Az értékelemzés/tervezés ismeretei

A következő alfejezetekben az értéktervezés/értékelemzés alapfogalmaival, folyamatával foglalkozunk.

8.2.1 Értéktervezés a nemzetközi gyakorlatban a Menedzsment Tanácsadási Kézikönyv (2016)szerint

Az Értéktervezést ma a világ jelentősebb nagyvállalatainál alkalmazzák. Szinte valamennyi iparágban találunk értéktervezési példákat, melyek elősegítik az eljárás fokozatos beépülését az innováció tevékenységeibe:

x Az Amerikai Egyesült Államokban a közpénzek elköltésénél 5 millió USD feletti összeg esetén a közbeszerzési szabályzat (törvény) kötelezi a minisztériumokat, állami hivatalokat, ügynökségeket, önkormányzatokat az értéktervezés alkalmazására. Az elért eredményekről évenként beszámoló készül a

Technológia és kategóriáik az üzleti szótár értelmezésében

„Az információk célirányos alkalmazásaazáruk és szolgáltatások tervezésében, gyártásában és felhasználásában, valamint az emberi tevékenységek szervezésében.

A technológia a következő módokon írható le:

DKézzelfogható: tervrajzok, modellek, üzemeltetési kézikönyvek, prototípusok.

DImmateriális: tanácsadás, problémamegoldás és képzési módszerek.

DMagas szintű: teljesen vagy majdnem teljesen automatizált és intelligens technológiák, amelyek egyre kidolgozottabbak és jelentős hatással bírnak.

DKözépszintű: félautomata, részben intelligens technológiák, amelyek jól kidolgozottak és közepes hatásúak.

DAlacsonyszintű: munkaigényes technológiák, amelyek csak nyers kidolgozottságúak és gyengébb hatással bírnak.

http://www.businessdictionary.com/definition/technology.html (Letöltés ideje: 2018.12.30.)

Kongresszus számára. A Value Engineering szabályozásokat és beszámolókat rendszeresen közzéteszik Fehér Ház honlapján.(whitehouse.gov)

x Japánban az értéktervezés a termékek közel 90%-át érinti. Szükség esetén a termék életgörbe későbbi szakaszában megismétlik az Értéktervezést, meghosszabbítva ezzel a termék életciklusát.

x Szaúd-Arábiában ma már jogszabály rendelkezik az értéktervezés kötelező alkalmazásáról az infrastruktúra fejlesztés és beruházások terén.

x Jelentős értéktervezési munkák folynak Kanadában, Indiában, Dél-Koreában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Mexikóban, Hon- Kongban, Tajvanban, valamint a Fülöp-szigeteken(shva.hu).

x „Magyarországon 1964-től számítjuk az Értéktervezés sikeres alkalmazását. 2009.

január 1-jétől az Útügyi Műszaki Előírások című dokumentum legutolsó változata kötelezően előírja az Értékelemzés alkalmazását a közúti beruházások területén, de van példa hazai nagyvállalat esetében, amely bevezetett belső szabályozást a tekintetben, hogy az 500 MFt feletti tervezett fejlesztéseit Értékelemzéssel vizsgálja felül. A példák hosszasan sorolhatók a magyarországi alkalmazások közül.”

8.2.2 Az értékelemzés/tervezésalapfogalmai

„Kiadnám a pénzemet ezen a módon?” – tette fel ellenőrző kérdését L.D.Miles (1989).

Az értékelemzés atyjaként ismert mérnök így fogalmazta meg egyik fontos hitvallását, melyet az eljárást alkalmazók ma is szem előtt tartanak fejlesztéseik során. Mi lehet közös a 8.2. táblázatban található projektekben? – kérdezhetjük.

8.2.táblázat: Példák különbözőprojektekre új szolgáltatás piaci

bevezetése csaptelep továbbfejlesztése IT megoldások fejlesztése készletgazdálkodási rendszer

fejlesztése vezetői teljesítményértékelési

rendszer kialakítása erőforrásfelhasználás optimalizálása orvosi technológia fejlesztése személyes márka építése könyvborító tervezése

gyártási folyamat

ésszerűsítése konferencia weblap fejlesztés raktározási rendszer fejlesztése

cégstratégia előkészítése jogszabályelőkészítés átfutási idő csökkentése építőipari beruházás

előkészítése gyártáselőkészítési folyamat

kialakítása autóipari beszállítók

kiválasztása Forrás: saját szerkesztés

A válasz: Az Értéktervezés alkalmazásának lehetősége, hisz az értéktervezés egy olyan eljárásrendszer, mely tökéletesen alkalmas eltérő típusú összetett fejlesztések,

választások, döntések előkészítésére. Más szavakkal élve, az értéktervezés döntéselőkészítő és problémamegoldó eljárás, metodika, eszközrendszer.

Itt kell megjegyezni, hogy az értékelemzés (Value Analysis) kifejezést az idők során nálunk is az amerikai gyakorlatnak megfelelő értéktervezés (Value Engineering) szóhasználat váltotta fel, így fejezetünkben a továbbiakban ezt alkalmazzuk. Ennek oka, hogy az idők során a már meglévő termékek, folyamatok, projektek értékelemzése (Value Analysis) mellett a még nem létező termékek, folyamatok és projektek kialakítása, tervezése került előtérbe (Value Engineering). Vagyis a már létező objektumok, folyamatok fejlesztésének alkalmazásait fokozatosan felváltották az új koncepciók és tervek kialakításának értéktervezései.

