Neumayer Éva–Veréb Szilvia
1. NYITOTT ISKOLÁK
1.1. AZ ÖKOISKOLAI FEJLESZTÉS LÉPÉSEI
Magyarország mintegy 4800 iskolájából közel 700 ökoiskola. Az ökoiskolák a fenntarthatóságot alapértéknek tekin-tik, többségük hazai és nemzetközi környezeti nevelési, környezetvédelmi projektekbe is bekapcsolódik. Az ENSZ Fenntarthatóság Nevelés Évtizedének (2005-2014)1 kiemelt hazai feladata volt az ökoiskolák hatékony működését támogató nevelési-oktatási program kidolgozása, fejlesztése, és ez a tevékenység folytatódik az évtized folytatása-ként meghirdetésre került Globális Cselekvés Programjában2 is
Az ökoiskolák nevelési-oktatási programja olyan iskolák számára nyújt szakmai támogató segítséget, amelyek a fenntarthatóság pedagógiáját szem előtt tartva elfogadó, befogadó szemlélettel viszonyulnak mind az iskolában dolgozó pedagógusok, tanuló diákok és szüleik felé, mind az iskola közvetlen környezetében levő külső kapcsolatai
− civil szervezetek, intézmények, szolgáltatók stb. − felé. Az ökoiskolákat ez a szemlélet teszi nyitottá az új fejlesztések iránt is, hiszen az egyre gyorsabban változó világ kihívásaira reagálni csak fejlesztések útján lehet.
Az ökoiskolák, az ökoiskola pályázat kritériumrendszer elvárásainak is megfelelve, folyamatosan fejlesztik önma-gukat, s emiatt rendelkeznek a kiváló iskolák 12 jellemző tulajdonságával: önfejlesztő, jövőorientált, innovatív, komplex, kiterjesztett, méltányos, demokratikus, helyi környezetébe ágyazott, hálózatban működő, versenyképes, kommunikatív, egészséges.
1.1.1. A FEJLESZTÉST MEGALAPOZÓ KUTATÁSOK EREDMÉNYEI 1.1.1.1. A feltárt hiányterületek
A fejlesztés irányvonalát, az előzetes kutatásokkal megállapított, a hazai ökoiskolai gyakorlatok – nemzetközi jó gya-korlatokhoz viszonyított és feltárt – hiányterületei határozták meg3. A tíz hiányterület közül négy (sötétzöld színnel kiemelve) egyértelműen az iskola és helyi környezet közötti kapcsolat fejleszthetőségének lehetőségeire mutat rá.
A feltárt hiányterületek:
11. A természettudomány, a fenntarthatóság és az innováció összekapcsolódásának hiánya.
12. Az épített környezettel való foglalkozás kevésbé domináns a környezeti nevelésben.
13. Természettudományos iskolai laborok, illetve a terepen alkalmazható ún. Zseblabor kihasználatlansága.
14. A városi környezeti nevelés, a városi terepgyakorlatok lehetőségeinek hiánya a környezeti nevelésben.
15. Humán-reál tantárgyak egyensúlyának hiánya a környezeti nevelésben.
16. A tanulók és a pedagógusok nem használják ki a motiváló tanulási környezet kialakításában rejlő lehetőségeket.
17. A pedagógusok kevésbé kötik a valósághoz a tanulást.
18. Környezetetikával való foglalkozás
19. Az info- és kommunikációs technológiák kihasználatlansága a környezeti nevelésben.
10. Egyéb: pl. globális neveléssel való foglalkozás, ZölDÖK létrehozása és a demokratikus döntéshozatal tanulása
A fejlesztés irányvonalai:
a) Az épített környezet adta lehetőségek beépítése a környezeti nevelésbe, építészetoktatás
b) A városi környezeti nevelés, a városi terepgyakorlatok lehetőségeinek beépítése a környezeti nevelésbe
• a természeti környezet vizsgálata városi körülmények között,
• az épített környezet, a házak, terek, utcák vizsgálata,
• a városi lét emberi vonatkozásainak megfigyelése,
• fenntartható városi életforma környezeti hatásai.
c) Aktív részvétel az inspiráló tanulótér kialakításában.
d) Valósághoz kötött tanulás: terepi felfedezések, valós problémán alapuló megoldáskeresés.
