Neumayer Éva–Veréb Szilvia
2. NYITOTT GYEREKEK
2.4. ÖKOISKOLAI MODULOK A NYITOTT GYEREKEK TÉMAKÖRÉBEN
2.4.1. „ALMÁRIUM”
A modul írója: Trescsik Angéla (Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium)
A MODUL RÖVID LEÍRÁSA
Az alma/almafa és motívumai jelen vannak a néprajzban, a művészetekben, az irodalomban, a történelemben, a Bibliában. De az alma része mindennapi életünknek is, eleme egészséges táplálkozásunknak, ünnepeinknek, hagyományainknak.
A modul menetének rövid leírása:
1. A gyerekek egy előre összeállított listáról választhatják ki azt a kutatási területet, amivel ők szeretnének egyénileg vagy kis csoportban foglalkozni.
2. A lista pedagógusok és a ZöldDök (Zöld Diákönkormányzat) bevonásával készül, de maguk a részt vevő gyerekek is bővíthetik.
3. A projekt végére a gyerekek elkészítik saját „almárium” portfóliójukat felfedezéseikről, szerzett ismereteikről.
4. A legszebb munkákból kiállítást szervezünk az iskolában.
A MODUL CÉLJAI
• Szemléletformálás felfedezéses tanuláson, kutató munkán keresztül,
• méltányos kereskedelem megismerése,
• tudatos vásárlásra nevelés,
• egészséges táplálkozásra nevelés,
• felelősségvállalás, felelősségtudat formálás.
A modul középpontjában az alma állt. Ezt a témakört dolgozták fel komplex módon a tanulókkal a pedagógusok.
A tanulók a téli szünetre előzetesen azt a feladatot kapták, hogy készítsék el saját „almáriumukat”, amelyben össze-gyűjtik tudásukat az almával kapcsolatban egy külön dossziéban. Ezek fedőlapját egy almárium (bútor) képe vagy rajza díszítette. Versek, mesék, receptek, bibliai történetek, szimbólumok után kellett kutakodniuk, a ZöldDök (Zöld Diákönkormányzat) által összeállított kutatási területek listája alapján. A gyűjtésbe, kutatásba a szülők is bekapcsolód-hattak. A foglalkozást vezető pedagógusok ezekből az anyagokból készítették el a témakört feldolgozó feladatokat.
Az első 2 órás foglalkozás a 4. évfolyam nyelv tagozatos osztályban zajlott, csoportmunkában. Az elméleti és gya-korlati feladatok egymással váltakoztak. Vázlatosan a foglalkozás tevékenységeiről:
1) csoportalakítás, csoportnév választása, 2) almafajták megismerése,
3) különböző feladatok (pl. szedd össze az almáról szóló verseket) szakirodalom válogatása a gyerekek által készített kutatási anyagokból – minden tanuló más-más feladatot kapott,
4) az összegyűjtött anyagokból almárium készítése,
5) mi van a terítő alatt – tapogatós játék (pl. almalé, szárított alma…),
6) almárium értékelése – rövid kérdésekkel minden témakörben, a kérdésekre adott jó válaszokért papírkoron-gokat kaptak a gyerekek,
7) almás mese feldolgozása feladatlap segítségével, 8) gyümölcssaláta készítés.
A második foglalkozást a 4. évfolyam zene tagozatos osztályban tartották meg. A két órás foglalkozás első része az alábbiak szerint zajlott:
Vázlatosan a foglalkozás tevékenységeiről:
1) az előzetesen összeállított csoportok nevet választanak és szóvivőt,
2) két képzőművészeti alkotás értelmezése (az egyiken egy gyümölcsös tál volt, a másikon egy almaszedés képe) – itt előkerült miért fontos, hogy hazai gyümölcsöket fogyasszunk,
3) szólások, közmondások párosítása jelentésükkel;
4) szólások, közmondások lerajzolása majd megbeszélése;
5) almával kapcsolatos kifejezések csoportosítása, majd ezek megbeszélése
6) az alma jótékony egészségügyi hatásával kapcsolatos szöveg feldolgozása. Ez igen érdekes módszerrel, egy kooperatív tanulási technikával, ún. „szakértői mozaik” módszerrel zajlott: a gyerekek 1-6-ig beszá-mozták magukat, majd minden csoportból az 1-2. a 3-4., és a 4-5 számú gyerekek külön-külön odamen-tek a falra előzetesen kihelyezett, 3 részre osztott szöveghez. A gyerekek miután elolvasták a saját szöveg-részüket, meg kellett osztaniuk a szöveg tartalmát a csoporttal. Miután minden szövegrészt megismert a csoport, valakinek közülük el kellett mondania, miről szólt a szöveg.
