A nemzeti identitás és az alkotmányos önazonosság védelme a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában –
3. Alkotmányos identitás – rés az uniós jog abszolút primátusának pajzsán?
Trócsányi László fentebb is idézett párhuzamos indokolása szerint „amikor a tagállamok a szuverenitásukból fakadó hatáskörük egy részét, vagy annak gyakorlását átruházták a közösségi (uniós) szervekre, nem mondtak le államiságuk, szuverenitásuk és függetlenségük lényegéről, államrendjük alapjainak szabad meghatározásáról. A tagállamok megtartották
622 143/2010. (VII. 14.) AB határozat, IV.2.2. pont, ABH 2010, 698, 705.
623 5/2001. (II. 28.) AB határozat, ABH 2001, 86, 89.
624 143/2010. (VII. 14.) AB határozat, IV.2.5. pont, ABH 2010, 698, 708-710.
625 BlutMan László: ’A magyar Lisszabon-határozat: befejezetlen szimfónia luxemburgi hangnemben’
Alkotmány-bírósági Szemle, 2010/2., 90.
626 BaloGh-BékéSi Nóra: Az Európai Unióban való tagságunk alkotmányossági összefüggései az esetjog tükrében.
Pázmány Press, Budapest, 2015, 131.
627 143/2010. (VII. 14.) AB határozat, Trócsányi László párhuzamos indokolása, ABH 2010, 698, 713-714.
alkotmányuk azon alapelvei feletti szabad rendelkezési jogukat, amelyek nélkülözhetetlenek az államiság, az alkotmányos identitás fenntartásához.”628
Trócsányi megállapításának uniós jogi alapjai Az Európai Unióról szóló Szerződés 4.
cikk (2) bekezdéséből fakadnak, melynek értelmében az Európai Unió „tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkció-kat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad.” A nemzeti identitás gondolata ugyanakkor a közhiedelemmel ellentétben nem a Lisszaboni Szerződés újítása, hanem az már a Maastrichti Szerződésben megjelent,629 jóllehet a Lisszaboni Szerződést megelőző időszakban még meglehetősen csekély figyel-met kapott. A nemzeti identitás ugyanakkor napjainkban már rendkívüli jelentőséggel bír az Európai Bíróság és a tagállami alkotmánybíróság közötti viszony meghatározásában.
Az uniós jogot az Európai Bíróság következetesen, már a Costa v. E.N.E.L. ügytől kezdő-dően nem a tagállami jogrendek mellé, hanem azok fölé pozícionálja.630 Mindez azt jelenti, hogy éppen az uniós jogrend autonómiája kívánja meg, hogy a kötelező uniós normák alkalmazási elsőbbséggel bírjanak az azzal ellentétes tagállami jogszabályokkal szemben, a tagállamok jogalkalmazói szervei pedig a lojalitás elvének631 megfelelően kötelesek azt egységes tartalommal, hatékonyan érvényre juttatni. Ezen elsőbbségi elv korlátjaként értel-mezhető a ’nemzeti identitás’ uniós intézmények általi tiszteletben tartásának kötelezettsége.
A szabályozás megjelenése égetően szükséges volt, ugyanis csak így vált lehetségessé annak biztosítása, hogy az uniós jog elsőbbségének elve egyidejűleg létezhessen a tagállami alkot-mányok egyes tagállamok területén érvényesülő erga omnes hatályával.632 A rendelkezés ugyanakkor nem csupán anyagi jogi, hanem eljárásjogi szempontból is jelentős, mert érdemi jogi fogódzót biztosított az egyes tagállami alkotmánybíróságok számára, hogy jogi alapo-kon definiálják újra az uniós joghoz való viszonyulásukat.633
A ’nemzeti identitás’ speciálisan az adott tagállamra jellemző, az organikus alkotmányfej-lődés során kikristályosodott és így az alkotmányokban vagy a bírósági gyakorlatban követ-kezetesen alkalmazott (alkotmányi) rendelkezés.634 A nemzeti identitás alapján a tagállam részben más tagállamokkal szemben, részben pedig magával az Európai Unióval szemben pozícionálja magát. Jelen tanulmány kéziratának lezárásáig az Európai Bíróság esetjogában
628 Uo.
629 6. cikk (3) Az Unió tiszteletben tartja tagállamainak nemzeti identitását.
630 „…a Szerződésből eredő és ezáltal önálló jogforrásból származó joggal szemben – annak eredeti, sajátos
termé-szetéből adódóan – bírói úton nem érvényesíthető semmiféle nemzeti szabály anélkül, hogy e jog el ne veszítené közösségi jellegét, és anélkül, hogy ez magának a Közösségnek a jogi alapjait meg ne kérdőjelezné.” C-6/64. számú ügy, Costa kontra E.N.E.L, 1964. július 15-i ítélet [ECLI:EU:C:1964:66].
