azonban teljesen téves. N e m szabad a fogakat a rágás műveletétől teljesen elszoktatni, és nem szabad a gyomor m u n k á j á t eleve megkönnyíteni; olyan emberre, aki hosz-szu idő óta pépes ételeket evett, a rágható eledel valósá-gos épülést jelent.
Fegyházak intézeti kosztjának és a szegény kosztnak durva hibája, hogy több eledelt egybefőznek. A z amugy is kevés hus a főzelékkel és más olyan anyagokkal fő meg, amelyekben a hus ize teljesen veszendőbe megy.
Az egyes ételeket el kell egymástól különíteni, mert a főzés művészete mellett az emésztés folyamatával is szá-m o l n i kell, ez pedig azt kívánja, hogy szá-minden egyes ételt· k ü l ö n egyék és rágjon meg az ember, hogy annak különös izét és ingerét megkaphassa és élvezhesse.
Sok embernek rossz szokása, hogy m i n d e n eledelhez -— bárminő legyen az — sok kenyeret eszik. E z végered-ményben az étvágyat csökkentheti, mivel a kenyér elfedi az étel karakterisztikus izét és a m i n d e n t elnyomó ke-nyérpépizét végül · teljesen egyformának fogja érezni,
. 12. F E J E Z E T .
m i n t a szilárdak, pedig ez nem áll. H a két teljesen egyenlő tápérték,ii kosztot állitunk egymás mellé, akkor azoknak értéke a különböző emészthetőség· miatt nagyon eltérhet egymástól. A niegemész'thetőséghek tehát igen nagy szerepe van.
Emésztés alatt azon hosszú folyamatot kell érteni, amelyen az ételek a szájüregtől kezdve a gyomor és bél űrében keresztülesnek. (L. A gyomor, bél, máj -és veso egészségtana, Ewald tanártól, V I I .kötet.) Az ételek tes-tünkben mechanikai és ehemiai-phisikai uton dolgoztat-nak föl. A mechanikai földolgozás székhelye a száj. -Az ételeket jól meg* kell rágni a szájban, mert a jó megrágás fölér a félemésztéssel. A fogak ápolása és a hiányzók pót-lása tehát az emésztés szempontjából nagyon fontos. (L.
Egészségápolás könyvtára 8. köt.) Az evésnél időt kell hagyni az ételek megrágására. A szájban vegyül ezekhez a nyál is. A nyálelválasztást már az étel szaga és kinézése inditja meg. Különösen erős azonban az íznek a befolyása.
Minthogy az ízlés idegeinek az a feladata, hogy az éte-lek izgassák azokat, hagyjuk tehát, hogy ez a hatás kifej-lődhessék, ami akkor legjobb, ha az ételeket megrágjuk.
Az étvágy, m i n t emiitettük, kétféle módon jön létre:
a) Tápanyaghiány által és az ételek utáni ezen
vágy-különböző erős lehet, "
b) Ételek által, amelyek előttünk vannak és amelyek utáni vágyat azoknak szaga és kinézése fokoz.
Sok étvágygerjesztő étel a gyomormirigyeket elvá-lasztásra ingerli, még mielőtt a gyomorba jutott volna és
ha az ételek ilyenkor j u t n a k a gyomorba, akkor az emész-tés zavartalanul megy'végbe. - · . . ' '
Aszerint, hogy m i t kell megemészteni, az ezt eszközlő anyagok (fermentáki) is változnak a gyomorban és bél-ben,. ugy'hogy h á pl. sok fehérjét kell megemészteni, ak-kor a fehérjeemésztő anyagok, ha a zsir van túlsúlyban, a zsiremésztő és ha szénhydrátob vannak nagy mennyiség-ben, az ezeket emésztő anyagok képződnek és választatnak el a megfelelő mirigyekben.
