A politika világába alig négy éve került Gömbös változatlanul politikai érzelmeinek, erős küldetéstudatából fakadó lelkesedésének, s mindezekből táplálkozó illúzióinak rabja volt. E tulajdonságaiból és tapasztalatlanságából eredő naivitása miatt nem érzékelte, hogy sikertelenségre ítélt terveket sző, amikor önálló politikai erő szervezésére vállalkozik, melynek segítségével a tapasztalt és ravasz, a kibontakozó
499 Uo. 175–178.
konszolidáció közepette egyre nagyobb tömegtámogatással rendelkező és a kormányzó feltétlen bizalmát is élvező Bethlen fölé kerekedhet.
Ekkor, 1923 nyarán vált egyértelművé, hogy Gömböst nem a puszta hatalomvágy hajtja, hanem egyfajta erős küldetéstudat. Gyurgyák János találó megfogalmazása szerint: „Az a ― gyakran hályogkovácsi viselkedéshez hasonlatos ― bátorság és elszántság, hogy a dolgok menetét csak ő tudja eligazítani és megváltoztatni…”500 Ha nem így lett volna, nem szakít elveihez ragaszkova a miniszterelnökkel, feladva ezzel annak lehetőségét, hogy az egyre inkább megszilárduló kormánypárt révén érje el egyéni céljait.
Ugyanolyan vehemenciával látott munkához, mint korábbi vállalkozásai esetében. Három héttel az Egységes Pártból történt kiválás után érdemi politikai háttér nélkül fordult az egész magyar társadalomhoz Dorozsmán.
„Tisztelt Választópolgárok! A mai alkalmat nem tekintem egyszerű politikai beszámolónak.
Önök, dorozsmai választópolgárok, alkalmat adnak egy politikai irány megnyilatkozására. Mert tisztelt polgártársaim, nemcsak önöknek szól az, amit mi itt mondunk. Azt akarjuk, hogy az egész ország vegye tudomásul, hogy mi, akik a fajvédelmi törekvések híveinek valljuk magunkat, s erre az irányzatra felesküdtünk, s a magyar nép és nemzet egyetemét kívánjuk egész erőnkből szolgálni, szembefordulunk azokkal, akik eltértek az eredeti úttól, cserbenhagyták a zászlót, mellyel a múlt választáson önök előtt is megjelentek. […]
Az az irányzat, amelyet mi képviselünk, egyetemes nemzeti irányzat. Miért? Mert nem ismer társadalmai osztályok közötti különbséget, abból indul ki, hogy valamennyiünk vérében magyar vérsejtek vannak, köztünk tehát társadalmi osztálykülönbséget nem szabad és nem lehet érezni.
Tudnia kell a magyar mágnásnak, hogy a magyar nép egyszerű fia közelebb áll hozzá, mint egy idegen mágnás. A magyar intelligenciának, mert a népből nőtt ki, éreznie kell a hivatását, hogy minden tudását nem az egyéni, hanem az egész magyar nemzet erejének gyarapítására kell felhasználni. Mert az érdekel engemet, hogy ezekben az időkben a nemzet meg tud-e felelni történelmi hivatásának. […]
Barátaimnak azt üzenem, hogy ha akarják a nemzeti Géniusz diadalát látni, álljanak közénk.”501 Dorozsma csak egyik állomása volt annak a szervezőkörútnak, amelyet a fajvédő csoport tagjai jártak be nyár végén és a kora őszi hetekben. Gyűléseket
