Az alkotmányos identitás fogalmának természete és tartalma

Fontos, hogy jogi, ideológiai és szociológiai vetülete is van az identitásnak. Szociológiai antropológiai megközelítés függ az adott individuum akaratától.¹⁵⁸ A politika döntése, hogy melyik identitáselemet tekinti hangsúlyosnak. Ennek mindig van valamilyen célja: univer-zalista, individualista irányzat támogatása. A közösségi kohézió felbomlásának kihatása van a csoportra. Sokáig hittük, hogy a Szent Korona tanra épülő alkotmányos identitás erősebb, mint a nyelvi, kulturális, de valójában kiderült, hogy nem.¹⁵⁹

Az identitás-kérdés sokáig nem foglalkoztatta a jogászokat. Jelentős distinkció, hogy a nemzeti identitás és az alkotmányos identitás nem feltétlenül ugyanaz. Sőt alapvetően eltérő természetű fogalmakról van szó,¹⁶⁰ ugyanakkor a két fogalom egzakt tartalma tisztázatlan.¹⁶¹ 2.1. A történeti alkotmány vívmányai

Az Alkotmánybíróság a történeti alkotmány vívmányait – hivatkozott alaphatározatában – összekötötte az alkotmányos önazonosság fogalmával. E fogalmi összekapcsolást pedig az alkotmányozó szövegszerűen is beemelte az Alaptörvény preambulumába, annak 7. módo-sításával, ennek megfelelően pedig rögzíthető, hogy Magyarország alkotmányos önazonos-sága a történeti alkotmányban gyökeredzik. Egyébiránt e 7. módosítás expressis verbis az

157 Vö. koltay András: Az új média és a szólásszabadság, A nyilvánosság alkotmányos alapjainak újragondolása.

Wolters Kluwer, Budapest, 2019, kül. 63-66., ill. t^örök Bernát: Szabadon szólni, demokráciában: A szólásszabad-ság magyar doktrínája az amerikai jogirodalom tükrében, Budapest, HVG-ORAC, 2018, 184.

158 V^arGa Zs. András: A nemzeti alkotmánybíróságok viszonya az identitás kérdéséhez (Nemzeti identitás –

alkot-mányos identitás. Az identitás-vita újabb fejleményei c. konferencia, Budapest, 2018. december 3.) https://ajk.kre.

hu/index.php/oktatas/kepzeseink/2-uncategorised/1104-nemzeti-identitas-alkotmanyos-identitas-az-identitas-vi-ta-ujabb-fejlemenyei.html

159 Uo.

160 ld. l^ukácSi Dániel Csaba: Az alkotmányos identitás (2018) 2 KRE-DIT http://www.kre-dit.hu/tanulmanyok/

lukacsi-daniel-csaba-az-alkotmanyos-identitas/

161 trócSányi László: Alkotmányos identitás és európai integráció. In: Pál József és Vajda Zoltán (szerk.), Szegedi Egyetemi Tudástár 7., Szegedi Egyetemi Kiadó, 2014, 70.

alkotmányos kötelezettséggé tette az alkotmányos identitás – és a keresztény kultúra védel-mét – az állam minden szerve számára. Ebből kifolyólag az Alkotmánybíróságnak immár elvben fel kell lépnie az alkotmányos identitás védelmében az eljárásai során, ugyanakkor kérdés, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörei alapján rendelkezésre állnak-e az ehhez szük-séges hatékony jogi eszközök.

Hazánk Alaptörvénye tehát saját értelmezési hátterének deklarálja történeti alkotmá-nyunk vívmányait. Rendkívüli fontossága lesz ennek a magyar jogalkalmazásban a közeli években. Az említett vívmányok és az alkotmányos identitás között igen szoros összefüggés mutatható ki.

