5 2 KÜLFÖLDI SZEMLE.
nyesül bennük. Ezekből a novellákból látni, hogy az író igazán ere-jének teljességében halt meg, utolsó novellái között vannak olyanok,
melyek egész munkásságának legislegjava közé sorakoznak s a többi is mind azon a maga3 művészi színvonalon áll, melyre éppen Mikszáth emelte novellánkat. Meglátszik a novellagyüjteményen az az érdeklő-dés, mellyel Mikszáth utolsó idejében a magyar mult és főleg a Rákóczi-kor felé fordult. A kötet négy darabja van ebből a korból véve, a többi a magyar falusi élet képeit rajzolja azzal az utolérhetetlen varázzsal, mely Mikszáth műveit feledhetetlenekké teszi. A pompás kötet végén van Mikszáth Az amerikai menyecske című regényének töredéke. Ez az a híres közjogi regény, mellyel élete legvégén fog-lalkozott és amelyben bonyolódott közjogi viszonyainkat akarta szem-léltetni. Az a töredék, amely a műből elkészült, megmutatja, mekkora, veszteség irodalmunkra, hogy ez a sajátságos, egészen eredeti kon-cepciójú regény nem készülhetett el. A könyvet szép, elegáns kiállí-tásban a Franklin-Társulat adta k i ; ára 5 korona.
*
Maeterlinck a Magyar Könyvtár-ban. A világhírű belga drámaíró nevét most a Nobel-díj tette aktuálissá s éppen erre az alkalomra jelent meg egyik legfinomabb és legművészibb munkája, az Interieur, hangulatos párbeszédes jelenetek gyűjteménye Rózsa Géza magyar fordításában. A füzet annál érdekesebb, mert az előszót Maeterlinck neje, Georgctte Leblanc írta hozzá. A füzet Radó Antal kitűnő vállalatában, a 'Magyar Könyvtárs-ban jelent meg a Lampel R.
(Wodianer F. és Fiai) cég kiadásában, ára 30 llér.
K Ü L F Ö L D I S Z E M L E .
Minden tanaimányi szaknak — deparment — külön igazgatója van, aki a szakjában kívánatos tantervi változtatások iránt javaslatot tehe-és aki vezeti a maga tárgyát tanító többi tanárokat. Gondoskodásá-nak főleg az új tanerőkre kell kiterjeszkednie. Megmagyarázza nekik az iskola tantervét és óráik sűrű látogatásával győződik meg arról, hogy a tantervet lelkiismeretesen meg is valósítják-e. Ha az új tanár-nak még kevés a gyakorlata, tanácsokat ad neki a tanítás vezetésére vonatkozólag. Legalább havonkint egyszer aztán az egy tárgyat taní-tók összejönnek az illető tanulmányszakra vonatkozó kérdések meg-beszélése céljából.
A tanulmányi igazgatónak tudomást kell szerezni minden pe-dagógiai reformról és törekvésről, hogy iskolájában ép oly jól tanítsák az ő tárgyát, mint bárhol másutt. Evégből részt kell vennie a kü-lönböző tanáregyesületek gyűlésein, hogy ott iskoláját képviselje.
Mindezekért a rendes tanári fizetésnél jóval nagyobb díjazásban van része és tanítási kötelezettsége is csak kb. 8/s része a rendes kötele-zettségnek. Viszont ahhoz, hogy ilyen állásba jusson valaki, abboz hosszabb-rövidebb tanári gyakorlatot kívánnak, amely után megfelelő vizsgálatot kell tennie. Hasonló feltételek mellett nők is lehetnek kö-zépfokú leányiskolák tanulmányi igazgatói. (La Revue de l'Enseig-nement des Sciences No. 48.).
*
A térkép az iskolában.
