A kunszentmártoni kántorok és javadalmazásuk

Ahhoz, hogy valaki kántor legyen, milyen követelményeknek kell megfelelnie?

„Kántori álllásra pályázhatnak mindazon római katolikus vallású magyar állampolgársággal rendelkező férfiak, akik valláserkölcsi szempontból kifogás alá nem esnek és a Zeneművészeti Főiskolán szerzett egyházkarnagyi oklevelük, vagy a Budapesti Nemzeti Zenedében orgonaszakon szerzett végbizonyítványuk, vagy kántori oklevelük van. Ha a pályázó nő, igazolja egyházi házasságkötését is. Elvált csak akkor pályázhat, ha az ágytól-asztaltól való elválasztást az egyházi bíróság az asszony hibájából kimondta, vagy ha a feleség önkéntes távozásával és elválasztásával kapcsolatban a pályázó hibátlanságát az egyházmegyei főhatóság megállapította.⁴⁸³

Az egyházközség zenei életének meghatározó tagjai voltak a Mezey családból kikerülő kántorok, akik közel másfél évszázadon keresztül apáról fiúra adták ezt a tisztséget. Annak ellenére is, hogy választásuk alkalmával rajtuk kívül még jónéhányan pályáztak e feladatra.

Alapító őse, Mezei-Mezey János, 1809. augusztus 6-án Soltvadkerten született. A család 19. század végi emlékezete szerint atyja a község bírája volt. Pápán a bencés gimnáziumban hat osztályt végzett, kiképezték zenében és énekben is, azaz elvégezte a kisgimnáziumon. 1831. június 16-án a székesfehérvári egyázmegyéhez tartozó Sárszentmiklós plébánosa igazolja, hogy Mezey János praeceptorként és ludirectorként, azaz tanítóként és igazgató tanítóként, kántorként négy évig működött a településen. Útja ezután Kiskunhalasra vezet, ahol szintén kántorként működik, de csakhamar innét Kalocsára megy. Az ott eltöltött két és fél után Óbecsére kerül.⁴⁸⁴

Onnan az 1848-as forradalom idején elmenekül. ”Mi Királyi Koronai Szabadalmas Tiszán inneni kerültben kebelezett Ó Becse Mező Város Bírája és Tanácsa” Mezey János R.

Cath. Éneklő Úr itteni tizen-negyedfél évi éneklői hivataloskodása alatt valamint orgonási járatossága nem különben ritka kellemű éneklési tehettsége az egész városi lakósaink közbizodalmát megérdemelvén azt tökéletesen el is nyerte. Melyről is e rendkívüli háborús idő tekintetéből adjuk ezen bizonyító levelünket Ó Becsén September 25-én, 1848. évben.”

Ezekről a körülményekről kunszentmártoni alkalmazásának iratai közvetett úton tájékoztatnak: „O Becsének a’ gyászos emlékű forradalom következtében szétdúlása miatt

483 BERESZTÓCZY, M., Codex Cantorum, Budapest 1944. 28-31.

484 BARNA, G., A Mezey kántorcsalád és énekes könyvei a 19-20. századból, Szeged, 2009. 75.

ön hibája nélkül ottani 14 éviglenes kántorságában öszve gyűjtögetett minden vagyonától egészen meg fosztatott, ’s 7 élő gyermekei szerentsétlen nejével együtt sujtatnának.”⁴⁸⁵