500 Gyurgyák J..: Magyar fajvédők… i. m. 104.
501 Gömbös beszédét lásd Gömbös Gy.: Válogatott… i. m. 179–184. Idézet: 179., 182., 184.
tartottak többek között Hatvanban, Abádszalókon, Csongrádon.502 Nagyszabású zászlóbontásukat Gyöngyösön tartották október 27–28-án. A kétnapos, látványos külsőségek közepette zajló rendezvényen a környező településekről érkezettekkel együtt több ezren vettek részt, és beszédet mondott a fajvédő képviselők többsége.503 A fajvédők akciója ellenszélben zajlott. Már augusztus elején erőteljes, a vidéki lapok részvételével folyó rágalomhadjárat indult Gömbös ellen. A délszláv állam budapesti követével folytatott beszélgetésére utalva, azzal vádolták, hogy saját kormányt kíván alakítani, melyhez igénybe vette volna a kisantant támogatását is – politikai engedmények fejében. A fajvédők bizonyítottnak látták, hogy a kampányt a miniszterelnökség sajtóosztálya indította el.504 Az új, Gömbös vezette kormány szervezését feltételező véleményekre maguk a fajvédők is alapot adtak. Néhány nappal kiválásuk után Zsilinszky ― 1921–1922-ben többször hangoztatott nézetét felelevenítve ― a Szózat hasábjain követelt rendszerváltozást, gondolatmenetét azzal zárva: „A rendszerváltozáshoz azonban más kormány kell!”505 Később, 1924 tavaszán ― a nyomdászsztrájk miatt kiéleződött konfliktus nyomán ― a kormány 12 napra betiltotta a Szózat és A Nép című lapokat, melyeknek kulcsszerepe volt a fajvédő eszmék terjesztésében.506
Nehezítette helyzetüket, hogy önálló szervezet hiányában külső segítségre szorultak propagandagyűléseik rendezésében. Ezt nem biztosíthatta az általuk irányított MOVE, amely ekkor már nem folytathatott politikai tevékenységet, és vidéken ekkor már csak sportegyesületei működtek. Ki tudták azonban használni szoros személyi kapcsolataikat az ÉME-vel. Így mindenütt ― Gyöngyösön is ― az egyesület helyi szervezete hirdette meg és szervezte gyűléseiket. Az 1921. évi betiltások és felfüggesztések után a kormányzathoz közeledő ÉME vezetésének az 1922. évi nemzetgyűlési választások során épp úgy csalódást okozott tagjainak és híveinek kiszorítása a törvényhozásból, mint Gömböséknek. Ezért 1922 nyarától, s különösen 1923 tavaszától ismét felerősödött kormányellenes hangjuk, radikalizálódtak politikai akcióik. Különösen a Duna-Tisza-közén és a csatlakozó alföldi területeken, ahol a fajvédőkkel kezdettől együttműködő Héjjas Iván és
502 Szózat, 1923. szeptember 25. 2.; október 9. 8–9.; október 16. 7.
503 Szózat, 1923.október 30. 5–6.
504 Szózat, 1923. augusztus 18. 3.
505 Szózat, 1923. augusztus 11. 1.
506 Gergely J.: Gömbös 2001, i. m. 163–164.
családja erőteljes befolyást gyakorolt a vidéki, paraszti lakosság politikai hangulatára.507 Mindez még határozottabb korlátozó intézkedésekre késztette velük szemben a kormányzatot. Ennek egyik megnyilvánulásaként a belügyi hatóságok betiltották október 21-ére tervezett szolnoki gyűlésüket, amely ismét a fajvédőknek biztosított volna lehetőséget nézeteik hirdetésére és támogatók toborzására.508
A fajvédő csoport és az ébredők együttműködése, közös rendezvényeik sora mégis folytatódott, és később is hasonló módon szervezték gyűléseiket. Politikai törekvéseik rokon voltát jelezte és további kooperációjukat erősítette, hogy az ÉME 1923. decemberi közgyűlésén a fajvédők egyik vezéralakját, Eckhardt Tibort választották elnökké. Feltűnő, hogy akcióik elsősorban a Dunától keletre eső mezőgazdasági területeken, illetve azok központjaiban zajlottak. 1924. május, június, július során nagyszabású körutat tettek nagyobb városokban: Szolnokon, Hajdúböszörményben, Nyíregyházán és olyan ipari centrumokban is, mint Miskolcon és Csepelen, szeptemberben pedig a Dunántúl legiparosodottabb városában, Győrben, ahol az ÉME már 1919-ben erős pozíciókat szerzett. Majd egy újabb szolnoki betiltás nyomán, Cegléden találkoztak a választókkal,509 és csak később olyan dunántúli városokban, mint Nagykanizsa. Gömbös majd minden gyűlésen részt vett és beszédet mondott.