Nem új dolog, hogy a földrajz tanításában szerepet kap a térkép, nemcsak abban a formában, hogy a tanuló előtt áll a föld valamely részének térképe, amikor annak a föld-darabnak földrajzi jellemvonásaival, jelenségeivel kell megis-merkednie. Régóta igyekeznek a tanulót is térképek rajzolásába bele-vonni. Ez a térképrajzolás eleinte bizony csak lelketlen másolás volt, amelynek alig volt más feladata, mint hogy az emlékezetbe vésést támogassa. Az utóbbi évtizedekben a forgalom és közlekedés rohamos fejlődése a földrajz iránt fokozottabb érdeklődóst keltett és úgyszól-ván minden művelt embernek szükségletévé vált, hogy a térképeken el tudjon igazodni. A térképrajzolás és térképolvasás az iskolában is kezdett egészségesebb mederbe terelődni, úgyhogy a tanulók nagy kedvvel űzik ott, ahol kellő vezetésben van részük. A haladás első lépése volt nyomtatott térképvázlatok alkalmazása. Eranciaországban azonban újabb haladást lehet észlelni, amint I.-Mc. Tourneur a Revue Universitaire 6—8. számaiban írja. A nyomtatott térképvázlat úgyis csak nagyon kevés célra használható, mert léptéke, vetítésmódja, fokhálózata természetesen csak egyféle lehet. Már pedig minden kar-tográfiái feladat megkívánja, hogy ezeket az elemeket a különöscél-5 4 KÜLFÖLDI SZEMLE.
nak megfelelően előre megválasszuk. Ez a cél valami földrajzi tény kifejezése, probléma felállítása, vagy állítás bebizonyítása.
Nincsen olyan földrajzi tény, amelyet könnyű lenne kifejezni, ha elemzés és indnkciokutatás járni hozzá; a térképrajzolás finom eljárások kiválogatását és alkalmazását kívánja, de ezen eljárások és szimbolikus jelek oly nagyszámúak és oly könnyen hozzáférhetők, hogy az iskolai térképrajzolást nagyon meg lehet könnyíteni. A tér-képrajzolás nemcsak a régi követelményeket elégíti ki ilyen alakjá-ban, hanem amellett nagy a nevelő hatása és rendkívüli mórtékben hozzájárul a földrajz megértéséhez és megkedveléséhez.
Különösen jó hatást vár Tourneur a térképrajzolástól, ha azt a módszert alkalmazza, hogy ugyanazon földrajzi kérdéshez a tér-képrajzolási feladatok egész sorát fűzi, amelyek közül minden tanuló maga választjá ki a neki megfelelőt és azt oldja meg. A magaválasz-totta tárgyon nagy kedvvel dolgoznak a gyermekek, ez növeb önbi-zalmukat és sok dolgot megértenek, amire nem kerülhetett volna sor, ha mindenki egy feladatot oldana meg. A tanár nem irányítja, csak támogatja munkájukat, közben pedig alkalma nyílik arra, hogy alaposan megismerje tanítványat, amint a tanítványokat is az ilyen munka tanítja önismeretre.
A térképrajzolásból természetesen legközvetlenebbül a föld-rajzra és a földrajzi oktatásra háramlanak előnyök, de a földrajz központi helyzetéből és sokszoros kapcsolataiból következőleg támogatást nyer-nek a természettudományok és a nevelés általában is. A tudomány-nak vagy nevelésnek minden ténye, elmélete, módszere, a mely a földi környezettel való kapcsolat elvét tartalmazza, kartografiailag leírható. Tourneur pl. részletesen kimutatja, minő kapcsolatai van-nak a térképrajzolásvan-nak a matematikával.