1850 januárjában már biztosan Kunszentmártonban találjuk, ahol 1850. február 9-ével a szokásos pályázat mellőzésével, a forradalomban tanúsított magaviselete miatt elbocsátott Medgyesy (Megyesy) József helyére.⁴⁸⁶ Az 1848-as szabadságharc elkötelezett híve volt. Az ellene felhozott vádak között szerepelt, hogy hazafias énekeket, valamint a Szózatot énekelte a szentmisék végén, Táncsics Mihály könyveit, ezen kívül a „Vasárnapi Egyesület és a „Segítsünk egymáson!” című lapokat olvasta, röpcédulákat terjesztett a városban, mellyel felkorbácsolta a lakosok kedélyét. Azt azonban meg kell állapítanunk, hogy befolyása jelentős volt a város életére. Vezető szerepet töltött be a civil életben. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a templomtorony gömbjében elhelyezett okiraton ott van aláírása a főbíró és a jegyző neve mellett! Haynau mindazokat, akik a szabadságharcban bármilyen szerepet töltöttek is be, hivatalukból elbocsájtja. Így történik ez Medgyesy Józseffel is, akit az új kántor kinevezéséig ideiglenesen Löwenbach Miklós jászladányi kántorsegéd helyettesített, majd pedig Mezey János, aki a kántori állás elnyerésére is beadta pályázatát, akinek jelentkezését örömmel fogadta a városi elöljáróság, mert „erkölcsi magaviseletét s az éneklésben és orgonálásban ügyességét tanúsító bizonyítványokkal ellátott folyamodása fel olvastatván, mindenek előtt azon kérdés: kívánja-e a választást, vagy csőd hirdetés útján óhajtja be tölteni. Rövid itt léte alatt is eléggé kitüntetett ritka ügyességű éneklési és orgonistai tehetsége, úgy ezen gyülekezetnek, mint a népnek is több alkalmakkal nyilvánított köztetszését érdemelvén ki,”⁴⁸⁷ Mezey Jánost választották meg a város kántorának. Javadalmazása a következőkből állt: „Szabad lakon felül járul nékie készpénz: 100 vfrt., 16 kila őrletés, 60 kila búza, 45 kila árpa, 4 öl keményfa, 1 hízott sertés, 2 akó bor, 10 ittze vaj, 4 szekér széna, 4 szekér szalma, 80 font marhahús, 15 font fadgyú, 80 font só.” Stóláris díjazása pedig a következőképpen alakult: „Egy öreg halott temetéséért 1 vfrt, koporsóba kérésért 30 vfrt, mise alatti éneklésért 1 vfr, liberáért 1.30 vfrt, kis halott temetéséért 1.30 vfrt. Ezeken felül a butsuztatóért járandó díjj követelése szabad tettszésére hagyatik és az illető félleli egyezkedésétől függ, és az alapítványi misékből járandó fizetése

485 EFL Kunszentmárton, Parochiális iratok 754/1851.

486 Medgyesy József kántor magaviselete, fegyelmi vétsége elegendő okot adott arra, hogy állásából elbocsássák. Ugyanis „az, akik államellenes cselekményt követ el, ilyennek tekintendő minden cselekmény, mely a magyar álllam alkotmánya, nemzeti jellege, egysége, különállása, területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben megállapított alkalmazása, a trónöröklés rendje, az állam címere, jelvényei, vagy zászlaja ellen irányul. Továbbá valamely társadalmi osztály, nemzetiség, hitfelekezet, vagy a tulajdon, vagy szentesített törvények ellen izgat; azok hivatalukból elbocsájtandók. Vö. BERESZTÓCZY, M., Codex Cantorum, Budapest 1944. 55-59.

487 EFL Kunszentmárton, Parochiális iratok. 63/1850.

is az eddigi szokás szerint húzza. Az oskolás gyermekeket és az ifjúságot hetenként bizonyos időben és általa választandó alkalmas helyen az éneklésben tanítgatni.”⁴⁸⁸ Az iskolás gyerekek énekre tanítása, valamint a szabad stóla többször konfliktus forrása volt mind Mezey János, mind Medgyesy József kántorsága alatt. Noha ezt az egyházmegyei zsinatok szabályozták, úgy tűnik, ez alól helyenként eltérést engedtek meg maguknak a kántorok.