A történeti alkotmány – az angolszász párhuzamos fejlődést nem elfeledve – magyar sajá-tosság, már a középkortól kezdődően. Ami igazán megszívlelendő hagyatéka e gondolatkör-nek, hogy rendkívül fontos szerepet játszott benne a jogon kívüli normák (főképp az erkölcs) hatása és a közmegegyezés. Már igen korán a hatalommegosztás követelményét is megvaló-sította. A „korona uralkodik, nem a király”; ez jelentette a jogállamiság hazai csíráját. Így a monarcha közjogi és magánjogi hatalma is jobban elvált egymástól, ebben is előrébb jártunk a „fejlett nyugatnál”. Az igazságszolgáltatásban a fellebbezés rendszere is korán kikristályo-sodott. A Szent Korona testét a nemzet tagjai alkották, ami egyfajta népszuverenitási eszme előképe. (A nemzet teljes jogú tagjai a nemesek voltak, de a kortárs államokban általában ennél nagyobb jogegyenlőtlenségek fordultak elő jellemzően.)

A maga időszakában igen korszerű szemléletet tükrözött, de – lényegre törő lévén – magában hordozta a szerves fejlődés lehetőségét is. Így a polgári állammodell kialakulásá-val az 1848-as áprilisi törvények nem szakították meg a jogfolytonosságot, hanem mintegy beemelték a hatalom sáncaiba az addig kirekesztetteket. (Mivel vívmányt jelentett a fön-nérintett eszmék korai magyar kifejlődése, így ezen alkotmányos követelmények mai kor szerinti kiteljesítése következik az értelmezési háttérből.)

A történeti alkotmány vívmányaival kapcsolatban az Alkotmánybíróság gyakorlata még jelenleg is formálódik. Jelenleg vívmánynak tekinthetőek a bírói függetlenség,¹⁶² a bírák fegyelmi felelőssége,¹⁶³ a közigazgatási bíráskodás intézménye,¹⁶⁴ a sajtószabadság,¹⁶⁵ az egyházak önállósága és a vallásszabadság,¹⁶⁶ a mindenkori kormányzattól független Állami Számvevőszék,¹⁶⁷ az önkormányzatok rendeletalkotási joga,¹⁶⁸ vagy éppen az erdők védel-me.¹⁶⁹ Egy biztos: az Alaptörvény hetedik módosítását, valamint az Alkotmánybíróság iden-titás-határozatát követően mindenképpen szükséges a vívmányokhoz való viszony újragon-dolása.

162 33/2012. (VII. 7.) AB határozat, 25/2013. (X. 4.) AB határozat, stb.

163 21/2014. (VII. 15.) AB határozat

164 17/2015. (VI. 5.) AB határozat, 14/2018. (IX. 27.) AB határozat

165 6/2013. (III. 1.) AB határozat

166 6/2013. (III. 1.) AB határozat

167 32/2019. (XI. 15.) AB határozat

168 29/2015. (X. 2.) AB határozat

169 14/2020. (VII. 6.) AB határozat

Egyes szerzők szerint aggályos¹⁷⁰, hogy történeti alkotmányunk vívmányaival összhang-ban kell értelmezni a hatályos magyar Alaptörvényt.¹⁷¹ Vörös Imre érvelése első olvasatra elgondolkodtatónak tűnhet ama vonatkozásban: kérdéses lehet, hogy a történeti alkotmány mely vívmányáról van szó.¹⁷² Amennyiben ez a későbbiekben a jogalkalmazás során¹⁷³ továbbra is komoly vitákat fog kiváltani, de lege ferenda elképzelhető a fogalom pontos definiálása. További felvetése szerint a gond abban van, hogy a történelmi (nyilván nem történeti) alkotmányra való hivatkozási lehetőség tekintetében nincs időelhatárolás, pedig szerinte kellene lennie. Leegyszerűsített lenne a válasz, hogy a történelmi alkotmánynak alapvető fogalmi jegyét képezi, hogy benne nincs időelhatárolás, hiszen egy folyamatról van szó.¹⁷⁴

Bizonyos jogintézmények tartalmának egészen pontos meghatározása, letisztult és követ-kezetes alkalmazása eredeti időszakukban sem valósult meg maradéktalanul, ekképp „ezek közvetlen használata csak a jogrendszer egészének jelentős mértékű – s egyúttal szükségte-len – túlterhelésével szükségte-lenne lehetséges, ami egyúttal a történeti alkotmány intézménye iránti mai közbizalmat is erodálná.”¹⁷⁵ A vívmányok adoptálása természetszerűleg „csak az eltelt időszak alkotmányos követelményeinek figyelembevétele mellett lehetséges”¹⁷⁶ Másfe-lől, a lehetséges válaszadás az időelhatárolás helyett, hátha az lehetne, hogy a történelmi alkotmány egyes szakaszainak eredményeit, vívmányait, nem szó szerint kell interpretálni, hanem csupán értelemszerűen.¹⁷⁷