Minden, étel oldására más és más m u n k á r a van szük-ség. A megemésztett anyag a gyomorba és főleg a bélbe fel-szívódik, a vérbe j u t és ez uton olyan, helyekre, ahol épen táplálékra szükség van. H a az ételeket nem a normális uton, tehát a szájon keresztül j u t t a t j u k a gyomorba,hanem pl..egy műtét u t j á n készített sipolyon keresztül, akor nem fogja 'minden étel a gyomrot emésztésre izgatni. Kenyér, sőt tojásfehérje is hosszan tartózkodbatik a. gyomorűrben, anélkül, hogy azt munkára bírná. A kenyér fehérjéjének emésztésére ötször annyi fermentre van szükség, m i n t a tej vagy a hus megemésztésére, * a kenyér emésztése sokkal lassabban történik, m i n t a tejé, vagy a husé. Husf orrázat, husnedv és huskivonat erősen izgatják a gyomrot, ameny-nyiben bő gyomornedvet termelnek. A zsir és keményítő pedig ily irányban egy á l t a l á n , nem hat. A z étvágy és étel megkivánása tehát nagyon fontos az emésztés ezen máso-.
dik szakára nézve, mivel gyorsítja a gyomornedvképző-d'ést, ez pedig a további feldolgozást közvétiti. Ila az ét-vágy, ez az idegizgalom hiányzik, az emésztés is kimarad.
A tápanyagok ,cs a táplálkozás tana. 9
A húsnak/levesnek, a husk¡vonatnak főjelentősége éppen abban áll, hogy az ezekben foglalt anyagok a gyomorfal mirigyeinek elválasztását fokozni képesek.
E megfigyelések érthetővé teszik a városi, magukat nagyon megerőltető emberek hus u t á n i vágyát. Y a n köz-tük ugyan sok, akinek nincs „étvágya", szóval hiányzik az emésztési idegingtre. Ilyeneknél az ételek hosszú időn át emésztetlenül maradnak a gyomorban és gyomortelt-ség, nyomás, felböfögés érzését, rossz alvást és főfájást' idézhetnek elő. Ilyen esetekben a húsnak és a vele össze-függő anyagoknak kiváló jó hatása mutatkozik.
A husieves hatása tehát nem üres képzelődés és a bouillont nem is pótolhatja a viz vagy a gyümölcslevesek."
Akinek jó étvágya van, az nélkülözheti a levest,'de akinek gyönge, rossz az étvágya, annál a husieves erősiti és elő-' segíti az emésztést, A leves tehát a rnenu kezdetére tar-tozik. '
A zsirról tudjuk, hogy az a gyomornedv elválasztá-sát határozottan elnyomja; különösen a szabad, olajos zsírnak van ilyen hatása. Zsiros ételek evése után gyomor-panaszok tehát könnyen érthetők. A tejről azt tapasztal-ták, hogy az távolról sem fejti ki azt az idegizgató hatást, m i n t a hus, hogy emésztődése is lassan megy végbe,'amit valószínűleg magas zsírtartalmára és annak a gyo-mor-nedvelválasztást befolyásoló hatására kell visszave-zetni. Eőtt vagy sterilizált tejben a zsircseppek egy része olüjeseppek alakjában válik le, ami az emésztésre
nem kedvező. . ,
H a az étel a gyomrot félig emésztett állapotban elhagyja,· akkor a bélben az epe, a hasnyálmirigy nedvé, és a bélrnirigyek szolgáltatnak ujabb emésztőanyagot;
végül csak az emésztetlen részek, az emésztőnedvek ma-radéka és a számtalan baktérium marad vissza, m i n t hasznavehetetlen anyagok. Hogy az emésztés jól és egyen-letesen folyjék le,· ahhoz elvben kétféle inger szükséges.
Az ételnek kell izgatni tudni, vágyat kelteni az emberben, hogy azt megegye — szóval étvágynak kell je-len je-lenni. Minél jobban izlik az étéi, annál kedvezőbb hatása van az emésztésre. Ez lelki és ideges folyamat.' A másik hatást akkor fejti ki az étel, mikor a gyomorba
és bélbe j u t . . .