1.1.1.2. A sikerkritériumok meghatározása
Az ökoiskolák hatékony működését támogató nevelési-oktatási program egyrészt a fenntarthatóság pedagógiája sikerkritériumaival kapcsolatos nemzetközileg elfogadott elgondolásokra támaszkodik, másrészt lehetőséget
1 A fenntarthatóságra nevelés ENSZ EGB stratégia. Elérhető: www.unece.org/env/esd/strategytext/strategyHungarian.pdf [2015.03.13.]
2 Global action Program http://www.unesco.org/new/en/unesco-world-conference-on-esd-2014/esd-after-2014/global-action-programme/
[2015.03.13.] Ökoiskola cím pályázati kiírás: http://www.ofi.hu/palyazat/palyazati-felhivas-okoiskola-es-orokos-okoiskola-cim-2014-elnyeresere [2015.03.13.]
3 A kutatásról bővebben lásd: Saly Erika, Néder Katalin és Varga Attila (2014): A fenntarthatóságra nevelés hiányterületei. Gyermeknevelés, 2. 1. sz. 35-47. http://old.tok.elte.hu/gyermekneveles/3_szam/saly_et_al.pdf [2015.04.07.]
biztosít a hazai sajátosságok érvényesülésére is. Kutatásunk során a Delphi-módszert használtuk az ökoiskolai prog-ram sikerkritériumainak meghatározásához.4
A kutatás első lépéseként a területet érintő legfontosabb nemzetközi (pl. Fenntartható Fejlődés iskoláinak minőségi kritériumai ENSI-SEED, 2005) és hazai oktatáspolitikai dokumentumok és tanulmányok (pl: Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia, 2010; Havas 2001) tartalomelemzésének alapján egy 20 állításból álló online érté-kelőlapot alkottunk meg, mely a feltárt kulcsállításokat tartalmazta. A kulcsállításokat egy vegyes összetételű csoportnak küldtük el, melyben laikusok is voltak, és hólabda módszerrel terjesztettük. Az állításokat a kitöltők-nek egy négyfokozatú Likert-skálán kellett értékelniük aszerint, mennyire értekitöltők-nek egyet az adott állítás tartal-mával, megfogalmazásával. Az értékeléseket (N=40) összegeztük és az eltérő véleményeknek megfelelően újra-fogalmaztuk. Második körben már szakértői levelezőlistákra küldtük ki állításainkat, ahol az értékelés mellett megjegyzéseket, kiegészítéseket is lehetett tenni az állításainkkal kapcsolatban. Az újabb értékelést (N= 58) köve-tően kétkörös műhelymunka után pontos megfogalmazással véglegesítettük a meghatározott sikerkritériumokat.
Az első műhelymunka résztvevői tizenketten voltak, a másodikon kilencen vettek részt.
A kutatás alapján megfogalmazott sikerkritériumok legfontosabb eredménye lehet, hogy az ökoiskolák nevelé-si-oktatási programjában a jövőben még nagyobb hangsúlyt kapnak a diákoknak a fenntarthatósággal, környezetvé-delemmel kapcsolatos pozitív élményei, a tanárok módszertani lehetőségei kiszélesedjenek és a helyi közösségekkel való együttműködés megerősödjön. A sikerkritériumok segítik az iskolák ökoiskolává válását, a most meghatározott kritériumok elsősorban az iskolák pedagógiai gyakorlatához nyújtanak segítséget. A kutatás eredményei alapját képezték a hivatalos Ökoiskola Cím kritériumrendszer megújításának is.
