180 KÜLFÖLDI SZEMLE. 180
való hajlandóság ma az emberiség öröklött kincse, hogy az altraisz-tikus hajlamot ép úgy eló're fel kell tételeznünk, mint az önzőt, hogy az altruisztikos érzelmek egész seregét a nemi ösztönből levezetni lehetetlenség és hogy ahol hiányzanak az altruisztikus hajlamok, ott lehetetlen az önzést altraizmussá alakítani, legfeljebb külsőleg veheti magára az altruizmus képét.
¥
amelyek felismerése nagy örömet okozott nekik és nagyon gyorsította haladásukat. Az olvasásnál fokozatosan haladtak előre, mindig figye-lemmel a szavak jelentésére és a hangok szerepére, evvel előkészítve a helyesírást is. A mozgatható betűk közt voltak a számjegyek is, úgy hogy a tizes rendszerű számírás megtanulása után a számolvasás-ban gyorsan baladtak és könnyen megtanulták az alapműveleteket is szűkebb körben.
így, ebben a beszámolóban olvasva, nagyon kevés eredetiséget látunk a Montessori-módszerben. Az egyáltalán nem ú j elv, bogy a tanító ne előadást tartson, h a n e m tanítson. A tanításban pedig vezető-gondolata az legyen, bogy csak az olyan ismeret maradandó és ter-mékeny, amelyet a tanuló a maga munkájával szerzett. Úgy látszik, ettől az elvtől a tényleges tanítás még nagyon messze van, azért van szükség arra, bogy új nevek alatt kerüljön szóba.
K Ü L F Ö L D I SZAKLAPOK.
Z e i t s c h r i f t f ü r P h i l o s o p h i e u n d P á d a g o g i k . Herausgegeben von 0. Ilügel, K. Tust u. W.Rein, Langensalza, 1911/1912. XIX. Jahrgang.
Ötödik füzet (február): Dr. R. Bürger, Társadalomtudományi preludiumok a munka iskolájához. — A dolgozat vitája. — W. Rein, Még egyszer az írásbeli dolgozat. — C. Ziegler, Pedagógiai szemle az újkor és jelen szépirodalmában. III. — A. Böhm, Sok a jóból. — E. Scholz, Új -tanítási módszer.
+
A r c h i v f ü r d i e g e s a m t e P s y c h o l o g i e . Unter Mitwirkung heraus-gegeben von E. Meumann und W. Wirth. Leipzig, 1911. XXII. Band.
E l s ő f ü z e t : Johannes Paulsen, Vizsgálatok Th. Ziehen pszicho-fiziológiai ismeretelméletére vonatkozólag. Első rész. — Theodor Elsen-hans, A képzelet elmélete. — C: A. Willis und F. M. Úrban, Adalékok a súlyérzetek körében felmerülő pszichometrikus működések ismeretéhez. — Meyer, Javaslatok «Kézi lőfegyverrel való lövéskor végbemenő lelki jelen-ségek kísérleti elemzése® című értekezésemmel kapcsolatban. — F. Kiesow, E. H. "Weber és Szabadföldi M. kísérleteiről, amelyek szerint valamely bőrfelületen fekvő egyenlő nagyságú tárgyakat nem érezzük egyenlő súlyúaknak, ha hőmérsékleteik közt bizonyos különbségek vannak. — M.
Ponzo, Készülék a bőrérzetek lokalizálásánál elkövetett hibáknak és ezek irányainak meghatározására (Dermolokalimeter). — Ludwig Klages, Jel-lemtan.
Második és harmadik f ü z e t : A. Messer, Husserl jelenségtana a lélektanhoz való viszonyában. — Arthur Kronfeld, Freud lélektani elmé-leteiről és hasonló nézetekről. — Ralph Pettow, A transvestia lélektaná-hoz. — Eugenio Rignans, A figyelemről. I. és H. rész. — Walther
1 8 2 KÜLFÖLDI SZAKLAPOK. 182
Moede, Emlékezet a lélektanban, szervezettanban és élettanban. — M.
Ponzo, Egy új körzőről, a test bőrének szimultán térküszöbeinek meg-határozására. — Liana Hildebrand v. Renauld, Egy közmondás lélek-tanához..
*
P á d a g o g i s c h e S t u d i e n . Herausgegeben von Schulrat Dr. M. Schilling, XXXI. Jahrgang. Dresden-Blasewitz, 1910.