Azt mindenképp ki kell emelnünk, hogy a vívmányok alapján történő értelmezés eredmé-nye semmiképp nem lehet a eredmé-nyelvtani értelmezés által kijelölt mezsgyén túli¹⁷⁸, vagyis nem

170 Ld. különösen V^öröS Imre: A történelmi Alkotmány az Alkotmánybíróság gyakorlatában. Közjogi Szemle,

2016/4, 49.

171 Alaptörvény R) cikk (3) bekezdése

172 Ld. SzalMa József és cSerVák Csaba: A Történeti/Történelmi és a kartális alkotmány teljességéről és

jogalkal-mazási kérdéseiről. Létünk 2017/2, 9., 11.

173 E körben r^ixer Ádám mutat rá monográfiájában, hogy a vívmányok alkalmazása ritka, véletlenszerű, kevéssé

következetes, legtöbbször csak említés-szintű, egyik esetben sem ügydöntő jellegű. Ld. rixer Ádám: A vív-mány-teszt. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2017, 74.

174 SzalMa - cSerVák 2017, 11.

175 rixer Ádám: A történeti alkotmány helye mai jogunkban (Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely Vitasorozat

2012) 85.

176 VarGa Norbert: Ideiglenesség és jogfolytonosság. Történeti jogintézmények szerepe a magyar

alkotmányozás-ban. DIEIP, 2011/2, http://dieip.hu/wp-content/uploads/2011-2-18.pdf

177 Pl. a történelminek és sarkaltosnak nevezhető az 1848-as VIII. törvénycikk a közteherviselésről. Mai

értelme-zése ennek a törvénynek az, hogy az offshore cégeknek és a bankoknak is kötelezettségük hozzájárulni az (itthoni) közterhek viseléséhez. A tisztséghalmozás tilalmát már az Aranybulla 30. Cikkelye is kimondta; ennek újbóli nor-matív megalapozását jelentette a polgármesteri és országgyűlési képviselői tisztség összeférhetetlenné nyilvánítása.

Ilyenkor például a történeti előzmények a jogszabályi rendelkezések nyitottsága esetén a jogértelmezésnél (ld.

alább) a szigorúbb meghatározást indokolnák. A privatizációnál a jobbágyfelszabadítás tanulságait lehetett volna felhasználni, mert annak intézményei szintén a maga korában kötött tulajdonviszonyoknak – az addigi elnyomottak javára történő – átalakítását célozták. A jobbágyfelszabadításról ld. átfogóan h^oMoki-n^aGy Mária: Jobbágyfel-szabadítás és annak nehézségei Magyarországon 1848/49-ben’ in Mezey Barna és VöröS Imre (szerk.): A magyar polgári átalakulás alkotmányos forradalma: Jogtörténészek 1848-ról. Logod Bt., 2001, 105-118.

178 A kritikákra adott további cáfolatként ld. SzModiS Jenő: Az alkotmányos történelmi vívmányok szerepéről a

normakontrollban – Széljegyzetek Vörös Imre akadémiai székfoglaló előadásához. Jogelméleti Szemle, 2016/4, 176-183.

vezethet contra legem jogalkalmazáshoz.¹⁷⁹ Amennyiben a szöveg nyelvi nyitottsága alapján a 12 értelmezési módszert használva többféle konklúzióhoz is juthatunk, úgy a vívmányok egyik vagy másik értelmezési eredmény melletti további érvnek tekinthetők.¹⁸⁰ Amennyiben a „történeti alkotmány vívmányai fényében történő értelmezést” nem tekintjük külön kate-góriának, akkor a precedensek szerinti interpretáció vagy az alkotmányjogunk sajátos jogági elve alapján való interpretáció metódusába vonható be.¹⁸¹

Vezérfonál lehet a kérdés rendezéséhez a jog négyrétegűségének elmélete, mely legmar-kánsabb megfogalmazása Pokol Bélához fűződik.¹⁸² A jog rétegei tekintetében álláspontom szerint elkülöníthetünk jogalkotási és jogértelmezési szelvényeket.¹⁸³ A történeti alkotmány kapcsán legföljebb a jogértelmezés merülhet fel, tételes jogot felülíró jogalkotás aligha.