• A- tápanyagok árát az ízletes, étvágygerjesztő, tehát azon anyagok szabják meg, melyek az ideges befolyást eredményezik, mondhatjuk tehát, hogy sok esetben ezt fizetjük meg az ételekben. És ez a főoka "annak, hogy az eledelek ára annyira érthetetlenül különböző; H o gv
vájjon az árnak ilyen' alapon való kiszabása tényleg he-lyes, azt most nem vitatjuk'. . '
Sok zavaró érzés támad a bél utján. Sok emésztetlen, anyag megtölti a belet. Némely (hüvelyes), főzelék és különösen a sava.nyutésztával készített kenyér nagyon puffasztja a beleket, a hig," nagyon savanyu bélsár-ürité-sek megtámadják a bél falát.
. Szabály szerint a jó eledelek izlenek nekünk, de nem minden Ízletes étel lesz hosszú időn át jó is. Az iz qs étvágy nem vezetnek bennünket mindig helyes utakon.
9*
' A jó közérzéshez nyugodt, minden zavaró, mellékér-zés nélkül léfolyó emésztés szükséges; jó ebédet jó emész-tés kell hogy kövessen: Gyakran azonban m á r a gyomor-emésztés zavartatik. Gyomornyomás érzése, savanykás felböfögés, teltség, felfúvódás, gázképződés szoktak gyak-ran beállani. „Kedves egészségére" szoktuk nagyon he-lyesen étkezés u t á n egymásnak kivánni.
H a az ételek a gyomorban vagy a bélben kellemetlen érzésekét okoznak, akkor azt m o n d j u k , hogy nem izlenek.
nem tiirjük azokat jól. A z öregkor gyakori jelensége ez.
A tápszer alkalmas voltának megítélésénél fontos annak természete. Elsősorban étvágyról kell gondoskodni. A jó emésztésnek ez főfeltétele.
-" É r t h e t j ü k tehát ebből, hogy m i l y nagy az étvágy-fontossága, s hogy milyen nagy befolyása van a rendes, szabályszerű emésztésre. Nemcsak azt szoktuk megbe-csülni, ami izlik, hanem azt is, ami jónak, alkalmasnak
igénkezik. · Az étvágykeltés eszköze a főzés művészete, amelyet
annál többre becsül valaki, m i n é l könnyebben és gyak-rabban rossz az étvágy.a- E l r o n t o t t gyomor n a g y o n gyakori baj, sok betegség áll é t v á g y h i á n y n y a l
kapcso-latban. . H a általánosságban el is fogadjuk, hogy. a testi
munka az étvágykeltés legfontosabb eszköze; el kell azt is ismernünk, hogy a testi kimerülés, a m i n t azt néha t u r i s t á k n á l észlelhetjük, el is nyomhatja az étvágyat.
Hyenkor aztán azon szereket alkalmazzák, amelyek az
étvágytól függetlenül hozzák' az emésztést' rendbe (pl.
meleg bouillón). Ilyenkor különösen a hideg italok bő ivásától kell tartózkodni..