Rendezvényeik a támogatók gyűjtését és a Fajvédő Párt szervezeti kereteinek megalapozását szolgálták. Ezek eredményeként egy év múlva jutottak el a párttá alakulásig. 1924. október 19-én, Kecskeméten rendezték a párt ― korabeli szóhasználattal élve ― „zászlóbontó ünnepségét”. Nem véletlenül a „Hírös Város”-ban. Az ugyanis a Gömbössel már Szegeden együttműködő Héjjasék
„birodalmának” központja volt. Innen indultak megtorló útjaikra a környékbeli településekre a Tanácsköztársaság bukását követő hetekben, és a város az ÉME szervezésének, majd további történetének is egyik meghatározó központja volt.
Főszereplői, irányítói pedig a Héjjas család tagjai, élükön Ivánnal.510 Ők rendezték a zászlóbontást is – valóban ünnepélyes körülményeket biztosítva, az ellenforradalmi emlékeket felidéző formaságokkal, amelyben a nyugat-magyarországi
507 Lásd Zinner T.: Az ébredők… i. m. 181–184.
508 Szózat, 1923. október 21. 3.
509 Gergely J.: Gömbös 2001, i. m. 165–166.
510 Lásd Zinner T.: Az ébredők… i. m. 39–43.
bandaharcokba részt vett Héjjas-különítmény, egykori egyenruhájukban felvonuló 28 tagja is szerepet kapott.511
Gömbös Gyula itt jelentette be a Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt megalakulását, amelyet ezután ők maguk és a politikai élet más szereplői is gyakran csak Fajvédő Pártként emlegettek. A párt vezére a névadást indokolva kifejtette, hogy a nemzeti jelzővel a társadalom egészének összefogását kívánták kifejezni – a nemzeti eszme jegyében, függetlenül a vallási különbségektől. Ezért sem szerepeltették a névben a korszak politikai jelszavaiban gyakorta hallható-olvasható
„keresztény” szót, jóllehet, mindig hangsúlyozták, hogy csak a keresztényeket tartják a nemzet részének – a többiek idegenek. A függetlenségi jelző pedig a magyar nemzeti önállóság és a függetlenségi tradíciók kifejezésére szolgált.512
Ekkor ismertették először a párt programját is, amelyet ― a szakirodalomban eléggé általánosan elterjedt véleménnyel ellentétben ― nem egyedül Zsilinszky Endre, hanem az ő kései emlékezése szerint négyen írták. Gömbös az elvi kereteket meghatározó bevezetőt szerkesztette, a külpolitikai fejezetet Eckhardt Tibor, a közgazdasági részt Ulain Ferenc fogalmazta, míg Zsilinszky a közjogi, a kultúrpolitikai és a szociálpolitikai részeket írta meg, amelyek az egész program terjedelmének majd felét teszik ki.513 Ezt erősíti meg, hogy ilyen munkamegosztásban ismertették a programot a kecskeméti hallgatóság előtt.514
Egy pártprogram ritkán egy személy alkotása. Ezúttal sem erről volt szó, hanem, több fajvédő összehangolt munkájáról, amelyet az elvek és a szöveg egyeztetése alapján végeztek. A programalkotással kapcsolatos munkamegosztás mégis árulkodó a fajvédők vezéreinek politikusi habitusát és felkészültségét illetően.
Gömbös addigi szerepvállalásaival, kezdeményező fellépésével és szervezőmunkájával, agitatív erejű nyilvános szerepléseivel vitathatatlanná tette vezéri szerepét. Zsilinszky Endre emlékezése szerint „kétségtelen érdekes és erős egyénisége” okán válhatott elsőszámú vezetővé, s azért, mert „erős akarata van, jó
511 Szózat, 1924. október 21. A rendezvény összefoglaló ismertetését lásd Gergely J.: Gömbös 2001, i.
m. 167–168.