Ötödik f ü z e t : 0. Lippelt, Nerwon pszichomonisztikus világné-zete. Prof. • Dr. Tesch, Jahn mint nevelő (befejező közlemény). — Peter
Zillig, Alkoholizmus és iskola (befejező közlemény). — Paul Eggert, Hil-debrand Rudolf érdemei a német oktatás és az e körben felmerült reform-törekvések terén (befejező .közlemény). — Dr. Pudor, Német ifjúsági művek.
H a t o d i k f ü z e t : Prof. Dr. C. Fremke, Goethe és a vallásoktatás reformja. — Dr. Paul Zinck, A népismeret jelentősége az oktatás és nevelés szempontjából. — Dr. Ludwig Grimm, Az amerikai iskolaügy-höz. — Wittig, A munka iskolája (befejező közlemény).
X X n i . Jahrgang, Dresden-Blasewitz, 1912.
E l s ő f ü z e t : Marx Lobsien, Az elfáradásra vonatkozó kutatás új világításban. — Dr. Paul Dietering, Herbart és a modernek. —. Dr. M.
Schilling, Ifjúság-gondozás és az iskola. — K. Kubbe, A gyakorlati böl-csészet jelentősége a pedagógia szempontjából. — Dr. R. Staude, Jézus élete.
*
Z e i t s c h r i f t f ü r K i n d e r f o r s c h u n g , mit besonderer Berücksichtigung der pffidagogischen Pathologie. Im Yerein mit Dr. G. Anton und Dr. E Martinak herausgegeben von J. Trüper u. Chr. Ufer, Langensalza-Wien 1911—12. XVII. Jahrgang. .
N e g y e d i k füzet (január): Marx Lobsien, Az antikeuotoxin befo-lyása a munka görbéjének főösszetevőire (első közlemény).— Martha Sil-ber, Mit mond és gondol a baba ? (második közlemény). — Alunn Schenk, Gondoskodás a gyengeelméjűekről az ászakamerikai Egyesült-Államokban (befejező közlemény). — Dr. Th. Heller, Gyermekrabszolgák Európában.—
Dr. Heinrich Pudor, Egy amerikai vidéki nevelőintézet (Landerziehungs-heim). — Max Döring, A japán tanuló lélektanához. — Trüper, Egyetem . és népművelés.
*
. N e u e B a l m e n . Herausgegeben von Feodor Lindemann und Rudolf . Sc/udze. XXIII. Jahrgang Leipzig, 1911—12.
Ötödik füzet (február): Max Döring, Az állatlélektan újabb mód-szerei. — C. H. Müller, Erkölcsi vagy vallásoktatás. — Widmann, Egy kisegítőiskola felső fokozatú tanulóinak természetrajzi megfigyelés és munkásság alapján irt dolgozatai.' — Frenkel, A szövés. — H. Löbmann, Zenepedagógiai
- * .
Z e i l s c h r i f t f ü r J u g e n d w o h l f a h r t , J u g e n d b i l d u n g , J u g e n d -k ú n d e . D e r S a e m a n n . Herausgegeben im Auftrage der deutschen Zentrale für Jugendfürsorge Berlin und der Lehrervereinigung für die Pflege der künstlerisehen Bildung Hamburg. II. Jahrgang. Berlin-Leip-zig, 1911.
Tizenegyedik füzet (november): Edmund Neuendorff, Egy intő szó. — Wüterich, A tanoncotthon. — Alfréd Gráf, Iskolás évek (befe-jező közlemény). — Ernst Schultze, Egy amerikai gyermekbíró szenve-dései és örömei. — Fritz von Borstel, Néptanító és egyetem. — K. Schir-macher, Hogy értékeli Franciaország a német nevelést ? — H. Th. Matth.
Meyer, Iskolai egészségügy (első közlemény). — Richárd Horn, Porosz községi árvaszék felügyeleti joga a bevándorló kiskorú külföldieken vagy külföldieknek ott született törvénytelen gyermekein.
Tizenkettedik füzet (december): Helene Hammer-Jebens, Szülők és gyermekek. — Alix Westerkamp, A női nem pályaválasztása. — Hein-rich Pudor, F. W. Dörpfeld mint nevelő. — Bora Polligkeit, A fogház molochja. — II. Lindenau, Az ifjúságról való gondoskodás, mint az állam-tudomány disciplinája. — H. Th. Matth. Meyer, Iskolai egészségügy (be-fejező közlemény). — Wilhelm Block, A menedékbelyi nevelés Brandenburg-ban. — Frida Duensing, Angol rendszer fiatalkorú bűnösök javítására.