Az Értéktervezés szemlélete, filozófiája és módszertana iránytűt, számszerűsíthető összefüggést, képletet is nyújt az új megoldások eléréséhez. Az összefüggés optimumkritérium is egyben, melyben az ÉRTÉK két fő, meghatározó tényező hányadosaként kerül értelmezésre.

Érték (Value): a funkciók és az erőforrások közötti kapcsolat megmutatása, amelyben a funkció az ügyfél funkcionális elvárásainak mérhető teljesítményeit és annak a funkciók teljesítéséhez szükséges erőforrásigényét veszi számba, úgy mint a költségeket, az időt, az energiát, a helyet, az anyagokat, a munkaerőt stb.. Ezt a viszonyt a következő egyenletek mutatják: Érték ≈ Funkció ÷ Költség, Érték ≈ Funkció ÷ Erőforrások és Érték

≈ Teljesítmény ÷ Források. (Value Methodology Glossary, 2017)

Az optimumkritérium részletesebb kifejtését az alábbi összefüggés (Hoffer-Iványi, 2004) mutatja.

Értékelemzés/tervezés fogalma a kezdetekben és ma

Miles (1947) megfogalmazása szerint: „az értékelemzés szervezett, alkotó megközelítés a felesleges költségek hatékony feltárására, melyek nem járulnak hozzá a termék minőségéhez, élettartamához, külső formájához és a kívánt tulajdonságokhoz”.

Mai értelmezésben a Society of American Value Engineers International (SAVEI) Value Methodology Glossary szerint (2017)

Value Analysis (VA): Az értékelemzés/tervezés módszertanának alkalmazása a meglévő projektek, termékek vagy folyamatok esetében az érték fokozása érdekében.

Value Engineering (VE): Azértékelemzés/tervezés módszertanának alkalmazásaegy tervezett vagy koncepcionális projekt, termék vagy folyamat értékének növelése érdekében.

(Value Methodology Glossary ©2017 SAVE International® October 16, 2017) Letöltésideje:

2018.06.15)

Látható, hogy az értéktervezés során azokat a szükséges funkcióteljesítéseket kutatjuk, melyeket minimális ráfordítással kívánunk megszerezni. Az összefüggés tehát valódi optimumkritériumot tartalmaz, melyben a „mit – mennyiért” mérlegelése lehetővé válik.

Ezáltal az elvárásaink és a kiadásaink, ráfordításaink megfelelő összhangba hozhatók.

8.2.3 Az értéktervezés eljárásának ismérvei

Az értéktervezés főbb jellemzői a Menedzsment tanácsadási kézikönyvben (2016) foglaltak szerint:

x „Az Értékelemzés, a funkcióanalízis technikájának módszeres alkalmazását jelenti minden olyan gazdasági szervezetre, termékre, folyamatra, amelynek értéket képviselő funkciói vannak. Az alkalmazott megoldások belső tartalmát – funkcióit – költség/eredmény összevetésével az Értékelemzés áttekinti és javaslatot dolgoz ki a költségek esetleges csökkentésére, valamint funkciók beépítésére, fejlesztésére, megszüntetésére. A cél: a versenyképesség megalapozott, hosszú távú és piacorientált növelése.

x Az Értéktervezés módszerével új funkcióstruktúrák esetén változtatási javaslatok dolgozhatók ki.

x Az Értékelemzés alapkoncepcióját tekintve funkciókra fordítja le a világban érvényes versenypiaci követelményeket és teszi konkrét igénnyé azokat az árutermelők számára”.

Az értéktervezéssel elérhető eredmények az alábbiak:

x Magas minőségű döntéseket hozhatunk támogatásával.

x Az optimumkritérium közelébejutunk.

x Az eljárás közvetlen eredményei a teljesség igénye nélkül: a teljesítmények növekedése, az optimumelvárás megközelítése, kiegészítő hasznok létrehozása, a hozamok növelése, a hatékonyság javítása, a komplexitás beszabályozása, az átfutási idő csökkentése, vagy a költségek csökkentése…stb.

x Jól elkülöníthetők a teljesítések és ráfordítások, melyek az optimumkritérium számlálójában és nevezőjében kerülnek megjelenítésre.

x A team munka keretében során létrejövő konszenzus eredményei sokszor nehezen számszerűsíthetők, de le nem becsülhetők.

Az értéktervezés sikerének záloga az optimumkritérium, a feladatmegoldási eljárásrendszer, a funkcióban -, és funkcióköltségekben való gondolkodás, a funkcióstruktúra, a nagyszámú megoldási változat generálása, valamint a team munka tényezőiből fakadnak.

8.2.4 Az értéktervezés folyamata

Az értéktervezési projektek általános modellje a SAVEI előírásoknak megfelelően (Value Methodology Standard, 2015) három jelentős szakaszból áll. Az értéktervezés legmeghatározóbb jellegzetességeit a 2. elemzési szinten található Funkcióelemzési szakasz viseli magán. Ez a mozzanat támogatja a megértést, a stakeholderi elvárások értelmezését és pontosítását, a környezeti és belső összefüggések tisztázását. Itt határozzuk meg a vizsgálat tárgyának funkcióit (feladatait), specifikációit, paramétereit.

Itt állítjuk össze azt a funkcióstruktúrát, mely leírja a vizsgálat tárgyát és amely alapját képezi a funkcióköltségek meghatározásának, az érték számszerűsítésének. Itt kerülnek kijelölésre azok a funkciók, melyek megkutatásával feltárjuk a lehető legtöbb megoldási lehetőséget, melyekből később összeállíthatók az értéktervező team javaslatai.

8.1. ábra: Az értéktervezés folyamata

Forrás: Value Methodology Standard (2015)

8.3 Az értékelemzés/tervezés alkalmazási lehetőségei a