*
A. francia leányok középiskolája.
A középfokú leány;oktatás nagyon nem elégíti ki azokat a franciákat, akik komolyan gondolkoznak a kérdésen és a legtöbb bajokat a Revue Universitaire októberi füzetében foglalja össze Crouzet asszony. Amikor a leányok középiskoláját szervezték, nemcsak arra vigyáztak, hogy tudományos színvonala jóval alatta maradjon a fiúk középiskolájánál, hanem, mintegy teljesen érdektelenitették. Tanítószemélyzetet nem kaptak megfelelőt, hanem ideiglenesen berendezték az iskolát úgy, ahogy lehetett. Azóta 30 év telt el ós még mindig az az ideiglenes állapot áll fenn. Milyen változtatások lennének szükségesek már most ? Elő-ször is ezt a gyakorlatiasnak tervezett iskolát még gyakorlatiasabbá, nőiesebbé kellene tenni: főzőház tartási tanfolyamot kell berendezni
és a gyermekápolást rendszeresen tanítani. Hiányzik azonkívül en-nek az iskolának a hasznossági értékelése, mert végbizonyítványa jó-formán semmire sem képesít. De különösen abban az irányban hang-zik igen sok kívánság, hogy a leányiskola tanításanyaga és módszere közeledjék a fiúiskolákéhoz. Kedvezett ennek a kiegyenlítő törekvés-nek a latin nyelvtörekvés-nek a leányiskolába való bevezetése és az előkészí-tés az érettségire. Nem ártana a közeledés szempontjából az évfo-lyamok számát is egyenlővé tenni a két iskolában (7). A személyzet-nek két főkívánsága van. A kevésbé fontos az, hogy a leányiskolák tanárai csak nők lehessenek ezentúl, hiszen férfiak csak azért kerül-tek leányiskolákba, mert nem volt elég megfelelően képzett nő. Ma már semmi akadálya sincs e kívánság teljesítésének. Sokkal fontosabb azonban, hogy a nő-tanárok szolgálati szabályzatát a fiúiskolák taná-raiéhoz hasonló módon alkossák meg. E téren a bíztató kezdetén már túl vannak, úgyhogy lehet remélni a helyes folytatást. Ép ez év augusztusában adta ki pl. a minisztérium a nő-tanárok új vizsgálati szabályzatát a sévres-i École Normalera vonatkozólag.
*
I s k o l a i d o l g o z a t é s p o n y v a i r o d a l o m . Egy német könyv írta címéül ezt az összeállítást. Abból az elvből indul ki és ez vonul rajta végig, hogy ne kívánjunk a tanulóktól olyan dolgozatokat, ame-lyek nem saját élményeiken alapszanak. Az eddigi, szokás szerint, — amely ezt az elvet nem ismeri — a ponyvairodalommal három tu-lajdonságban megegyező dolgozatokat Írattak. Ezek a dolgozatok ugyanis a dolgokat mesterségesen és sokszor szokatlan módon stili-zálják, olyan dolgokról szólnak, amelyeket a legtöbb esetben az író nem ismer alaposan és végül, hogy régi formákat alkalmaz a helyett, hogy az életből,'saját élményeiből alakítana. Eduárd Spranger vál-lalkozik arra a Padagogisches Arcldv 5. számában, hogy kimutassa a szerzőkről, hogy nem helyes nyomokon járnak, mindamellett, hogy kiindulásuk helyes és sokszor találják fején a szöget. Nem szabad azt várnunk, hogy a gyermek az anyanyelvi dolgozatban írói saját-ságokat fog elárulni, hiszen ez is olyan egyszerű feladat rá nézve, mint egy számpélda megfejtése. Az iskola nem is az a hely, ahol a gyermekben szunnyadó erők kifejlődését tétlenül lessük. Nem stílus-művészeket nevelünk, hanem megtanítjuk növendékeinket bizonyos feladatok megoldására, és ez a dolgozatnak igazi célja. Azt sem vár-hatjuk meg, míg a gyermekben magától kifejlődik a szigorúan logikai gondolkodásmód, hanem keresnünk kell az alkalmat és módot ezen fejlődés előidézésére. A dolgozat nemcsak stilisztikai gyakorlat, ha-nem a gondolkodás gyakorlása is legyen.
5 6 KÜLFÖLDI SZAKLAPOK. 56
Legyen a dolgozat a tanalókhoz intézett kérdés, amely ilyen korú gyermekek érdeklődésére számíthat, de ne kívánjunk olyasmit, hogy éretlen ésszel bölcselkedjenek meg nem értett dolgokról. Sohase bagyjnk el a tanulók saját szemléletének szilárd talaját, ahol csak erre mód van, de nagyon* téves volna kizárólag a tanulónak az isko-lán kívül szerzett saját élményeitől várni valami értékeset, hiszen nemcsak a gyermeknek nagyon kevés olyan tapasztalata van, amely nyelvkifejezés után kívánkozik, hanem mi felnőttek sem nagyon tud-nánk mindennapi élményeink között sok feljegyzésre méltó dolgot találni. Ép o l y téves azt hinni, hogy az ismeretszerzés útja csak in-ductiv lehet és a dolgozatnak ezt kell követnie.