előtt jól ismert városokban a „déli borokat" fügéből, datolyából, glycerinből, borkőből, konyhasóból és vízből á l l í t j á k össze. ' *
' Pezsgő m i n d i g cukor hozzátételével készül. — A borivók nagy része merőben csalódik, mikor azt hiszi, hogy természetes bórt iszik. Hogy a „borok" némely kóros hatását mennyibén lehet ezen. vegyi anyagok ro-vására' irni, azt jelenleg még- nem tudjuk, mivel nem rendelkezünk azon eszközökkel, melyek által a borha-misítás felismerhető . ·
Az erjedt italok közvetlen célja az, hogy jóizükkcl hassanak; ' d e nemcsak ezen célból készülnek, hanem oly Hatások 'előidézésére is, amelyek már nem vonatkoz-nak 'többé az ivás folyamatára, sem a gyomor befolyá-sára, hanem tágabb körre, az· egész szervezetre, amenv-nyiben a munkaképesség fokozását célozzák. Ilyen ér-telemben'esik megítélés alá a bor és á . s ö r ; és az a gon-dolat, hogy ezt a'hatásos elemet az alkohol alakjában fokozzák, erősebbé tegyék, — vezetett aztán az erős sze-szes italok és a pálinka élvezetéhez. '
. . 9. F E J E Z E T . .
közfelfogás szerint szükséges anyagok, ezért foglalkoz-n u foglalkoz-n k kell velük ehelyütt.
I d e s z á m í t j u k : a kávét, theát, kakaót, pálinkafa-jokat és likőröket. Utóbbi kettőben a hatóanyag — m i n t röviden m o n d j á k — az „alkohol." .
Az egész v i l á g összes népeinél felleljük e szerek egyikét-másikát; ahol kakaó, kávé, vagy c h i n a i tliea nincs használatban, ott hasonló hatású más theafajokat, pl. a paraguay-theát, a cola-leveleket találjuk.
Miféle jelentősége van ezen . anyagoknak? V a l ó d i italok gyanánt nem foghatók föl — erre csak a sör-nek és bornak van jogosultsága. Ellenben „üditőszerek"
neve alatt igenis egybefoglalhatok. Közös tulajdon-ságuk, hogy a fáradtság érzését — ugy a testit, m i n t a szellemit értve ez alatt — el tudják tüntetni. A fáradt-ság érzését, a bág'yadtfáradt-ságot és erőtlenséget azonban nem oly módon t ü n t e t i k el, hogy valamely oly tápanyagot szolgáltatnak, amely a testben elégve erőt szolgáltat:
ez a hatás — ha ugy akarjuk — teljesen idegrendszeri hatás. A kávé. thea, kako, coladió oly anyagokat
tar-talmaznak, amelyek az agyvelő elfáradt részeire inger-lőleg hatnak, vagy ugy, hogy m i n t pl. a kávé az izmok összehuzódási képességét növeli, vagy m i n t az alkohol kis adagai a szivet serkentik erősebb m u n k á r a .
H a . a testben elfáradás és kimerülés jelentkezik, a természet az alvás, pihenés, táplálás u t j á n hozza is-mét létre az egyensúlyt. M i tehát üditőszereinkkel a természet rendes foglalkozásába kontárkodunk bele;
ilyenkor a szervekben lerakott előlegkészletek kihaszná-lását növeljük, anélkül, hogy közbe az elfáradás kelle-metlen érzése jelentkeznék; de sokkal mélyebb is a ki-merülés, mikor ilyen szerek mellett értünk el a
műkö-désképesség határáig.
E szereket hatásaik szempontjából nagyon találóan az ostorhoz hasonlítottak. H a a ló a fáradtságtól már-már eldülőfélben van, akkor legjobb, ha p i h e n n i hagy-juk. D e ostorra], vagyis fájdalomkeltéssel még a fáradt lovat is nagy m u n k á r a kényszerithetjük. A z ostorról azt lehetne mondani, hogy „erőt szállít", pedig az a fáj-dalom és megijesztés által csak az akaratlagos működést
fokozta. A z üditőszerekre se alkalmazzuk ezen helyte-len kifejezést.