*
N e u e J a h r b ü c h e r f ü r d a s k l a s s i s c h e A l t e r t u m , G e s c h i c h t e u n d D e u t s c h e L i t e r a t u r u n d f ü r P a d a g o g i k . Herausgegeben von Johannes Mberg und Paul Cauer. XY. Jahrgang. XXX. Band.
Teubner 1912.
E l s ő füzet (január): Dr. Julius Ziehen, Népnevelés és iskolai reform. — Prof. Dr. Paul Cauer, Nem kellenek «Külön iskolák tehetsé-ges gyermekek számára!® —• Prof. Dr. Adolf Fritsch, A porosz minisz-teri rendelet az írásbeli dolgozatok ellen. — Prof. Dr. Nath, A meráni javaslatok a jelenkor általános pedagógiai kérdéseihez való viszonyukban
*
F r a u e n b i l d u n g . Zeitschrift für die gesamten Interessen des weiblicben Unterrichtswesens. Herausgegeben von Prof. Dr. J. Wychgram. Leipzig
und Berlin, 1911. X. Jahrgang.
Tizenkettedik füzet (december): Dr. Brunner, A görög történe-lem tanítása a líceum harmadik osztályában. — Frnst Keller, Tanítóképző intézeti növendékeink dolgozásmódja. —• Elise von Keudell, Tanárvizsgá-latot tett nők.
*
M o n a t s c b r i í t f ü r h ö h e r e S c h u l e n . Herausgegeben unter Mitwirkung von Dr. R. Köpke und Dr. A. Matthias. Berlin, 1912. XI. Jahrgang.
E l s ő füzet (január) : Dr. A. Matthias, Tíz év. — Dr. Jonas Cohn, A saját iskolázás ideje a felnőtt Ítéletében. — Prof. Dr. Lothar Koch, Egy anti-Ostwald. — Prof. Dr. Róbert Eule, Szélesebb és szűkebb keretek az
1 8 4 KÜLFÖLDI SZAKLAPOK. 184
iskolai dolgozat részére. — Prof. H. Wickenhagen, Az új és régi iskola Dr. Horsch prof. szerint. — Prof. Dr. Herm Gilow, Egy berlini iskolai férfiú. — K. Koppin, A szóbeli érettségi vizsgálat nyilvánossága.
*
Z e i t s c h r i f t f ü r d a s R e a l s c h u l w e s e n . Herausgegeben und redigiert von Emánuel Czuber, Adolf Bechtel und Moritz Glöser. Wien, 1911.
XXXVI. Jahrgang.
Tizenkettedik f ü z e t (december): I. Resch, Test és lélek az ifjú-ság képzésében (befejező közlemény).
XXXVn. Jahrgang. Wien, 1912.
E l s ő füzet (január) : Richárd Suppantschitsch, A mennyiségtan tanárainak és a mérnököknek képzése Franciaországban. — Angol javaslatok a különböző nyelvek nyelvtani terminológiájának egyszerűsítésére és egy-ségesítésére.
*
P a d a g o g i s c h e Blátter. Zeitschrift für Lehrerbildung und Schulauf-sicht. Begründet durch Kari Kehr. Unter Mifrwirkung herausgegeben von Kari Muthesius. XLI. Jahrgang. Gotha, 1912.
E l s ő f ü z e t : Dr. Gertrúd Báumer, A tanítónők helyzete a tanítók tudományos továbbképzésével szemben. — H. Bohnstedt, Tanítónőképző intézet és kisváros. — Knapp, A württembergi népiskolák és középiskolák felügyelete. — Fach, A tanítóképzői oktatás tipikus anyagainak tipikus tárgyalása. — Dr. Rauh, Tanfelügyelő és állami ügyész. — Prof. Dr.
Porger, Olvasószóba a tanítóképző intézetekben. —• A pedagógia a főisko-lán. — A szász tanítóképzés új szabályzata. — Dr. Witzmann, Tanítónő-képzés szász Góthában.
*
R e v u e i u t e r n a t i o n a l e d e i ' E n s e i g n e m e i i t publiée par la Société de l'Enseignement Supérieur. Kédacteur en chef: Francois Picavet.
Paris, 1912. XXXH. Année. Vol. LIX.
