Az egyházmegyei zsinatok határozatai a kegyurasággal kapcsolatban

Az egyházmegyei zsinatok határozatai, mint láttuk az egyházi személyekkel és alkalmazottakkal kapcsolatban, egészen részletes és világos utasítást adnak munkájuk precíz elvégzéséhez. Ezek a zsinatok, az egyházi törvénykönyv egyik nagy újításának, dolgozatunk témájának, a kegyuraság megszüntetésének körében is számos rendelkezést hoznak. Mint már említettük e régi jognak a megszűnése a magyar egyház életében igen nagy érvágást eredményezett. Érthető a bizonytalanság, hogy amikor egy oldaról a kegyúri terheket bővítik, és teljesítésüket kikényszerítik, másfelől ugyanakkor szóbahozhatják-e a kegyurak előtt, hogy a terhek viselése mellett kegyúri jogaikról mondjanak le és elégedjenek meg tiszteleti jogokkal. Magyarország esetében szükségesnek és indokoltnak mutatkozott a kegyúri intézmény további fenntartása, mert azok megléte a kegyúri városok esetében az egyre több helyen létrejövő új plébániák kialakulásában nagy anyagi segítséget jelentettek az egyházmegyék számára.

Nem meglepő számunkra, hogy az 1917-es kódex hatályba lépése után majd’

negyed századdal megtartott egyházmegyei zsinati határozatok külön fejezetet szentelnek a kegyúri jogokkal kapcsolatos törvények szabályozására.

A személyes kegyúri jog nem szállhat át hitetlenre, nyilvános hitehagyókra, eretnekekre, szakadárokra, az Egyház által tiltott, titkos társulatok tagjaira, sem ítéletileg kimondott kiközösítettekre.¹⁹¹ Akkor ezek életében a kegyúri jog szünetel.¹⁹² Másokra pedig csak a püspök írásban adott beleegyezésével szállhat át¹⁹³, de ha a kegyúri jog alapját képező dolog elpusztul, vagy a kegyúri jogot gyakorló család kihal, a jog megszűnik és az utóbbi esetben még a püspöknek sincs joga azt másnak adományozni.¹⁹⁴ A dologi jogú kegyuraság az eddigi szabályok szerint átszállhat. A megüresedett plébániai javadalom rendszerinti betöltésénél a kegyurat bemutatási joga illeti meg. Ha a kegyúr kiskorú, a bemutatási jogot szülei vagy gyámja útján gyakorolja; amennyiben pedig ezek nem katolikusok, a bemutatási jog a nagykorúságig szünetel.¹⁹⁵ Főkegyúri adomány, vagy

190 Az Esztergomi Főegyházmegyei Zsinat határozatai, Esztergom 1941. 88.§.

191 CIC (1917) 1453. 1§)

192 CIC (1917) 1453. 3.§:

193 CIC (1917) 1453.2

194 CIC (1917) 1470.c 1.§. 4.n.

195 Az 1942. évi Egri Egyházmegyei Zsinat határozatai és törvényei, Eger, 1942. 147.§. 5.

kegyúri birtokok megszerzése folytán városok (községek) is nyertek kegyuraságot.

Szorosan vett városi kegyuraságon csak azt értjük, amelyet a városok a szabad királyi jelleg tartozékaként a főkegyúrtól szereztek.¹⁹⁶A városoknál a király minden egyes felszabadítási oklevélben külön megnevezi a kegyúri jogot. A szabad királyi városok később birtokszerzés és alapítás által falusi plébániák fölött is szereztek kegyuraságot, mely azonban magánkegyuraságnak tekintetett.¹⁹⁷

A kegyúr kötelességeit a Canonica Visitatio állapítja meg, vagy ha ezek hiányosak, a minisztériumok által előírt és követett gyakorlat az irányadó. A kegyurat épület fenntartási kötelezettségének a teljesítésére a kerületi esperes, az esperes által betöltött plébánián pedig a főesperes tartozik felkérni. Amennyiben a kegyúr a teljesítés elől ismételt kérelem ellenére is elzárkóznék, erről részletes jelentés teendő az egyházmegyei hatóságnak, amely az szükség szerint a közigazgatási eljárás folyamatbatétele iránt intézkedik.¹⁹⁸ Kézi és igás napszám a kegyúri építkezésnél mindig az egyházközséget terheli. Ezen kiadások a kegyúrra adóalap szerint ki nem vethetők. A kegyúr által szívességből vállalt építkezésnél a kézi és igás napszám szolgáltatása az építkezésre jogilag kötelezetteknek terhe.¹⁹⁹ Kegyurat csak a kijelölési jog illeti, a kinevezés a megyéspüspök joga. Jelölés el nem fogadásának okát a püspök nem köteles megnevezni a kegyúrnak.²⁰⁰ Ahol valamely testületet illet meg a plébános választási joga, ott e testület köteles a püspök által kijelölt három egyén közül egyet választani s ezt kinevezés végett a püspökhöz felterjeszteni.²⁰¹ Ahol a politikai községet illeti meg a kegyúri jog, a plébános jelölését célzó választásoknál csak katolikus vallású képviselő tagok szavazhatnak.²⁰²