A történeti vívmányok sarokpontjainak kikristályosítása az elkövetkező évek egyik leg-nagyobb kihívása lesz az Alkotmánybíróság számára.¹⁸⁴ Mivel a történeti alkotmány – nem kartális dokumentum lévén – eleve több elemből tevődhet össze, kérdéses, hogy milyen jog-forrásokat vehetünk egyáltalán e körben számításba.¹⁸⁵ Az egyebekben vívmánynak nem tekinthető (ad absurdum visszalépést jelentő) jogszabályok egyes előremutató rendelkezése-inek megítélése is relatív.¹⁸⁶ A maga korában meghatározó jelentőségű szokásjog figyelem-bevétele különösen összetett kérdéskör.¹⁸⁷

179 Ld. cSerVák Csaba: A jogértelmezés és az alkotmányértelmezés egyes módszerei. Forum Acta Juridica et

Poli-tica, 2016/2, 55-74.

180 A jogszabály (vagyis alkotmányszöveg) célja szerinti értelmezéssel is kimutatható bizonyos érintkezés. Ugyanis

– többféle lehetséges interpretáció mellett – azt is vizsgálhatjuk, a Történeti Alkotmány – kortársaihoz is viszonyí-tott – fejlődése során rendszerint kinek a jogi a jogi érdeke mellett törtek lándzsát. (Például a véleménynyilvánítás vagy az emberi méltóság védelme élvezett-e prioritást.)

181 Bizonyos értelemben a történeti alkotmány értékeire utaló Nemzeti Hitvallás értelmezési háttérként történő

alkalmazása nem egyedi, ugyanis a preambulumok kifejezett rendelkezés hiányában is betöltik e célt. Ld. cSink

Lóránt-F^röhlich Johanna: Egy alkotmány margójára. Gondolat Kiadó, Budapest, 2012, 121-122.

182 Ezen elmélet szerint a jog az írott jogszabályok szövegrétegéből, a jogdogmatika rétegéből, a bírói jog

rétegé-ből, valamint az alkotmányos alapjogok rétegéből áll. E rendkívüli fontosságú gondolat mentén további distinkció-kat tehetünk. Ld. ehhez P^okol Béla: Jogelmélet. Századvég Kiadó, Budapest, 2005, 11-195.

183 Mivel azonban minden rétegnek – helyesen vagy helytelenül akár – lehetnek jogalkotási és jogértelmezési

funk-ciói is, hasznosabb, ha (ad absurdum nyolc réteg helyett) mind a négy réteg vonatkozásában elkülönítünk jogal-kotási és jogértelmezési szelvényeket is. (Tehát összességében nyolc szelvényről beszélhetünk.) Természetesen elsődleges a jog szövegrétegének jogalkotási funkciója. Ld. cSerVák Csaba: A jog rétegelméletének új kihívásai.

In: t^óth j. Zoltán (szerk.): A jog többrétegűsége. Patrocinium Kiadó, Budapest, 2020, 109-129.

184 rixer Ádám megkísérel felállítani egy kritériumrendszert a vívmányok figyelembe vételéhez. Ld. rixer 2017,

82-83.

185 rixer Ádám kritikusan említi, hogy Szalay Péter alkotmánybíró 4/2014. (I. 30.) AB határozathoz fűzött

párhu-zamos indokolása – mindenfajta alátámasztás nélkül – eleve adottnak veszi, hogy a történeti alkotmány vívmánya-inak lelőhelyei csupán jogszabályok. r^ixer 2017, 88. Az is kérdéses, hogy a történeti alkotmány hatályvesztését követően alkotott egyes normák (például az előző Ptk.) ma jelenthetnek-e értelmezési hátteret. Ld. BaloGh Elemér:

Alkotmányunk történetisége, In: B^aloGh Elemér (szerk.): A történeti alkotmánytól az Alaptörvényig. Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2015, 55-88.