A foglalkozás második részében a csoportok közös tablót készítettek az almáriumukban gyűjtött anyagokból. A témát feldolgozó foglalkozáson előzetesen, külön borítékokban előkészítve várták a feladatok az egyes csoportokat.
A harmadik foglalkozás az almárium dosszié elkészítését célozta meg egy 5. osztályban. Vázlatosan a foglalkozás tevékenységeiről:
1) az almárium szó értelmezése ppt bemutatóval – tanári bemutató és magyarázat,
2) az almárium szó értelmezése, szinonimák keresése szakirodalmak (értelmező kéziszótár, néprajzi lexikon, honismeret tankönyv…) segítségével – a gyerekek csoportmunkában dolgoztak;
3) saját almárium készítése: egy papírdosszié előlapjának megtervezése, mely egy almáriumot ábrázol.
Összességében elmondható, hogy példaértékű modul megvalósítását láttuk. Mind módszereiben, mind témá-jában, mind felosztásában egyértelműen tükrözte a környezeti nevelésben rejlő reformpedagógiai törekvése-ket. A gyerekek egymással együttműködve, csoportokban dolgoztak, beszélhettek egymással, senki nem maradt le, játékos, gyakorlatias és elméleti feladatok váltották egymást és lehetett érezni, hogy mindenki jól érzi magát ebben a folyamatban. A gyerekeket gondolkodásra serkentette s azáltal, hogy a saját munkájuk alapján történt a felkészülés a tanulási folyamat részeseivé válhattak, miközben a tanár a háttérben maradva segítette őket.
2.4.2. „LAKOSZTÁLY”
A modul írója: Széky Tamásné (Török Flóris Általános Iskola)
A MODUL RÖVID LEÍRÁSA
A gyerekek a napjuk jelentős részét az osztályteremben töltik. Fontos, hogy meglássák szűkebb környezetük hibáit, előnyeit, lehetőségeit és tudatosan formálják azt. A változtatásra való igényüket fogalmazzák meg, a lehetőségekkel hozzák összhangba és valósítsák meg.
A modul menetének rövid leírása:
1. Régi és modern tantermeket bemutató képek részekből való összeillesztésével csoportokat alakítunk.
2. Összehasonlítjuk saját tantermünkkel.
3. Szituációs játékban állóképet alkotnak a gyerekek, mellyel az osztályterem funkcióira hívjuk fel a figyelmet 4. „A jó osztályterem…” kezdetű mondathoz a csoportok több szempont szerint keresnek befejezést.
5. Feltérképezik a terem öröm-bánat helyeit.
6. Megoldásokat keresnek a bánat helyek megszüntetésére. Terveket készítenek az osztályterem átalakítására, szebbé tételére.
A MODUL CÉLJAI
• A tanulókörnyezet vizsgálata és átalakítása.
• Érdekeltek legyenek környezetük alakításában, megóvásában.
• Fenntarthatóságra nevelés, tudatos környezetalakítás.
• Összetartozás érzés, környezettudatos magatartás megerősítése.
• Szociális kompetenciák fejlesztése. Pozitív attitűd kialakítása.
A 6. osztályos tanulócsoport összeszokott közösség. Már a cím is motiválta őket, várták, mi fog történni. A 3 órán kifejezetten érdeklődő, aktív volt mindenki. Kiscsoportosan dolgozták föl a témát. Mindvégig lelkesí-tette őket, hogy róluk szól a feladat, a saját osztályterük lehet szebb, jobb. Ez nagyon erős motivációt jelentett a kiskamaszoknál. A versenyszellem is előkerült, mint életkori sajátosság: az ő osztálytermük attól lenne más, mint az iskola többi terme, hogy pl. lenne benne „pánikszoba” (elhúzódásra alkalmas, zártabb rész). A tanulói tervek meg-valósításának lehetősége teljesen lázba hozta a gyerekeket.
A gyerekek ebben az életkorban, 6. osztályban, nagyon fontosnak tartják a saját közösségüket, szeretnek véle-ményt mondani, kritizálni. A modul minderre lehetőséget adott. Teret kaptak a teremmel kapcsolatos ötletek, s a kivitelezés egy részére is sor került.