Dologi kegyúri terhek telekkönyvi bejegyzés nélkül is átháramlanak a jogutódra.²⁰³ A kegyúr különös tiszteletet és hálát érdemel az egyházközségtől, melynek terheit önként viseli. Ezért a kegyúr bizonyos előjogokat élve, ilyenek: a templomban külön hely, egyházi körmeneteknél, ünnepélyeken elsőbbség. A ténykedő pap a kegyúrnak külön szenteltvizet, gyertyaszenteléskor gyertyát, virágvasárnap barkát nyújtson. Budapest székesfőváros kegyúri képviselőjét ünnepélyes szentmisék alatt a régi szokás szerint incenzálás is

196 Az Esztergomi Főegyházmegyei Zsinat határozatai, Esztergom 1941. 351§.

197 MIHALOVICS, E., A kegyúri jog, különös tekintettel hazánkra, Nyitra, 1897. 215

198 Az 1942. évi Egri Egyházmegyei Zsinat határozatai és törvényei, Eger, 1942. 147.§. 3.

199 Az 1934-ben Székesfehérváron tartott Egyházmegyei Zsinat határozatai, Székesfehérvár 1935. 377.szkf

200 (C.1464. 3.§)

201 CIC (1917) 1452.

202Az 1934-ben Székesfehérváron tartott Egyházmegyei Zsinat határozatai, Székesfehérvár 1935. 388.2 szkf

203 Az 1934-ben Székesfehérváron tartott Egyházmegyei Zsinat határozatai, Székesfehérvár 1935. 390. szkf

megilleti, de a főpásztoréval azonos fogadtatásban nem részesíthető.²⁰⁴ Ha családjában haláleset fordul elő, úgy érte gyászmisét mondjanak.²⁰⁵

A kegyúr kötelességeit is szabályozzák az egyházmegyei zsinatok. 1. Gondját viseli az egyházi vagyonnak. A kegyúr köteles a templomot, valamint a plébánialakot jókarban tartani, szükség esetén újjáépíteni.²⁰⁶ A templomszámadásoknál személyesen vagy meghívottja által részt vehet, a templom vagyonának kezelésébe az esperes jelenlétében bármikor betekintést szerezhet. A plébániai pénztár és számadások vizsgálatára külön számvizsgáló bizottság alakíttatik, melynek elnöke a kerületi esperes tagjai pedig a felelős számadók, a kegyúr megbízottja s két egyházközségi képviselőtestületi tag. A kegyúr megbízottjának elmaradása nem akadályozza a bizottságot eljárásban. De ily esetben az a tény, hogy a kegyúr e célból meghíva lett, igazolandó.²⁰⁷

Kegyúri épületek átalakításánál, nagyobb mérvű változtatásnál a kegyúr beleegyezése is szükséges.²⁰⁸ Mivel a kegyúr a hívekre eső terhek jelentékeny részét viseli, méltányos, hogy ugyanazon a címen kétszer ne adóztassék meg, ezért kegyúrra egyházi adó, párbér, vagy párbér váltság nem vethető ki.²⁰⁹

204 Az Esztergomi Főegyházmegyei Zsinat határozatai, Esztergom 1941. 357.§.

205 CIC (1917) 1455. I. 3.

206 Az Esztergomi Főegyházmegyei Zsinat határozatai, Esztergom 1941. 359.§.

207 Szabályzat és utasítás a plébániai vagyon kezeléséhez, a Veszprém-egyházmegyei papság részére, Veszprém, 1939. 35

208 Az 1934-ben Székesfehérváron tartott Egyházmegyei Zsinat határozatai, Székesfehérvár 1935. 395.§. szkf

209 Az 1934-ben Székesfehérváron tartott Egyházmegyei Zsinat határozatai, Székesfehérvár 1935. 396.§.