Amennyiben e szerek üdítően hatnak, bizonyos, hogy némely' esetben igen nagy értékűek lehetnek az emberre, ha valakinek élete f ü g g attól, hogy marsok-nál, hegymászásoknál bizonyos testi m u n k á t , avagy· a mindennapi élet keretében bizonyos szellemi m u n k á t el
tudjon végezni. H a valakinek szive a lázas állapot köze-pette a gyengülés jeleit m u t a t j a és m i azt működés-képessé t u d j u k tenni addig, amíg a beteg a krízist ki-állotta, ez is a legnagyobb elismerést j u t t a t j a e sze-reknek.
Csakhogy az ilyen kivételes, bizonyos értelemben gyógyszeres, de legalább is mértékletes használat he-lyett naponta, állandóan éveken, évtizedeken át veszik bé e szereket, amelyek m i a t t teljesen el is vesztik
ha-
7*-tásukat. Némely ember m á r akkor szokta őket hasz-nálni, mikor az erős akarat, a kifejlődött kötelesség-érzet egymagában le kell, hogy győzze a kifáradás ér-zését, mások azért használják különösen a szeszes ita-lokat, hogy á l m u k a t megrövidítve, a n n á l nagyobb részt vehessenek k i maguknak a nagyváros izgató életéből és társas örömeiből. H a s z n á l j á k pesszimista, borongós ke-délyhangulatok elűzésére; derültebb gondolatok és érzé-sek keltésére, a képzelet termékenyítésére. A z iszákos-ság . vagy -erős idegingerek szokásszerü élvezete . aztán kötelességeinek elmulasztására birja az embert, s tes-tileg, szellemileg egyaránt tönkre teszi.
E szerek teljesen elnyomják az emberben teste fá-radtságának természetes megnyilvánulásait,· meghami-sítják érzéseit, a normális í u n o t i ó k nem j u t n a k
hamisí-t a hamisí-t l a n u l meg érzésünkre.
Az egyes üditőszerek hatásai és · jelentőségük, külö-nösen a közegészség szempontjából · nagyon különböző.
A z egyik csoportot, amelynek hatásai nagyon egyezők; a
kávé, thea, kakaó képviseli'. · A kávé, thea, kakaó nagyon későn jöttek át
Euró-pába, a- kávé' 1555 körül, de azért még a X I X . század elején sem volt népital. A tlieát 1630-ban hozták be Hollandiába, s n á l u n k csak rövid idő óta van szélesebb
körökben elterjedve. A kakaót Cortez hozta 1520-ban Spanyolországba. ' ' . ' '
A kávé csökkenti a fáradtság érzését, megszünteti í»z álmossáeot, és növelj a munkakedvet, Tulnagy meny
Uyiségben való kávéivás izgatottságot, szívdobogást, ál matlanságot okoz; a kávé hugyhajtó hatással is bir. A thea teljesen hasonló módon hat, mert mindkét ital ható-anyaga közös — a coffein. Emellett azonban izbeli kü-lönbség áll fönn közöttük, amely individuális vonzerő-vel bir. A theánál még bő csersavtartalmát kell felemlí-teni, amely m i a t t különösen hasmenéskor bizonyul jjónak.
A kávét különböző surrogatumai hatásában pótolni nem képesek. I-Ia valaki ennek ellenére makk-kávéval-vagy pirított gabonával akar jóllakni, ezt kifogásolni nem lehet.
A kávét szokták néha hamisítani. Erre vonatkozóan csak azt a jó tanácsot adhatjuk, hogy ne vegyen az em- · ber legalább őrölt kávét; még biztosabban j á r el az, aki maga pörköli is a kávét. Még i t t is előfordulhatnak csa-lások, pl. babnak festése és mesterséges duzzasztása által.
A theát egyéb bokrok leveleivel hamisítják, továbbá használt és újból megszárított leveleket is árusítanak.