A sikerkritériumok közül sötétzölddel kiemeltük azokat, amelyek a tanulók nyitottságát jelzik.
11. A tanulók környezettudatosan viselkednek az iskolában és az iskolán kívül is.
12. A tanulók képesek a fenntarthatósággal kapcsolatos problémák komplex értelmezésére.
13. A tanulók rendelkeznek a természeti, az épített, a társas-társadalmi környezettel kapcsolatos környezettudatos állampolgári magatartáshoz szükséges értékekkel, magatartásmintákkal, életviteli szokásokkal és ismeretekkel.
14. A tanulók emberi kapcsolataira jellemző a tolerancia, az empátia és a másság elfogadása.
15. A tanulók osztálytermen és tanórán kívül is foglalkoznak a fenntarthatósággal.
16. A tanulók értéknek tekintik a biológiai, a társadalmi és a kulturális sokféleséget.
17. A tanulók nem csak a környezeti problémákkal vannak tisztában, hanem ismerik a lehetséges megoldási módokat is.
18. A tanulók ismerik közvetlen környezetük környezeti problémáit és értékeit.
19. A tanulók képesek az élő természet tanulmányozására, annak károsítása nélkül.
10. A tanulók képesek együttműködési és konfliktuskezelési technikák alkalmazására.
11. A tanulók képesek a fenntarthatósággal kapcsolatos közös tevékenységeket együttműködve megvalósítani.
12. A tanulók részt vesznek projektekben.
13. A tanulók aktívan részt vesznek az iskolában a fenntarthatósággal kapcsolatos témanapokon, témaheteken.
4 Erről bővebben lásd a kötet 7. fejezetét, Réti Mónika: Kutatással támogatott program fejlesztés.
1. kép: Fűzfakunyhó építése a győri Hild József Építőipari Szakközépiskola tanulóival
A sikerkritériumok legfontosabb üzenete, hogy az ökoiskolák pedagógiai programjában a jövőben nagyobb hang-súlyt kell fektetni
• a tanulók a fenntarthatósággal, környezetvédelemmel kapcsolatos pozitív élményeire,
• a pedagógusok módszertani lehetőségeinek kiszélesítésére,
• a helyi közösségekkel való együttműködés megerősítésére, amelyek az iskolák és a tanulók nyitottságát segítik elő.
1.1.1.3. Az ökoiskolai kritériumrendszer megújítása
Az ökoiskolai kritériumrendszer az ökoiskolai cím elnyerésére irányuló pályázat legfontosabb része. Ez egy önér-tékelési táblázat, amelyben a kritériumok 8 téma köré csoportosulnak. Az ökoiskolai kritériumrendszer a fejlesztés során megújításra került. A megújítás alapját a megváltozott köznevelési törvény és fenntartói háttér, valamint a Delphi-módszerrel végzett kutatások adták. A megújult kritériumrendszerben új kritériumok is megfogalmazódtak.
A következőkben a 8 téma bemutatására és az ökoiskolák nyitottságával kapcsolatos kritériumok számbavételére kerül sor (a pályázatban szereplő táblázat számozásának megfelelően).
1) Az első kritérium, hogy az Alapdokumentumokban kiemelten és hangsúlyosan kell megjeleníteni a fenntart-hatóság pedagógiai törekvéseit.
2) A Szervezeti feltételek kritériumai között az ökoiskolai munkacsoport meglétén keresztül a továbbképzésekig, az intézményi humánpolitika alakításán keresztül a „zöld” diákönkormányzatokig szerepelnek alkritériumok.
4. A diákönkormányzat munkatervében beazonosíthatók a „zöld” szempontok vagy az intézményben a DÖK mellett „zöld”
diákönkormányzat is működik.
3) A következő igen fontos kritérium a Pedagógiai munka. Ez a rész már tartalmazza azokat a komplex tanulásszervezési, módszertani megvalósítási lehetőségeket, amelyek egy ökoiskola-jelölttől elvárhatóak a fenntarthatóságra nevelés témájában.