Az 1850. február 9-i tanácsi jegyzőkönyvi kivonatban ugyanis így említi: „Ezen állomás elnyeréséért folyamodó és a’ kántori szolgálatot több hetek óta tellyesítő egykori O Becsei kántor Mezei János”.⁴⁸⁹ Medgyesy József Kunszentmártonban maradt, s nemcsak a két kántor, hanem „pártjaik” között is növekedett az ellentét. A „város főbírája és tanácsa”

levelet írt az egri érseknek, aki azóta kiírta az új pályázatot a megüresedett kántori állásra.

Levelükben arra hivatkoznak, hogy „miként miután mi úgy vagyunk meggyőződve, hogy Ő excellentiájának a ténynek valódi állása aligha volt kellően előterjesztve: mai napon tartott gyűlésünk határozatához képest Eőkegyelmességéhez egy küldöttségünk által kívánunk járulni, amely küldöttség a dolog valódi állását felderítvén … a nem ideiglenesen, hanem állandósítva elválasztott és szerződéssel is ellátott mostani kántor Mezey Jánosnak – a forradalom közben önhibáján kívül végpusztulásra jutása… és szánandó sorsa tekintetében is – állomásáni megmaradását kegyesen megengedni és a kántori állomásra a csőd hirdetés kívánatától szokott kegyes végzésnél fogva annyival is inkább el állani méltóztasson, mivel ez csak egy újabbi zavart s a nép közt az Elöljáróság tekintéllye ellen némely rossz, ’s nyugtalan természetűek által élesztendő fondorkodást, és korteskedést idézne elő.”⁴⁹⁰ Folyamatos, éveken át tartó bosszantások és nézeteltérések után Mezey János 1852-ben lemondott a kántorságról. A városi elöljáróságnak írott levelében a következőkről számol be: „Mélyen tisztelt Városi Nemes Tanács! Felejthetetlen lévén előttem a mélyen tisztelt Nemes Tanácsnak azon engemet örök hálára kötelező szívesssége, mellyel engemet mint a forradalom dúlatai által mindenemtől megfosztott s végpusztulásra jutott számosabb neveletlen gyermekek atyját 1850-ik év elején e díszes Közösség Kántorává elválasztani s elválasztásom után közbejött rosszlelkű fondorlások ellen hatályossan fellépni, engemet oltalmazni, jó érzésében és kedvezéseiben szakadatlanul részesíteni szíveskedett, - s éppen ezért fájdalmas érzéssel ugyan, de mint egy az engemet minduntalan nyugtalanító, személyem és becsületem ellen alattomos módokon áskálódó s rossz lelkű ellenségeim

488 EFL Kunszentmárton, Parochiális iratok. 63/1850.

489 EFL Kunszentmárton, Parochiális iratok. 754/1851.

490 EFL Kunszentmárton, Parochiális iratok. 754/1851.

méltatlankodásaitól kényszerítve határoztam el magamat arra, hogy az Ó Becsei engemet még most is szerető népnek … azon szíves meghívást hogy az ellenem a Községben áskálódó … irigyeim mardosásaitól ment lehessek, elfogadjam. Vegye ezért a Nemes Tanács szokott kegyelettel azon kijelentésemet, mi szerént én mostani kántori hivatalomat csak e folyó évi october hó utoljáig vagy is ez és befejezéséig szándékozom s november hó elejével pedig a nekem nyugottabb lakást és élvezést ígérő Ó Becsei községben szándékozom folytatni kántori pályámat. Kun Szent Mártonban Július 10-én 1852.”⁴⁹¹ Ám a városi tanács „kántori pályájának községünkbe további folytatására” hívta fel,⁴⁹² marasztalni próbálta. Nem alaptalanul. Hiszen személyében „a helybeli Apát és plebánus Urnak, mint a Városi Elöljároságnak és a Nép legnagyobb és jobb érzésű részének megelégedését és köztetszését érdemelte ki, - igen sajnállanánk, ha Ön egy némely nyugtalan kedélyű irigyeinek inkább megvetést, mint figyelmet érdemlő bosszantásain s fondorkodásain megindulva, községünket illy hamar elhagyná!”⁴⁹³ Az anyagiakat, a kántori javadalmazást illetően is világos képet ad ez a marasztaló levél: „Miután a jövedelme Önnek községünkben is csak nem az Ó Becsei kántorságéhoz hasonló volna, így anyagi tekintetben a községünkben megmaradása által semmit sem veszítene.” Mezey János alapos megfontolás után Kunszentmártonban maradása mellett döntött, így viszont Óbecsén Lajos fiát tudta kántorként elhelyezni.

