-án Belgrádba utazott, hogy a francia déli hadseregcsoport parancsnokságával egyeztesse tervüket egy a Tanácsköztársaság ellen délről indítandó katonai akcióról.
A Gömbösék által kidolgozott és Bethlen által is jóváhagyott terv szerint ― a franciák egyetértésével és támogatásával ― Pécs, Zombor, Szabadka, Temesvár, Arad és Nagykikinda központokkal toborozták volna az ellenforradalmi akciót megvalósító hadsereget. Kedvező fogadtatás esetén a bécsi központ is Szegedre költözött volna.
Az akcióval azonban elkéstek. A francia tisztek a megváltozott nemzetközi körülmények miatt ― személyes szimpátiájuk ellenére ― nem adták hozzájárulásukat a tervhez. Így az ABC vezérkara maradt az osztrák fővárosban. Gömbös ― mint oly
330 Bécsi Magyar Futár 5. sz. 1–2.
331 Bécsi Magyar Futár 5. sz. 2. (Eredeti kiemelés)
sokszor életében ― öntörvényűen, a szabályokat felrúgva cselekedett. Személyes ambícióitól hajtva, s megtagadva az utasítást, hogy a tárgyalásokat követően utazzon vissza Bécsbe, április 23-án önhatalmúlag Szegedre utazott, hogy ott is megszervezze az Antibolsevista Comite-t, s az ellenforradalmi szervezkedés élére álljon.332 Szegedi működését azonban nem csak ez a mentalitás jellemezte. Fortosabbnak bizonyultak tettei, s azok a körülmények, melyek között cselekedett. A kortárs Gratz Gusztáv szerint itt is kitűnt „nagy mozgékonysága, rábeszélő képessége és szervező ereje”.333
A Szegeden töltött három hónap átmeneti jellege ellenére is jelentősnek bizonyult Gömbös politikussá válása szempontjából. Több szempontból.
Mindenekelőtt az által, hogy ― függetlenítve magát a bécsi központtól, da arra hivatkozva ― az ABC nevében, annak szellemében, de végül is saját koncepciója alapján kezdeményezhetett politikai akciókat. Megérkezése után azonnal felvette a kapcsolatot a város szocialista vezetése ellen szervezkedő szegedi polgárok körében.
A feltételek kedvezőtlenek voltak számukra. Március 22-én a helyi kommunisták a városban is „kimondták a proletárdiktatúrát, és elrendelték annak biztosítására a munkásság felfegyverzését”. A város irányítását háromtagú direktórium vette át. A Szegedet 1918. december 15-e óta megszállva tartó francia csapatok parancsnokságának fellépésére március 27-én a direktórium tagjai elhagyták a várost. Jóllehet, a Tanácsköztársaság híveit tömörítő szervezetek ezután is igyekeztek megőrizni befolyásukat, a franciák hallgatólagos jóváhagyásával egyszerre indult meg a helyi polgári és katonai erők szervezkedése a régi rend visszaállítására.334
Ebben a helyzetben érkezett meg Gömbös Szegedre, s kezdte meg tevékenységét. Kezdeményezésére alakult meg a polgári ellenállás tagjait tömörítve az ABC helyi szervezete, az „Antibolsevista és Rendfenntartó Comité Szegedi Végrehajtó Bizottsága” Kelemen Béla volt főispán elnökletével. Célként „a bolsevizmus letörését, a közrend és a köznyugalom, a személy- és vagyonbiztonság biztosítását, a termelőmunka megindítását” tűzték ki „összhangban az összes
332 Gömbös Gy.: Egy magyar vezérkari… i. m. 44–46.; Romsics I.: Bethlen… i. m. 83–84.
333 Gratz Gusztáv: A forradalmak kora. Magyarország története 1918–1920. Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1935. (Akadémiai Kiadó Reprint sorozat, Budapest, 1992.) 205.