186 Rixer megfogalmazása szerint kérdés, hogy lehet-e beteg fának egészséges gyümölcse: „így például fel kell

tennünk azt a kérdést, hogy a – mai értelemben véve – súlyosan antidemokratikus, a legalapvetőbb mai normákkal szembemenő rendelkezéseket is tartalmazó jogszabályok egyéb rendelkezései tartozhatnak-e, besorolhatóak-e a vívmányok körébe?” r^ixer 2017, 94.

187 Különösen annak egyértelműsége lehet kérdéses. Szabó István utal a törvényhozás által meghagyott szokásjog

konszenzusos voltára. SzaBó István: Történeti alkotmány a polgári korban Jogtörténeti Szemle, 2014/4-2015/1, 100.

2.2. Az Európai Unió és a nemzeti identitás

Ezen téma kardinális kérdésköre az európai uniós viszonyrendszer. A globalizáció miatt egyre inkább fontossá válik a nemzeti identitás kérdése. Trócsányi László szavaival élve: az Alaptörvény egyszerre memoár és projekt.¹⁸⁸ Kérdésként merül fel, hogy a tagállamok és az Unió joga miképp pozícionálja magát e viszonyrendszerben? A népek önrendelkezési joga alapelvvé vált.¹⁸⁹ A domináns szerepek az államoké, az állami szuverenitás kapcsolódik az alkotmányos identitáshoz. Az Unió hat évtized után is külön államokból áll. Az alkotmányos identitás kérdésének az európai integrációval összefüggésben tehát komoly jelentősége van.

Az Unióról szóló szerződés 4. cikk (2) bekezdése alapján a nemzeti identitás tiszteletben tartása az Unió egyik elsődleges kötelessége. Az Unió által deklarált nemzeti identitás nehe-zen meghatározható tartalmú, sok szempontból szimbolikusnak szánt¹⁹⁰ fogalom, amelynek mentén mind a szakirodalomban, mind a joggyakorlatban egyaránt jelentek meg különféle identitás- és önazonosság-fogalmak. A közösségi jog jelentősen beavatkozik a tagállamok belső viszonyaiba,¹⁹¹ ugyanakkor máig nem tisztázott kellően: hol húzódik a határ a tag-állami és a közösségi kompetenciák között, meddig terjedhet a közösségi integráció? Az uniós jog primátusa a tagállamok alkotmányos identitása kapcsán korlátokba ütközik.¹⁹² Az uniós jog sajátossága az elsődlegesség és a közvetlen hatály. Az uniós jog integrációs szintje magasabb, mint a nemzetközi jogé. Az uniós jog elsőbbsége az ítéletekben is megjelenik.

E körben elég csak a szakirodalomban számtalanszor idézett Van Gend en Loos¹⁹³, illetve a Costa v ENEL¹⁹⁴ ügyeket idézni, ugyanis ezekben az ügyekben vezette le a Bíróság a közös-ségi közvetlen hatályának, valamint elsőbbségének az elvét. Mindazonáltal a szerződések nem tartalmazzák az uniós jog elsőbbségét az alkotmányokkal szemben, ezért a tagállamok nem akarják szerződési szintre emelni az uniós jog primátusát. Ennek fényében pedig felme-rül a kérdés, hogy miként érvényesül a tagállamok szuverenitása, azaz adott esetben hogyan érvényesül a tagállami államhatalom a közösségi hatalom ellenében.¹⁹⁵ Trócsányi László megfogalmazásában „kitörési pont” lehet az alkotmányos identitás a tagállami alkotmányok számára az uniós jog abszolút elsőbbségéből.¹⁹⁶

188 t^rócSányi László: A nemzeti alkotmányjog és az EU jog kapcsolódásai az alkotmányos identitás szempontjából

(Nemzeti identitás – alkotmányos identitás. Az identitás-vita újabb fejleményei c. konferencia, Budapest, 2018.

december 3.) https://ajk.kre.hu/index.php/oktatas/kepzeseink/2-uncategorised/1104-nemzeti-identitas-alkotma-nyos-identitas-az-identitas-vita-ujabb-fejlemenyei.html

189 ENSz Alapokmány 1. cikk.

190 d^rinóczi Tímea, Az alkotmányos identitásról, Mi lehet az értelme az alkotmányos identitás alkotmányjogi

fogalmának MTA Law Working Papers, 2016/15, 35.

191 jakaB 2016, 109.