Mezey János 1861-ben azonan másodszor és végképp lemondott. Szeretett volna saját becsületének és jó hírének védelme érdekében tisztában lenni azzal, hogy Őt az Érseki Hatóságnál mi mindennel vádolják. Ezért, amikor lemondását a kerületi esperessel is közli, levele végén egy kérést is megfogalmaz: „…Fő Tisztelendő Esperes Urat arra a legalázatosabban felkérném, hogy az ellenem beadott vád pontokat nékem által adni szíveskedjék, hogy én azokra felelhessek.”⁴⁹⁴ Az 1850. januárjában állásából elmozdított Medgyesy József kántor tisztébe visszahelyezését óhajtó, a 48-as örökségre hivatkozó helyi csoport a politikai elnyomás gyengülésével megerősödött. Ők hosszas levélben kérték, hogy Mezey Jánost a kántori szolgálatból távolítsák el, és Medgyesy József legyen ismét a kántoruk.⁴⁹⁵ Az igen kellemetlenné vált és csillapodni nem akaró viszályok lezárásaként az egri érseket a Nagykun kerületi Kapitány tájékoztatja, 1862. szeptember 12-én: „… Csupán

491 EFL Kunszentmárton, Parochiális iratok. 1852

492 EFL Kunszentmárton, Parochiális iratok. 1862.

493 EFL Kunszentmárton, Parochiális iratok., 1852. július 10.

494 EFL Kunszentmárton, Parochiális iratok. 1861

495 „…ezennel kérjük meg Excellenciádat, hogy Mezei Jánost kántori állomásától mielőtt elmozdítatni kegyeskedjék. Azon édes remény karjai közt ringatattva, hogy … az ekkép megürült kántori állomásra Mezei elődjét Medgyesy Jósefet visza tétetni, s ez iránt a kellő intézkedést kiadni kegyeskedjék.” EFL Kunszentmárton, Parochiális iratok. 1861

azt bátorkodom Excellentiád előtt megjegyezni, hogy a keresztényi s emberbaráti szeretet szempontjából indulva ki, folyamodó Mezey Jánost vigasz nélkül hagyni nem lehet.” Majd egy megoldási lehetőséget is javasol a vitás ügy eldöntésére, hogy vajon ki is az alkalmasabb a kántori állásra, amikor ezt írja: „A kérdést legjobban megoldani s a kunszentmártoni egyházban beállott zavarokat legcszélszerűbben lecsillapítani úgy vélekedem, hogy a kántor választás Mezey és Megyesy között újra próbáltatnék meg s az ekként újból megválasztandó kántornak tétetnék kötelességévé, hogy évenként fizessen a hivatalból kimaradandó kántornak míg t.i. ez rendes fizetéssel ellátott állomást nem nyerend – kárpótlásul.”⁴⁹⁶ Hogy az ügy végre valahára lezáruljon, ezért az érsek megbízza az alesperest, hogy az ügyről pontos jelentést tegyen. A szükséges tájékozódás után ezt a hosszúra nyúlt kényes ügyet az érseki hatóság a következőképpen zárja le: „Mezey János volt kántor megkapván a várostól azon 315 forintnyi összeget, melyhez szerződése 4-ik pontja értelmében igényt formál, minden további követelésről a közönség irányában ünnepélyesen lemondott.”⁴⁹⁷Medgyesy József 1861. február 16-n folyamodott visszahelyezése iránt.