11. Az intézmény évente minimum kétszer, komplex tanulás-szervezési formában szervez programokat (pl. témanapot, témahetet, projektet), a fenntarthatóság témakörében.
13. Az intézmény bekapcsolódik valamelyik fenntarthatóságra neveléssel foglalkozó hazai és/vagy nemzetközi oktatási programba.
14. Az intézmény törekszik arra, hogy minden tanuló, tanulmányai során legalább egyszer elmehessen erdei iskolába, tehát tervük van arra, melyik tanévben, melyik osztály/évfolyam tanulóit segítik hozzá ehhez.
15. Az intézmény a fenntarthatóság témaköréhez kapcsolódó táborokat szervez.
16. Az intézményben zöld sportokra (tájfutás szakkör, kerékpáros klub, túraszakkör stb.) is van rendszeresen lehetőségük a diákoknak.
17. A fenntarthatóságra neveléshez kapcsolódó pedagógiai munkában helyet kapnak a szabadtéri és/vagy külső helyszínen zajló tevékenységek (pl. terepgyakorlat, kutatási feladatok, megfigyelések, környezet állapotának felmérését célzó program stb.).
18. A pedagógiai munkában helyet kap a gyalog, illetve kerékpárral könnyen elérhető, a helyi – természeti és épített – környezet tanulmányozására alkalmas területek rendszeres látogatása.
12. Az pedagógusok rendszeresen használnak kooperatív technikákat a fenntarthatóságra nevelés területén.
4) Az Intézmény működtetése kritérium a legszélesebb, melyben a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségé-től kezdve, a környezetbarát megoldásokig, a komposztáló működtetéséig, a zöldfelületek kialakításáig, az iskolabüfé kínálatáig nagyon sok területet kínál fel a pályázónak a szempontsor.
15. A beszerzéseknél az intézmény - lehetőségeihez mérten - a helyi termelőket, beszállítókat részesíti előnyben.
11. Az intézmény lehetőséget biztosít a diákoknak személyes terek (saját asztal, öltözőszekrény stb.) kialakítására.
12. Az intézmény lehetőséget ad az osztályközösségeknek a saját terek (osztályterem, folyosó szakasz) kialakítására.
13. Az intézmény lehetőséget ad a diákoknak az intézményi környezet (osztályterem, folyosók, közösségi terek berendezése, dekorálása, udvar kialakítás) alakításában való részvételre a tervezés és a megvalósítás során.
16. Az intézmény a mindennapi tevékenységének szervezésébe, a tartalmi munkába is rendszeresen bevonja a helyi lakóközösséget (egyének, szervezetek, gyülekezetek stb.), így lehetőséget teremt az önkéntes munkára.
5) A Kommunikáció kritérium felöleli az intézmény teljes belső kommunikációját, például munkatervek egyez-tetését az iskolahasználókkal, média, iskolai, helyi megjelenések, bemutató órák, és mindezek a fenntartha-tóságra nevelés témakörében. Ennek a résznek a kiemelt területei a társadalmi környezet számára szervezett környezettudatos, fenntarthatósággal kapcsolatos akciók, események szervezése. A megfelelő kommuniká-ció a partnerközpontú működésnek az alapja, ezért a diákokat, a szülőket be kell vonni az őket érintő döntések előkészítésébe, az események, akciók lebonyolításába.
1. Az intézmény éves ökoiskolai munkatervének készítése során bevonja a diákokat/diákönkormányzatot és együtt döntenek annak elfogadásáról.
2. Az intézmény éves ökoiskolai munkatervének készítése során egyeztetnek a szülők képviselőivel.
4. A szülőket is bevonják a környezettudatossággal/fenntarthatósággal kapcsolatos akciókba, eseményekbe.
6. Az intézmény által szervezett, a fenntarthatóság tanulásának témájához kapcsolódó diáktalálkozók (pl. zöld diákparlament) száma.