E l s ő szám (január): Frédéric Macler, Az örmény tanszék az Ecole Spéciale des Langues Orientales Vivantes-on. — Camille Sée, A nőneve-lésről. — Salomon, A IV. Henrik liceum és a régi Szt. Genovéva apát-ság. — Charles Adam, Évmegnyitó beszéd. — L. Clédat, A latin nyelv kiejtése.
*
R e v u e U n i v e r s i t a i r e . Education—Enseignement—Administration etc.
Secrótaire général: Gustave Reynier, Paris. 1911. XX. Année.
Tizedik s z á m : Albert Cahen, Jelentés a középfokú leányiskolák irodalom-szakos tanárainak 1911. évi versenyvizsgálatáról. — E. Brucker, A pozitív módszer az elemi és középfokú iskolában. — A természettudo-mányok. — Émüe Cannac, Az angol iskolák erkölcsi nevelése és fegyel-mezése. — A. Ioal, Hogy tanulnak meg ifjú filozófusaink gondolkodni. — Paul Crouzet, A pedagógiai élet (befejező közlemény). — Jeanne P. Crouzet-Ben Aben, Középfokú leányoktatási értesítő.
*
R e v u e P é d a g o g i q u e . Publication Mensuelle. Paris 1912.Nouvelle série.
Tome LVI1I.
E l s ő szám (január): A. Gilles, A nantesi kongresszus. — Alfréd Moulet, A nemzetközi közegészségügyi kiállítás Drezdában. — Floris Delattre, Dickens századik születésnapja.
*
L a R e v u e d e r E n s e i g n e m e n t d e s S c i e n c e s . V. Année. Paris 1911 (Évenkint tíz füzetben jelenik meg.)
Tizedik s z á m (december): G. Fontené, Az osztás két szem-pontja. — A. Sainte-Lagué, A grafikus szerkesztések. — E. Brucker, A pozitív módszer a természettudományi oktatásban.
*
T h e A m e r i c a n J o u r n a l oí P s y c h o l o g y . Edited by G. Stanley Hall, Edmund Clark Sanford, Edward Bradford Titchener, John Wallaee Baird. Vol. XXIII. Albany-Worcester, 1912.
(Negyedévenkint jelenik meg.)
E l s ő s z á m (január): Barbara Elisabeth Roethlein, A nyomdabetűk különböző alakjainak relatív olvashatósága. — E. B. Titchener, New-Britanniea lélektana. — Edmund C. Sanford, A különböző érzékszervek szerepe a szellemi életben. — Ftederic Lymann Wells, A gyakorlat viszonya az egyéni különbözőségekhez. — H. L. Hollingworth, A coffein alkaloid befolyása az alvás tartamára és minőségére. — M. Valerie Atherton és M. F. Washburn, Az akadályozó asszociációk módszerével tanulmá-nyozott közvetett asszociációk. — Mary W. Chapin ós M.. F. Washburn, Az «értelem» fogalmát képviselő képzetek tanulmányozása. — J. S. van Teslaar, A lélekelemzés újabb irodalma.
*
T h e P e d a g o g i c a l S e m i n a r y . An International Becord of Educational Literature Institutions and Progress. Edited by G. Stanley Hall with tbe assistance of William H. Burnham. Vol. XIX. Worcester, Mass. 1911.
(Negyedévenkint jelen meg).
N e g y e d i k s z á m (december): Edmund S. Conklin, A college eti-kájának pedagógiája. — W. H. Holmes, A népiskolai tanulók csoportosí-tásának rendszerei. — A. G. Steele, A tanítók gyakorlása az osztályozás-ban. — I heodate L. Smith, Dr. Maria Montessori és gyermekházai. — Sámuel P. Capen, A college tanításának felügyelete. — Paul R. Rado-savljevich, A pedagógia, mint tudomány.
*
T h e S c h o o l R e v i e w . A Journal of Seoondary Education. Edited by Tbe Faculty of tbe School of Education of tbe University of Chicago.
Willard C. Gore, Managing Editor. XX. Volume. Chicago, 1911.
Tizedik szám (december): William Gardner Hale, A humanisz-tikus tanulmányok gyakorlati értéke. — Freeman E. Lurton, Egy közép-iskolai osztály tagolása. — Benjámin C. Gruenberg, A gyermekjóléti kér-dés némely szempontjai a newyorki középiskolákban. — Frank A. Manny, A kormányzás bizottsági alakja és a népiskolai rendszer.