Sokszor az étkezési zavarnak enyhébb "gyomorbaj, gyomorhurut lehet az oka, m i n t azt sokat ivóknál s do-hányzóknál látjuk, akik éveken át élvezik az illető inge-reket, De a korral minden embernél összeállitódik oly ételsorozat, amelyet nem bir el. ' Kellemetlen hatása van sokszor a zsiros ételeknek, húsoknak, különösen, sütött vagy főtt állapotban és még inkább, lia piritott állapotban élvezik azokat. Zsíros' fő-zelék, zsírral átivódott burgonya, különösen sok szabad zsír nagyon zavarólag hat, mig kevésbé a szövetekbe fog-lalt zsir (velő) vagy a tejcseppecskék zsírja. Felmelegí-tett zsiros ételeket ritkán tud a gyomor elviselni, mert a zsir mindenüvé elhatol és a gyomornedv behatását meggátolja. Gelatine leszállítja a zsir kellemetlen hatá-sát (kocsonya). — Frős sózás vagy fűszerezés is
ártal-mas lehet. . . . • Sokan azért nem táplálkoznak jól, mert az evés
mel-lett inni is szoktak — az már most mindegy, hogy vájjon vizet, bort vagy-sört — ; étkezés alatt ne terheljük meg a gyomrot céltalanul -folyadékkal. A gyomornak ugyan meg van az a képessége, hogy a folyadékokat falának összehúzódása, és egy vályú képzése utján, telt gyomor mellett a bélben továbbithatja, csakhogy ez a mechanizr
mus sokszor nem·működik, jól. - . ;- • ; . '·, . . .. Savanyu-italok, savanyu gyümölcs is zavarhatja az
emésztést. Az "erős ecet alkalmazási, amelyet az u . n.
ecetessenciából állítanak elő, sokszor az ételek és
sauce-ok túlságos savanyitásához vezet. . N e m izlenek jól és nehezen is emészthetők a nagyon
sürü sauee-ok, amelyekhez barna lisztet' használtak.
E n n e k oka a bő zsírtartalomban és az enyvszerü össze-állásban van. A hig, kevésbé lisztes sauce-okat előnyben kell részesíteni ezek fölött. Különösen azért, mert a liszt-nek zsírral rántássá való főzésekor a zsir a lisztet any-nyira áthatja, hogy a gyomornedv ahhoz nem j u t h a t . H a a lisztből nem csinálnak oly nagyon barna rántást, akkor jobban megemészthető lesz; zsírral készült lisztlevesek elég jól emésztetnek.
Érdekes rythmus szerint folynak-le az étvágy-érzé-sek!. Megszokott életmód mellett az étvágy pontosan
•egyforma időben jelentkezik; némely ember „gyomor-ó r á j a " pontosabban jár, m i n t a zseb„gyomor-órája. D e ezzel a sza-bályszerűséggel még valamely más oknak is összefüg-gésben kell l e n n i e ; mert különösen öregeken gyakran észlelik, hogy ha pl. a vacsorát egy-két órával a rendes időn tultolják, az emésztés m á r ném lesz rendes és külön-féle panaszok (főfájás stb.) lépnek föl. U g y látszik, hogy '—- ha az étkezések hosszabb időn bizonyos meghatározott időben folynak le —-a mirigyek működésükben is ehhez az időhöz alkalmazkodnak és működésük is alászáll, ha az étel nem a programmszerü időben jelenik még a gyo-morban, valószínű az is, hogy az emésztés az alvás tartama a l a t t néni folyik le oly szabályosan, m i n t kellene; késői
•evésnél a gyomortartalom ' egészségtelen elváltozásokat szenved.
-Az étvágy emelése a nagy . városok számtalan ideges lakójánál •— igen fontos feladat lesz. A róssz étvágy nagyon aggasztó állapotokat teremthet. A nagy veszély épen abban rejlik, hogy-az ilyen emberek — úgyszólván öntudatlanul — iszákosokká lesznek. Mert bármennyire romolják is az étvágy, az ivási kedvet az egyáltalán nem befolyásolja. Már most a helyes táplálékot minél több és erősebb itallal igyekszik az illető pótolni. Ilyen uton aztán némelyik hamar tönkremegy.
Az-étvágy fokozását más uton is meg lehet kisérteni.
Az illetők nagyobb és nagyobb raffineriával készített eledelekhez, erős fűszerekhez folyamodnak, mig aztán az emésztés· felmondja itt is a szolgálatot ós az önkisérlete-zéseknek véget vet.
Az az étvágy, amelyre szükség van, nem varázsol-ható vissza semmiféle konyhai inyencfalattal, azt ki kell érdemelni, 'le kell dolgozni, még pedig izommunkával.