512 Uo.
513 Lásd Magyarország, 1938. április 12. — Bajcsy-Zsilinszky Endre: Az én fajvédelmem. A programot közli Magyarországi pártprogramok 1919–1944. Szerk: Gergely Jenő – Glatz Ferenc – Pölöskei Ferenc. Kossuth, Budapest, 1991. 103–110. A továbbiakban a programra e kiadás alapján hivatkozunk.
514 Gergely J.: Gömbös 2001, i. m. 168.
politikai ösztönei, erős taktikai készsége és tagadhatatlan szuggesztív ereje”.515 Ez már a pártalakulás előtti gyűléseken nyilvánvalóvá vált. A pártprogram megfogalmazásában azonban csupán az elvi alapok megfogalmazása fűződik nevéhez. A szövegnek ez a része már megfogalmazásával is szilárd elhatározást és a fajhoz, nemzethez, valamint a földhöz és az abból élőkhöz való erős kötődést sugallt.
A párt céljait „a magyar nép egyetemének öntudatra ébresztésében és megerősítésében”, „az egységes nemzeti társadalom felépítésében”, a „fajtestvéri kötelékek” keresztény elvek alapján történő megszilárdításában, az arányos és igazságos vagyonmegosztásban, a „lelkében-testében megerősített magyar nép politikai, gazdasági és művelődési” megszabadításában (a zsidókkal szemben), a gazdasági élet agrárszellemben történő átalakításában határozta meg. Mindezt „az állam céltudatos gondoskodása útján” látta elérhetőnek.516 A társadalom élete egyes területeivel kapcsolatos szakkérdések konkrét kifejtése viszont nála képzettebb harcostársaira maradt – a vezérük által felvázolt elvek alapján. A munkamegosztás alakulása nem jelentette azt, hogy Gömböst elmélyült elméleti ismeretek predesztinálták volna az elvi alapvetésre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy sohasem definiálta az általa használt alapfogalmak, a nemzet és a faj szavak tartalmát. Azokat nem két önálló, eltérő tartalmú kategóriaként, hanem rendszeresen szinonimaként használta, és nem tudati, hanem érzelmi tényezőként kezelte őket, amelyek magyarázatra sem szorulnak. Ezt fejezték ki a gyöngyösi gyűléshez kapcsolódó vacsorán elhangzott szavai:
„Csodálkozom, hogy a fajvédelemről, ennek létjogosultságáról még mindig beszélni kell, hisz ez a gondolat oly természetes, mint maga az élet. A nemzet egyénisége a nemzet fajisága, amely nemzet ezt nem tudja, nem érzi, örökre elveszett.”517
A formális pártalakulásra november 13-án került sor Budapesten, a párt ekkor birtokba vett Irányi utca 21. szám alatti klubhelyiségében, amit Gömbös egyik barátja bocsátott rendelkezésükre. Ezt követően itt tartotta üléseit (pártvacsoráit) hetente egyszer a párt vezetése, és innen irányították a pártszervezést. A Fajvédő Párt akkori szervezeti erejéről mindent elmond, hogy az alakuló értekezletre nem
515 Zsilinszky emlékezését lásd Szabadság, 1936. október 11. 1.
516 Magyarországi pártprogramok… i. m. 104–105.
517 Szózat, 1923. október 30. 5. (Eredeti kiemelés.)
tömeggyűlésen került sor. Azon mindössze öt fajvédő képviselő, Gömbös Gyula, Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor, Ulain Ferenc és Hir György, továbbá a párthoz ekkor csatlakozó két pártonkívüli képviselő ― Kiss Menyhért és Zsirkay János ― vett részt. Rajtuk kívül csupán Wolff Károly, a Budapesten szerveződő Keresztény Községi Párt elnöke és a keresztény ellenzéki Friedrich István jelent meg vendégként.