6-7) Az Együttműködések és a Helyi közösség, közvetlen környezet kritériumok a civil szervezetekkel, a helyi ala-pítványokkal, szervezetekkel végzett tevékenységeket fogja át, és nagy hangsúlyt fektet a közvetlen környeze-tet érintő fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tevékenységekre. A közös kapcsolódási pontok megkeresése után tartalmas együttműködés alakítható ki a fenntarthatóságra nevelés érdekében.
1. Magyarországi központi intézményekkel (pl. OFI) való együttműködés a fenntarthatóság pedagógiája területén.
2. Külföldi intézményekkel való együttműködés a fenntarthatóság pedagógiája terén.
3. Civil szervezettel való együttműködés a fenntarthatóság pedagógiája területén (évente legalább egy közös rendezvény).
4. Gazdálkodó szervezetekkel (pl. KLIK, GAMESZ/GESZ, nemzeti park igazgatóságok), vállalkozókkal, gazdasági társaságokkal való együttműködés a fenntarthatóság pedagógiáját érintő témákban.
5. Óvodával való együttműködés a fenntarthatóság pedagógiája területén (pl. segíti egy óvoda Zöld óvodává válását, közös programot dolgoznak ki és tartanak fenn...)
6. Az intézménynek működő kapcsolata van más Ökoiskolával, Zöld Óvodával vagy Regionális Ökoiskola Forrásközponttal.
17. Felsőoktatási intézménnyel vagy egyéb tudományos kutató intézménnyel való együttműködés a fenntarthatóság pedagógiája területén.
18. Szociális intézménnyel való együttműködés a fenntarthatóság pedagógiája terén.
19. Hálózati tanulásban való együttműködés a fenntarthatóságra nevelés terén (pl. Ökoiskola Hálózat, KN referencia-intézményi hálózat).
10. Az intézmény a fenntarthatóság tanulásához kapcsolódó családi programokat szervez.
11. Szülők bevonásával szervezett programok a fenntarthatóság pedagógiája területén.
11. Az intézmény pedagógiai munkájában helyet kap a helyi természeti, épített és más értékekkel (pl. hagyományokkal) való foglalkozás.
12. Az iskolapolgárok (IP – diákok, pedagógusok, egyéb alkalmazottak) gondnokságot vállalnak valamely, a környezetükben lévő termé-szeti vagy épített környezeti érték felett.
13. Az iskolapolgárok az értékek feltérképezését követően a helyi védelemre javaslatot tesznek.
14. Az intézmény pedagógiai munkájában foglalkozik a helyi közösséget érintő, a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákkal.
15. Az intézmény aktív szereplője és részese a helyi közösség közösségfejlesztési folyamatának.
16. Az iskolapolgárok formálói a helyi közösség környezetének és szervezői a közösségfejlesztésnek.
17. Az intézmény részt vesz a helyi közösségek által szervezett közösségi szolgálatban, illetve azt előkészítő, érzékenyítő programban.
18. Az intézmény részt vesz a település helyi környezetvédelmi programjának kialakításában.
19. Az intézmény részt vesz a település helyi környezetvédelmi programjának végrehajtásában.
10. Az iskolapolgárok szerepet vállalnak az önkormányzati döntéshozatali folyamatban, nyomon követik, értékelik azokat (pl. az iskolát érintő kérdéseken kívül is dokumentált módon hozzászólnak a napirendi pontokhoz).
8) Az utolsó kritérium Az intézmény arculata és specialitásai, melyben az addig már jól működő, teljesült saját kritériumokat lehet felsorolni. Az intézmény arculatának meg kell jelenni az iskolai programokban, melyeket a fenntarthatóságra nevelés érdekében szerveznek, azaz olyan programot kell ide beírni, ami a fő profillal, a kiemelt fejlesztési területtel, az iskolatípus szerinti feladatokkal összhangban van.