Munkára van az ember teremtve, a természet pedig nem
•tágít igazságaitól; térjünk el látszólag bármily messzire .is az egészséges, természetes életmódtól, előbb-utóbb
je-lentkezni fognak a testünkkel szemben fennálló köte-lességek elmaradásának tünetei.
. Nemcsak azért eszik az ember, hogy egészséges
le-•gven; de áz ember egészséges is kell hogy legyen, ha jól
¡akai- emészteni. -Sokat ülő embernek nagyon jót tesz egy ebéd előtti — séta. A vidéken való tartózkodás
ét-vágyfokozó hatása egyéb okok mellett főként a mozgási kedvből és munkakedvből stb. származik. A paraszt hatal-mas étvágya m u n k a eredménye. . .
N e hiányozzék az életből a vidámság, jókedv, re-mény, szeretet és ö r ö m ; gyakran l á t j u k , hogy a gond.
az aggodalom, a reménytelenség, a fájdalom, irigység és gyűlölet teljesen hatalmukba kerítik az embert. Az ét-vágy az érzésvilággal nagyon szoros kapcsolatban áll, a hangulatnak nagy befolyása van a táplálékfelvételre,
annak teljes földolgozására, egyáltalán az egész emésztésre A hangulatot pedig környezetünkben sok minden-féle t u d j a emelni; teli tál, földíszített ü n n e p i asztal izgat és jó hangulatot kelt, amely a m i n d e n n a p i asztal-n á l hiáasztal-nyzik. A féasztal-nyes kivilágítás, a zeasztal-ne is ily
értelem-ben h a t n a k . ' • D e a legegyszerűbb asztal n y ú j t h a t j a a tisztaság
érzetét és azt, hogy a tisztaság a konyhában is uralkodik.
U n d o r i t ó képzelődések, az ismert hajszál a levesben - el-ronthatják az asztali örömök m i n d e n illúzióját.
A tápszerek és ételek az emberen való áthaladásuk közben nem egyformán emésztetnek meg; egyesek na-gyon kis mértékben, mások sokkal jobban. A z állati táp-szerek, m i n t a hus, tojás, nagy mennyiségben élvezve is
fi '
. ' "kevés emésztetlen anyagot hagynak vissza a bélben, tehát kevés székletétet a d n a k ; erre a laikus azt mondja, hogy
„székrekedése" van. P e d i g nagyon tévesen fejezi ki ma-gát, mert bélkiürülés csak akkor következhetik be, ha a bélben elegendő anyag gyűlt f ö l ! Több emésztetlen
anya-go.t hagy. vissza a felnőtt emberben a tehéntej, m i g . a gyermek sokkal jobban használja ki. A sajt annyiban mutatkozik hasznosnak, amennyiben más anyagok kísé-retében adva, az emésztést fokozza.
J ó l emésztődnek azon növényi anyagok . is, ame-lyek finom lisztből, burgonyalisztből és rizsből állíttat-nak elő. Az emésztés annál rosszabb, m i n é l több a ke-nyérfajtákban a korpa, vagy m i n é l több a főzelékek-ben (spenót, bab, saláta, répa) és gombákban a cellu-lose. A z egyébként értékes növényi fehérjeanyagok (Leguminosa) sem sorolhatók a könnyen megemészt-hető anyagok közé. Az elkészítési mód is befolyással le-het erre. B a r n a kenyér állandó élvezet mellett kedve-zőtlenebbül hat, m i n t a fehér kenyér.
Egészben véve a növényi anyagoknak, elsősorban a fehérjeanyagoknak, kisebb az emészthetősége, m i n t az állatiaké. Egyforma értékű — növényi és á l l a t i koszt a testben különbözőképen értékesíttetik; ' nagyjában mondhatjuk, hogy állati anyagokból többet emészt az em-ber, . m i n t növényiekből. •
Valamely étéi alkalmas, . j ó voltát nem szabad an-nak emészthetőségével összetéveszteni; valamely éteL kellemetlen érzéseket támaszthat és. végül mégis
tökéle-tesen megemésztetik (pl. némely embernél, a kemény tojás), más ételek viszont nagyon kívánatosak, de töké;
letlenül emésztődnek (pl. agyvelőáílomány).