A két vendég jelezte, hogy a fajvédők nem csak az ÉME szervezetire támaszkodva kívánták erősíteni pozíciójukat. 1923. augusztus 23-án Gömbös kezdeményezésére Keresztény Ellenzéki Szövetség néven „a keresztény gondolat érvényesülése és a dolgozó magyarság talpraállítása érdekében” tömörült 22, a kormányzat politikájával elégedetlen képviselő. Legtöbben ― a két, őket támogató egyéni képviselővel együtt összesen kilencen ― a fajvédők közül kerültek ki, heten voltak a Haller István vezette, 1923 pünkösdjén újjáalakult Országos Keresztényszocialista Párt és hatan a Friedrichet követő képviselők. Kinyilvánították, hogy mindegyik párt megtartja önállóságát, programját és akciószabadságát, szövetkezésük „csupán a kormány politikájával szemben való egyöntetű fellépésre vonatkozik, és lehetővé teszi, hogy […] a magyar nép felvilágosíttassék milyen katasztrófa felé viszi a Bethlen-kormány nemzetietlen, fajszeretet nélküli, liberális és a zsidó nagytőke előtt meghajló politikája az országot”.518
Az akció lényegében az egy évvel korábbi kísérlet, az akkor mintegy száz képviselőt tömörítő Egyesült Keresztény Blokk gyakorlatának felelevenítése volt – most Wolff Károly részvétele nélkül. A próbálkozás épp oly hamar kifulladt, mint a korábbi, 1923 végén megszűntek az addig heti rendszerességgel tartott csütörtök esti közös pártvacsorák,519 amelyeket az egyes résztvevő pártok felváltva rendeztek.520
* * *
A Fajvédő Párt megszervezése két fontos változást eredményezett Gömbös helyzetében.
Egyrészt a pártvezéri funkció és a vele járó elfoglaltságok miatt 1925. január 18-án, a MOVE esedékes éves közgyűlésén lemondott hat éve viselt elnöki tisztéről. Ez azonban nem jelentette részéről az egyesülettel való szakítást, annak rendezvényein
518 Szózat, 1923. augusztus 24. 1. (Eredeti kiemelés)
519 Gergely J.: Gömbös 2001, i. m. 152–156.
520 1923. szeptember 27-én pl. a Friedrich-párt (Szózat, 1923. szeptember 28. 3–4.), október 4-én a Haller István vezette keresztény ellenzék vacsoráján (Szózat, 1923. október 5. 3.) vettek részt.
továbbra is rendszeresen részt vett. Különös tekintettel arra, hogy sportszerető és több sportágat még ekkor is több-kevesebb aktivitással űző emberként támogathatta a MOVE ekkor már jószerével a sportélet szervezésére korlátozódott tevékenységét.
Politikai támaszt azonban már nem láthatott benne. Legfeljebb remélni tudta, hogy az egyesület ― a körülmények kedvező változása esetén ― később talán felelevenítheti korábbi, aktív és kiterjedt társadalomszervező munkáját, eszméiknek megfelelő politikai tartalommal. Ezért is figyelt arra, hogy mindig elvbarátai kövessék az elnöki pozícióban: lemondásakor Zsilinszky Endrét választották meg, amikor pedig 1927 decemberében ő is távozott, az a Borbély-Maczky Emil, volt miskolci főispán követte, aki Gömbös lelkes híve volt a fajvédő eszmék képviseletében, és 1926-ban a párt képviselőjeként jutott be az újjászervezett képviselőházba. Közvetítésükkel Gömbös itt is érvényesíthette befolyását, még a szuverén Zsilinszky elnöksége idején is. Zsilinszky kísérletet tett arra, hogy a cseh Sokol-mozgalom mintájára a MOVE-t ― a cserkészeket, a leventéket, a lövészegyletek tagjait és frontharcosokat is tömörítő ―, az egész társadalmat átfogó szervezetté tegye. 1925 júniusában, a Várban nagyszabású szimpátiatüntetést szervezett Horthy mellett. Ennek sikerén felbuzdulva, a következő év februárjában egy „néma, de hatalmas és félelmetes” tüntetést kívánt szervezni „a nemzeti és keresztény Magyarország mellett”, amelyen „megmozdul az egész ország szervezett keresztény társadalma”. A tüntetést azonban a hatóságok nem engedélyezték.521 Mindez aligha történt a hasonló célokat követő Gömbös ellenére.