A tanács a kérést méltányolja, annak idején történt letételét „ármánykodásnak tartja.”⁴⁹⁸

A február 17-i népgyűlésen felolvasták a határozatot. Az egri érseknél elérték, hogy Medgyesy József a kántori állásba visszakerült.⁴⁹⁹ Ő volt a kántor, egészen 1872.

júniusában bekövetkezett haláláig. Medgyesy József halála után a „helybeli pártfogoság által pállyázat hirdettetett, és szeptember 11-dikére tűzettetett ki.” A pályázatot a Buda-Pesti Hivatalos Közlöny 199. számában jelentették meg. A kiírásra 12 pályázó jelentkezett.⁵⁰⁰

496 EFL Kunszentmárton, Parochiális iratok. 1862.

497 EFL Kunszentmárton, Parochiális iratok. 1862.

498 EFL, Alesperesi látogatások 586/1861. A kunszentmártoni tanács levele az egri érsekhez, 1861. február 16.

499D. a J. Kr.!

Nagyontisztelendő Plébános Úr!

Kunszentmárton városa közönségéhez intézett levelemet, mely által a Medgyesy Józsefnek a helybeli kántorságba visszahelyeztetése véglegesen megállapíttatik és megerősíttetik. Uraságoddal kellő tudomás és a visszahelyezett kántor értesítése végett az alább következő másolatban közlöm. Ngod lelkipásztori hivatásánál fogva szintén odahatni iparkodjék, hogy a város polgárai közötti jó egyetértés és bizalom mielőbb helyreálljon és megszilárduljon. Egyébiránt ájtatos emlékébe ajánlott hajlammal vagyok Uraságodnak

Egerben,1861. évi május 8-án, Szíves rokona az Úrban Máriaffy, Érs.helynök. Plébániai Levéltár, Kunszentmárton 586/1861.

500 A kántori állásra jelentkezők: 1. Bencz Márton szentesi ének és zongora tanító, 2. Erdélyi Sándor szegvári segédkántor, 3. Fölföldi Sándor szelevényi kántor és tanító, 4. Jablonszky Nándor reál tanár pesti belvárosi tanító, 5. Lazur Lajos szinérváraljai kántor, 6. Lovas János alsószentgyörgyi kántor, 7. Mezey János kaposvári kántor, 8. Péteri Ferenc csányi kántor, 9. Szabados Alajos cibakházi kántor, 10. Szilvásy Sándor tápéi kántor, 11. Trojér József helybeli kántorsegéd, 12. Andrásy János félegyházi segédkántor.

A jelöltek meghallgatása 1872. szeptember 11-én a reggeli mise után történt, s 11 óráig eltartott. A nagyszámú jelen lévő nép mellett a „műértők között Tóht István h.ü. őr és Herzán Adolf urak mint ének és zene értők” voltak meghívva.⁵⁰¹ „A kántorok próbatétele, rendesen ment végbe, azonban ámbár a választás előtti értekezleten a pártfogóság által elhatároztatott, miként törvényesen 3-at ki fognak jelölni és Nagy méltóságodnak felfogják terjeszteni, ezen felterjesztést azonban nem tették azon oknál fogva, hogy bárkit is métóztatnék Excellentiádnak megerősíteni, a nép kedéllye le nem csillapodnék.” A meghallgatást követő gyűlésen⁵⁰² ifj. Mezey Jánost végül is közfelkiáltással választották meg. Szolgálatát 1887. november 1- től kezdi meg.⁵⁰³A szükséges főpásztori megerősítést ajánlja Tóth Sándor plébános is,⁵⁰⁴ mert „a kántor megválasztása csak az egyházmegyei hatóság jóváhagyásával válik jogerőssé.”⁵⁰⁵