Székrekedésben, szenvedő egyének bizonyos ételek-nek előnyt adnak kosztjukban; ezek vagy oly
természe-tiiek, hogy tapasztalat szerint nem; csinálnak kemény széket, pl. gyümölcsfajók, barna kenyér, vagy olyanok, amelyek sok emésztetlen anyagot tartalmaznak, pl.
sa-láta, korpakenyér. ' ' A két utóbbi anyag élvezete a n é p t á p l á l á s
szempont-jából anyagpázaríás; i t t az ideje, hogy különösen a kór-pakenyér, amennyire táplálék gyanánt szolgál, eltűnjék a használatból. " ' '"
Különösen figyelmeztetek m i n d e n k i t arra, ho,gy telje-sen emésztetlen anyagiokatj pl, csertsznyemiagyakat ne nyeljen le, mivel ezek súlyos zavarokat okozhatnak.
A z emésztési zavaroknál manapság m i n d i g figye-lemmel kellene lenni azon konzerváló szerekre,, amelye-ket, a fogyasztó t u d t á n k i y ü l . adnak hozzá némely áru-hoz. mert ezek is betegséget okozhatnak. ,
A k i helyesen akar enni, az lassan eszik; aki el-végzi m u n k á j á t odakünn az életben, az igényt tarthat arra, hogy étkezését nyugodtan tölthesse el. Evés alatt szüneteljen a szellemi m u n k a ; joggal ítélik él azt a csúnya szokást, hogy egyesek evés közben olvasnak.
Rendszerint három főétkezést t a r t az ember, s so-.
kan ezzel meg is elégszenek. Csak á gyermekeknél, kéz-iparosoknél, továbbá gyönge gyomrú embereknél kell még ezenkívül kisebb * étkezéseket , közbeiktatni. Ilyen beosztásra szükség lehet olyan esetekben I s , mikor a gyomorteltség m i a t t nyomás/ gyakoroltatik'. a szívre és olyan embereknél, akiket nagy 'étvágyuk arra késztet, hogy gyorsan egyenek. . .
A gyorsevésnek' az a hátránya,- hogy nem izgatja eléggé az izlőidegeket, hogy a táplálék nem aprittatik .meg eléggé, s hogy nagyon hideg vagy nagyon meleg
folyadékokat önt magába az ilyen ember.
Nagyon hideg folyadékot sokszor iszik az ember, nagy kortyokbán való ivásnál nem igen' törődik a folya-dék hőmérsékével; erős szénsavtartalmu italok hőmér-sékét sohasem t u d j á k kellőképen megbecsülni. Nagyon gyakran nyel az ember forró ételeket; csodálatos, hogy némely ember m i l y magas hőfokot bir. el. A forró ita-lok egyáltalán nem befolyásolják kedvezően a gyomor
állapotát. ' .' . ' A k i lassan eszik és iszik, az ételeket és italokat nem
nagy adagokban kebelezi be, áz megvédi gyomrát a
tultelődéssel szemben. ' A kulturembernek n a p j á b a n legalább egy meleg
ét-kezésre van szüksége. Emellett azonban italokat, m i n t kávét, teát is melegen vesz föl. A meleg ételeknek
több-féle a rendeltetésük. Télen, amikor az ember a felkelést követő órákban hamar megfázik," ilyenkor a kávé gyor-san kellemes; bár m u l ó melegség érzetét kelti. A hus-n e m ü ételek (leves, sült, stb.), meleg volta hus-növeli azok
aromáját és fokozza izletésségüket. Hogy v á j j o n a va-csora is „meleg" legyen, óz annak terjedelmétől függ.