Pártvezéri tevékenységének következményeként radikálisan megváltozott családi helyzete. Felesége egyre nehezebben viselte, hogy a politikai tevékenységnek mindent alárendelő férjét állandóan nélkülöznie kell neki és három gyermekének.
Ráadásul, a pénzügyi hátteret nélkülöző pártszervezés finanszírozásához részben a családi kasszát is felhasználva apasztotta vagyonukat, amelyet nagyrészt felesége hozománya alapozott meg. Nem véletlen, hogy Gréta Reichelt rokonsága megelégelte a helyzetet, és a feleséget gyermekeivel együtt Bécsbe költöztette.522
Az eseményt kiszínezve, de a Gömbös közvetlen környezetéből származó információkkal lényegileg egyező módon örökítette meg a kortárs újságíró.
521 Vigh K.: Bajcsy-Zsilinszky… i. m. 78–80.; A Zsilinszky vezette MOVE működésének részleteit lásd Dósáné: A MOVE. I. m. 139–147-
522 Gergely J.: Gömbös 2001, i. m. 21.
„Az elhanyagolt asszony ― fel se tételezzünk semmi rosszat róla ― titokban férfiakkal tárgyal, s a férfiak szemügyre veszik a bútorokat, számolnak, aztán alkudoznak. S egy alkalommal, amikor a férj honmenteni megint hosszabb vidéki körúton jár, a Baross utca 4-es számú kapu előtt kora reggel nehéz lovak vontatta két csukott bútorszállító kocsi áll meg. Hórukkemberek légiója rohan fel a lépcsőn, a megígért nagy borravaló csodás gyorsaságra sarkallja őket, izmaik feszülnek, a gurtni vállukat vágja, csurog a verejték róluk, de mire egy óra leforgása alatt kiürítik a lakást, egy szeg nem sok, annyi sem marad a falban. […]
– Keleti pályaudvar – idegen akcentussal csak ennyit mond az asszony, és a gyerekekkel kocsira, aztán vonatra száll, meg sem áll apja bécsi házáig.”
Aznap este vidáman fütyörészve nyitja ki a lakásajtót a férj. Felkattintaná a villanyt, de nem ég, nincs még egy csillár sem az egész lakásban. Reszkető kézzel gyufát gyújtogatva járja be a szobákat, kongó lépte zaját a kísérteties csönd és a sötét megsokszorozza. Minden üres. Se asszony, se gyerek, se bútor, még egy ágy sem, ahol kinyújtózhatna éjszakára. Csak a hálószoba sarkába kiteregetett újságpapíron szép simán egymásra fektetve töméntelen ruhája, a falnál meg sámfára vert cipői állnak glédában.
A faképnél hagyott férj kifordul az elhagyott lakásból, az ajtót kulccsal mégis bezárja, és mérgesen elmegy egy szállodába. Másnap az Irányi utcába költözik, a fajvédő párt klubhelyiségének egyik szobájába, szerényen bebútorozkodik, úgy lakik aztán, mint hadnagy korában, valami albérleti legénylakásban.”523
Miként a politika tette tönkre első házasságát, az lett a második megalapozója is. Új feleségével a MOVE-ban ismerkedett meg. Szilágyi Erzsébet, a Gömbösnél három évvel fiatalabb, művelt, csinos, elvált asszony az egyesület női szakosztályának elnökeként került kapcsolatba az országos elnökkel. 1926. július 8-án kötöttek házasságot. A férjnek immár nem kellett attól tartania, hogy politikai tevékenysége konfliktusforrás lesz közöttük. Az új asszony nemhogy nem ellenezte férje közszereplését, el is kísérte gyűléseire. Sőt inspirálta komolyabb politikai célok elérésére, és ennek érdekében alaposabb közgazdasági, jogi ismeretek megszerzésére, műveltségének gazdagítására bíztatta.524 Mindezek megvalósításában fontos szerepe lett annak, hogy legjobb barátnőjének férje Hóman Bálint volt, akivel így Gömbös is mind jobban elmélyülő baráti viszonyba