Az új kántor bérét az alábbiakban határozták meg: 1. szabad lakás, 2. készpénz 630 frt, 3. az alapítványi miséktől osztalék, 4. szabad stóla az eddigi gyakorlat szerint.⁵⁰⁶ Az ő kántori szolgálatának gyümölcsei mind a mai napig érezhetők az egyházközség életében. Ő volt az, aki tehetséges énekszerzőként a nép ájtatosságát előmozdítani kívánta, s ezért egy

„Istent dicsőítő Egyházi Ének Könyv” címmel ír, „mint a nép által óhajtottat, de már mint szokásossat is.” Ezt a művét egyházi jóváhagyásra terjeszti fel az érseki hatósághoz.⁵⁰⁷ A szigorú egyházzenei és teológiai bírálatot Zsaskovszky József papnöveldei lelki igazgató végzi, aki levelében a bírálatot így zárja: „A helybenhagyására nem ajánlhatnám.” Időnként szolgálatában és az ezekért várt juttatásokban előfordultak túlkapások is. Szántó József helybeli gyógyszerész, panaszt emel a plébániai hivatalnál, mert a temetés kántori díját magasnak találta. Ugyanis a kántorral 55 frt 50 krona felszámított díjban egyeztek meg.

Kitűnik, hogy nem volt megrendelve bucsuztató ének éneklése, s noha Mezey János kántor azt állítja, hogy egy külön alkalmi éneket készített, amely a szem- és fültanúk szerint el sem lett énekelve. Mindenesetre ez a probléma alkalmat adott arra, hogy a kántor díjazását a Városi Tanácsnál felülvizsgálják. Megvolt-e a joga a kántornak, „kénye-kedve szerint felszámítani a stolát, levéltárunkból a megválasztatására vonatkozó iratokat felkerestük.

501 EFL Kunszentmárton, Parochiális iratok. 467/1872.

502 „”Ezután a bíráló választmány a város udvarára híván a választó közönséget, a bizonyítványok vizsgálatát kezdette meg, azonban ezt végre nem hajthatván – két párt nyilatkozott, egyik a nagyobb Mezey Jánost ohajtotta, a másik Péteri Ferencz csányi kántort éltette, és ezek után felkiáltásokkal a többségben levő párt Mezey Jánost hangoztatván ezt választotta meg.” EFLevéltár, Kunszentmárton egyházi iratai, 1887.

503 SzML, Tanácsi Jegyzőkönyvek 480/1872.

504 EFL Alesperesi látogatások jegyzőkönyve 1521/1872.

505 BERESZTÓCZY, M., Codex Cantorum, Budapest 1944. 54.

506 EFL Kunszentmárton, Parochiális iratok. 424/1872.

507 EFL Kunszentmárton, Parochiális iratok. 1883.

Ezekből kitűnik, hogy a szabad stóla az eddigi gyakorlat szerint illeti a kántort, ennélfogva ámbár egyházjogunk szerint a kántor javadalmazásának megállapítása a patronust, jelen esetben Kunszentmárton város tanácsát és képviselőtestületét illeti meg, mindemellett most, míg Mezey János tölti be az itteni kátnori állást, a javadalmazás újabb megállapításának tárgyalásába bocsájtkozni nem kívánunk.” Az elkövetkezendő időkre pedig megállapították, hogy „meggyőződésünk, hogy a vallási szertartás teljesítése nem adhat jogot senkinek sem mások kárából illetéktelen haszon beszedésére, és a „szabad stola” alatt nem lehet határtalan összegig menő követelés jogosultságát érteni.” Az érsektől útmutatást kérnek, hogy „a főpásztori hatósága alá tartozó főegyházmegyéjében mily általános szabály áll fenn az egyes szertartások, mint például: mise, koporsókérés, temetés stb. elvégzéséért a kántor díjazására nézve. Továbbá a szabad stola korlátlan összeg felszámítására és felvételére jogosult-e a kántor. És végül: Temetések alkalmával a külön megrendelt bucsuztató készítéséért és énekléséért tetszése szerint számíthatja-e fel a kántor a díjakat?”⁵⁰⁸