Olyan ember, aki vacsorára sokat eszik, annál igenis f e n n á l l a meleg étéi szüksége is. A hideg vacsorázást a népnél' m a m á r nagyon eltérjedt burka -élvezet nagyon
gyakorivá tette. . · . ' " ' ;
• Hogy az ember miként oszsza be magának az étke-zéseket, az sokkal inkább gyakorlati kérdés, semhogy tudományos érveket lehetne ez irányban hangoztatni.
Csak a következőket lehet általánosságban megjegyezni.
A z étkezések m i n d e n körülmények között fárasztók, mert a vér a gyomor és bél felé tolul és az izmok emésztés alatt vérszegények maradnak. Az étkezés u t á n i álmosság sokszor szeszes italoknak ebéd közben való élvezetével
f ü g g össze. "
Alvás közben a gyomor- és bélműködések tovább folynak, de bő evés u t á n gyakoriak, különösen idősebb egyéneknél, az alvásnak kisebb zavarai. Sokszor nyugta-lan, izgató álmok okozzák ezt. Némelyek azt is hangoz-tatják, hogy bizonyos ételek, pl. vadhús, spárga, zeller, stb. különösen hajlamosítanak álmokkal való alvásra.
B á r m i k é n t is álljon ez, azt él kell fogadnunk, hogy köz-vetlenül lefekvés előtti bő étkezés legalább is célszerűt-len; aminthogy célszerűtlen alvás előtt a bő ivás is. A húgyhólyag m i n d erősebb telődése nagyon kellemetlen és sokszór nyugtalan alvást okoz.
M i n t az izomzat, ugy az agyvelő is vérszegény lesz az emésztés főidőszakában. B ő lakoma u t á n — akár bor-ral, akár anélkül — a szellemi, m u n k a nem megy valami jól. Rövid pihenés az étkezés u t á n m i n d i g helyénvaló lesz. 'Álmossághoz is vezet az, ha nyáron- vagy f ű t ö t t szobában a hőmérsék magas és e m i a t t sok vér kering a bőrben is. ;Ilyenkor az ' álmosságot nem is lehet le-küzdeni. • ' · '
Sok embernek az okoz gondot, hogy mikép rendezze be a reggelijét. V á j j o n a. szokásos kávéból vagy theából és mellette süteményből és vajból álíjon-e az, avagy angol szokás .szerint husétkekből összeállított étkezést tartson."
•E tekintetben "azt mondhatjuk, hogy a vacsoránál felvett tápanyagok egy része reggelre még nem' használtatott föl.
H a üres is a gyomor, de azért van bő glykogén-készlet a testben, m á r most éhhez j ö n egy szerény reggeli, amely-azonban korántsem tartalmaz olyan kevés tápanyagot, m i n t azt hiszik. A m i szokásunk szerint tehát a reggeli munkából lehetőleg ki van zárva az emésztésnek fokozott igénybevételé, "ami pedig áz angol reggeliknél elkerül-hetetlen. A m i f a j t a reggelink, különösen a szellemi mun-kával foglalkozóknak ajánlható. A tömeg-munkásnál az első. reggelit hamarosan követi a második és mindkettő elég gazdagon esik ki. '
Azt, hogy egyesek reggel sok hust és fehérjét vesznek magukhoz, semmi más nem okozza, m i n t az az előítélet, hogy a hus erőt ad; ami, m i n t az ismeretes, teljesen téves. " •
Hogy a déli lakomát mely időben tartsák, erre a táplálkozás tanának szempontjából okokat és érveket felhozni nem lehet, legfeljebb csak azt hangoztatni, hogy lefekvés előtt ne együnk sokat.
Fontos érdekkel bir még az a kérdés, hogy az evés mellett igyön-e az ember? '
. Az étkezés melletti ivás nagyon elterjedt szokás.
Mindenekelőtt arra kell a figyelmet felhívni, hogy a