Logikusan felépített modulfoglalkozást láthattunk. A csoportalakítást, ráhangolást követően megvizsgálták a tanulók, hogy mitől jó egy osztályterem. „Az osztályterem attól jó…” mondatot fejezték be takarító néni, igazgató, osztályfőnök, tanuló szemmel. Csoportforgó során megosztották gondolataikat. Ezt követően a tanterem öröm-bá-nat listáját készítették el kiscsoportosan, mely alapján öröm-báöröm-bá-nat jelek kerültek a terem különböző pontjaira (tetsző, nem tetsző helyekre). A pedagógus felírta a táblára a bánatot okozó helyek listáját, majd minden tanuló egyet kivá-lasztott, s önállóan átgondolta, lejegyezte, mit és hogyan változtatna. Az azonos témát választók dolgoztak tovább egy-egy kiscsoportban a megoldási terveken. A posztereket bemutatták egymásnak, majd „lájkolták” egymás mun-káját. A foglalkozás végén a tervek megvalósíthatóságáról beszélgettek.
A gyerekek aktív résztvevői voltak a foglalkozásnak. A problémát sajátjuknak érezték, megoldást akartak találni rá.
A valós problémahelyzeten keresztül komplexen járták körül a témát. A pedagógus valóban kísérő szerepben maradt.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Anderson, R. D. (2006): Inquiry as an Organising Theme for Science Curricula. In: Abell, S. K. és Lederman, N. G.
(szerk.): Handbook of Research on Science Education. Lawrence Erlbaum, London. 807-830.
Banchi, H. és Bell, R. (2008): The Many Levels of Inquiry. Science and Children, 46. 2. sz. 26-29.
Bodó Márton (2014): A közösségi szolgálat 2011-es bevezetése és tanulságai. Új Pedagógiai szemle, 2014/3-4. 47-68.
Dobszay Ambrus (2014): Az ökoiskolák kiváló iskolák. (Kézirat.) OFI, Budapest.
Falus Katalin és Vajnai Viktória (2012, szerk.): Nyitott iskola – modellek és jó gyakorlatok. OFI, Budapest.
Könczey Réka, Szabó Mária és Varga Attila (2014, szerk.): Út az Ökoiskola felé - Módszertani segédanyag és útmutató leendő ökoiskoláknak. OFI, Budapest.
Kőpatakiné Mészáros Mária, Réti Mónika, Mayer József, Kovács Erika, Sallainé Sipkai Zsuzsa, Kalocsai Janka és Varga Attila (2014): A nevelési – oktatási programok fejlesztésének keretrendszere.
Elérhető: http://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/keretrendszer2014_04_08.pdf [2015.03.10.]
Linn, M.(2004): Internet Environments for Science Education. Lawrence Erlbaum, London.
Néder Katalin, Saly Erika és Dr. Szentpétery Lászlóné (2014): „Egész iskolás” fenntarthatóság – Alapvetések az ökoiskolák nevelési-oktatási programjának fejlesztéséhez. OF I, Budapest.
Réti Mónika és Iker János (2011): A SINUS programcsomag bevezetésének lehetőségei.
In: TÁMOP 4.1.2-08/1/B-2009-0006: Pedagógiai szolgáltató és kutató hálózat kialakítása a pedagógusképzésben a nyugat-dunántúli régióban, zárókonferencia. Konferencia összefoglaló.
NYME Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ, Szombathely.
Saly Erika, Néder Katalin és Varga Attila (2014): A fenntarthatóságra nevelés hiányterületei. Gyermeknevelés, 2. 1. sz. 35-48. http://old.tok.elte.hu/gyermekneveles/aktualis_szam.htm [2015.04.07.]
Szandi-Varga Péter (2014): Örökös Ökoiskola Cím. Monitoring Tanulmány, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged.
Az iskola nyitott világa – Interjú Nagy Mariannal. In: B.Tier Noémi és Szegedi Eszter (szerk.): Alma a fán – A tanulás jövője. Tempus Közalapítvány, Budapest. 56-64.
Jót tesz a középiskolásoknak a közösségi szolgálat - Interjú Bodó Mártonnal. MTI 2013.
Konstruktív tanuláselmélet, tanulási eredmények mérése - Interjú Nahalka Istvánnal (2014). In: B.Tier Noémi és Szegedi Eszter (szerk.): Alma a fán – A tanulás jövője. Tempus Közalapítvány, Budapest. 38-47.
6. kép: Pánikszoba terv a Török Flóris Általános Iskola tanulóitól