334 Szeged története 3/2. i. m.; Lásd még Bokor Pál: Szegedországtól Magyarországig. Visszaemlékezés a szegedi ellenforradalmi napokra 1919. Belvedere, Szeged, 2005. 10–39.; Tonelli Sándor: A szegedi forradalmi mozgalmak. In Kelemen Béla: Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez (1919.) Szerző kiadása, Szeged, 1923. 37–57.;
társadalmi osztályok érdekeivel, a szeretet, a megértés és a magyar testvériség jegyében”. Gömbös százados a bizottság katonai ügyekért felelős szakaelőadója lett.335 Ő konkrétabb feladatot jelölt meg: „mindenekelőtt a politikai vezetést kell Szegeden átvenni, s ennek megtörténte után, önként jelentkezőkből meg kell szervezni a nemzeti haderőt”.336 Első sikerként a helyi katonai alakulatok tisztikara helyreállította a katonai fegyelmet, s május 7-én lefegyverezték a március vége óta működő Vörös Őrséget.337
Elsősorban a hadseregszervezésben játszott fontos szerepet – miközben tábornokok, ezredesek, őrnagyok sora szolgált a városban. Ez kisebb-nagyobb súrlódásokat is eredményezett. Ezt a szegedi, majd az Aradról oda érkező tisztek egy része szóvá is tette, akik Gömböst alacsony rangja miatt is alkalmatlannak tartották a katonai ügyek vezetésére, jóllehet szervező és irányító képességeit elismerték. A tevékenységét jól ismerő szegedi tiszttársak többsége azonban eredményesnek, szükségesnek ítélte ebbéli tevékenységét, s kiállt mellette.338
A személye körüli vitákban az is szerepet játszott, hogy szerette magát az ellenforradalmi szervezkedés legtájékozottabb, s az ügyek generálására leginkább hivatott személyként feltüntetni. Rendszeresen ő szállította a híreket minden fontos fejleményről: a bécsi Comité tevékenységéről és az aradi kormány megalakulásáról, véleményt formált az államforma kérdésében az ABC nevében stb. A folyamatokban játszott jelentős szerepét és súlyát jelzi, hogy Kelemen Béla rendszeresen konzultált vele a legkülönbözőbb kérdésekről és a nála rendezett társas összejövetelekre is meghívta. Mindeközben Gömbös magatartása nem volt mentes a fölényeskedéstől sem, amit különösen a nála magasabb rangú tisztek nem vettek jó néven. Jól illusztrálja a jelenséget első találkozása Dobokay Béla vezérkari őrnaggyal, melyről utóbbi számolt be Kelemen Bélának.
„Dobokay a napokban találkozott Shvoy társaságában a Széchenyi-téri korzón Gömbös Gyulával és első találkozásukat így adja elő:
G[ömbös].: Szervusz! Na, nem ismersz?
335 Kelemen B.: Adatok… i. m. 75.
336 Bokor P.: Szegedországtól… i. m. 46.
337 Kelemen B.: Adatok… i. m. 114–121.; Bokor P.: Szegedországtól… i. m. 51–59.
338 Lásd pl. Kelemen B.: Adatok… i. m. 173–174., 239. A problémát Gömbös maga is érzékelte. Lásd Gömbös Gy.: Egy magyar vezérkari… i. m. 53.
D[obokay].: Ismerlek, de nem tudom, hova tegyelek, úgy rémlik, hogy tiszt vagy, de még nem láttalak.
Ekkor közbeszólt Shvoy: hát Gömböst nem ismered? Tegnap érkezett.
D.: Most már igen. Varasdon találkoztunk utoljára. No és mi járatban vagy?
Gömbös mosolyogva válaszolt: majd meglátod; a szegediek alszanak, fel kell őket kissé ébreszteni. Ezért jöttem ide.
Dobokay megütközött ezen az állításon és indignálódva felelt: Na, na, talán nem egészen alszanak mégsem.
G.: Nem is ezért mondom! – ezután megveregeti Dobokay vállát: különben örömmel hallom, hogy rendben tartod a tisztikart és kibabráltál Tabódyval. Egész helyes, csak így tovább.
Dobokay igen furcsának találta az e fajta leereszkedést és annyit mondott: szép az elismerésed, de te csak tegnap pottyantál ide, nem vehetem rossz néven, ha nem ismered a helyzetet; meglehetsz győződve, hogy felébresztésed nélkül is tudtam eddig is, mit kell cselekednem és fogom tudni jövőre is.