192 A nemzeti jogot védő felfogásról és az uniós jog primátusát előtérbe helyező elméletek bírálatáról legátfogóbban

ld. Pokol Béla: Európai jurisztokrácia – az Európai Unió jurisztokratikus szerkezetének kérdései. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2019, 190.

193 C-26/62 van Gend & Loos [1963] ECR 1.

194 C-6/64 Flaminio Costa v ENEL [1964] ECR 587.

195 A közösségi jog és az alkotmányos identitás viszonyáról ld. pl. t^rócSányi László: ’Az uniós jog

elsőbbségé-nek korlátai és az alkotmányos identitás’ Alkotmánybírósági Szemle, 2017/1, 99-102.; trócSányi, László: The dilemmas of drafting the Hungarian Fundamental Law, constitutional identity and European integration. Schenk Verlag, 2016; trócSányi László: ’Nemzeti alkotmányok, európai integráció és alkotmányos identitás’ In: tóth Judit (szerk.): Tanulmányok dr. Tóth Károly címzetes egyetemi tanár 70. születésnapjára (SZTE 2015) 319-328.

196 Ld. t^rócSányi 2014, 71.

Az Alkotmánybíróság felfogása szerint az uniós jog külön kategóriaként (és nem nem-zetközi szerződésként) a belső jog része. Ezáltal az Alkotmánybíróság az uniós jogot – bele-értve az alapító szerződéseket – kivonta a nemzetközi jogi klauzula alól. Az uniós jog és a hazai jogszabályok kollízióját általában nem alkotmányjogi kérdésként kezelte a testü-let – ezáltal kikerülte azok vizsgálatát. Blutman László akadémiai doktori értekezésében az Uniót alapító szerződések alkotmánybírósági gyakorlatban való kezelése vonatkozásában kiemelte, ezen lehetőség egy dualista rendszerben nem funkcionálna. „Amennyiben elvá-lasztjuk az uniós alapító szerződések normatartalmát a kihirdetéséről szóló jogszabályétól (a módosított 2004. évi XXX. törvény), akkor a kihirdetésről szóló jogszabály önálló alkotmá-nyossági mérceként szerepelhetne.”¹⁹⁷

Az alkotmányos identitás – ahogy azt fentebb már jeleztem – elhatárolandó az uniós jog által deklarált nemzeti identitástól. A nemzeti identitás tágabb tartalmú fogalom, beletar-toznak bizonyos kulturális, vallási, nyelvi, egyéb közösségi identitás kérdések is. Az alkot-mányos identitás lényegében a nemzeti identitás jogi természetű megfelelője.¹⁹⁸ Továbbá e kérdés összefügg a külső és belső szuverenitás elválasztásával is.

A francia Alkotmánytanács szerint az elsőbbség nem érvényesül a francia alkotmánnyal szemben.¹⁹⁹ Az alap-kiindulópont természetesen a francia alkotmány. (Franciaország esetén egyébiránt kiemelt jelentősége van a „szabadság, egyenlőség, testvériség” alapvető rendező elveinek, a laicitásnak, a szolidaritásnak, kiemelt fontosságú a köztársasági államforma, az ország oszthatatlanságának doktrínája, valamint a francia nyelv védelme.²⁰⁰) Az alkotmányi szintű normák elsőbbséget élveznek az Uniós szabályokkal szemben.²⁰¹ Ugyanezen meg-oldások figyelhetőek meg Németország és Olaszország esetében is. A német Alkotmány-bíróság az elmúlt évtizedekben kidolgozta az „ultra vires” tesztet, amely alapján a testület megállapíthatja az adott közösségi aktus alkalmazási tilalmat, amennyiben az túlterjeszkedik az átengedett hatáskörökön.²⁰² (Németország alkotmányos önazonosság-fogalmába tartoz-nak – az örökkévalósági klauzulára építkezve – az alapvetőjogok védelme, a jogállamiság, a szociális állam koncepciója, valamint a föderatív berendezkedés.)²⁰³ Lengyelország mar-kánsan a közösségi jog elsőbbsége ellen foglalt állást: a lengyel Alkotmánybíróság a csatla-kozási szerződés vonatkozásában kimondta, hogy az alkotmány alapján tilos az adott állami szerv összes hatáskörének átruházása, valamint eleve nem ruházhatók át azok a döntések, amelyek az alkotmány alapvető elveit (acquis constitutionnel) részletezik, az egyén jogaira

197 Mindazonáltal az alapító szerződések kihirdetéséről szóló jogszabályt módosító törvényt – kvázi belső

jog-forrásként – az Alkotmánybíróság alkotmányossági vizsgálatnak vetette alá [143/2010. (VII. 14.) AB határozat], fenntartva, hogy az alapító szerződésekre, mint uniós jogforrásokra nem irányulhat alkotmányossági vizsgálat. Ld.