523 Szokoly E.: …és gömbös… i. m. 230–231.
524 Lásd Gergely J.: Gömbös 2001, i. m. 22.; Révay J.: Gömbös… i. m. 266.; Szokoly E.: …és gömbös… i.
m. 249–250.; Lázár A.: Visszaemlékezéseim… i. m. 184–185.
került.525 A kiváló tudós segítette is Gömböst tudásának bővítésében, világlátásának tágításában, miközben az ő társadalomról és politikáról kialakult felfogását is befolyásolták Gömbös nézetei.
* * *
A Fajvédő Párt szervezetéről belső működéséről alig tudható valami. Nem maradt fent szervezeti szabályzata, üléseinek jegyzőkönyve. A vezetőség egyébként sem formális vezetőségi üléseket, hanem a kor szokásainak megfelelően ún.
pártvacsorákat tartott. Ezekről ugyan rendszeresen beszámolt a fajvédők hivatalos orgánumának számító Szózat, valamint A Nép című lap, de csak az ott elhangzott beszédeket, politikai nyilatkozatokat ismertették. Szervezeti kérdésekről, az akciók megtervezéséről nem ejtettek szót. Utóbbi kérdéskörből is csak gyűléseik helyszíne és formaságai, de legfőképp az elhangzott beszédek tartalma ismerhető meg, továbbá azok fogadtatása a hallgatóság részéről, amit persze erős kritikával kezelhetünk, hisz megint csak a párt lapja az egyetlen forrásunk, amelynek tudósítói propagandisztikus jelleggel (is) fogalmazták meg beszámolóikat.
Annyit mindenesetre megtudhattunk a párt belső viszonyairól, hogy Gömbös „katonásan” irányította a szervezetet. Amikor 1925. január elején a párt újévi vacsoráján Eckhardt köszöntötte Gömböst, mint a párt vezérét, ő ezt azzal hárította el, hogy körükben nem lehet személyi kultusz, de kizárólagos vezető szerepét megkérdőjelezhetetlenné tette: „…ez azonban nem jelenti, hogy a vezérnek nem kell engedelmeskedni. Amíg ennek a pártnak élén állok, az eszme képviselete tekintetében elvárom, hogy mindenki feltétel nélkül engedelmeskedjék.”526 Azoknak a barátainak, képviselőtársainak mondta e szavakat, akik nélkül ő az eszmét meg sem tudta volna fogalmazni, hisz beszédeiben, csekély számú cikkében rendre felismerhetőek azok a gondolatok, melyeket Zsilinszky, Eckhardt és mások már korábban kifejtettek. Bizonyító dokumentumok nélkül is biztosra vehetjük azonban, hogy Gömbös vidéki szervezetek hálózatával, regisztrált és folyamatos aktivitást kifejtő tagsággal rendelkező pártot kívánt szervezni – miként két évvel korábban az Egységes Párt ügyvezető alelnökeként tette. Erre
525 Korai kapcsolatukat dokumentálja Hóman vele folytatott levelezése is, melynek első darabjai Gömbös fajvédő korszakában íródtak. Lásd OSZK Kézirattár Fond 15/607.
526 Idézi Gergely J.: Gömbös 2001, i. m. 170. (Kiemelés tőlem – V. J.)
utalt az 1926. decemberi választási kudarc után tett kijelentése, mely szerint az ő
utalt az 1926. decemberi választási kudarc után tett kijelentése, mely szerint az ő