[G.:] Rendben van, ez a beszéd.”339
Gömbös azonban sokoldalúbb aktivitást fejtett ki a helyi ügyek intézésében, mint amit katonai megbízatása diktált. Figyelme szinte mindenre kiterjedt, s mindenben iniciáló szerepet igyekezett betölteni. Többek között kezdeményezte, hogy alakítsák meg a magyar nők és egyes foglalkozási csoportok nemzeti szövetségét, szorgalmazta a munkásság beszervezését az antibolsevista mozgalomba, melynek kívánatos módját keresztényszocialista párt létesítésében látta.340 A Károlyi kormány Szegedre költözéséig szinte minden fontos döntésben részt vett. Így az országos ügyek intézése érdekében létrehozott, s a helybélieken túl a bécsi Comitét képviselőket, illetve a Budapestről, Aradról és Temesvárról Szegedre érkezőket is tömörítő Magyar Országos Kormányzó Tanács, és annak végrehajtó (intéző) bizottsága kialakításában, melyeknek maga is tagja lett.341 Az intéző bizottság első intézkedéseként ― az ország hivatott vezetőiként fellépve ― kezdeményezte „a magyar tanácskormánnyal az érintkezést azon célból felvenni, hogy vele békés, az országos és a magyar nép érdekét szolgáló testvéri megegyezést találjunk”. A megegyezés azt jelentette volna, hogy a tanácskormány nekik adja át a kormányzást, a Vörös Hadsereg leteszi a fegyvert – a szabad elvonulás fejében. Történt mindez
339 Kelemen B.: Adatok… i. m. 84.
340 Kelemen B.: Adatok… i. m. 93–94. és 104.
341 Kelemen B.: Adatok… i. m. 166–171.
május 21-én, akkor, amikor a Tanácsköztársaság hadereje már sikeresen szorította vissza a Felvidéket elfoglaló cseh csapatokat. A levél kezdeményezője és szerkesztője az a Gömbös volt, aki a háború vége óta hirdette: mindent alá kell rendelni a magyar határok védelmének, az ország területi integritása helyreállításának. Nehéz eldönteni, minek volt nagyobb szerepe e javaslat megfogalmazásában: Gömbös politikai tájékozatlanságának és naivitásának, vagy a taktikázó katonatiszt ravaszságának. Az azonban bizonyos, hogy a kezdeményezés nélkülözte a realitásérzéket, s eleve reménytelen kísérlet volt, miként korábban Böhmnek tett ajánlata is.
Itteni, kiterjedt tevékenységének, s főleg a katonai ügyek intézésében játszott szerepének is köszönhette, hogy hadügyi államtitkár lett a Károlyi Gyula vezetésével május 31-én megalakult szegedi ellenforradalmi kormányban – a tisztséget június 6-án elvállaló Horthy Miklós miniszter mellett. Felkérésében minden bizonnyal szerepet játszott az, hogy a MOVE elnökeként már 1919 januárjában, Budapesten is találkozott Horthyval.342 Ezt követően kezdődött meg a Nemzeti Hadsereg megszervezése, melynek Gömbös régóta szorgalmazója volt. Ő szövegezte meg a június 9-én megjelent, a hadsereg toborzását szolgáló 40/1919. sz. hadügyminiszteri rendeletet „a vörös terror leküzdésére, valamint a törvényes rend és a biztonság helyreállítása céljából”.343 A későbbi viták, szervezőtevékenységének megkérdőjelezése ellenére bizonyos, hogy fontos szerepe volt a hadsereg toborzásában és alakulatainak felállításában.344 Ám e tisztében is igényt tartott az ellenforradalmi jellegű szervezkedés más területeinek befolyásolására – a hadsereg által: ellenőriztette a helyi munkásmozgalom vezetőit, követelte akcióik betiltását, a munkások sztrájkjának leverését, megszerveztette a sajtó katonai ellenőrzését.