631 Lásd az Európai Unióról szóló Szerződés 4. cikk (3) bekezdését.
632 trócSányi László: ’Alkotmányos identitás és európai integráció’ in Jakab Éva és Pozsonyi Norbert (szerk.):
Ünnepi kötet dr. Molnár Imre egyetemi tanár 80. születésnapjára. Szeged, 2014, 477.
633 Áttekintő jelleggel a jelentőségét lásd: VarGa Zs. András: ’Az alkotmánybíróságok szerepe a nemzeti
alkotmá-nyos önazonosság védelmében’ Iustum Aequum Salutare, 2008/2., 21-28.
634 drinóczi Tímea: ’A tagállami identitás védelme’ in jakaB András és Fekete Balázs (szerk.): Internetes
Jog-tudományi Enciklopédia (EU-jog rovat, rovatszerkesztő: Varju Márton, horVáthy Balázs), [7]. http://ijoten.hu/
szocikk/a-tagallami-identitas-vedelme
tizenkét esetben jelenik meg a tagállami identitásra történő hivatkozás, az ügyek döntő több-ségében, tíz esetben előzetes döntéshozatali eljárás formájában.635 Érdekesség, hogy mind-két, nem előzetes döntéshozatali eljárás keretében felmerülő hivatkozásnak van magyar vonatkozása: az Izsák és Dabis kontra Európai Bizottság ügy636 tárgya egy európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét megtagadó bizottsági határozat megsemmisítése iránti kereset volt, míg a Magyarország kontra Szlovákia ügy637 egy kötelezettségszegési eljárás volt. Az ügyek jellegéből adódóan egyedül ez utóbbi ügyben kapcsolódott össze a tagállami identitás az államiság és a szuverenitás megóvásával.638 Az Európai Bíróság ez ideig csak két esetben fogadta el a tagállami identitásra történő hivatkozást: Litvánia ese-tében a hivatalos, nemzeti nyelv védelme,639 míg Ausztria esetében a nemesség eltörlése640 tekintetében.641
A tagállami alkotmánybíróságok közül a német Alkotmánybíróság fejtette ki elsőként a tagállami identitás lényegét, az azóta is számos elemében más alkotmánybíróságok számára mintaként szolgáló Lisszabon-határozatában.642 Eszerint a német Grundgesetz identitását az alkotmánymódosítás számára sem elérhető rendelkezésekben megjelenő elvek, értékek adják, melyek egyben a német államot is korlátozzák abban, hogy bizonyos hatásköröket átadjon az Európai Unió számára, mint például a szövetségi államiság, a bűnösség elve, a demokrácia elvén keresztül a népszuverenitás és a szociális államiság. A német alkotmány-bíróság egyébiránt a 2015. december 15. napján hozott döntésében alkalmazta először az identitásvizsgálatot,643 időközben pedig az alkotmányos identitás gondolata felmerült már a francia, lengyel, cseh, szlovák, olasz és spanyol alkotmánybírósági gyakorlatban is.644
635 Ezzel összefüggésben ld.: VarGa Zs. András: ’Constitutional identity as interpreted by the Council of Europe
and the European Union. Conflict of Laws – Conflict of Courts?’ (2016) Hungarian Yearbook of International Law and European Law, 385-405.
636 T-529/13. számú ügy, Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila kontra Európai Bizottság, a Törvényszék 2016. május
10-i ítélete [ECLI:EU:T:2016:282].
637 C-364/10. számú ügy, Magyarország kontra Szlovákia, 2012. október 16-i ítélet [ECLI:EU:C:2012:630].
638 Áttekintő jelleggel lásd: láncoS Petra Lea: ’Szuverenitás és szupremácia: A tagállami integrációs klauzulákban
tükrözött szuverenitáskoncepciók és alkotmányjogi jelentőségük’ Pázmány Law Working Papers, 2011/17.
639 C-391/09. számú ügy, Runevic-Vardyn, 2011. május 12-i ítélet [ECLI:EU:C:2011:291].
640 C-208/09. számú ügy, Sayn-Wittgenstein, 2010. december 22-i ítélet [ECLI:EU:C:2010:806].
641 Bővebben ld.: Gyeney Laura: ’Sensitive Issues before the European Court of Justice – The Right of Residence
of Third Country Spouses Who Became Victims of Domestic Violence, as Well as Same-Sex Spouses in the Scope of Application of the Free Movement Directive’ (2017) Hungarian Yearbook of International Law and European Law 246-247.; Gyeney Laura: ’Azonos neműek házassága és a szabad mozgás joga az Európai Bíróság esetjogá-ban’ Létünk, 2019/3., 48-49.
642 BVerfGE, 30 June 2009, 2 BvE 2, 5/08, 2 BvR 1010, 1022, 1259/08, 182/09.
643 BVerfGE, 2 BvR 2735/14.
644 Ezek vázlatos áttekintését lásd: drinóczi 2018, [20]-[26] és [29]-[30]. A témáról bővebben lásd még pl. Sulyok
Márton, ’Értelem és érzelem vagy büszkeség és balítélet? Alkotmánybíráskodás és alkotmányos identitás’ Fontes Iuris, 2015/1., 27-39.