Mezey János, levet írt az alespereshez, melyben rögzíti a kántorra eső stólarészek összegét, vagyis, hogy „a rendes stolának fele a kántort is megilleti gyakorlat szerint.” A búcsúztatókra vonatkozóan pedig azt írja, hogy „a temetéseknél elmondott ének szerkesztésért és elénekléséért úgy mint másoknál is 22 fr-ot számítottam mely felszámításhoz teljes jogom volt, mivel ezen szolgálatért szerződésem szerint is szabadon szedhetem a díjakat. A bucsuztatok 4 f 20 krtol alku szerint.” ⁵⁰⁹

Mezey Nepomuk János 1888. decemberében halt meg.

A városi tanács a kántori álláspályázatot a Néptanítók Lapja 1889. 90. számában tette közzé. Ebből értesült a legtöbb vidéki jelentkező, így Mezey István makói kántor is.

Az új kántorválasztást a tanács, az orgonaépítéshez alkalmazkodva,⁵¹⁰ 1889. október 1-re írta ki.⁵¹¹ A választási bizottság 80 szavazatából 48 Takács Pius ozorai kántorra esett, aki későbbb még október 25-e előtt, visszamondta a helyet. Az 1889. november 25-re újból kitűzött kántorválasztásra tizenhárman adták be anyagukat.⁵¹² Ezt a választást Mezey

508 SzML, Tanácsi jegyzőkönyvek, 100/1887.

509 Egri Főegyházmegyei Levéltár, Kunszentmárton egyházi iratai, 1887

510 A templom második, 1814-ben készült orgonája is néhány évtized múlva használhatatlanná vált. A 743/878. számú tanácsi végzés alapján összeállított templomi leltár az orgona állapotáról ezt írja: „Az orgona 22 változattal… hasznavehetetlen. Az összes változat nem használható.” Ezért határozták el 1888-ban az új, Dangl Antal által készített orgona felállítását. Vö: JÓZSA, L., Isten hajléka az emberek között, Szeged 2009.

208.

511 EFL Kunszentmárton, Parochiális iratai, 1889.

512 Név szerint: Balga István napkori kántor, Brozik Pál szentendrei kántor, Bugyát Ignác alsónémedi kántor, Seres János sámsoni kántor, Felföldi György nagyváradi kántor, Mezey István makói kántor, Mánoki István ceglédi kántorsegéd, Szulányi Ignác jankováczi kántor, Pintér Miklós halasi kántor, Skultéti Bertalan jászapáti

István, makói kántor – az elhunyt Mezey Nepomuk János öccse -, 47 szavazattal nyerte meg.⁵¹³ Működése alatt folytatódtak a viták a stóladíjakkal kapcsolatban. 1908-ban fizetésének emelését kéri 1260 koronáról 1800 koronára. „Az elöljáróság javasolja, hogy tekintettel a kántornak 12 élő gyermekére, tekintettel a drága megélhetési viszonyokra, tekintettel arra, hogy a stolajövedelme Kuncsorba, Mesterszállás és a görgetegi telepitéssel nagyon megcsökkent, személyi pótlék czimén fizetése emeltessék fel 1260 koronáról 1600 koronára, vagyis 340 koronával 1909. évi január 1-től kezdődőleg.”⁵¹⁴

1910-ben kéri a képviselőtestületet, hogy a „kántorális laknál” szoba építése iránt érdeklődjön és egy segédkántori állás szervezésére bírja a testületet. Ezt azonban azzal

1910-ben kéri a képviselőtestületet, hogy a „kántorális laknál” szoba építése iránt érdeklődjön és egy segédkántori állás szervezésére bírja a testületet. Ezt azonban azzal