Május végétől sorra érkeztek Szegedre a MOVE vezetői és tagjai, ki Bécsből, ki az ország különböző városaiból, köztük Marton Béla, aki titkára lett a minisztériumban, Kozma Miklós, Zsilinszky Endre és mások. E tényleges és tartalékos tisztek biztos támaszt jelentettek az alakuló Nemzeti Hadsereg és elnökük, Gömbös számára is.345 Tevékenységüknek meghatározó szerepe volt abban, hogy a
342 Turbucz D.: Horthy Miklós… i. m. 66.
343 A rendeletet közli Kelemen B.: Adatok… i. m. 590. Lásd még Turbucz D.: Horthy… i. m. 68–69.
344 Erre lásd Gergely J.: Gömbös 2001, i. m. 68–71.
345 Kelemen B.: Adatok… i. m. 271–272.
hadsereg vezetése és a MOVE szoros kapcsolatot tartott fenn a következő egy évben – egymást erősítve, s a fővezér, Horthy, illetve Gömbös ambícióit is támogatva.
Részben ezt is megalapozva jelentett Szeged fontos fordulópontot az egyesület életében. Feloszlatását követően itt alakult újjá, s jött létre szegedi szervezete. Július 5-én, a szegedi Városi Színházban tartott nyilvános gyűlésükön Gömbös javaslatára díszelnökké választották Horthy Miklóst.346
Szegeden vett fordulatot a MOVE tevékenységének tartalma is. A szervezetet az eredeti struktúrával kívánták újjászervezni, azzal a módosítással, hogy a megyei katonai vezetők mellé Szegeden kijelölt polgári kormánybiztosokat is állítottak.347 Utóbbi döntés már jelezte, hogy nem csak katonai kérdésekkel kívánnak foglalkozni.
Gömbös a július 5-ei gyűlés zárszavában arról szólt, hogy a MOVE „a nemzetnevelés nagy munkájára” vállalkozik. Azért, hogy ennek érdekében „lehetőleg az egész magyar társadalmat felölelhesse”, kibővíti szervezetét, és tagjai sorába fogad mindenkit, aki „igaz magyarnak vallja magát, és aki egy »küzdés szellemében«
nevelkedő nemzedéket” óhajt. A „nemzeti eszme pótlása” mint fő tevékenység mellett létrehozták saját fogyasztási szövetkezeteiket, amelyek bevételeivel kívánták
― legalább részben ― biztosítani az egyesület működési költségeit. A tudományos ismeretek terjesztése és az idegen nyelvek oktatása révén tervezték biztosítani „a tömegek és ezáltal a valláserkölcsi alapra fektetett Magyarország [sic!] szellemi úton való természetes fejlődését”. A testedzés, a sport szervezésével céljuk volt: „egy erős nemzedéket nevelni, mely küzdeni tud”. Mindenki támogatását várták e program megvalósításához, melynek beteljesülése révén ― Gömbös szerint ― „Magyarország nagyobb és erősebb lesz, mint valaha”.348
A jövőre nézve nem kisebb a jelentősége azoknak a személyes kapcsolatoknak, amelyeket itt alakított ki. Mindenekelőtt itteni miniszterével, Horthy Miklóssal, akit őszintén tisztelt, akinek alárendelte magát, akihez lojális volt. Szegeden létrejött ismeretségük nyomán egymás kölcsönös elismerése jellemezte viszonyukat. Gömbös nagyra tartotta a Monarchiában legmagasabb stallumba jutott magyar katonát ― még ha tengerész is volt ―, kiváltképp a háború során tanúsított hősies helytállása miatt.
346 Dósáné: A MOVE… i. m. 73–80.
347 Dósáné: A MOVE… i. m. 74.
348 Marton Béla: A MOVE története. Budapest, 1920. 39–40.
Horthy pedig becsülte államtitkára agilitását, lelkesedését és szervezőkészségét.349 Szegeden találkozott először Eckhardt Tiborral, az aradi ellenforradalmi kormány államtitkárával és a szegedi kormányülések jegyzőkönyv-vezetőjével, aki majd fajvédő harcostársa, miniszterelnöksége idején az ellenzéki Független Kisgazdapárt
Horthy pedig becsülte államtitkára agilitását, lelkesedését és szervezőkészségét.349 Szegeden találkozott először Eckhardt Tiborral, az aradi ellenforradalmi kormány államtitkárával és a szegedi kormányülések jegyzőkönyv-vezetőjével, aki majd fajvédő harcostársa, miniszterelnöksége idején az ellenzéki Független Kisgazdapárt