A kávé és thea manapság annyira el van terjedve, hogy az egészségre gyakorolt "hátrányos befolyásuk két-ségbe sem vonható. A fogyasztás még m i n d i g növekedő-ben van. 1836—1840. időnövekedő-ben a német vámterületen egy' egyénre évente 1-01 kg. kávé és 0-004 kg. = 4 gm. thea·
esett, 1896—1900. időben pedig-2-69 kg. kávé és 0-05 kg:
thea. Á kávéfogyasztá's tehát 2-7-szeresére,'a theafogyasztás 12szeresére emelkedett. · 1
-- , » A-- kakaó,--' mint-- üditőszer,. a theobromimnak, -- oly
anyagnak köszönheti hatását, amely vegyileg és hatásai-ban is nagyon közel áll a coffeinhez. A kakaó azonhatásai-ban nemcsak üditőszer, hanem valóban fontos tápanyagokat is tartalmaz. E z gyakorlati szempontból azért nem j ő tekintetbe, mivel a kakaót nagyobb mennyiségben él-vezni nem lehet.
C u k o r r a l és fiiszerekkel a schokoládé-t adja, amelyet sokféleképen hamisítanak.
Az iiditőszerek e csoportjához tartoznak még a theá-hoz hasonló módon ható Páraguay-ihea, amely Délame-rikában van elterjedve, továbbá a Oocít-levelek (cocaint t a r t a l m a z ) ; ezeket az Andes-ek t á j á n h a s z n á l j á k ; a Nyu-gat- és Közép-Afrikában otthonos, gesztenyéhez hasonló kóla-dió, amely · kétannyi coffeint tartalmaz, m i n t a kávémagvak'. ·
A legfontosabb, de egyszersmind legvégzetesebb iiditőszerek a különböző pálinkák. Az • előző század hú-szas éveitől kezdve a pálinkafogyasztás rohamosan n ő ° azon országokban, amelyek burgonyát termelnek. I d e tartoznak azon pálinkaitalok, amelyeket gabonából, rizs-ből, kukoricából állítanak elő, ezek átlag 30—40,% alko-holt tartalmaznak; m i g a cognac 55, a r u m 77%-ot. A likörök erős. pálinkák, amelyekhez illatos vagy fűszeres anyagokat kevernek hozzá. Mindeme italok lényeges al-kotórésze tehát az alkohol. Y a n sokféle alkohol, amelyek-nél a savgyöknek (amyl) különös, a mérgező hatást fokozó szerepe van. .
-A z ezen italokban foglalt alkohol azon csekély
meny-nyiségtől eltekintve, amely a testből elpárolog, egyéb-ként elég és ugy hat, m i n t a többi tápanyagok. Pálinka-ivók táplálkozására jellemző, hogy ez fehérjében feltű-nően' szegény, amit az okoz, hogy a pálinka részt vesz ugyan a. tápanyagok teljes elégésében, de épen ezáltal szorítja ki más fehérjetartalmú anyagok, igy a kenyér élvezetét. Iszákosok ezért romlanak olv gyakran' le. De az alkohol hosszas élvezetének hatásai jogosulttá teszik azt a kijelentést, hogy az alkohol lassú mérgezése által milliók korai halálát okozta.
Minél koncentráltabban kerül az alkohol a szerve-zetbe, annál nagyobb veszélybe dönti azt. Ezért mond-ható a sör kevésbé veszélyesnek, mint a bor, és a bor, m i n t a pálinka. Pálinkából valaki egyszerre annyit, iha-tik meg, hogy alkoholmérgezés következtében pár óra alatt meghal. Por és sör élvezeténél ez ki van zárva.
1 liter sör kb. annyi alkoholt tartalmaz, mint y2 liter bor vagy y2 boros-pohár cognac. A bort, sört, pálinkát
— bizonyos mennyiségben előidézett izgató hatásuk miatt iszszák. Sajnos, a nép nagy tömegének állandó kísérői a nyugalom és pihenés óráiban; az esti órákat is rendesen ivás mellett töltik el.