B^lutMan László: A nemzetközi jog érvényesülése a magyar jogban: fogalmi keretek. MTA Doktori Értekezés, 2015, 147.

198 r^ixer Ádám: Az identitás-vita újabb fejleményei Magyarországon Glossa Iuridica, 2017/1-2, 148. (2017b)

199 A következő gondolatsorról ld. trócSányi László: ’A nemzeti alkotmányjog és az EU jog kapcsolódásai az

alkotmányos identitás szempontjából’ (Nemzeti identitás – alkotmányos identitás. Az identitás-vita újabb fejlemé-nyei c. konferencia, Budapest, 2018. december 3.) <https://ajk.kre.hu/index.php/oktatas/kepzeseink/2-uncategori-sed/1104-nemzeti-identitas-alkotmanyos-identitas-az-identitas-vita-ujabb-fejlemenyei.html>

200 t^rócSányi 2014, 70.

201 kiS Kelemen Bence: Alkotmányos identitáson innen és túl. Magyar Jog, 2017/4, 200.

202 Először a Maastrichti Szerződés felülvizsgálatakor. BVerfGE 89. 155.

203 t^rócSányi 2014, 70.

vagy az állam identitására vonatkoznak.²⁰⁴ A feszültség az Unió jogi kereteinek tisztázat-lanságából ered. Az Unió nem rendelkezik alkotmánnyal annak ellenére sem, hogy a bírói gyakorlat az alapszerződést szeretné annak tekinteni. (Az Alkotmányos Szerződés hatály-balépést 2005-ben a német és a holland népszavazás is meggátolta, így azt hiába fogadta el Európai Tanács, és hiába hagyta jóvá az Európai Parlament.) Mindemellett vannak tag-államok, amelyek alkotmányos gyakorlata eddig nem tette lehetővé az alkotmányos kont-rollt az uniós jog felett: így például Hollandia, Finnország, Luxemburg.²⁰⁵ Annak érdekében, hogy a közösségi jog egységes, egyenlő és hatékony érvényesülése ne szenvedjen csorbát, az Európai Unió Bírósága a közösségi jog elsőbbségét meglehetősen abszolútként kezeli, így megengedve magának a nemzeti identitás arányos korlátozását. Mindemellett azonban a Bíróságnak „alkotmányos toleranciát” kell mutatnia a tagállamok felé.²⁰⁶ Varga Zs. András

vagy az állam identitására vonatkoznak.²⁰⁴ A feszültség az Unió jogi kereteinek tisztázat-lanságából ered. Az Unió nem rendelkezik alkotmánnyal annak ellenére sem, hogy a bírói gyakorlat az alapszerződést szeretné annak tekinteni. (Az Alkotmányos Szerződés hatály-balépést 2005-ben a német és a holland népszavazás is meggátolta, így azt hiába fogadta el Európai Tanács, és hiába hagyta jóvá az Európai Parlament.) Mindemellett vannak tag-államok, amelyek alkotmányos gyakorlata eddig nem tette lehetővé az alkotmányos kont-rollt az uniós jog felett: így például Hollandia, Finnország, Luxemburg.²⁰⁵ Annak érdekében, hogy a közösségi jog egységes, egyenlő és hatékony érvényesülése ne szenvedjen csorbát, az Európai Unió Bírósága a közösségi jog elsőbbségét meglehetősen abszolútként kezeli, így megengedve magának a nemzeti identitás arányos korlátozását. Mindemellett azonban a Bíróságnak „alkotmányos toleranciát” kell mutatnia a tagállamok felé.²⁰⁶ Varga Zs. András

In document LIBER AMICORUM LÁSZLÓ TRÓCSÁNYI (Pldal 72-78)