Súlyos részegség esetei különösen pálinkaélvezet kapcsán gyakoriak; ha a pálinka-vész valamikép el volna háritható, már ez az egy jelenség — t. i. a részegség meg-szűnése — igen nagy eredményt képviselne. Az alkoho-lista az ivás folytán legelőbb is a fáradtságot küzdi le, könnyebben beszél, élénkebb lesz; a határt hamar túllépi
és fecsegés, hivalkodás, veszekedést vágy vesznek rajta erőt, m í g aztán lassan tökrészeggé nem .lesz.
Sok ember hozzászökik több-kevesebb alkoholhoz, a m i nem jelent egyebet, minthogy bizonyos adagot el-tűrnek, anélkül, hogy berúgnának tőle. Ezzel azonban még nem szűnt meg az alkohol ártalmassága, amely a testben f e j t i ki hatását. H a t az a részegség jelei nélkül is. Testet és szellemet egyaránt szétroncsol. A l i g van iszákos embernek szerve, amely meg ne betegedett volna.
• Az agyvelőben véghezvitt pusztulásról az illető erkölcsi érzékének sülyedése tanúskodik. Az iszákos első sorban kötelességeit nem teljesiti; megfeledkezik, illemről, jó erkölcsről, elhanyagolja feleségét, ' gyerme-keit, keresetének legnagyobb részét elissza. H a nincsenek-is anyagi gondjai, mégnincsenek-is pnincsenek-iszkos, elhanyagolt külsejű.
Kezdetben h a j l i k az alkoholista a n'emi kicsapongások felé, hosszabb-rövidebb idő m ú l v a azonban impotentia;
fejlődik nála k i ; eldurvul, elállatiasodik. H a valamely betegség korábban el nem ragadja, ugy delirium-tremens-nek, vagy valamely szív-, máj-, vesebaj'nak esik áldoza-tul. Az alkoholista azonban nemcsak egyedül a saj'át személyében beteg, de a gyermekeire átörökít kóros haj-lamokat ós elmebetegségeket ( L á s d : Egészségápolás könyvtára 4. kötet, Forel-Sugár: Az idegek és a szellemek egészségtana). . · . · . -Az alkohol mérgező hatásait a nép nagy tömegében nem szokták helyesen megitélni; m e r t : az alkohol mér-' gez, mikor nem is részegít. Nehezen mondhatnók meg,
hogy mely adagját lehet „mérgező"-nek tekinteni; ez sok mellékkörülménytől f ü g g ; azt azonban" mondhatjuk, hógy azok, akik á munkások szélesebb rétegeiben gyakran szoktak részegek lenni, azok^ bizonyosan mérgezett egyé-nek. A mérgezés persze nem fejlődik máról-holnapra, sokszor 5, sőt 10 év alatt sem fejlődik ki. A hatás azon-ban okvetlenül jelentkezik; mert a pálinkás üveg reggel, délben, este egyaránt élőkerül és igy megy ez évtizede-ken át! Vájjon nem elég súlyos kár, ha valaki, aki oly erőben volt, hogy 60—70 évig élhetett volna, 20 évig tartó nagy alkoholéivezet után 40 éves korában méghal!
Lassú, alattomosan 'csúszó", de biztosan ölő méreg ez!
Nem adhatunk jobb tanácsot,' minthogy félre a pálinká-val és rokonaipálinká-val! Könnyű borból és sörből igyék az ember keveset, minél kevesebbet, annál jobb; áz a'lköból erősítő hatásáról szóló népszerű tanítás csak rosszindu-lata meseszövés! Minden esetben igyekezni kell először áz alkohol megvonását vagy csökkentését megkisérleni.
Aki minden előítélettől ment,, azt fogja találni, hogy ereje és jóérzése semmit sem veszített, hanem sokat nyert.
„Borban és sörben több ember f u l meg, mint a vízben!" ' " . .
-M i n t különcködést fel kell említenünk, izgató ita-lok; aether ivását; továbbá a morphinismust, hogy mor-phiumot belsőleg és bőr alá fecskendős alakjában vesz-nek föl egyes betegek sokszor igen nag:y mennyiségben, továbbá haschisch-élvezetét és opium-szivást.
10. F E J E Z E T .